Tolna Megyei Népújság, 1967. április (17. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-16 / 89. szám
1967. április 16. TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAG s A tömött ablaktól Az 50. évforduló tiszteletére a pótmamáig Ha törik, Egyre általánosabb, természetessé vált, hogy a férj, és a feleség is dolgozik. így jobb a család anyagi helyzete, de megsűrűsödnek a gondok is. Főként a háztartás gondjai, melyet mindenki úgy szeretne megoldani, hogy a lehetőségekhez képest minél kevesebb időt vegyen igénybe. Vegyük számba, mit kell egy családnak a munka befejeztével elvégezni: takarítás, bevásárlás, főzés, mosás, egyszóval a második műszak megszokott tennivalói. Az életszínvonal emelkedésével egyenes arányban megnövekedtek az általános emberi igények. Természetesen a szórakozás, művelődés igénye is. De jut-e mindenre ideje a családnak, ha csak magára van utalva? Még akkor sem, ha a férj részt vállal a második műszak gondjaiból. Mert a mindennapi tennivalókhoz előre kiszámíthatatlan, betervezetlen problémák jönnek: elromlik egy háztartási gép, kitörik az ablak, elszakad a cipő, vagy a harisnya... és folytathatnánk tovább a sort. Éppen ezek a problémák követelik meg egyre sürgetőbben afc új szolgál tartások bevezetését, a meglévők kiszélesítését, tökéletesítését. Szekszárdi, főként a gyors iparosodás következtében a többi megyeszékhelyhez hasonló rangú várossá nő. Vajon a szolgáltatások lépést tartottak-e ezzel a fejlődéssel? Riportsorozatunk mottója tulajdonképpen apropó is. Szek- szárd helyét az ország más városai, megyeszékhelyei között nagyon sokféleképpen vizsgáltuk már, jutottunk jó, vagy elszomorító megállapításra. Most a szolgáltatásokat vesszük sorra. Nem csak összehasonlítást akarunk tenni, hiszen a helyi sajátos körülmények olykor egészen mást, az általánostól eltérőt követelnek. Csupán egyetlen mérce lehet: a ma élő városi ember igénye. — Azonnali javítást vállalnak? — Igen. De csak ha nagyon sürgős, és egészen kis javításról van szó. — Egyébként mikorra készül el? — Legkevesebb egy hét. Ilyenkor nyáron. Télen nagyobb a forgalom, akkor a dupláját kell várni. Megszokik, vagy... A beszélgetés a Kövendi Sándor Cipész Ktsz egyetlen szekszárdi átvevőhelyén zajlott le. Bármennyire eldugott helyen van, nem szükséges közelebbről meghatározni, mindenki tudja, hol van, még az északi és déli kertvárosban lakók is. Egyéb híján ők is oda járnak. Az ajtón többször javított tábla: nyitva- tartás reggel héttől háromnegyed hatig. A közelebb lakók szerencsések, még odaérhetnek munkaidő után. A többiek csak leleményességükre vannak utalva. — Nem kellene módosítani a nyitva tartási időt? — Nem. Megszokták már — mondta az átvevőnő. Ilyenformán napi két órát is tarthatnának nyitva. A cipőt valahol úgyis meg kell javíttatni. A jelenlegi beosztással nemhogy levennék a dolgozók válláról a terhet, hanem megduplázzák. Arról a kiadós sétáról jiem is beszélve, amelyet a paciensnek a város túlsó végéről kell megtennie az egyetlen átvevőhelyig. * A helyzet még komplikáltabb, ha ne adj isten, valahol kitörik az ablak. Hova forduljanak? A város egyetlen üvegező kisszakad ... iparosa nem vállal helyszíni javítást, rengeteg a munkája. Alapos helyismerettel, és némi utánjárással kideríthető, hogy a Szekszárdi Szakály-testvérek Építőipari Ktsz is vállal iyen munkát. Most már csupán annak a függvénye a javítás, hogy mennyire elfoglaltak, hogy állnak anyag dolgában. ők a helyszínre