Tolna Megyei Népújság, 1967. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-23 / 95. szám

1967. április 23. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 A törött ablaktól A személyszállítás vizsgálatára készül 6. ... és Mert ilyen akad bőven. Beve­zetőnkben említettük, nem szán­dékunk összehasonlítást tenni a szekszárdi és a nagyvárosi szol­gáltatás között. Nem is volna helyénvaló, mivel a város hely­zete sok tekintetben más. mint a környező megyeszékhelyeké. Ez viszont nem jelenti azt. hogy a másutt bevezetett hasznos szol­gáltatásokat itt hiábavaló lenne alkalmazni. Amikor a szolgáltató ktsz fő­könyvelőnőjével hasonló problé­mákról beszélgettünk, többek között szóba került az is, hogy meg lehetne próbálkozni a másutt már ismert és közkedvelt pót­mama-szolgálat beindításával. — Én lennék az e'sö, aki igénybe venném. Sokszor szeret­nénk elmenni moziba, vagy más egyéb helyre, de nincs kire hagy­ni a gyereket — mondta. . A vele folytatott beszélgetés adta az ötletet, hogy néhány egy-, vagy többgyermekes fiatal házaspárt megkérdezzünk. íme a statisztika: A megkérdezettek körülbelül nyolcvan százaléka a kérdés feltevése után gondolko­dás nélkül így válaszolt: — Nagyon jó lenne. Az asszonyok tíz százalékának először meg kellett magyarázni, hogy miben is áll ez a szolgál­tatás, s nem adtak határozott választ. Kérdéseikből azonban kitűnt: érdekelné őket a dolog. Csupán néhány olyan kérdezett akadt, aki azzal magyarázta _ a nemleges választ, hogy nem bíz­za más gondjára a gyereket. Hoz­zátartozója szívesen elvállalja a felügyeletet. Diktálni — de kinek ? Egyik ismerősünk, hóna alaTt néhány dosszié kézirattal hóna­pok óta „zaklatja” a város gép­írónőit. Még a mai napig sem tudott odáig eljutni, hogy vala­melyikük, túlzott elfoglaltsága miatt leírta volna a kívánt anya­got. Nemcsak ő van így, hanem sokan mások is, akiknek vala­milyen gépelt beadványt, vagy egyéb hivatalos iratot kellene elkészíteni, de nem tudnak gép­írni. Ilyenkor ha egyik gépírónő sem vállalja a munkát, kényte­lenek Pécsre utazni, ugyanis leg­közelebbi leíró iroda ott van. Nem lenne indokolatlan ha egye­lőre kis kapacitással is, olyan lehetőséget biztosítani, ahol az igénylők megfelelő térítés mel- lett gépbe diktálhatnák a kívánt anyagot. Néhány nappal ezelőtt három fiatal lány ceruzával és papírral a kezében forgalomszámlálást végzett a Garay-szálló sarkán, a Város központjában. Sok dol­guk akadt. Szinte egy pillanatra sem állt meg kezükben a ceruza. Egymást követve érkeztek a gép­kocsik és ezek közül is a leg­több magántulajdonban lévő sze­mélyautó volt. Városunkban hét­ről hétre szaporodik az ilyen ko­csik száma. Szűknek bizonyul az autójavító, rossz helyen áll a benzinkút és csak egy gumijaví­tó igyekszik kielégíteni a több száz kocsitulajdonos igényét. Ezeket a problémákat a közel­jövőben megoldják, de marad egy másik, amelyre még nem igen gondoltak. Ez pedig a kocsi­mosás. A gépkocsi-tulajdonosok kilencven százalékának állandó gondot jelent, hol mossák le az időjárásnak megfelelően poros, vagy sáros kocsijaikat. Valószí­nű mindegyikük szívesen fogad­a pótmamáig a népi ellenőrzés ami nincs ná, ha a város valamelyik pont­ján egy kocsimosót állítana fel, mondjuk a szolgáltató ktsz. Térítés ellenében mindkét fél jól járna. A kocsitulajdonos is a ktsz is! ,,/íoy, vagy nem boy ?