Tolna Megyei Népújság, 1967. április (17. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-19 / 91. szám
1 1067. április 19. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Kik képviselik a megye közös gazdaságait? Összegezik a tapasztalatokat Tanácskoztak a propagandisták Ma indulnak Budapestre — A htsz-elnök Szófiából érkezik Lényegében megyeszerte befejeződött a pértoktatási évad, kivéve az esti egyetemet és a marxista középiskolákat. A magyar 'közélet nagy eseménye az első országos termelőszövetkezeti kongresszus április 20-án, holnap kezdődik Budapesten, a Parlamentben. A kongresszus lesz a záró akkordja annak a rendezvénysorozatnak, amely a IX. kongresszus után a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben megkezdődött. Hetekkel ezelőtt Tolna megye valamennyi közös gazdaságában megtartották a rendkívüli közgyűlést, ahol a tsz-tagok az agrárpolitikai intézkedéseket vitatták meg és megválasztották a megyei tsz-tanács- kozásra a küldöttüket. ■ Az első országos termelőszövetkezeti kongresszus előtti napon, ha röviden is. de érdemes felidézni a rendkívüli közgyűlések hangulatát, és politikai mondanivalóját. A megye termelőszövetkezeti parasztsága egyértelmű helyesléssel fogadta a párt agrárpolitikai intézkedéseit^ kifejezésre jutott ez a felszólalásokban, de feltétlenül megnyilvánult az első Tolna megyei termelőszövetkezeti tanácskozás légkörében. Ezt a rendezvényt március 9-én Szekszárdon, a Soós Sándor művelődési házban tartották. Hosszú ideig ^emlékezetes marad a résztvevők előtt, a küldöttek állásfoglalása, amely a hozzáértést, a törődésit, és a bátor szókimondást tükrözte. A megyei termelőszövetkezeti tanácskozás választotta meg a tsz-ek képviselői közül a kongresszusi küldötteket. A kongresszusi küldöttek között van Lehőcz Istvánná, a fácánkerti T Tj Barázda Tsz főkönyvelőié. Ferenczi Jánosné, a dunaföldvári Virágzó Tsz tagja, akik a megyei tsz-tanácskozáson tűntek fel hozzáértő. lényegre tapintó, a szövetkezeti gazdák helyzetét jól ismerő felszólalásukkal. A kongresszusi küldöttek kivétel nélkül tekintélyes és kiemelkedő képviselői Tolna megye termelőszövetkezeti mozgalmának. tűk, milyen gondolatok jegyében utaznak Budapestre, mint a megye tsz-eit képviselő kongresz- szusi küldöttek. Lakos József elmondotta; a még mindig meglévő szociális természetű problémák foglalkoztatják, annak ellenére, hogy e téren az utóbbi időben jelentős előrehaladás következett be. Megemlítette, megítélése szerint a Földművelésügyi Minisztérium és az Élelmezésügyi Minisztérium egyesítése új, hasznos, a termelőszövetkezetek részére nagyon előnyös ötletek elgondolások forrásául szolgálhat, s ezek bizonyára szóba kerülnek majd a kongresz- szuson is. Barabás Lajosné első helyen a termelőszövetkezetekben dolgozó nők helyzetével szeretne foglalkozni, s ha felszólalhat, akkor mondanivalójának középpontjában ez a probléma fog állni. Szerinte több irányú és hatásosabb felvilágosító munkára volna szükség, hogy a családtagként dolgozó nők legyenek teljes jogú tsz-tagok, mert enélkül számtalan szociális juttatástól esnek el. Széki János úgy véli, hogy az a Tolna megyei küldött, aki a kongresszuson szót kap, első helyen a szociális természetű problémákkal foglalkozzon. Beszéljen azonkívül egy-egy tájegység sajátos gondjáról, bajáról is. Sárköznek egyébként évről évre visz- szatérő gondja a talajvíz. Ezzel a kérdéssel az országgyűlés Is foglalkozott. Sárköz közös gazdaságaiban évente kb. tízmillió forint kár származik a belvizekből. gos termelőszövetkezeti kongresszus jelentőségét, és