is kimennek: reggel fél nyolctól, délután fél ötig, tehát munkaidőben. Nagy Tibor megrendelése akadt először a kezünkbe. Április 8-i keltezésű. — Oda még nem tudtunk kimenni. Nem is tudom, hogy mikor sikerül. Mindketten dolgoznak, és csak öt óra után vannak otthon. Egyébként elég gyorsan sor kerül mindenkire — mondja Keserű Sándor részlegvezető-helyettes. — Mégis, mennyit kell várni? — Két-három nap, ha van anyag. A megrendelőlapok halmaza gyanúsan vastag. Találomra kiemelünk néhányat. íme: Szűcs Ferenc, Bakta. Egy ablak be- üvegezését rendelte meg. Dátum: 1966. november 29. Egy másik: 1966. november 3. Úgy véljük, ehhez nem kell kommentár. * Tíz asszonyt kérdeztünk meg, találomra. Azt szerettük volna megtudni, igénybe veszik-e a szolgáltató ktsz takarító részlegét. Mind a tizen visszakérdeztek: — Ilyen is van? Felkerestük a szolgáltató ktsz főkönyvelőnőjét is, aki így tájékoztatott bennünket: — Egyelőre még van. De szóba került már, hogy megszüntetjük. A lakosság nem igényli, a vállalatoknak pedig kifizetődőbb, ha saját állományukba veszik vissza a takarítónőket. Hol a villanyszerelő ? Naponta többször cseng a telefon a DÉDÁSZ szekszárdi irodájában. Ha kiolvad a biztosíték, elromlik- a kapcsoló vagy a konnektor, új vezetéket kellene bevezetni, magától értetődően a DÉDÁSZ-t hívják, ök azonban nem vállalják a munkát, csak abban az esetben küldenek szerelőt, ha az oszlopon olvad ki a biztosíték. Ezt is csak este nyolc óráig. Ha ezután történik a ..baleset” reggelig sötétben marad a család. Ha az előzőkben említett kisebb javításokról van szó, a szekszárdi viszonyokat kevésbé ismerő ember törheti a fejét, mitévő legyen. Arra talán gondolni sem mer, hogy egy építőipari ktsz keretén belül dolgozik apró javításokat vállaló villany- szerelő. Pedig a Szakály-testvérek Építőipari Ktsz két embert állított be az ilyen jellegű munkák elvégzésére. Egyelőre kevesen veszik igénybe e szolgáltatást, valószínűleg azért, mert nem tudnak róla. Nem így a vízvezetékszerelő részlegnél. Itt kevésnek mutatkozik a két ember, annyi a megrendelő. A javításra a bejelentés sorrendjében kerülhet csak sor, kivéve a csőrepedést. * A nők szinte mindennapos problémája, a harisnya-szemfel- szedés, megoldott. A szolgáltató ktsz például a női fodrászüzletben vállal munkát, így a nők két Mottó: egy város rangját a szolgáltatások mérve, fejlettsége is f ém- jelzi legyet üthetnek egy csapásra. Szépítkezés közben elkészül a harisnyájuk. Ezenkívül a városban több helyen foglalkoznak szemfelszedéssel. Maszek — de milyen ? A bútorjavítás már jóval körülményesebb. Gyakorta megesik, hogy eltörik a fotel karfája, meglazul a szék lába. Helyrehozására a Faipari Vállalat lenne hivatott. El is vállalják a munkát. Csakhogy a vállalat árutermelő üzem. s így elsődleges érdeke a tervteljesítés. Ez azért kellemetlen, mert a városban egyetlen bútorasztalos sincs, aki javítást, vagy átalakítást vállalna. Fényképész viszont kettő is akad, a FÉNYSZÖV-ön kívül. Úgy hírlik, a közeljövőben még egy fotográfus részére adnak működési engedélyt. Ez viszont egyáltalán nem indokolt. A GELKA-nál nem saját kényelmüket nézve határozták meg a munkaidőt. Ezt bizonyítja az is, hogy a vállalat telefonosának hibabejelentéskor, ez az első kérdése: milyen időpontban menjen a szerelő? A javítások ütemét gyorsították: ha délelőtt tíz óráig valaki bejelenti, hogy 'hibás a készüléke, még aznap felkeresi a szakember. Kívánságra a hibás