Tolna Megyei Népújság, 1967. április (17. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-23 / 95. szám
\ »ÓT,NA MEGYEI NElTjSAG 196?. április 23. (Folytatás az 1. oldalról.) A termelőszövetkezetek szocialista jellegének erősítésével és a szövetkezeti demokrácia elveinek érvényesítésével kapcsolatban a határozat rámutat, hogy a termelőszövetkezetek működését szabályozó 1959. évi 7. sz. törvényerejű rendelet és az idevonatkozó- egyéb jogszabályok több tekintetben elavultak s jelenlég már észrevehetően gátolják a szövetkezetek fejlődését. A kongresszus ezért szükségesnek tartja, hogy a termelőszövetkezetek működését a megváltozott viszonyok mérlegelésével újból szabályozzák, s ezért fölkéri az országgyűlést, hogy még ebben az évben új szövetkezeti törvényt hagyjon jóvá. Az új szövetkezeti törvény — javasolja a határozat — mondja ki világosan, hogy termfelőszövet- kezeti tag az lehet, akit felvételi kérelme alapján a közgyűlés a szövetkezetbe felvett és aki a tagsággal járó kötelezettségeit teljesíti. Olyan gyakorlatért kell síkraszállni, hogy a tagsággal járó jogokat csak az élvezhesse, aki kötelezettségeinek is eleget tesz. A közös munkában való részvétel kötelezettségének mértékét — munkaidőben, munkateljesítményben, de természetesen az általános jogszabályi előírások, figyelembevételével — a szövetkezeti közgyűlés állapítsa meg. Javasolja a kongresszus, hogy a pártoló tagság rendszerét szüntessék meg. és a tagok sorából töröljék azokat, akik ismételt felszólításra sem dolgoznak rendszeresen a termelőszövetkezetben. A termelőszövetkezetek az új törvények alapján módosítsák, korszerűsítsék alapszabályukat. A tagok — a jogszabályok keretei között, a szövetkezeti demokrácia elveinek megfelelőéi) -r maguk határozzák meg termelőszövetkezetük szervezeti felépítését, működési rendjét,'s válasszák meg vezető szervüket. Egyértelműen állást foglal a határozat amellett, hogy a következőkben is a közgyűlés legyen a termelőszövetkezet legfőbb szerve. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe kell utalni a szövetkezet létét érintő kérdéseket, a működés alapvető kérdéseit, továbbá a gazdálkodás olyan fontos kérdéseit, mint például a tervek főbb mutatóinak s a zárszámadásoknak a jóváhagyása, A termelőszövetkezet általános hatáskörű vezető testületé a vezetőség. E testület legyen jogosult és köteles minden olyan ügyben határozni és intézkedni, amiben a döntés joga nincs fenntartva a közgyűlésnek. A vezetőség a közgyűlésnek tartoznék felelősséggel. A termelőszövetkezet elnöke egy személyben a tagok összességének választott képviselője és a termelőszövetkezet ügyeinek közvetlen intézője. Állást foglalt a kongresszus a háztáji földek juttatásával kapcsolatban is. A háztáji földek juttatását e szerint a jövőben nem a közös háztartáshoz, hanem a tagsági viszonyhoz, a szövetkezetben végzett munkához, valamint a tagok családi körülményeihez kell igazítani. A háztáji föld minimumát — 800 négyszögölt — at termelő- szövetkezetek minden tagja kapja meg, amennyiben a közgyűlésen előírt évi munkakötelezettségét teljesíti. A háztáji föld ■ nagysága a végzett munka, a helyi adottságok,, valamint a tag családi körülményei szerint 1600 négyszögölig terjedhet. A háztáji szőlő, illetve gyümölcsös területe 600 négyszögölnél ne legyen nagyobb. Az öreg, rokkant, tartósan munkaképtelen, nyugdíjas, vagy járadékos szövetkezeti tagol a korábban juttatott, de legalább 800 négyszögöl nagyságú háztáji föld illesse meg, mégpedig munkateljesítményétől függetlenül. A háztáji állatállománnyal kapcsolatban a kongresszus úgy foglalt állást,, hogy e tekintetben a jövőben is az 1959. évi 7. sz. törvényerejű rendeletben meghatározott keretek maradjanak érvényben. Hangsúlyozottan mutat rá a határozat arra, hogy a közös és a háztáji gazdaságokat a következőkben is szerves egyáégként kell kezelni. A termelőszövetkezetek önálló, vállalatszerű gazdálkodásának kérdéseivel kapcsolatban a határozat rámutat; a