a Tolna megyei közös gazdaságok jó hírét. Kongresszusi küldötteink: Ben- cze Ferenc, a paksi htsz elnöke, Háhner József, a bonyhádi Petőfi Tsz elnöke, Barabás Lajosné, a kalaznói Petőfi Tsz főkönyvelője, Keller Ádám, a kocsolai Vörös Csillag Tsz elnöke, Varga Imre, a szakcsi Uj Élet Tsz elnöke, Ferenczi' Jánosné, a dunaföldvári Virágzó Tsz tagja, Fritz Ferenc, a dunakömlődi Szabadság Tsz fő- agronómusa, Farkasinszki Lajos, a németkéri Haladás Tsz párttitkára, Lakos József, a pálfai Egyetértés Tsz elnöke, Báli Zoltán, a bátaszéki Búzakalász Tsz elnöke, Széki János, az őcsényi Kossuth Tsz elnöke, Pfündtner Sándor, a tolnai Aranykalász Tsz elnöke, Gyenis József, az alsónyéki Dózsa Tsz főállattenyésztője, Lehőcz Istvánná, a fácánkerti Uj Barázda Tsz főkönyvelője, Seffer Ferenc, az iregszemcsei Rákóczi Tsz párttitkára, Juhász Jánosné, a felsőnyéki Egyetértés' Tsz tagja, Palócz Tamás, a pincehelyi Vörösmarty Tsz elnöke, Manczal Géza, az udvari Béke Tsz elnöke, Füves József, a tamási Széchenyi Tsz elnöke, Hei- mann Ferenc, a szekszárdi Béri Balogh Ádám Tsz elnöke. Sz. P. Pakson a napokban közel kilencven propagandista ült össze tanácskozásra, hogy — bevált szokásaikhoz híven — közösen egyeztessék tapasztalataikat, hogy véleményt mondjanak a járás párt- és KISZ-oktatásáról, kritikai elemzéssel számba vegyék saját munkájuk eredményeit és fogyatékosságait. Helyes és követésre méltó a sorrénd, hogy előbb közösen elkészítsék az összegezést és utána kerüljön sor a választott testület — a járási párt vb — előtt e fontos pártépítési munka értékelésére. Célkitűzéseik tükrében A tanácskozáson a vitaindítót Gyuricza Imre, a paksi járási pártbizottság ágit. prop. osztályának vezetője tartotta. Megállapította, hogy a párttagság részvétele mintegy 15 százalékkal növekedett az előző évhez képest, így ebben az évadban közel nyolcszáz kommunista tanult. Bírálta a paksi konzervgyár és a dunaföldvári falusi pártszervezet pártoktatási munkáját. Az előadó a beszámolóban elsősorban a pártbizottság által Ülést tartott a bonyhádi járási pártbizottság A megye közös gazdaságait képviselő kongresszusi küldöttek lelkiismeretesen felkészültek e nagy közéleti eseményre. Bizonyosra vehető, hogy méltóképpen kéoviselik az itteni termelőszövetkezeti parasztságot. Számítani lehet rá, hogy aktív közreműködésükkel növelik az első orszáKedden délelőtt a bonyhádi járási pártbizottság ülést tartott. Juhász József, a járási tanács elnöke számolt be az országgyűlési képviselő- és tanácstagválasztások tapasztalatairól. I A második napirendi pont ke- I rétében Daradics Ferenc, a járási pártbizottság első titkára tartott tájékoztatót, a termelő- szövetkezetek 1966. évi zárszámadásainak eredményeiről. Végül az első féléves munkatervet hagyta jóvá a pártbizottság. A beszámolókat élénk vita követte. Valamennyien ma délután indulnak Budapestre. Bencze Ferenc, a paksi htsz elnöke a halászati termelőszövetkezeteket képviseli. Ö érkezik legmesszebb- ről. Tegnap még Szófiában tartózkodott, ahol a Halászati Duna Bizottság tagjaként vett részt egy ottani konferencián. A kongresszus után ismét vissza kell mennie, mert a konferencia Bulgáriában még folytatja munkáját. Több kongresszusi küldött a balatonföldvári tanfolyamról kórt eltávozási engedélyt arra az időre, amíg Budapesten a kongresszus munkájában kell részt vennie. A Tolna megyei párttitkárok balatonföldvári tanfolyamáról megy Budapestre Farkasinszki Lajos, a németikéri Haladás Termelőszövetkezet, és Lehőcz Istvánná, a fácánkertá Uj Barázda Tsz kongresszusi küldötte is. akik