készülékeket, háztartási gépeket saját gépkocsival be- és visszaszállítják. A javítási idő általában két-három nap. Hasonló figyelmességet tapasztaltunk az OFOTÉRT-szaküzleté- ben is, ahol a bonyhádi járás kivételével, az egész megyét kiszolgálják. Szemüvegcsere, vagy új készítése, minimális idő alatt történik, ha nem különleges üvegből készül. A vidékieket előnyben részesítik, hogy megkíméljék őket az ismételt utazgatástól, költségektől. Ékszerek javításával, készítésével senki sem foglalkozik a megyében. Ilyen jellegű problémákkal Pécsre, vagy Budapestre kellene utazni a megrendelőnek. Az Őrá és Ékszer Nagykereskedelmi Vállalat erre is megoldást talált. A javítandó ékszereket a szekszárdi üzletben átveszik, és két- három hét múlva ugyanott, készen átveheti a tulajdonos. Ez semmilyen többletköltséget nem jelent. * Riportsorozatunk megírása sorén nagyon sok segítőtársunk akadt. Szekszárdi dolgozók, érdekeltek. akik saját esetüket elmesélve adalékot szolgáltattak a a helyzet pontos vázolásához. Bizonyára nemcsak azok rendelkeznek jó és rossz tapasztalatokkal, akikkel találkoztunk, beszéltünk, hanem olvasóink közül még jó néhányan. A témával kapcsolatos javaslataikat, leveleiket szívesen fogadjuk. (Folytatjuk) n. KÓNYA JÓZSEF— FERTŐI MIKLÓS A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére indított munkavérsenybe egymás után kapcsolódnak be az ipari, mező- gazdasági üzemek kollektívái. Tervek, elképzelések születnek arról, hogyan termelhetnek ínég gazdaságosabban, hogyan használhatnak ki újabb és újabb lehetőségeket. Ilyen tartalmú az a vállalás is, amellyel a tanácsi építőipari vállalat gépcsoportjának MHS-brigádja készül október ünneplésére. A mélyépítő részleg által használt bitumenszóró berendezés állandóan lefoglal egy pótkocsit. Ezt a berendezést a brigád úgy alakítja át, hogy az, gépkocsira fel-, majd pedig leszerelhető legyen, amikor a használatára szükség van. A pótkocsit így át lehet adni a szállítási csoportnak, és eredeti rendeltetésének megfelelően használni. Ezzel a módszerrel egyrészt állóeszköz- megtakarítást érnek el, másrészt pedig a szállítóeszközök számát növelik. A vállalat pótalkatrészek hiányában már hosszabb idő óta nem tudja használni az NDK- gvártmányú. robbanómotoros vib- rolapokat. A brigád ezeket a gépeket úgy alakítja át, hogy ismét üzemképesek legyenek, és fel lehessen használni azokat a földmunkák végzésekor szükséges tömörítésre. Ezeken kívül a különböző építőipari gépekhez nehezen beszerezhető alkatrészek pótlását felújításokkal oldják meg, hogy azokat a munkahelyeken biztonságosan üzemeltethessék. így a javítási költségeket csökkenteni tudják, a gépek pedig nem esnek ki hosszabb időre a termelésből. A gépcsoportnál dolgozó MHS- tagok ezenkívül patronálják a repülőklubot, gépeinek — csör- lőaggregátok, szállító berendezések — javításához segítséget nyújt. Az MHS-brigád a vállalat gazdasági és politikai nevelőmunkát is vállal, ugyanúgy, mint a pártkongresszus tiszteletére indított munkaversenyben. A vállalat asztalosüzemének MHS-brigádja — amely szintén elismerésre méltóan teljesítette kongresszusi vállalását — felajánlásának tartalma az, hegyközük alól csak kifogástalan minőségű munkák kerülnek ki, a szekszárdi kétszer tizenkét lakásos bérbázhoz, a Simon tornyai labdaüzemhez, a gvulaji kultúr- házhoz. a dombóvári bisztróhoz, a bonyhádi 18 lakáshoz és más, fontosabb építkezésekhez, határidőre, vagy határidő előírt. Az MHS-alapszervezet és a