kongresszus, meg van győződve arról.' hogy a szövetkezeti termelést az önálló vállalati gazdálkodás elemeinek erősítésével — döntően gazdasági eszközök alkalmazásával — lehet és célszerű fejleszteni, tervszerűen befolyásolni. A tervszerűség pótolhatatlan előnyei megkívánják a termelőszövetkezetektől, hogy éves termelési és pénzügyi terveket, sőt — ha ennek feltételéi adottak, — középtávú üzemfejlesztési tervet is készítsenek. A tervek és a zárszámadás készítésének módját és tartalmát a gazdaságirányítás bevezetésre kerülő ú.i rendszere sok tekintetben módosítja. így például termelési költségeiket bevételeikből kell fedezniük, költségként kell elszámolniuk az amortizációt, a.’termelésben felhasznált forgóeszközök értékét, valamint ä munkadíjat. Az utóbbival kapcsolatban a határozat külön rámutat, hogy a megfelelő színvonalú munkadíjazás ésjö vedelem részesedés rendszerét, formáit a termelőszövetkezetek maguk alakítsák ki, s ezt terveikben rögzítsék. A garantált és rendszeresen fizetett munkadíj összege ha ezt a formát választják — általában ne haladja meg a tervezett évi részesedés áp százalékát. A munkád! jat természetben és pénzben egyaráht' fizéthétik. ÁUást foglal a határozat amellett, hogy, a termelőszövetkezetek termékeik . túlnyomó többségét, a továbbiakban is a felvásárló es feldolgozó vállalatoknak — szerződéses alapon — adják el, A szerződések — mind a jogok, mind pedig a kötelezettségek tekintetében — egyenjogúságon alapuljanak és legyenek kölcsönösen előnyösek mind a szövetkezeteknek, mind a vállalatoknak. A termelőszövetkezetek - a közös és a háztáji .gazdaságok termékeit — a monopolcikkek kivételével s a hatósági szabályok betartásával más módon is értékesíthetik. Az utóbbi sikeres megoldása végett, ahol ez gazdaságos, működjenek együtt egymással, illetve a földművesszövetkezetekkel, a kisipari szövetkezetekkel és az állami szervekkel. A mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó feldolgozó és értékesítő tevékenységük szélesítésével is mozdítsák elő tagjaiknak és azok családtagjainak folyamatos, elsősorban lakóhelyükön történő foglalkoztatását. Főképpen saját szükségletük gazdaságos kielégítésére, de amennyiben igény van rá, a lakosság és más szervek részére is végezhetnek a termelőszövetkezetek szolgáltató tevékenységet. •A kongresszus — hangoztatja a ' határozat' — lényegesnek tekinti annak a törvényes elvnek a tiszteletben tartását, -amely szerint á termelőszövetkezetekkel kapcsolatban álló vállalatok és intézmények a 'szövetkezetek tekintetében hatósági feladatot nem láthatnak el. ilyen jogkör csak az államigazgatási szerveket illeti meg. v . A termelőszövetkezeti mozgalom eredményei lehetővé teszik, a gazdaságirányítás reformja és a , szövetkezeti gazdátkódás . biztonsága pedig kifejezetten megkívánja a földhasználat rendezését. A kongresszus ezért helyesnek és kívánatosnak tartja a földhasználat „és a föld tulajdon egységének fokozatos megteremtését, a szövetkezeti földtulajdon kialakítását. A szövetkezeti földtulajdonra legyen joga valamennyi mezőgazdasági jellegű szövetkezetnek, tehát az alacsonyabb fokú szövetkezeteknek is. Elvi és törvényes lehetőséget kell teremteni arra, hogy a termelőszövetkezetek a használatukban Hvő ’--V* megfe'elő megváltási ár ellenében — „tulajdonukba vehessék. E folyamatban érvényesülnie kell az anyagi érdekeltségnek és a szövetkezeti tagok, illetve a föld- tulajdonosok önkéntes elhatározásának, A kongresszus felkéri az országgyűlést, hogy az új szövetkezeti törvénnyel cevidő- ben hozzon olyan új földjogi törvényt is, amely rögzíti a földtulajdon ú.i rendszerének elveit. Az új földjogi törvényben, illetve a szövetkezeti földtulajdon fokozatos megvalósításában a kongresszus határozata az alábbi elvek érvényesítését javasolja A gazdaságilag és szervezetileg szilárd termelőszövetkezetek használatában lévő állami földek — á szövetkezetek kérésére — megváltási ár ellenében kerülhessenek a szövetkezetek