Tolna Megyei Népújság, 1967. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-19 / 91. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1967. április 19. Brezsnyev beszéde a Német Szocialista Egységpárt VII. kongresszusán Berlin (TASZSZ). Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára kedden beszédet mondott a Német Szo- cialisita Egységpárt VII. kong­resszusán. Tolmácsolta az SZKP Központi Bizottsága, valameny- nyi szovjet kommunista és az egész szovjet nép forró testvéri üdvözletét a kongresszus kül­dötteinek, az NSZEP minden tagjának, az NDK dolgozóinak. Méltatta a barátság, a szoli­daritás és a testvériség kapcso­latait. amelyek a Szovjetunió és Németország kommunistáit már régóta egybefűzik. Rámutatott, hogy a német munkásosztály forradalmi hagyo­mányai, a hitleri fasizmus ellen vívott harca jó alapul szolgált a forradalom győzelméhez a há­ború után és a szocializmus si­keres építéséhez, a Német De­mokratikus Köztársaságban. Az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkára ezután szólt a szocializmus építésének kifeje­zetten németországi sajátosságai­ról. A szocializmus építése a Né­met Demokratikus Köztársaság ban rendkívül nagy nemzetközi jeilentő&éggeH bír. Német földön, ahol két Európa, a szocialista és a kapitalista Európa vízválasz­tója húzódik, különösen éles formában bontakozik ki a két rendszer versenye. Német földön a szocializmus és a kapitalizmus mondhatni szemtől szemben áll egymással. Minden alapunk megvan arra, hogy kijelentsük: a szocialista rendszer a Né­met Demokratikus Köztársa­ságban vitathatatlan győzel­meket aratott a két rend­szer versenyében. Ezután hangoztatta, hogy az NDK meghirdette a békét a né­met nép számára, a békét Né­metország minden szomszédja, a föld minden népe számára, ki­nyilvánította az európai hatá­rok sérthetetlenségét. Az NDK — hangsúlyozta Brezsnyev —, az európai biztonság egyik leg­fontosabb tényezője, az európai béke támasza lett és szilárd po­zíciókat biztosított magának nemzetközi téren. Brezsnyev szólt arról, hogy homlokegyenest ellenkező irányú fejlődés megy végbe Nyugat- Németországban. Itt továbbra is uralmon maradt a monopoltőke, amelynek külpolitikája magán viseli a német imperializmus hagyományos politikájának bé­lyegét. Fékevesztett nacionaliz­mus is ez a politika, amely el­kerülhetetlenül nemzetközi fe­szültséget és háborús veszélyt szül. Utalt arra, hogy az NSZK-ban üldözik a haladó erőket. Ennek egyik szégyenletes megnyilvánu­lása, a Német Kommunista Párt tevékenységének betiltása. Ezután így folytatta: a két német állam eltérő politikai fejlődése szemlélte­tően mutatja, melyik német állam tudja kifejezni és védeni a német nép érdekeit. A továbbiakban rámutatott arra, hogy a kongresszuson fel­vázolt fejlődési perspektíva újabb bizonyítéka a szocialista német állam erejének és szilárdságának. Ezután arról szólt, hogy a két, német állam politikája minde­nekelőtt a németek érdekeit érin­ti, de az európai népek szem­pontjából korántsem mindegy, milyen politikai vonalat követ­nek a német államok. Az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkára ezután hangoz­tatta, hogy az európai szocialis­ta országok valóban normalizál- ni akarják az európai helyzetet valamennyi állammal, köztük az NSZK-val is. Sohasem egyeznek azonban bele, hogy egységük ro­vására,' az egész szocialista kö­zösség kárára, vagy a közösség­hez tartozó valamely ország, így a testvéri NDK rovására tegyék ezt. