Tolna Megyei Népújság, 1967. április (17. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-23 / 95. szám
VTLÁG PROLETARIAT. EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYRI; BIZOTTSÁG A ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 95. szám ÄRA: 80 FILLÉR Vasárnap, 1967. április 23. Megalakult a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa Befejezte munkáját a termelőszövetkezetek I. országos kongresszusa Véget ért a termelőszövetkezetei: I. országos kongresszusa. A megyék 515 szavazati jogú .küldötte szombaton zárt ülést tartott a Parlamentben. Sümegi János, a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet elnöke nyitotta meg a tanácskozást, majd Győré Sándor, az abonyi Kossuth Tsz elnöke, a jelölő bizottság elnöke terjesztette elő a jelölő bizottság javaslatát a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának tagjaira. A javáslát megvitatása után a kongresszus -küldöttei titkos szavazással megválasztották a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának 101 tagját. : A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának tagjai közé a Tolna megyei közös, gazdaságok-^ bői a következőket választották:' Beneze Ferenc, a paksi Vörös Csillag Hisz elnöke. Ferenczi Já- npsné, a dunaföldvári Virágzó Tsz állattenyésztési csoportvezetője, Hahner József, a bonyhádi Petőfi Tsz elnöke és Pfundtner Sándor, a tolnai Aranykalász Tsz elnöke. Az elnök ezután szünetet rendelt el. majd 12 órakor nyílt ülésen folytatták tanácskozásukat a kongresszus részVevői. Megjelent és az elhökségbeh foglalt helyet Lösöttfczi Pál. a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fehér Lajos; a Minisztertanács elnökhelyettese és Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai- Bizottságának tagjai, dr. Dimény Imre mező- gazdasági és .élelmezésügyi miniszter. Erdei Ferenc a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, a kongresszus előkészítő bizottságának tagja vette át az elnöki tisztet és bejelentette, hogy a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa a szünetben megtartotta első ülését, megválasztotta tisztségviselőit és négy bizottságát. A ‘ választás eredményét Belgyár András, a nagylé- tai Aranykalász Tsz elnöke, a szavazatszedő bizottság elnöke ismertette. Az ülésen egyhangúan választották meg a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa 11 tagú elnökségét, héttagú ellenőrző, verseny- és propaganda- valamint szociális bizottságát és kilenctagú közgazdasági és áruforgalmi bizottságát. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnökévé Szabó Istvánt, a nádudvari Vörös Csillag Tsz elnökét, elnökhelyetteseivé Berki Sándort., a mező- szxlasi Mezőföld Tsz elnökét és Sümegi Jánost, a szécsényi II Rákóczi Ferenc Tsz elnökét, főtitkárává dr. Nagy Sándort, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetőjét választották. Erdei Ferenc ezután sikeréé munkát, jó egészséget kívánt a Termelőszövetkezetek OrsZágbs Tanácsa tagadnak t:-»Hée viselőinek, majd Szabó István, ^ nádudvari Vörös Csillag Tsz elnöke, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke emelkedett szólásra. Hangsúlyozta: a testület tagjai és tisztségviselői íelélősségteljes rfiün- kával és a szövetkézét! mozgalom egyetemes érdekeinek szolgálatával akarják kiérdemelni a megválasztásukkal előlegezett bizalmat. — A gazdaságirányítás reformja — folytatta ezután — mind a szövetkezeti vezető szervektől, mind a szövetkezetek gazdáitól sok tekintetben új. korszerűbb gondolkodásmódot kíván meg. Ezt érzékeltette a kongresszuson elhangzott beszámoló és több hozzászólás is. gondolom, mindenki egyetért ve. dókat, a tennivalókat, megszab- lem, amikor itt kijelentem: ezt ta a feladatokat Is. a szolgálatot, a termelőszövetkezetek érdekeinek védelmét, nem Közös gazdaságainknak nö- elszigetelt érdekek és szempon- vekvő követelményeknek kell tok érvényesítésének tekintjük, megfelelniük, A Termelőszövetkezetek Országos Tánáesa a kongresszusok közötti időszakban a . termelőszövetkezetek legmagasabb képviseleti szerve. Minden tekintetben és minden törvényes eszközzel szolgálni akarjuk, szblgálni fogjuk mozgalmunk, szövetkezeti parasztságunk érdekeit. De úgy zárszót. szilárdan a szocializmus talaján. a munkás-paraszt szövetséget erősítve akarjuk végezni munkánkat — mondotta többek között. Ezután Erdei Ferenc mondott Erdei Ferenc t Szövetkezeteink fejlődésének nélkülözhetetlen feltétele a munkán paraszt szövetség I. országos (MTI) A termelőszövetkezetek I. országos kongresszusának határozata ■s ehhez az szükséges, hogy jól éljenek az üzemszervezés minden eszközével, sikerrel kamatoztassák á paraszti szorgalomban és leleményességbéh rejlő nagy erőforrásokat. A politikai és gazdaságpolitikai féltételek a jövőre nézve kedvezőbbnek ígérkeznek, mint edddíg voltak — folytatta, — A jövőre nézve a magám hevében, de azt hiszem, a tudományt művelő valamennyi kollégám hevében ígérhetem: készek és képesek vagyunk az eddiginél többet tenni. Az egyesített minisztérium és az új szövetkezeti szervek éppúgy, Kongresszusunk élő bizonysága parasztoké, akik levétették ma- is megtanulta