tulajdonába. A nem szövetkezeti tagok tulajdonában, de a szövetkezet használatában lévő föld — amennyiben a tulajdonos a törvény kihirdetésétől számított egy éven belül nem lép be a szövetkezetbe — megváltási ár ellenében váljék a szövetkezet tulajdonává. A szövetkezeti tag a szövetkezet által használt földje után a továbbiakban is élvezze az eddigiekben meghatározott mértékű földjáradékot, de ha akarja, s természetesen megváltási ár ellenében, ő is a szövetkezet tulajdonába adhassa bevitt földjét. A szövetkezet használatában lévő földeket csak szövetkezeti tagok örökölhessék. A nem szövetkezeti tag örökösök földje ugyancsak megfelelő megváltási ár fejében kerüljön a termelő- szövetkezet tulajdonába. A termőföld az ország semmivel sem pótolható gazdasági erőforrása. A kongresszus éppen ezért úgy véli. hogy az új földjogi törvényben célszerű lesz kellő részletességgel és pontossággal rendezni valamennyi termőföld tulajdoni és használati kérdéseit. , tehát a zártkerti földek, az illetményföldek és a nagyüzemekben nem hasznosítható földek használatát is. A szövetkezeti demokrácia erősítése és a szövetkezeti gazdálkodás eredményességének javítása céljából a kongresszus állást foglalt a termelőszövetkezetek társadalmi képviseletei szerveinek megalakítása mellett. Annak az elvnek az érvényesítéséért szállt síkra, hogy a termelőszövetkezetekre kötelezettség csak jogszabályokból megkötött szerződésekből, valamint a közgyűlés és a választott szervek határozataiból származhat. A termelőszövetkezetek demokratikusan választott képviseleti szervei: a termelőszövetkezetek kongresszusa, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a termelőszövetkezetek területi szövetségei, E társadalmi képviseleti szervek fő célja a szövetkezetek demokratikus működésének és eredményes vállalatszerű gazdálkodásának előmozdítása, a szövetkezetek jogvédelmének szervezése. E szervek egyben a termelőszövetkezetek érdekképviseleti szervei is. A négy évenként Összeülő termelőszövetkezeti kongresszus nemcsak a termelőszövetkezetek helyzetének és fejlesztésének közvetlen problémáival foglalkozik, de egyben politikai fórum is. Lehetőséget ad a parasztságnak saját helyzete és jövője országos szintű megtárgyalására, a párt és az állam agrárpolitikájának kialakításában való aktív • részvételre. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa a termelőszövetkezetek központi képviseleti szerve. A kongresszus kívánatosnak tartja, hogy az állami szervek a termelőszövetkezetek összességét érintő legfontosabb gazdaságpolitikai. intézkedéseket és jogszabályokat egyeztessék a tanács-, csal. A kongresszus szükségesnek tartja, hogy a termelőszövetkezetek területi szövetségei a megyéken belül gazdasági körzetenként, illetve — indokolt esetben — megyénként alakuljanak meg. Helyesli, hogy a szövetségek maguk készítsék el — a kongresszuson jóváhagyott minta felhasználásával — alapszabályukat. E szövetségek tevékenysége elsősorban a következőkre terjedjen ki; Vitassák meg a termelőszövetkezetek üzemi terveiből, a népgazdaság igényeiből adódó fel-, adatokat. Tizek megoldására dől" gózzanak ki javaslatokat a sző« vetkezetek számára. Értékeljék a gazdasági ösztönzők hatását. A közös gazdálkodás erősítése ér« dekében tegyenek javaslatokat a munkaszervezésre, a munkadíjazásra, valamint a termelési spe- cializáció lehetőségeire, szükség szerint e célból fejtsenek ki koordináló tevékenységet. Tájékoztassák a termelőszövetkezeteket az értékesítés és beszerzés lehetőségeiről, feltételeiről. Kezdeményezzék az árukapcsolatok létrehozását, működjenek közre az áruk átadásánál, átvételénél, minősítésénél. Szervezzenek szakmai tanfolyamokat, tapasztalat- cseréket, tájékoztatókat, működjenek közre a szaktanácsadás, a szakmunkásképzés szervezésében. Fogják össze a szövetkezetek által kialakított egyéb szerveket —• kereskedelmi irodákat, feldolgozó, építő, gépjavító, értékesítő és ellátó közös vállalatokat. A termelőszövetkezetek