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a szovjet kormány feljogosí­tott arra, hogy az önök kong­resszusának szónoki emelvényé­ről újra kijelentsem: az NDK jogai és érdekei, az Önök köztársaságában folyó A vietnami háborúról szólva kijelentette, a háború egész me­nete azt mutatja, hogy az ame­rikai kormánykörök semmiféle erőfeszítése sem tudja megaka­dályozni, hogy a vietnami nép végül is maga döntsön hazája sorsáról. Kijelentette, hogy a Szovjetunió, az NDK és más szocialista országok tá­A képen: az elnöki emelvényen (balról jobbra): Erich Honecker, Leonyid Brezsnyev Walter Ulbricht. (Telefotó — MTI Külföldi Képszolgálat) szocialista építés érdekei ugyanolyan közel állnak szí­vünkhöz, ugyanolyan drágák számunkra, mint az Önök számára, elvtársak, és ha szükség lesz rá, szilárdan és határozottan, minden erőnk­kel védelmezni fogjuk azokat. Az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára a továbbiakban le­szögezte: Európa nem várhatja passzívan,' mikor változtat az NSZK veszélyes külpolitikai vo­nalán. A szocialista országok, a haladó erők a legaktívabb har­cot vívják most is és a jövőben is az európai és a nemzetközi biztonságért. A Varsói Szerződés országai 1966. évi bukaresti nyilatkozatuk­ban a béke és az európai együtt­működés átfogó és konkrét prog­ramját terjesztették elő. E prog­ram megvalósításáért folyó har­cuk máris eredményeket hoz. Erősödik és terebélyesedik az európai államok békés együtt­működése. A szovjet küldöttség vezetője hangsúlyozta, hogy az európai béke és biztonság megszilárdítása szempontjából hasznos és konst­ruktív lépés lenne egy össz­európai értekezlet megtartása e problémakör megvitatására. Brezs­nyev kijelentette, hogy egy ilyen tanácskozás összehívását egyre több kelet- és nyugat-európai or­szág helyesli. Sikere megkövete­li, hogy mindkét német állam, az NDK és az NSZK is részt vegyen rajta. Ezután méltatta az európai szocialista országoknak a közel­múltban megkötött barátsági és együttműködési egyezményeit, amelyek — mint mondotta — a szocialista közösség országainak fokozódó egységét és összefogá­sát, a köztük levő kapcsolatok sokrétűségét példázzák. mogatják a vietnami nép igaz ügyét, segítséget nyúj­tanak az agresszió és az in­tervenció ellen küzdő viet­nami népnek. Ugyanakkor feltétlenül szólni kell arról, hogy a vietnami nép­nek nyújtott segítség hatékonyabb lehetne, ha sikerülne megterem­teni valamennyi szocialista or­szág, köztük Kína széles körű akcióegységét Vietnam megsegí tése céljából. Leonyid Brezsnyev leszögezte, hogy a szovjet kor­mány az internacionalizmus elvei által vezéreltetve továbbra is kész kialakítani ezt az akció­egységet, a legátfogóbb vonatko­zásban. Brezsnyev biztosította a német kommunistákat, a testvérpárto­kat arról, hogy a lenini vonalhoz és a XXIII. kongresszus határo­zataihoz híven az SZKP továbbra is fáradhatatlanul harcolni fog a világ kommunistáinak egységé­ért. E tekintetben nagy szerepet játszottak és játszanak a jövőben is a marxista—leninista pártok képviselőinek találkozói és ta­nácskozásai. Az új világértekez­lettel kapcsolatos álláspontját sok testvérpárt kifejtette már. Most eljött az ideje annak, hogy elgon­dolkodjunk és1 tanácskozzunk e kommunista világértekezlet elő­készítésével kapcsolatos kérdések­ről, meghatározzuk azoknak a kérdéseknek a körét, amelyeket a testvérpártok szerint ezen a tanácskozáson meg kell vitatni. Leonyid Brezsnyev végül