“ Említettük: riportsorozatunk­hoz az ötletet és a teljes anya­got is a dolgozókkal való beszél­getés adta. így vetődött fel né- hányukban a boyszolgálat léte­sítésének igénye. Őszintén szól­va az ilyen jellegű szolgáltatást a jelenlegi helyzetet figyelembe véve mi is kissé merésznek, perspektivikusnak találtuk. Röp­ke közvélemény-kutatással próbál­tuk eldönteni, kinek mi a véle­ménye erről, anélkül, hogy ki­választottuk volna a megkérde­zetteket. — Véleményem szerint semmi szükség sincs rá. Egyetlen mozi van Szekszárdon. Ott én is meg tudom venni a jegyet. Azt hi­szem nem élne meg Szekszárdon a boy. (Középkorú vállalati szak­munkás.) — Nem, nem hiszem. hogy valaki is igényelné. Őszintén szólva azt se nagyon tudjuk mi­vel foglalkoznának. A pestiről hallottam, az viszont egyelőre minek Szekszárdon? — Mondjuk virágot küldene a menyasszonyának. — Szerintem ezt csak olyan ember csinálja, aki nagyzási hó­bortban szenved. (Húszegynéhány éves. a foglalkozását nem árul­ja el.) — Mire jó a boyszolgálat? — kérdezett vissza egy kontyos asszony. — Sok mindent el lehet intéz- tetni velük, nem keli magának fáradni. Ő sem igényelte. A lehetősé­gek mérlegelése után csak azit mondta — kissé tréfásan — hogy legfeljebb elküldené a vil­lanyszámlát kifizetni. Mert mind­ketten dolgoznak és érdekes mó­don mindig akkor hozzak a számlát, pontosabban a felszó­lító figyelmezitetést, amikor egyikük sincs otthon. A DitDÁSZ-hoz pedig nem szíve­sen sétál ki egyikük sem. A dolgok lényegét tekintve igaza van. Csakhogy úgy véljük ez nem igényelné egy újabb szolgáltató „cég” felállítását, sokkal inkább egy kis figyelmet a DÉDÁSZ-tól. Néhány hónappal ezelőtt már magunk is foglal­koztunk a dolgokkal — jórészt személyes tapasztalatok alapján. Altkor ígéretet kaptunk, hogy a jövőben munkaidő után jelent­keznek a számlával. A helyzet — amint az előbbi beszélgetés­ből kitűnik — változatlan. Ritka alkalom — drága ruha Nagyon sokféle szempontból Szekszárd, testvérvárosának te­kintheti Pécset. Jó néhány do'got felvetettünk már. amit Szekszár­don nem, Pécsett annál köny- nyebben elintézhet az emoer. Ezek közé tartozik a jelmezköl­csönzés is. Nem állítjuk, hogy kifizetődne a városban egy ál­landó kölcsönzőbolt létesítése: de áthidaló megoldást biztosan le­het találni. Vegyünk egy példát: házasságkötéskor nem mindenki rendelkezik olyan anyagi alappal amelyből az alkalomhoz illő ru­hát csináltathatna magának. És ha esetleg van rá pénze, a józan megfontolás arra készteti: másra szükségesebbre, hasznosabbra fordítsa az alkalmi ruhára köl­tött pénzt. Ezt lenne hivatott megkönnyíteni a jelmezkölcsön­ző. ahol többek közt menyasszo­nyi. alkalmi ruhákat is kölcsö­nöznének. Ha másképp nem, va­lamelyik szolgáltatással foglalko­zó vállalat vagy szövetkezet vál­lalhatná a közvetítő szerepet Mottó: egy város rangját a szolgál­tatások mérve, fejlettsége is fém­jelzi így nem kellene üzletet nyitni, viszont a „vékonypénzű” fiata­lok gondjain is