Tolna Megyei Népújság, 1967. április (17. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-18 / 90. szám
1967. április 18. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Mezőgazdasági Tervezd és Termelésfejlesztési Intézet LJj szolgáltatás — Ezerszáz tsz vásárolhat tudományt Keszthelyen, az Agrártudományi Főiskola kebelén belül megkezdte működését a Mezőgazdasági Tervező és Termelésfejlesztési Intézet. Tulajdonképpen üzletháznak, áruháznak fogható fel: a tudomány benne az áru, ezt kínálják megvételre a mezőgazdasági üzemeknek. Annak idején az intézet létesítését előíró 7/1964. számú FM utasítása célt és a feladatot így fogalmazta meg: „Az intézet feladata: a) a mezőgazdaság gazdaságossági (ökonómia) kérdéseinek kutatása, különös tekintettel a Délnyugat-dunántúli tájegység területére. b) az őrség—Hetés—Göcsej tájegységben megvalósítandó komplex talajjavítási (meliorációs), munkák generáltervezői feladatainak ellátása, ide értve az agronómiái tervezés feladatait is, s ennek keretében különösen: — a jóváhagyott irányterv alapján a talaj javítási feladatok felmérése, területre bontása, erő- és munkagép- továbbá szállítási kapacitás szükséglet megtervezése, vízügyi, erdőtelepítési, talaj- hasznosítási tervek elkészítésére az illetékes tervező szerveknek altervezői megbízás adása, az általa tervezett komplex talajjavítási munkák kivitelezésének irányítása, az altervezés által készített résztervek komplex összehangolása, a tervezői művezetési feladatok ellátása. c) A- termelőszövetkezetek részére történő szaktanácsadás módszereinek kidolgozása és szaktanácsadás a délnyugat-dunántúli termelőszövetkezetek gazdálkodásának megjavítása céljából.” E kereteket az intézet ma már kinőtte. 1967-től az új gazdasági mechanizmus elveihez illeszkedve hét megyének, benne 1100 termelőszövetkezetnek áll a jelenben és a jövőben rendelkezésére. Vas, Zala, Veszprém, Somogy, Baranya, Fejér és Tolna megye adja a Tervező és Termelésfejlesztési Intézet működési területét. Dr. Nagy Lóránd, az intézet vezetője, aki magát Tolna megyei patriótának vall ja, amikor felkerestük őt, készségesen állt munkatársunk rendelkezésére, hogy a hazai közvéleményt tájékoztassa munkájukról, terveikről, elgondolásaikról. Elsősorban érthető módon arra a kérdésre kértünk választ, hogy milyen kézzel fogható gyakorlati haszna származhat a termelőszövetkezetek-^ Az ÉM. Betonelem- ( gyártó Vállalat Pécsi Betonárugyára dombóvári üzemébe egy kőműves szakmunkást, valamint férfi és női segéd- munkásokat alkalmaz. Jelentkezés a dombóvári üzem vezetőjénél. (213) — Tolnát érdekli nek az intézet szolgáltatásainak igénybevételekor. Dr. Nagy Lóránd elmondotta, ajánlattal keresik majd fel az elkövetkezendő napokban a hét megye valamennyi mezőgazdasági üzemét. Az intézet évi 500 forint ellenében sok irányú információs szolgálattal látja el a közös gazdaságokat A gyors tájékoztatás mellett megfelelően válogatott és differenciált tájékoztatás ebben az esetben a legfőbb törekvés. A jobb gazdálkodás előmozdítása céljából erre az újszerű szolgáltatásra feltehetően a termelő- szövetkezetek igényt tartanak. Az évi 500 forint ellenében az intézet információs és , dokumentációs csoportja négy részre tagoltan az alábbi témákat nyújtja. Először: tájékoztat a legújabb kutatási eredményekről és technológiákról. Másodszor: közli az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben elért kimagasló eredményeket. Harmadszor: az új gazdasági irányítási rendszer^ alkalmazásának elősegítése érdekében közgazdasági előrejelzésekkel látja el a vele szerződésben lévő üzemeket. Negyedszer: továbbítja tanulmányozás céljából