si­kereket kívánt a kongresszus mimikájához és az SZKP Közpon­ti Bizottsága nevében a kong­resszusnak ajándékozta Vlagyi­mir Kuznyecov szovjet festő­művész „Éljen a szocialista for­radalom” című festményét. A kép azt a pillanatot ábrázolja, amikor Lenin 1917-ben ismertet­te híres áprilisi téziseit. Az SZKP KB üdvözlete az NSZEP kongresszusához Az SZKP Központi Bizottsága a szovjet kommunisták nevében üdvözölte a Német Szocialista Egységpárt VII. kongresszusá­nak küldötteit, az NSZEP tag­jait, az NDK dolgozóit és ered­ményes munkát kívánt a kong­resszusnak. Az üzenet hangoztatja, hogy az SZKP és az NSZEP között teljes bizalom, kölcsönös meg­értés és valóban testvéri kapcso­lat alakult ki. A két párt egy­ségesen ítéli meg korunk vala­mennyi fontos problémáját. Az üzenet végül hangsúlyoz­za, hogy az NDK népe a szo­cializmus felépítéséért, a békéért és boldogulásért folytatott har­cában bizton számíthat a Szov­jetunió Kommunista Pártjának és az egész szovjet népnek a tá­mogatására. Január 1-én életbe lép az új hitel­es pénzforgalmi rendszer Megalakul a Hitelpolitikai Tanács A Gazdasági Bizottság határo­zatot hozott a pénzintézetek hi­telezési és pénzforgalmi tevé­kenységéről, a január 1-én élet­be lépő új hitéi- és pénzforgalmi rendszerről. Mint ismeretes, a hitelrendszer eddig a lebontott népgazdasági terveket követte. A tervben meg­szabott munkaerő foglalkoztatá­sához gépek, anyagok beszerzésé­hez automatikusan hitel, illetve pénz is járt, függetlenül attól, hogyan gazdálkodtak a vállala­tok. Az új gazdaságirányítási rendszerben az dönti el a válla­lat hitelképességét, hogy jöve­delmezően dolgozik-e, hogy meny­nyire igazodik a piac igényeihez. Ugyanakkor a hitelrendszer se­gítségével a kormány befolyásol­ja a vállalatok gazdasági tevé­kenységét, s közvetve érvényesí­ti a központi elgondolásokat. A határozat utal arra, hogy a bankrendszer a kormány által jóváhagyott hitelpolitikai irány­elvek alapján végzi hitelezési te­vékenységét. Ezekre az elvekre a Magyar Nemzeti Bank más pénzintézetekkel és egyéb szer­vekkel együttműködve dolgozza ki_ a javaslatokat. E javaslatok előkészítésére, a jóváhagyott irányelvek végrehajtására jelen­tős pénzügyi kérdések megvitatá­sára létrehozzák a Hitelpolitikai Tanácsot. Ennek elnöki tisztét a Magyar Nemzeti Bank elnöke töl­ti be, tagjai pedig a gazdasági minisztériumok és más gazdaság- irányító szervek, továbbá a pénz­intézetek vezető munkatársai lesznek. A hitelezés módszereit és el­járási szabályait úgy kell kidol­gozni, hogy azok a piaci mecha­nizmus működésével összhangban elősegítsék az áru és pénz egyen­súlyát, a gazdasági tevékenység hatékonyságát. A bank a hitelképesség hatá­rai között folyósít a vállalatok­nak forgóeszköz-hiteleket. Azok a vállalatok számítanak hitelképe­seknek, amelyek termékeiket a piacon rendszeresen értékesítik, jövedelmezően gazdálkodnak, fi­zetési kötelezettségüknek eleget tesznek. A hitelek fedezetét a bank nem állami ellenőri jog­körrel, hanem kizárólag mint hitelező vizsgálja. Ez a vizsgálat nem terjedhet ki a vállalati gaz­dálkodás egészére, a bank csu­pán azt állapítja meg, hogy van-e kellő hitelfedezet. Ha a vállalat hitelképessége bizonytalanná vá­lik, a problémák nagyságának megfelelő intézkedésekre lesz szükség. Ha a hitelképesség elő­reláthatóan egy éven belül hely­reáll, úgy a bank hitellel segiti felszámolni a vállalat gazdasági nehézségeit Ha tartósabbak a problémák, például a