Tolna Megyei Népújság, 1967. április (17. évfolyam, 77-101. szám)
1967-04-16 / 89. szám
2 TOLVA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1967. április 18. A Gazdasági Bizottság határozata a vállalatok nyereségadójáról és anyagi érdekeltségi rendszeréről A Gazdasági Bizottság a gazdaságirányítási reform bevezetésével összefüggésben határozatot hozott a vállalatok nyereségadójának és anyagi érdekeltségi rendszerének elveiről. Mint a Pénzügyminisztériumban az MTI munka,társának elmondották, 1968. január 1-től a gazdasági élet szabályozásónak egyik eszközeként a vállalatoknál új adózási formákat vezetnek be, s az adó kifizetése után fennmaradó összegeket a vállalatok tartalékalapként, továbbá részesedési és fejlesztési alapként használhatják fel. A vállalatok az illetményadó, a társadalombiztosítási járulék, a forgalmi adó és az esJjközlekötésd járulék jövedelemelvonási formáin kívül nyereségadót, bizonyos helyeken pedig termelési adót is fizetnek. A termelési adó a vállalatoknak viszonylag szűk körét érinti. Ennek az adónak az a célja, hogy az új mechanizmusban a sajátos természeti és termelési feltételekből származó, járadék jellegű jövedelmeket elvonják. Abban az esetben is alkalmazzák, ha a társadalmi ráfordítás, vagy a különösen Tcedvező külkereskedelmi árak aránytalanul növelik a vállalat jövedelmét. A vállalati termelési adó részletes szabályait és alkalmazásának körét azonban úgy kell meghatározni, hogy a vállalatok érdekeltek legyenek a jövedelmezőbb' termékek gyártásában, hazai és külföldi értékesítésében. Valamennyi vállalatot érint a progresszív nyereségadó-rendszer, amit ugyancsak január 1-től. vezetnek be. Mint elnévezése is kifejezi, ezt nyereségük után fizetik a vállalatok. Az élv az, ha a két vállalatnál a nyerétóg, s az ehhez felhasznált bér és egyéb eszköz mennyisége is azonos, akkor a nyereségadó szempontjából is egyformán bírálják el őket. Ezért a nyereségadó, a nyereség és a bérek, illetve a lekötött anyagi eszközök arányában változik. Arra ösztönöz tehát, hogy minél kevesebb ráfordítással minél nagyobb nyereséget érjenek el az üzemek. Egyébként a termelési és nyereségadózási rendszert egymással s az egyéb ár- és pénzügyi intézkedésekkel — például az állami visszatérítéssel, a beruházások finanszírozásával —, úgy hangolják össze, hogy a vállalatokat érdekeltté tegyék a nyereség növelésében. A Gazdasági Bizottság irányelvei kitérnek az adózás után visszamaradó összegek, ezen belül a tartalékalap, a részesedési és fejlesztési alap felhasználásának kérdéseire. A részesedési alapból kell .kiegészíteni a személyi jövedelmeket, ebből emelik a:, béreket, fizetik a prémiumokat, jutalmakat, az év végi részesedést. Ebből fedeznek egyes közvetett juttatásokat is. 1968-ban a részesedési alap induló összegének kiszámításánál az 1967-re elszámolt és esetleg . a korábbi évekről tartalékolt ■■ összegeket (nyereségrészesedést, prémiumot, igazgatói alapot) kell figyelembe venni. Az iparágak közötti béraránytalanságok elkerülése érdekében 1968-ban legfeljebb négy százalékkal szabad égy-egy vállalaton belül emelni az átlagbért. Más jogcímen azonban korlátozás nélkül lehet növelni a személyi jövedelmet a részesedési alapból. A vállalatfejlesztósá alap az új mechanizmusban a nyereség egy részéből és az amortizáció meghatározott hányadából jön létre. Ebből finanszírozzák a vállalati beruházásokat, beleértve a szociális és jóléti létesítményeket, ebből növelik a forgóalapot és törlesztőnek különféle fejlesztési hiteleket, fizetik a kommunális adót. A nyereségből a vállala/ti kockázatok fedezetére tartalékalapot is létesíteni kell. Szükség esetén ebből egészíthetik