Tolna Megyei Népújság, 1967. április (17. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-19 / 91. szám
-v an. arcL fOwiWA,eiui WW*™* Hdó da Voaci nu raotsnuuM. earaasucu*. UISAG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XVII. évfolyam, 91. szám ARA: 60 FILLÉR Szerda, 1967. április 19. Hektáronként több mint 60 mássá axemes kukorica Megállapodás a Szekszárdi Állami Gazdaság és a Jugoszláv Kertészeti Központ között Uj típusú és előreláthatóan hasznos megállapodást kötött a Jugoszláv Mezőgazdaságii Kertészeti Központ- és a Szekszárdi Állami Gazdaság: a központ javaslatai alapján a gazdaság ez évben 600 hektáron négyféle jugoszláv hibrid kukorica vetőmagjának felhasználásával kísérleti termesztést . folytat, 60 mázsán felüli hektáronkénti . szemes- kukoricá-termésátlag elérésére. A kimagasló hozam érdekében a központi beleji gazdaság szak- szolgálatával közösen szaktanácsot ad a tápanyagszükséglet és tőszám meghatározására és agrotechnikai eljárások alkalmazására. Ezenkívül olyan gépesítési módszereket javasol, amelyekkel az egy mázsa szemes termény előállításához szükséges élőmunka idejét egy óra aüá csökkenthetik. A Szekszárdi Állami Gazdaság viszont kötelezettséget vállal a központ és a beleji szak- szolgálat által javasolt technológia alkalmazására, illetve a termesztéshez szükséges eszközök és anyagok biztosítására. A központ a Szekszárdi Állami Gazdaságtól 50 000 forint költségtérítésit kap a szaktanácsadási munkáért abban az esetben, ha a kukorica hektáronkénti termésátlaga öntözés nélküli termesztésben meghaladja a 60 mázsát. Ha a hozamok nem érik el ezt a mennyiséget, a központ költséget nem számíthat fel. Ez, a nemrég létrejött megállapodás lesz az alapja az 1968Jobban ki kell használni a szállítóeszközöket Ülést tartott a megyei szállítási bizottság Tegnap délelőtt Szekszárdon, a megyei tanács épületében ülést tartott a megyei szállítási bizottság. Mind az előterjesztett jelentésből, %iind a hozzászólásokból, mind dr. Vigh Dezsőnek, a megyei tanács vb-elnökhelyet- tesének, a bizottság elnökének összefoglalójából kitűnt, hogy a bizottság az elmúlt félévben eredményesen oldotta meg feladatait, jól koordinálta a szállítással foglalkozó, illetve a szállításban érdekelt vállalatok, szövetkezetek tevékenységét, megoldódtak a szállítási feladatok. Tavaly a megyében — közúti fuvarozással — 613 ezer tonnával több áru került elszállításra, mint 1965-ben. A feladatok nőnek, az idén az első félévben például 7,4 százalékkal több áru vár elszállításra, mint a múlt év első felében. Komoly nehézségeket okoz azonban az, hogy az év első hónapjaiban jóformán egyik, teherfuvarozással foglalkozó vállalat, illetve vállalati kirendeltség sem tudta teljes mértékben kihasználni járműveit. Ez — mint a bizottság értékelte — egyrészt pozitív dolog, hiszen arról van szó, hogy csaknem minden vonalon megnőtt a kapacitás. Bővült a járműparkja az AKÖV- nek, az ÉPFU-nak, a gépállomásoknak, termelőszövetkezeteknek. Uj, nagy teljesítményű Dieselmozdonyokat kapott a MÁV, nagy raksúlyú kocsikkal bővítették vagonparkját. Így már nem küszködnek a megyében olyan problémákkal, mint néhány évvel ezelőtt, amikor egy- egy ilyen értekezleten éppen arról kellett beszámolni, hogy melyik vállalatnak, szövetkezetnek nem tudnak elegendő kocsit adni, milyen szállítási feladat megoldását kell későbbre halasztani, vagy, hogy miként vegyék igénybe a közületek tehergépkocsijait fuvarozásra. Most pedig épp ellenkezőleg, nem egy résztvevő arról panaszkodott, hogy egyes gépállomások, termelőszövetkezetek