küzdelmes, áldó- ™ámtHiB?njtr^t-SZSVetk°* annak a szihte mérhetetlenül gukrói a paraszti múlt béklyóit zatos és végül is győzelmes har- Kongresszusunk nevében kívávf8v-vTáés éppen ezért erről az oldalról caiban- nőm, hogy eredményes, jó munta többek között Eidci Ferenc H m ... . r k tud_ Erdei Ferenc ezután kiemelte kát végezzenek — mondta befeamelyet a magyar parasztság a is nagyon ,iol kell értenünk, tud Erde, lerenc ezután kiemelte, Jezégm6a kQldöttek nagy tapsa néphatalom kivívása óta elérti nuhk, a munkas-paraszt szövet- hogy a kongresszus nemcsak az közben Erdei Ferenc, majd a Ilyen egységben és szervezettén ^.g történelmi leckéjét, mint eddigi tapasztalaitokat összegez- termelőszövetkezetek rlsLá^nkH^tör^nelmc^^clete ahogyan azt a munkásmozgalom te, hanem megfogalmazta a gon- kongresszusát bezárta. alakításban. A munkásosztály, az. értelmiség, és az egyéb rétegek. előtt még sohasem. rajzolódott/ ki ilyen „tisztán parasztságunk arculata: elpusztíthattatlau alkotóereje, értékes hagyományainak megújulása és a modern fejlődésben, a szocialista építésben betöltött szerepe. A továbbiakban hangsúlyozta: a korábbi tapasztalatok figyelembevételével kerül most sor a föld tulajdonjogának olyan rendezésére, amely megfelel a közös gazdaságok és a korábbi tulajdonosok érdekéinek és amely a szövetkezeti földtulajdon törvénybe Iktatásával elvileg is elismeri a termelőszövetkezetek társadalmi1 rangját. A gyakorlat vCíét'ett rá bennünket á,rra. hogy a szövetkezet belső életében a szövetkezeti demokrácia törvényei., gazdálkodásában pedig a korszerű vállalati üzemszervezés szabályai érvényesek. Érdé} Ferenc a továbbiakban hjrohtatékösah aláhúzta, hogy szövetkezeteink partiéi és további fejlődésének nélkülözhetetlen politikai feltétele á múnkás-parászt szövetség. A munkás hatalom kezdéthényez- te támogatta a mezőgazdaság szocialista átszervezését, s a létrehozott szocialista nagyüzemekben ösztönzi és líe'gíti a (parasztság saját tapasztalatéinak, szándékainak érvényesülését, alkotóerejének kibontakozását. A mi termelőszövetkezeti kongresszusunk természetesed parasztkongresszus, de már olyan A határozat termelőszövetkezeteink helyzetének és fejlesztésének minded lényeges kérdésében állást foglalt. ■ A tenhelőázövetkezöti mozgalom társadalmi hivatásáról és fejlődési irányaitól szólva többek között rámutat, hogy a párt javaslatára, a munkásosztály aktív támogatásával kialakult nagyüzemi gazdaságokban a magyar parasztság azt a gazdákodási formát és azt az életmódót választotta. amely szerves része kibontakozó szocialista társadalmunknak, épülő szocialista hazánknak és biztos záloga saját boldogulásának. A termelőszövetkezetek alkalmasnak bizonyulták árrá, hogy növeljék a‘'mezőgazdasági termelést, emeljék a gazdálkodás színvonalát és a szocializmus elvéit kövétve javítsák a parasztság élet- és munkakörülményeit, formálják á falu társadalmi és emberi viszonyáit. A szövetkezeti mozgalom eredményei a termelőszövetkezeti parasztság milliós táborában közvetlenül táplálják a hűségét á munkásság és a parasztság megbonthatatlan szövetségéhez, elmélyítik a tiszteletet és a meg becsülést társadalmunk vezető ereje, a Magyar Szocialista Munkáspárt iránt. A határozat megállapítja: Eljött az ideje, hogy á termelőszövetkezetek a vállalatszerű gazdálkodáshoz szükséges gazdasági önállóság mind több feltételével rendelkezzenek. Ezek megoldása országos feladat, társadalmi ügy. A kongresszus éppen ezért — a termelőszövetkezetek milliós tagságának és az egész népnek az érdekeitől vezérelve — helyesli a gazdaságirányítási reform céljait és alapelveit, amelyek az MSZMP IX. kongresszusának határozatában kifejeződnek. A kongresszus — hangoztatja a továbbiakban a határozat — nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy a munka növekvő termelékenysége alapján lehetővé váljék a termelőszövetkezetek nagy többségében az elhasznált álló- és .forgóeszközök pótlása, saját bevételből, a szövetkezeti tagoknak a munkásokéhoz közelítő, azzal arányos személyi jövedelem elérése, továbbá a termelés bővítéséhez szükséges felhalmozás,' illetve a hitélek saját erőből történő visszafizetése. Az önálló- vállalatszerű gazdálkodás erősödése és a termelőszövetkezeteken belüli viszonyok demokra- - ' / tikus jellegének, szocialista, közösségi természetének fejlesztése kölcsönösen feltételezik egymást. A termelőszövetkezetek úgy emelkedhetnek a kívánt magasabb szintre, ha korszerű és jövedelmező vállalati gazdálkodási folytatnak« s ezt tágjaik demokratikus közösségére alapozzák. A kongresszus történelmileg lehetségesnek, társadalmi és gazdasági szempontból pedig indokoltnak tartja a közösen használt, de ma még személyi tulajdonban lévő földek fokozatos átker ülését szövetkezeti tulajdonba. A termelőszövetkezetekben ugyanis már nem a föld- rhagántulgjdon a biztos megélhetés és a társadalmi tekintély alánja, hanem sokkal inkább a korszerű, szocialista elvek szerint elismert munka. A kongresszus rendkívül fontosnak tekinti, hogy az egymással szövetséges munkásosztály és a parasztság egymás iránti bizalma, őszinte barátsága a jövőben még hatékonyabb legyen, (Folytatás a 2. oldalon.)