ki a részesedési és vállalatfejlesztési alapot, egyenlíthetik ki az esetleges veszteségeket. A tartalék- alapnak egy meghatározott szintet el kell érnie, utána már nem lesz kötelező a további növelése. Mivel a vállalatok az új gazdasági mechanizmus első esztendejében még nem rendelkeznek tartalékalappal, az 1967. évi vállalatfejlesztési alapjuknak a jelenlegi szabályok szerint zárolt hatvan százalékát tartalékalapba kell helyezni. A pénzügyminiszter moslt készít előterjesztést arra. hogy a vállalati alapokat milyen módon lehet majd felhasználni lakásépítésre, a dolgozók lakásépítésének támogatására. Az említett adózási rendszer alkalmazásának, továbbá az alapok képzésének és felhasználásának konkrét mértékéről és módjáról az illetékes szervek próbaszámítások alapján döntenek. (MTI) események sorokban Abdui Makkavi a megszállt Dél-Jenien felszabadítási frontjának főtitkára kijelentette, ha az ENSZ vizsgáló bizottsága visz- sza.térne Adénbe, amint ezt' Brown brit külügyminiszter közölte, akkor a felszabadítási front megújítaná sztrájkfelhívását és Aden lakossága újból tiltakozna az ellen, hogy a bizottság nem ismeri el a felszabadítási frontot a dél-arábiai lakosság egyetlen jogos képviselőjének. * ■ A Szovjetunió állami atomenergia-bizottsága és az Európai Atomkutató Központ (CERN) képviselői elhatározták, hogy egyezményt kötnek, amelynek értelmében a CERN szakértői részt vesznek a Szerpuhovban épülő szovjet protongyorsítónál sorra keA „vörösgárdisták kérdeznek Peking (BTA) Az 55. pekingi középiskola „vörösgárdistái” pénteken falragaszokon 36 kérdést tettek fel a ..kulturális forradalomra'' vonatkozóan. Egyebek között tudni akarják, hogy „a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága miért nem közölte a mai napig sem véleményét Csu Te-ről és Csen Jun- ról?” *,Csou En-laj miniszterelnök miért hangsúlyozta ismét, hogy nem lehet eljárni Li Fu-csun ellen?" Li Fu-csun egyike annak az öt miniszterelnök-helyettesnek, akiket Csou En-laj védelmébe vett a „vörösgárdisták” támadásai ellen. Az utóbbi időben a miniszterelnök-helyettes ismét a bírálatok kereszttűzébe került. ],A központi bizottság mellett működő kultúros forradalmi csoport miért jelentette ki. hogy el kell halasztani a döntő küzdelmet? — teszik fel a kérdést a ,,vörösgárdistáli’. Nemrégiben a „kulturális forradalom" több vezetője azt hangoztatta ugyanis, hogy ez év februárja, márciusa és áprilisa döntő időszaka lesz annak a harcnak, amely azért folyik, hogy kiragadják a hatalmat a „pártellenes elemek” kezéből. A ■ „vörösgárdisták” kérdezik,* hogy miért olyan nagy ebben az, évben a központi bizottság mel-r lett működő katonai bizottság létszáma? Az ország számos körzetében a hadsereg miért folytat harcot az alsóbb osztályos „vörösgárdisták" ellen? Szecsuan és Csinghaj tartományokban a hadsereg miért folytat. fegyveres harcot a „forradalmi lázadók” ellen és miért mondja, hogy erre a központi bizottság mellett működő katonai bizottságtól kapott utasítást, holott Lin Plao és Je Csien-jing nem tud erről semmit? A „vörösgárdisták” kérdezik továbbá, hogy Je Csien-jing a politikai bizottság tagja, a központi bizottság titkára, miért kísérte Liu Sao-csi feleségét Senh- szi tartományba? Lankadatlan hévvel támadják Csen Ji külügyminisztert. Csen Jit leleplező röpiratokat terjesztenek, tüntetéseket rendeznek a külügyminisztérium épülete előtt. Szemére vetik Csen Jtnek, hogy mindkét fia egy „ellenforradalmár" vörösgárdista szervezethez tartozik. rülő kutatómunkában. Júniusban vagy júliusban írják alá az egyezményt. • Szombatra virradó éjjel, magyar idő szerint a reggeli órákban, Johnson elnök különrepülő- gépen