hogyan „kontárkodnak” bele a fuvarozásba, hogyan végeznek üzemkörükön kívül, területüktől távol is, fuvarozást. Általános panasz volt, hogy a fuvarozó vállalatok nem tudják kihasználni szállítóeszközeiket. Másrészt azonban egészségtelen tünet is a kihasználatlanság, aminek a közeljövőben meglesz a „böjtje”. Nagy mennyiségű olyan árut — főleg építőanyagokat — lehetett volna elszállítani az év első hónapjaiban, amihez talán majd májusban-júniusban már nem áll rendelkezésre szállító- kapacitás. Uj problémaként jelentkezik, hogy egyes vállalatok kezdenek áttérni az ötnapos munkahétre rendszeresen szabad szombatot tartanak és ilyenkor nem fogadnak és nem is indítanak áruküldeményt. Egységes álláspontként alakult ki, hogy a hatalmas értéket képviselő szállítóeszközök, -berendezések nem állhatnak hetenként két napot kihasználatlanul, és ahol „szabadszombatoznak” is, tartsanak az üzemben embereket arra, hogy az érkező anyagokat fogadni, lerakni tudják, illetve végezzenek elfuvarozást is. A megyei szállítási bizottság — ilyen esetekben — megteszi majd a szükséges intézkedéseket. Tovább kell erősíteni a szoros kapcsolatot a szállító vállalatok — főként az AKÖV és a MÁV — szervei között, a szállítók és a fuvarozrtatók között, mivel a múlt évi feladatok eredményes megoldása főként ennek köszönhető. Helyes, ha az egyéb közületek, vállalatok, szövetkezetek, szállítóeszközeik jobb kihasználása érdekében, vállalnak „idegeneknek” is fuvarozást, azonban megengedhetetlen, hogy a jó fizető szállításokért a szomszédba mennek, saját szállítanivalójukat pedig az AKÖV-vel végeztetik el. Az ilyen esetekben a bizottság közbe fog lépni. Az eddiginél jobban kell megszervezni a lakossági szolgáltatásokat, a lakosság részére végzendő szállításokat is. W ban kötendő szerződésnek, amelyben a központ — az ajánlott technológia alapján — 80 mázsás hektáronkénti termésátlagot garantál, viszont a 70 mázsa feletti termésátlag értékének Sí- százalékát kapja meg. Hasonló megállapodást kötött a Magyar Tudományos Akadémia martonvásán mezőgazdasági kutatóintézete, a Szarvasi Öntözési és Rizstermesztési Kutató- intézet és a Délalföldi Mező- gazdasági Kísérleti Intézet nyolc mezőgazdasági termelőszövetkezettel és hat állami gazdasággal, összesen 4000 hektárnyi területre. A szerződés szerint száraz gazdálkodás mellett 60 mázsás, öntözéses gazdálkodás mellett pedig 70 mázsás hektáronkénti termésátlagot garantálnak az intézetek, abban az esetben, ha a szerződő üzemek a javasolt hibrideket termesztik és az előírt termeléstechnológiát alkalmazzák. (MTI). Csatornaépítők TV&*^ir*¥ A Szekszárdon folyó csatornaépítés során az építők elérték a korzósarkot. A munkálatok itt hamarosan befejeződnek. A szovjet atomenergia-bizottság elnöke a magyar atomerőmű terveiről Az APN tudósítója felkérte Andranyik Petroszjancot, a Szovjetunió Állami Atomenergia Bizottságának elnökét, válaszoljon az atomenergia békés felhasználásával kapcsolatos néhány kérdésre, különös tekintettel arra a i 1 tényre, hogy Magyarországon szovjet segítséggel atomerőmű épül. — Kik tervezik a magyar atomgépparkot és az erőmű épületeit? — Az atomerőmű építését a két ország megállapodása alapján közös erővel végezzük. Ennek során a szovjet szakemberek tervezik meg a főépületet, ahol a reaktorokat, turbogenerátoro- kat, az új és már kiégett fűtőelemek tárolóját helyezik el. A magyar mérnökök tervezik az összes segédüzemi és hűtőberendezéseket, a technológiai berendezések helyiségeit, az elektromos berendezést, a bekötőutakat. A két fél