gyárnak ér­tékesítési nehézségei, jelentősebb veszteségei vannak, de reális mérlegelés alapján mégis várha­tó, hogy helyreáll a vállalat gaz­daságos működése, akkor a bank a szakminisztérium és a Pénz­ügyminisztérium hozzájárulásá­val külön forrásból különleges feltételekkel nyújt hitelt. Ha a vállalat működése ilyen módon sem javítható meg, akkor a bank megtagadja a további hite­lezést, esetleg a fennálló hitele­ket is felmondja. Ilyen esetben a vállalatot szanálási eljárás alá vonják. A bankhitelek után alapkama­tot kell fizetni, ennek mértékét a kormány a hitelpolitikai irány­elvekben állapítja meg. Ha a hitelt lejártakor nem fizetik vissza« akkor késedelmi kamat jár. A vállalatok betétei után vi­szont a bank fizet kamatot. A Gazdasági Bizottság határo­zata arról is intézkedik, hogy a bank pénzforgalmi munkájában az igazgatás jellegű eljárások helyére a gazdasági módszerek lépnek. Az adminisztratív jelle­gű kötöttségeket, mint például a megbízások kötelező benyújtási határideje, az átutalás elmulasz­tása esetén úgynevezett beszedési megbízás kötelező benyújtása, a készpénzfizetés felső határának, vagy», a házipénztár keretének az előírása megszűnik. A vállalatok általában szabadon állapodhat­nak meg egymással a fizetés tel­jesítésének módjában és időpont­jában, a fizetési határidő azon­ban a 30 napot nem haladhatja meg. A vállalatok fizetési vitái­nak intézésében ugyancsak meg­szűnik a pénzintézetek igazgatási jellegű hatásköre. Nyn lesz szük­ség például az inkasszó felszóla­lási bizottság és más hasonló szervek működésére. A Magyar Nemzeti Bank, mint az ország központi bankja, a fo­rint értékállóságának folyamatos vizsgálata céljából népgazdasági szinten elemzi a fizetőképes ke­reslet és a rendelkezésre álló árumennyiség viszonyát, továbbá a gazdasági életnek azokat a té­nyezőit, és jelenségeit, amelyek a piacon az áru ás a pénz egyen­súlyának alakulását befolyásol­ják. (MTI). Súlyos amerikai vereség a kambodzsai határ mentén Hanoi (MTI). Kudarcot val­lottak áz amerikaiak nagyszabá­sú hadműveletei Tay Ninh tar­tományban, a kambodzsai határ mentéin — közölték hétfőn a ha­noi lapok. Az amerikai haderők négy nagy hadműveletet indítot­tak, hogy lerombolják a sza­badságharcosok ellenállási pa­rancsnokságainak támaszpont­jait —, de nem érték el céljukat. A hadműveletek során a parti­zánok több mint 15 000 ellensé­ges katonát tettek harcképte lenné. Ezer különböző katonai járművet és 200 repülőgépet meg­semmisítettek. A száraz évszak e második nagy amerikai offenzí- vája így csődbe jutott — írja. a Nhan Dán. A Tay Minh-i vereség — mu­tat rá a lap —, az amerikaiak új taktikai kísérleteinek kudar­ca: ig jelzi, megbukott a had­sereg-méretben szervezett had­művelet. A' szabadságharcosok szétverték a 186. számú gyalog sági brigádot, amelyet éppen a dzsungelharcokra képeztek ki az amerikaiak, A partizánok sem­legesítették a 11. páncélos ezre­det is. Az AFP-hírügynökség hanoii tudósítója rámutat, hogy az utóbbi időben a VDK délebbi körzeteiben változatlan az ame­rikai támadások üteme, északon viszont, ahol rendkívül erős a légelhárítás, az elmúlt hetekben ritkábbak voltak a légiriadók. A napi hadijelentések arról számolnak be, hogy hétfőn délután Saigontól délnyugatra a partizánok lelőttek egy ameri­kai helikoptert — két napon be­lül immár a tizediket. Közép- Vietnamban öt másik helikop­tert rongált meg a szabadság­harcosok légelhárítása.

Next

/
Thumbnails
Contents