visszaérkezett Texasba Uruguayból, ' ahol részt vett az Amerika-közi csúcsértekezleten. * A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a szovjet minisztertanács határozatot hozott arra vonatkozóan, hogy az állami mezőgazdasági vállalatok (szovhozok) fokozatosan áttérnek a teljes gazdasági önelszámolási rendszerre. A gazdaságoknak saját eszközeikből kell fedezniök minden termelési kiadást és fejleszteni a termelést. Ugyancsak saját eszközökből teremtik meg az anyagi ösztönzés* a lakóház-építkezések stb. alapjait, * A szombaton délelőtt 11 órakor kiadott orvosi jelentés szerint Adenauer állapota nem változott és továbbra is aggodalomra ad okot. Bármely órában várható a katasztrófa. * U Thant, az ENSZ főtitkára nepáli látogatása alkalmából felkereste Lumbanit, Buddha születési helyét. A főtitkárt mintegy ötezer főnyi tömeg köszöntötte. Beszédében a világszervezet főtitkára ismételten hangsúlyozta, eltökélt szándéka, hogy folytatja erőfeszítéseit a vietnami kérdés békés rendezéséért és bízik annak sikerében. Lényeges, hogjua világ vezetői őszintén fontolóra vegyék a politikai türelmess'ég szükségességét, s döntsenek, hogy a nemlétezést, vagy a békés egymás mellett élést választják-e — mondotta U Thant. * „Japan Air Lines” feliratú, szovjet TU—114-es nyitja meg április 17-én. hétfőn a közvetlen légiforgalmat Moszkva és Tokió között. A 116 személyt befogadó óriásgép leszállás nélkül tíz és fél óra alatt teszi meg a több mint nyolcezer kilométeres utat. A Szibéria fölött első ízben áthaladó nemzetközi légijárat gépéit a szovjet és a japán légi- forgalmi társaság közösen bérli. a pilótaszemélyzet szovjet, az utasellátó-személyzet vegyes lesz. A munka parlamentje Összeült az új országgyűlés, és megválasztotta tisztségviselőit* az új Elnöki Tanácsot és a kormányt. A több mint hétmillió választópolgár bizalmából a parlamentbe küldött képviselők egyetlen napig tevékenykedtek, hogy eleget tegyenek elsőrendű közjogi kötelezettségeiknek. Egy napi munka is a növekvő aktivitást tükrözi, amely az országgyűlés és a kormány tevékenységét minden bizonnyal jellemezni fogja! Ez jutott nyomban kifejezésre az egyik legelső — az ügyrendet módosító — intézkedésben is, amely felemelte az országgyűlés állandó bizottságainak létszámát, figyelemmel e bizottságok várható növekvő mértékű és jelentőségű munkájára. A megválasztott új állami- és kormányvezetők személyében olyan embereknek szavaztak bizalmát, akik mát eddig is bizonyították, hogy-meg tudják oldani az állami vezetőre és a kormányzatra a közeljövőben háruló rendkívül fontos, nehéz feladatokat. Különösen a gazdaságszervező munka kapott erős hangsúlyt e rövid tanácskozás keretében is, mint az ország előrehaladásának, a nép boldogulásának alapja. A kormány, mint Fock Jenőnek, a Minisztertanács új elnökének rövid székfoglalójából ' kiviláglottt mindenekelőtt arra készül, hogy- e munka elöl hárítsa el az akadályokat. Nem új politikai célkitűzések meghatározására van szükség, hangsúlyozta a kormányéinak, hanem arra, hogy kitartóan és következetesen munkálkodjunk; kezdeményezzünk, növeljük a szervezettséget és .a gyorsan fejlődő élet változó követelményeinek megfelelően szervezzük állami és. társadalmi életünket. A gazdasági munka középpontjában természetesen a népgazdasági tervekben meghatározott feladatok megoldása és az új gazdasági mechanizmus megteremtése áll továbbra is. Annál is inkább. mert közeledik az 1968-as esztendő, amikor a vállalatoknak át kell térniük a valóban önálló munkálkodásra, s amikor az egész gazdásági tevékenység már az új mechanizmus szellemében ég gyakorlati feltételei szerint folyik majd. Különös figyelmet