enyhítenének. A könyvesbolt napról napra nagy forgalmat bonyolít le. A könywásárlók többé-kevesbé megtalálják a keresett műveket. Azokra viszont nem gondolnak, akik eladni szeretnének, vagy olcsó áron használt könyveket vásárolnának. Egy antikvárium létesítésére gondolunk. bjabb könyvek vásárlására nincs ele­gendő helyiség a lakásban. A régit ki kellene selejtezni, de antikvárium hiányában nem le­het. A helyiségprobléma, tudjuk jól, nem egykönnyen oldható meg a városban, de talán egy kis körültekintéssel sikerülne. iVem a név a lényeg A Bizományi Áruháznál hason­ló a helyzet az előbb említett antikváriuméhoz, annyi különb­séggel. hogy talán erre még na­gyobb szükség lenne. Évek óta tartó megoldatlan problémát je­lent. Tanácsüléseken, végrehajtó bizottsági üléseken is több eset­ben már elhangzottak javaslatok, de a megvalósítás ennek elle­nére még várat magára. Legfris­sebb értesüléseink szerint léte­sítésének határideje már biztos. Ezzel régi vágya teljesül majd azoknak az embereknek, akik új háztartási és egyéb cikkekre vágynak, cte a régitől nem tud­nak megszabadulni. Pestre, vagy Pécsre viszik eladandó tárgyai­kat értékesíteni. Beszélgetéseink közben is el­mondtunk néhány javaslatot az illetékes szerveknek. A szolgál­tató ktsz-nél például í«v reagál­tak rá: Ez nem a nti feladatkö­rünk. ez már a Tempó ktsz-hez tartozna... Tartozna — ha lenne. Nincs, de szükség sincs rá. Felesleges lenne egy hasonló céllal működ­tetett szolgáltató intézményt élet­re hívni, sokkal inkább a meg­lévőt kellene bővíteni. Mert vé­leményünk szerint teljesen mind­egy. minek nevezzük. a hangsúly inkább azon van. hogy mivél foglalkozik. A szolgáltató ktsz-nél már megvannak az alapok, melyre a szükséges új részlegek épülhet­nének. * Riportsorozatunkban teljes­ségre törekedtünk. Jól tudjuk ez nem sikerült, hiszen sem az igényeket, sem pedig a le­hetőségeket nem ismerhetjük tökéletes részletességgel. A legégetőbb problémákra, a Legszembetűnőbb hiányossá­gokra azért úgy gondoljuk si­került rávilágítani. Ezt bizo­nyítja riportsorozatunk élénk visszhangja is, — egyelőre a szolgáltatásokat igénylők, a lakosság részéről. A jelenlegi helyzet vázolásával, a hiányos­ságok feltárásával, javaslata­inkkal segítséget kívántunk nyújtani azoknak a vezetők­nek is akik az igények isme­retében megoldást találhatnak a sorozatunkban felemlített problémákra. A szolgáltatásokkal foglal­kozó vállalatok, ktsz-ek veze­tőit közös beszélgetésre hív­tuk meg szerkesztőségünkbe. Nem titkoljuk ezt szántuk írásaink csattanójának. D. KONYA JÓZSEF FERTŐI MIKLÓS• A Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság 1967-es első félévi munka­terve előírja a vasúti és közúti személyszállítás vizsgálatát. Az országos vizsgálat kiterjed az összes megyére, így tehát a Tol­na megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság is felkészül arra, hogy felmérje a személyszállítás hely­zetét, problémáit a megyében. A vizsgálat többek közt kiter­jed arra, hogy az utóbbi években hogyan fejlődött a személyszállí­tás, milyen hatékonysággal hasz­nálták fel a fejlesztésre előirány­zott anyagi eszközöket, hogyan alakultak mind a vasúttal, mind