a külföldi tanulmányutakról készült beszámolókat, ismerteti a baráti országokban elért új vezetési módszereket, premizálási, anyagi ösztönzőket. A szakmailag ellenőrzött, átszűrt és gondosan megválogatott információ sok kérdésben segíti a közös gazdaságokban az eligazodást. Érdemes megjegyezni, hogy az információs szolgálat első anyagai között a szekszárdi Béri Balogh Ádám Tsz tehenészetének kimagasló eredménye is szerepel. Feldolgozzák a bátaszéki Búzakalász Termelőszövetkezetben alkalmazott végtermék utáni bérezést és majd eljuttatják a hét megye közös gazdaságainak. Egyik fontos feladatának tekinti az intézet: a legújabb kutatási eredményeket gyorsan lefordítani a technológia nyelvére, hogy az üzemek minél előbb a gyakorlatban is alkalmazhassák. Bizonyára nagy sikere lesz majd az információs szolgálaton belül a közgazdasági előrejelzéseknek. Az intézet például tudatja a vele kapcsolatban lévő termelőszövetkezetekkel, hogy mi várható például 1970-ig az európai hús-, tej- stb. piacokon. Sajnos, egy írás keretei között lehetetlen a maga teljességében részletezni az információs szolgálat sokoldalúságát, annyi azonban bizonyosnak látszik, hogy a mezőgazda- sági üzemek e szolgálat keretei között bőségesen megkapják az 500 forint ellenértékét. Kiváló kisipari A szövetkezeti iparban már sok éves hagyománya van a ktsz_ eík egymás közti versenyének. A legkiválóbbakat — hasonlóan az állami iparhoz — évenként kitüntetik. A Tolna megyei KISZÖV vezetősége — legutóbbi ülésén — értékelte a megye kisipari szövetkezeteinek múlt évi versenyét. A legjobbakat a „Kiváló kisipari szövetkezet” címmel tüntette ki. A Tolna megyei Háziipari Termelőszövetkezet amellett, hogy jelentős nyereséget ért el, túlteljesítette mind az export- mind a belkereskedelmi termelési tervét és nagymértékben fejlesztette bedolgozó hálózatát, biztosítva ezzel a megye különböző részéiben olyan nődolgozók foglalkoztatását, akik különben nem tudSpeciális rendeltetésű kérdések feldolgozására és megválaszolására is vállalkoznak díjazás ellenében. Kimondottan újszerűnek és érdekesnek látszik a közvéleménykutató módszer, amellyel a vetésszerkezet alakulásából jutnak el majd az üzemek, a vállalatok, a minisztériumok számára egyaránt hasznos következtetésekre. A közvéleménykutatás kérdéseit gépi úton dolgozzák fel, mert az intézet működésében alapelv a gyorsaság. Aki időt nyer, mindent megnyerhet. Hasznosnak ígérkezik a tervbe vett időközönkénti tájékoztató a szabad piaci árakról. A Mezőgazdasági Tervező és Termelésfejlesztési Intézet évenként 50—60 közös gazdaság konkrét szervezési és tervezési programját is elvállalja kimunkálni. Előfordulhat, hogy az adott termelőszövetkezet egy adott program kidolgozását rendeli meg. Erre már van példa. Több Veszprém megyei közös gazdaság a tavaszi vetéstervet rendelte meg az intézettől azzal a feltétellel és kikötéssel, hogy a vetésterv biztosítsa a termelés és az állattenyésztés fejlesztésének helyi, üzemi összhangját. Az intézet szerződésben vállal magára nézve kötelezettségeket. A szerződést viszont felbontja, amennyiben az adott közös gazdaság nem tartja be az intézet által kidolgozott szervezési avagy tervezési programot. Ezzel az intézet saját jó hírét óhajtja megtartani és biztosítani. Figyelemre méltó az intézet kockázatvállalása. Ha történetesen az állat- tenyésztésen belül a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére készít valamelyik termelőszövetkezet számára fejlesztési programot, akkor ez két évre szól. Az első évben a szolgáltatásokért, a munka nagyságától és mértékétől függően 3000—5000 forintot kér, a második évben egy ezrelékes