természetesen a környező termelőszövetkezeteket is képviselik. A Tolna megyei kongresszusi küldöttek szálláshelyét a Szabadság Szállodában jelölték ki. Még ma este. ott a Szabadság Szállodában együttes ülést tartanak, ahol egyeztetik és összehangolják a munkájukat. Számítani lehet rá. hogy két-vagy három Tolna megyei küldött is felszólalhat majd a kongresszuson. A küldöttek ennek megfelelően megállapodnak abban, hogy aki szót kap, mit mondjon el a megye termelőszövetkezeti mozgalma nevében és képviseletében. Tegnap délelőtt Lakos József, a pálfai Egyetértés Tsz elnökétől. Barabás Lajosnétól. a kalaznói Petőfi Tsz főkönyvelőjétől, és Széki Jánostól, az őcsényi Kossuth Tsz elnökétől megkérdezIRÁNV: Franciaország, Svájc, Nyugat-Némáiország, Olaszország Még sohasem jártak külföldön, sőt, még csak városban sem. A hazájuk a Tolna megyei erdőije, rétek. Innen indulnak most sok száz kilométeres külföldi útjukra. De vissza soha többet nem jönnek, véglegesen búcsút vesznek „hazájuktól”', rövidesen elnyeli őket valamelyik nyugati nagyváros. Az elsők már útra készen állnak, pontosabban szoronkodnak a részükre kijelölt helyeken — nem a gyorsvonat párnás kocsijaiban, hanem faládákban, amelyek tehervagonokba kerülnek. Nem az ablakon nyújtózkodnak ki, hogy végső búcsút intsenek, hanem a láda szellőzőnyílásain. És persze fogalmuk sincs, hogy hova, miért utaznak, nem sejtik, hogy az ínyenc ételek kedvelői várják őket, pontosabban a jól számító vendéglősök... Szekszárdon, a Bar- tina utca egyik új épülete kétszintes. Udvarán a kéményig érő ládahegy. Ez a ládatömeg még üres. Mellette a kisebb hegyek viszont már útra készen várják a szállítóeszközöket. Ott áll a teherautó is. Munkások rakják fel a ládákat. Természetesen valamennyit lemérik előtte, mert ez nem is kilóra, hanem szinte grammra megy. Nagy érték az ínyenc falat. Ott áll és intézkedik az exportőr, Boros Béla is. Ö meséli, hogy amikor ezeket a kis állatokat valamelyik nyugati vendéglőben feltálalják, kettőért — összesen néhány deka súlynyi —, egy dollárt is elkérnek. Pénzügyőr vigyázza az egész berakodást. Exportról lévén szó, ilyenkor megvan a pénzügyőrnek is a maga teendője. Szijjártó István irányítja a földművesszövetkezet képviseletében a csiga első feldolgozását, illetve va- gonírozását. Vagy 30 asszony és több férfi dolgozik a „csigatele pen”. Néhány nap múlva még növelni is kell a munkáslétszámot. Megkezdődött a csigaszezon. A múlt hét közepén indultak útnak az első csigaszedők, s e hétre már vagy háromezerre nőtt a számuk. Az egyik kisebb, a másik nagyobb sikerrel járja az erdőket, réteket, la- pályos, vizenyős területeket, de mind többen kutatják a lelőhelyeket. Valóságos csigagyűjtési láz bontakozott ki, mint ahogyan annak idején Alaszkában az aranyláz. Pénz van ebben is. méghozzá nem is kevés. Kilogrammonként öt forintot fizet az átvevő. Talán nincs is a megyében olyan község, ahol ne aiáadnának vállalkozók. Aki jó helyre bukkan, egy hajnali szedéssel 100—150—200 forintot is megkereshet. És nincs az a mennyiség, amelyet ne vennének át szívesen, mert a külföldi piac felvevőképessége szinte korlátlan. Kiváló valutaforrás, a gyűjtők részére pedig kiváló kereseti lehetőség. Meséltek brigádveze- itőről is, aki 2—3000 forint körül keres havonta, de mégis kiment a feleségével együtt csigát gyűjteni. Sőt, még Merci-kocsival is álltak az út mellett — csigás ládákkal. A szekszárdi földművesszövetkezet teherautóval járja a megyét és szedi össze és szállítja a Bartina utcába a csigát. Az egész megyének ez a „csigaközpontja”, sőt még