a közúti személyszállítással szem­beni igények és ezeket milyen mértékben elégíti ki a MÁV, il­letve az Autóközlekedési Vállalat. Részletes vizsgálat tárgyává te­Már hagyományossá vált, hogy hazánk felszabadulásának tiszte­letére minden évben megrendezik a „Szakma kiváló tanulója” cí­mért folyó országos versenyeket. Az idei vetélkedőt Budapesten bonyolították le, melyen a megye Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskolájának öt tanulója vett részt. Kilenc szakmában rendezték meg a versenyt, ezek közül öt szakmában szerepeltek Tolna megyei fiatalok. A tavalyihoz ha­sonlóan, idén is néhány sikeres szereplésről tájékoztathatjuk ol­vasóinkat. A legjobb eredményt Szabó Er­zsébet, a szekszárdi méteráru­boltban dolgozó tanuló érte el, aki nagyszerű teljesítményével országos III. helyezést ért el. A versenyszabályok értelmében, azok a tanulók, akiknek teljesít­A bonyhádi és a dombóvári já­rás közösen tartotta meg bor­versenyét. Ezen kiemelkedően jól szerepelt a Hőgyészi Állami Gaz­daság a fehér boraival, a közös gazdaságok közül pedig a zom- baiak vitték el a pálmát. A fehér borok versenyében az első három díjat a Hőgyészi Ál- lomi Gazdaság és a lengyeli tan­szik, hogy az üzemekbe, hivata­lokba bejáró dolgozók, illetve az iskolákba bejáró tanulók utazá­sával kapcsolatban milyen prob­lémák merülnek fel. A vizsgálat megállapításait, következtetéseit bizonyára figyelembe veszik majd a közlekedéssel kapcsolatos fel­adatok kijelölésénél, intézkedések kiadásánál. A népi ellenőröket a jövő hé­ten tájékoztatják a feladatokról, ezután kezdődik majd a több hé­tig tartó vizsgálat. A vizsgálatot végző népi ellenőrök felkeresik ma-jd az üzemeket, vállalatokat, közintézményeket is. A vizsgálat eredményességét segíti elő, ha az érdekeltek közül minél többen elmondják véleményüket, észre­vételeiket a személyszállítással kapcsolatban. A szakma kiváló tanulói a kereskedelemben t Közös borverseny nadrág HETEK % Április 24-től május 10-ig, az áruházakban és szaküz­letekben FÉRFI- ÉS FIÜNADRAGOK VAGY VÁLASZTÉKBAN! Most vásároljon Most aktuális Most érdemes 7 1282) ménye a 100 pontot meghalad­ja, azonnal megkapja a szak­munkás-bizonyítványt. Az öt me­gyei fiatal közül Feil Teréziának, a divat-kötöttáru és rövidáru szakmában, Tarcsa Irénnek, a konfekció szakmában sikerült a legjobbak közé verekednie ma­gát. Az előző 122, az utóbbi 107 pontot ért el. A sikeresen szerepelt tanulók­nak péntek délelőtt bensőséges ünnepség keretében, Korsós Ist­ván, a megyei tanács kereskedel­mi osztályának vezetője és Tóth Károly, a Népbolt Vállalat igaz­gatója adta át a szakmunkás­bizonyítványt, valamint a 400— 400 forint jutalmat. Szabó Er­zsébet, mint III. helyezett a Bel­kereskedelmi Minisztérium jutal­maként, tetszés szerinti üdülő­helyre, kéthetes belföldi beutalót kapott. gazdaság kapta, a vörös borok versenyében a zombai, a teveli és a mucsi termelőszövetkezet. A háztáji termelők közül Schmidt Ignác teveli, Radványi János bonyhádi, Baumann Károly ka- kasdi, illetve özvegy ThumaJa- kabné hőgyészi, Csekey Kálmán kétyi, Ladányi Kálmán hőgyészi termelő nyerte a díjakat. I

Next

/
Thumbnails
Contents