érdemel, hogy a Minisztertanács elnöke alapvető célként az alkotó munkából kibontakozó szebb, boldogabb életet jelölte meg, egyúttal nyomatékosan utalt az értékesebb tevékenység nagyobb elismerésének fontosságára. Bár az országgyűlés, a kormány figyelmének középpontjában a gazdasági munka, a gazdasági reform állt és áll, nem téveszthetjük szem elöl, hogy a tennivalók rangsorolása korántsem egyoldalú, ellenkezőleg, következményeiben kihat a társadalom egész életére, jövőjére. Ennek megfelelően Hangsúlyozta Fock Jenő, hogy a várakozásnak megfelelően a kormány erősíti az állam és a közélet demokratizmusát és erélyesen szembeszáll a fejlődést akadályozó, az emberek életét megkeserítő, a szocialista rendszertől idegen bürokratizmussal. Valamennyi megnyilatkozásból félreérthetetlenül csendül ki az az elhatározás, hogy az országgyűlés, mint a népszuverenitás kifejezője és legfőbb törvényhozó szerv, a jövőben még sokkal tevékenyebben vegye ki részét az országépítő munkából. A kormány igényli az országgyűlés bírálatát, a képviselők tanácsait, aktív ellenőrző tevékenységét, mert bízik abban, hogy ez elősegíti a fejlődést és méginkább kibontakoztatja a szocialista demokráciát. Ennek az elhatározásnak tudható be az is, hogy a kormány már a legközelebbi parlamenti ülésszakon beszámol tevékenységéről és terveiről, a gazdasági helyzetről és a gazdasági mechanizmus reformjának munkálatairól. £B. Jj A belga külügyminiszter Magyarországra látogat Péter János a Magyar Népköz- miniszterét A meghívást a belga tarsasag külügyminisztere hiva- ...... . . , „ , , talos látogatásra hívta meg Pi- külügyminiszter elfogadta es erre Charles Josep Marie Har- 1967. április 25—29. között Máméit, a Belga Királyság küHigy- gyarországra látogat. (MTI) A dél-amerikai államfők üres kézzel távoztak Punta del Estéből Washington (MTI). Washingtoni politikai megfigyelők általában elégedetlenül nyilatkoznak a lat.in-amerikai államfők most véget ért csúcstalálkozójáról. Bár Johnson elnök búcsúnyilatkozatában azt hangoztatta, hogy az értekezlet „eredményes munkát végzett’’^ a tulajdonképpeni mérleg vajmi kevés sikert tud kimutatni. A szakértők mindenekelőtt rámutatnak, hogy a washingtoni erőfeszítések ellenére Punta del Estében szó sem volt egyetemességről: Bolívia eleve nem vett részt az értekezleten, Ecuador elnöke, Arosemena pedig nem volt hajlandó aláírni a Washington által előkészített záróközleményt, mivel elégedetlen volt Johnson ígéretével. Leoni — Venezuela és Balaguer — Dominika elnöke a tanácskozás befejeztével leszögezte, hogy Punta del Este gyakorlatilag „semmi újat nem hozott". A dél-amerikai államfők, akik a Közös Piac elfogadása fejében nagyobb segélyt vártak problémáik megoldásához az Egyesült Államoktól, gyakorlatilag üres kézzel távoztak. Johnson csak általános ígéreteket adott arra vonatkozóan, hogy az USA az 1970—85 között kialakítandó Közös Piacot támogatni fogja. Az elnök azonban a határozott követelések ellenére sem ígérte meg. hogy az USA felülvizsgálja a latin-amerikai nyersanyagokért és más termékekért fizetett árakat és nem ígért vámkedvezményeket sem. Johnson elnök azt hangoztatta, hogy a latin-amerikai államoknak „össze kell fogniok”, „egymást kell segélyezniük”. Délamerikai körök azonban a konferenciára reagálva azt hangoztatták, hogy az ilyesfajta program csak akkor lehetséges, ha Washington lemond a kontinens gazdasági kiaknázásáról, s kész politikájának gyökeres átalakítására. A latin-amerikai sajtó egy része rámutat: az Egyesült Államok milliárdokat fordít havonta a vietnami háború folytatására, de a dél-amerikai kontinens számára főként csak hangzatos ígéretei vannak. \