Szegedről is szállítanak ide, elsődleges feldolgozásra, csomagolásra. Megtisztogatják, méret szerint válogatják őket. A méreten alulialcat visszaviszik a vizenyős helyekre, hogy pár hétig növekedjenek még. Negyvennyolc óráig koplaltatják őket, mert csak így csomagolhatok. Az első vagon csigát kedden indították útnak Nyugat-Németországba. Ezt újabbak követik a következő napokban, összesen körülbelül 800 mázsa csigát exportálnak Nyugat-Német- országba, Svájcba, Franciaországba, Olaszországba. És nekünk, a csirkepörkölt híveinek, fogalmunk sincs arról, hogy micsoda fenséges eledel a csiga. BODA FERENC megjelölt célkitűzések szerint vizsgálta az ideológiai oktatást, sokoldalúan elemezve a tartalmi kérdéseket. „Sikerült fokozni és javítani a propagandamunka időszerűségét” — mondotta. Érvényesült ez a nemzetközi kérdések konkrét eseményeinek helyesebb megítélésénél és a legfontosabb belpolitikai problémák tisztázásánál. A pártkongresszus határozatainak megértése mellett a jelenlegi szakasz igényeinek megfelelően tisztázódtak az új gazdasági mechanizmus elvi kérdései. (Miért szükséges, mi indokolja, hatása a gazdasági és politikai életre, stb.) Gyakorlati megértetésével még továbbra is kell foglalkozni. A tájékoztató szerint, a megélénkült vitakészség jellemezte a paksi járás pártoktatását. Ez elsősorban az aktuális nemzetközi események, a nemzetközi munkásmozgalom, a IX. pártkóngresz- szus anyagainak feldolgozása során járult hozzá ideológiai-politikai téren a téves nézetek tisztázódásához. Visszatérő probléma, hogy a korábbihoz hasonlóan, továbbra is sok vitát váltott ki a párt szövetségi politikájának, a szocialista nemzeti egységnek helyes értelmezése. Helyes állás- foglalásukkal, sokoldalú tájékozottságukkal jelentősen hozzájárultak a propagandisták, hogy járásszerte növekedett az elméleti tudatosság, a változó világ megértése, magyarázása és a dialektikus gondolkodás javulása. Értékes kiegészítések Alapot adott a tájékoztató a vitához, melynek során kilenc propagandista mondta el véleményét, javaslatait. Többen szóvá tették, hogy finomításra, változtatásra van szükség a propagandista-tanácskozásokon. A teljes részletességű előadások helyett inkább a főbb összefüggéseket, a nehezebben megértett, vagy visszatérő elméleti-politikai problémákat javasolják ott megvitatni. Szóba került a tapasztalatok számbavétele során, hogy az üzemeknél és vállalatoknál többet törődjenek az úgynevezett szakmai tanfolyamok politikai előadásaival. A színvonal növelését előadókkal, jó témák kijelölésével segítsék elő, hogy mindenütt helyesebben tárgyalják meg az ideológiai-politikai kérdéseket. Értékes kiegészítést adtak a propagandisták, amikor többen javasolták, hogy a jövő évi pártoktatási előkészületek során többet törődjenek a gazdasági középvezetők és a szocialista brigádok tagjainak politikai oktatásával. Pálfa és Gerjen községekből önálló marxista középiskola indítását kérték. A mezőgazdasági területen működő propagandisták közül többen javasolták: fontolják meg, hogy másutt is hetenként tartsák az összejöveteleket a kéthetes helyett. Náluk ez bevált. Indokolták azzal, hogy lerövidül az időszak, a hallgatók jobban összefüggéseiben látják a tananyagot. A paksi propagandista-tanácskozáson elhangzott javaslatokat megvizsgálja a járási pártbizottság, sorsukra visszatér. Hasznosnak bizonyult az évadzáró értekezlet. Munkaértekezletük elérte célját. Hozzájárult, hogy az oktatási évad befejeztével, a tapasztalatok előremutatóbb, teljesebb összegezése a jobb pártpolitikai munka forrásává válhasson.-i -é