megbízása alapján végezzenek revíziós vizsgálatokat. Szervezzék meg a termelőszövetkezetek jogvédelmét, lássák el a termelőszövetkezetek „önsegélyező csoportjával” kapcsolatos feladatokat. Szervezzék és támogassák — a társadalmi szervek segítségével — a szocialista munkaversenyt és brigádmozgalmat a termelőszövetkezetekben. Létesítsenek közös üzemi alapot a termelőszövetkezetek befizetéseiből és egyéb bevételeiből. A kongresszus a magyar pa^ rasztság termelőszövetkezeti mozgalmát a dolgozók társadalmi haladásáért és új, kizsákmányo- lósmentes életéért vívott világméretű harca részének vallja. A magyar szövetkezeti fejlődés kiapadhatatlan forrása — a változó helyzetet és sajátos viszonyainkat szem előtt tartva — a Szovjetunió kolhozainak és a többi testvéri szocialista ország termelőszövetkezeteinek gazdag tapasztalata. Ebben az esztendőben a világ dolgozói, soraikban a magyar termelőszövetkezeti parasztság milliós tábora, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom fél évszázados évfordulóját ünnepük. A kongresszus felhívja a termelőszövetkezeti tagokat, hogy a soron lévő munkák és teendők példás elvégzésével vegyenek tevékenyen részt a világméretű történelmi megemlékezésben: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának felemelő megünneplésében. Teljesen felszerelt tábori kórház a dél-vietnami hazafiaknak A Semmelweis kórház pilis- vörösvári telepén szombaton adták át a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front budapesti állandó képviseletének az Országos Béketanács adományát, egy tábori kórház teljes felszerelését. Az átadásnál jelen volt Harmati Sándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, Se? bestyén Nándorné, az Országos Béketanács titkára és P. M. Cilng a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A '200 beteg ellátására aíkalmás, 21 ;lá'dába csomagolható kórház gyorsan és könnyen szállítható, s így két-három óra alatt bárhol felállíthatják. Az adomány átadásakor Sík Endre, az Országos Béketanács elnöke mondott beszédet. — Ez a tábori kórház a magyar nép tiszteletét fejezi ki — mondotta többek között. — A dolgozó magyar nép egyetért pártjával és kormányával abban, hogy minden lehetséges és szükséges segítséget megadjon Vietnam hősies önvédelmi harcához. Ez az akarata nyilvánult meg abban az országos meretu szolidaritási ak- Ba Thi, a Dél-vietnami Nemzet cióban is, amelynek eredménye Felszabadítási Front budapest összesen 20 millió forint volt. állandó képviseletének vezető.! Az értékes ajándékért Dinh mondott- köszönetét. /• : • r, : . Johnson rendelte el Haiphoncj bombázását Az AFP általában jól tájékozott washingtoni körökre hivatkozva jelenti, hogy Johnson amerikai elnök, személyesen rendelte el a Haiphong elleni légitámadásokat: Az" elnjök ' három héttel ezelőtt - hagytá jóvá a, tábornokok által kiválasztott -bombázási 'Célpontokat, köztük a haiphongi hőerőműveket. A helyi. parancsnokság szabad kezet kapott' arra. hogy mikör indítsa el- a támadásokat. . Pénteken az amerikai légierő folytatta az Észák-Vietnam elleni intenzív légitámadásokat. A támadók több ízben a VDK légierejének MÍG vadászgépeivel találták, szembe magukat. Dél- Vietnamban a B—52-es nehézbombázók a kambodzsai határ közelében bombázták a partizánok feltételezett állásait. A VDK légelhárítása pénteken lelőtt egy amerikai gépet. Ezzel a VDK fölött lelőtt amerikai gépek száma 1768-ra emelkedett * Márciusban az amerikai légierő Észak- és Dél-Vietnamra összesen 77 000 tonna bombát szórt le, 9000 tonnával többet, mint: márciusban, összehasonlításul :; a koreai háború során az amerikai légierő havonta 17 000 tonná bombát szórt le, míg a második világháború európai csataterein a havi átlag 80 000 tonna volt — most tehát egyedül Vietnamra szórnak le havonta any- nyi bombát, mint a második világháborúban egész Európára. Dél-Vietnam északi övezetében pénteken heves összecsapásra került sor a szabadságharcosok és az amerikai csapatok között.