részesedést a kidolgozott és megvalósított program hasznából. Az intézet vezetői és munkatársai tehát bizonyos szempontból szellemi portékájukra mernek garanciát vállalni. Egyébként a veszprémi járás közös gazdaságaiban közreműködésük folytán a krónikus takarmányínség az idén teljes egészében meg fog szűnni. Két héten belül az intézet a hét megye valamennyi termelő- szövetkezetének elküldi ajánlatát. Feltételezhető, hogy a Tolna irie- gyei közös gazdaságok döntő többsége örömmel üdvözli az új szolgáltatást, a megvásárolható tudományt. Sz. P. szövetkezetek nának /elhelyezkedni. A szövetkezet most kapja meg harmad ízben a kitüntető címet. Kiváló kisipari szövetkezet címmel tüntetik ki — folytatólagosan másodszor — a Bonyhádi Ruházati Ktsz-t. Ez a szövetkezet — egyéb gazdasági eredményei mellett — a bányavidék foglalkoztatási gondjainak enyhítésével szolgált rá az elismerésre. A Tolna megyei Árutermelő Cipész Ktsz — székhelye szintén Bonyhád — a belföldi és export- termelés fejlesztésével érdemelte ki a kitüntetést. A három kiváló szövetkezekben a május elseje előtti napokban adják át majd ünnepélyesen a kitüntetésről szóló díszoklevelet és vándorzászlót. SEREGSZEMLE Üttörők napja, ünnepe volt vasárnap. Dombóváron, az Apáczai Csere János iskolában gyülekeztek a járás úttörői, Závodra 28 autóbusszal utazott a bonyhádi járás csapataiból válogatott szereplő gárda, Szekszárdon, a Soós Sándor Művelődési Házban, ahol a felvételek is készültek, a város úttörőcsapataiból kiválogatott pajtások adtak egymásnak találkozót. Űttörő kulturális seregszemle. A szó az elmúlt évek sikerein érlelődve, új színt kapott az idén. Nagyobb gond osság érződött a szervezésben és felkészülésben. Závodon közel hatszáz pajtás vett részt a bemutatókon, mégis, a 31 számból álló műsor már négy órakor véget ért. Érdemes megvizsgálni a műsor-összeállításokat: a hagyományos szavalatok és énekszámok mellett egyre nagyobb helyet kapott a gyerekek képzeletét jobban foglalkoztató. mese- és bábjáték- bemutató. A meseszámok előadói ügyeltek: kevéssé ismert művet mondjanak, hogy hallgatóik figyelme ne lanyhuljon. A versek kiválogatásában már több az ötletszerűség: néha képességeiket meghaladó színvonalú versek előadására vállalkoztak a pajtások. A zeneszámok bemutatásakor is sokszor érezte a felnőtt bíráló, hogy nem ártott volna egy gondosabb előzsüri. A témakörök azonban, amelyekben a pajtások tudásukat összemérték, elismerésre méltóan változatosak: zongora-, hegedűszólók, szépen összehangolt kiskórusok, táncjátékok, balett és művészi tornab emutató h színes sora adott ízelítőt a pajtások változatos kulturális érdeklődéséről, művészi hajlamairól. A nézőtéren, társaik szereplését izgatottan figyelő, a valódi kritikusnál is élesebben bíráló pajtások mellett nagyon sok szülőt láttunk, sőt, olyan érdeklődőt, akii maga az esemény vonzott, személyes érdekeltség nélkül. Közülük néhányon esetleg megállapíthatták: ügyesek a muzsikáló, éneklő, szavaló gyerekek. Aki azonban a fehér blúzos nézőközönség arcát is figyelte, észrevehette, hogy a vártnál mennyivel érettebben fogadják a komoly jeleneteket, milyen ösztönös ízléssel reagálnak a jóra. Készek a szépség megértésére, s fogékonyak minden őszintéi} nívós produkció iránt. Talán ez a legnagyobb előnye, szavakkal sem mérhető eredménye, az idei úttörő kulturális seregszemlének. így válnak valóban csak ösztönzővé az arany-, ezüstérmek, oklevelek és a különjutalom- nak számító csillebérci üdülések, s így érik el valódi céljukat: a fiatalok művészi ízlésének formálását. Szöveg: MOLDOVÁN Foto: BAKÓ )ENÖ A szekszárdi III. sz. iskola bronzérmes kiskórusa.