teendőinek ilyen pontos megosztása feltételezi a szoros együttműködést és a kölcsönös konzultációt az egész építés folyamán. — Még egy dolgot szeretnék itt kiemelni. A magyar kormány döntése, hogy atomerőművet épít, kétségkívül lehetővé teszi, hogy atomenergiai szakemberek egész sora nevelődjön az országban. — A nemzetközi gyakorlatban jelenleg különböző atomerőmű-típusok ismeretesek. Milyen típusú atomerőművet építenek fel Magyarországon? — A magyar szakemberek, akik megismerkedtek a Szovjetunióban működő atomerőművek munkájával, a novovoronyezsi atomerőművet választották prototípusnak. Az ebben az atomerőműben működő reaktortípust nálunk alaposan ellenőrizték különböző üzemeltetési rendszerekben, s a használatban megbízhatónak és biztonságosnak mutati kozott. A novovoronyezsi atomerőmű viszonylag nemrég, mintegy két és fél éve dolgozik, de már ez idő alatt is' megmutatkozott a berendezés működésének stabilitása. Az érőmű üzembe helyezése 1964. szeptember 30-án történt. Az első időben kísérleti erőmű volt, és a Szovjetunió Állami Atomenergia Bizottságához tartozott, de már a múlt év októberében átadták a Szovjetunió energetikái és villamosítási minisztériumának, mint szabályosan működő ipari erőművet, amely az urán atomenergiáját használja üzemanyagként villamos energia előállítására. Az erőmű a múlt évben 1 milliárd 250 millió kilowattóra villamos ener-4* giát termelt. — Miben különbözik a novovoronyezsi atomerőmű a többi atomerőművektől? — A novovoronyezsi atomerőmű. egycélú erőmű. Más szóval csak villamos energia előállítására ■szolgál, elérőén mondjuk a sevcsenkovói erőműtől, amely a villamos energia mellett gőzt fog termelni1 a tengervíz-sótalanító berendezések számára, és szaporító reaktorként is működik. A novovoronyezsi atomerőműben működő reaktorok nyomottvizes típusúak. Más szóval: ebben a reaktorban víz a hűtőközeg. A víz 100 atmoszféra nyomáson lép a reaktorba, majd felülről lefelé áramlik és lehűfi azt, ezután alulról fölfelé áramolva hűti a cirkonötvözet burkolatban lévő üzemanyagrudakat. Ily módon itt „kétkörös” rendszer valósuk meg. Hasonló típusú reaktorok működnek a ■ „Lenin” atomjégtörő hajón. — Kifizetődőek-e az atomerőművek? — Ez sok körülménytől függ. Ha konkrétan a Magyarországon felépítendő atomerőműről beszélünk, úgy, amint azt a magyar szakemberek kiszámították, gazdasági mutatóik szerint — figyelembe véve a beruházási költséget és" az egy kilowattóra villamos energia önköltséget — ez az erőmű kétségkívül kifizetődő. — Nem veszélyesek-e az atomerőművek a lakosságra és a környező természetre? — A tapasztalatok és a Szovjetunióban, valamint más országokban végzett megfigyelések azt bizonyítják, hogy az atomerőművek nem jelentetlek sugár veszélyt a környezetre. Mi több, nem szennyezik be a levegőt pernyével és: kénes gázokkal, amelyek a szenet vagy más szilárd fűtőanyagot használó hőerőművek kéményeiből kerülnek ki. Magyar—NDK barátsági gyűlés Brandenburgban A több mint ezeréves Brandenburg városának legnagyobb üzemében, a 800 dolgozót foglalkoztató acél- és hengerművekben kedden délután magyar— NDK barátsági gyűlést tartottak a Német Szocialista Egységpárt VII. kongresszusán részt vevő magyar pártküldöttség tiszteletére. A gyár ebédlőjében megtartott lelkes hangulatú ülésen Biszku Béla üdvözölte a jelenlévőket és aí üzem kollektívájának sok sikert kívánt munkájukhoz. A több mint kétórás üzemlátogatás után a magyar vendégeket vacsorán látták vendégül. Biszku Béla és Fritz Minow, a gyár vezérigazgató-helyettesé mondott pohárköszöntőt.