felsőbb szervek anyagainak, eszközeinek karbantartásához társadalmi munkában nyújtanak segítséget. Programot adni 96 fiatalnak... zakályt - nem lehet a nagy lélekszámú községek közé sorolni, ezért lepett meg Dobos Györgynek, a fiatal KISZ-titkárnak a kijelentése: — Szervezetünknek kilencvenhat tagja van jelenleg. Ilyen létszámmal kevés KISZ-szervezet tevékenykedik a megyében, és főleg, kevés községi.... — Két héttel ezelőtt még csak hatvannyolcán voltunk — folytatja a titkár —, de időközben az általános iskola nyolcadik osztályából, az úttörőkből kaptunk utánpótlást. Vannak olyan vélemények, hogy a falusi KlSZ-szerveze- tek nem tudnak eléggé vonzó, szórakoztató programot adni a fiataloknak, azok nem tudják kihasználni szabad idejüket. No, és Szakályban? — A legnagyobb gondunk az, hogy helyiséget nehezen tudunk ennyi fiatalnak adni. A jelenlegi kultúrház kicsi, azt is lefoglalja a mozi, az új pedig csak két-három év múlva épül meg, talán. Addig is a termelőszövetkezet adott helyiséget, amelyet klubnak rendeztünk be. Nagyon nagy segítséget jelentett számunkra a termelőszövetkezettől kapott hatezer és a községi tanácstól kapott 1500 forintos támogatás. Ebből új lemezjátszót, erősítőt vásároltunk. — A klub, a táncestek, kielégítik a fiatalokat? — Nem. Van például egy barkácsoló szakkörünk, amely' Márkovics György politechnikai tanár irányításával működik. Készítettek már a KISZ- nek könyvszekrényt, asztali lámpákat, hangfalat a zenekarunknak. Most, az októberi forradalom évfordulójára maketteket készítenek azokról a létesítményekről, amelyekkel a felszabadulás óta gyarapodott a község. — Tehát zenekar is van? •— Igen, hattagú. Köztük jómagam is. Úgy is nevezhetném: alkalmi vagonrakó brigád. Ha a termelőszövetkezetnek valami olyan szállítmány érkezik, amelyet az állomáson sürgősen ki kell rakni, akkor a munkába beszáll a zenekar mert valamennyiünket gyorsan meg lehet találni. A keresetet természetesen a szervezet kasszájába fizetjük. — A tánccsoportnak most vásárolunk új csizmákat. Megérdemlik, megnyerték a járási versenyt. Ebből a sikerből kiindulva, június-júliusban szeretnénk egy járási találkozót rendezni, megfelelő programmal. — Mi van még a KISZ „tarsolyában?” — A termelőszövetkezettel szerződést kötöttünk cukorborsószedésre, kéveösszehordásra. Vállaltunk parkosítást, közreműködünk járdaépítésben, fásításban. Az úttörőkkel közösen védnökséget vállaltunk a sportpálya felett. Ebből a programból már több dolgot megvalósítottunk. — Természetesen nem hanyagoljuk el a politikai oktatást, hiszen a KlSZ-konftresz- szusra készülődés során — és egyébként is — a politikai munkának nagy szerepe van. A pártkongresszus anyagát tanfolyamon dolgoztuk fel, amelynek rendszeresen negy- venöt-ötven résztvevője volt. Ehhez kapcsolhatom a hazafias nevelés különböző módszereit is. Ennek egyike lesz az a harci túra, amelyet a jövő vasárnap rendezünk. Ebben ötfős csapatok indulnak, lesz benne terepfutás gázálarcban, lövészet, különböző ügyességi számok. Ezt az MHS-sel közösen rendezzük. azonkívül működik még sakktanfolyam, lehető- J ség van az asztaliteniszsport j űzésére... Mindehhez még hozzátartozik az, hogy a ki- I lencvenhat szakályi KISZ-tag közül közel hatvanan eljárnak a faluból; diákok, ipari tanulók, munkások Tamásiban, Högyészen, de esténként, vagy a hét végén otthon várja őket a KISZ-szervezet. Kerestek, találtak, teremtettek maguknak a községben szórakozási lehetőségeket... BI.
