Tolna Megyei Népújság, 1967. április (17. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-16 / 89. szám

196?. aprflfs 16. TOT.ÍÍA HfEÍJYET NÉPÚJSÁG Akiket csak gyűlölni lehet A kémkiállítás anyagából Milliónál több tv-néző látta sírni az idős tanítót a közelmúltban. Sír­va mondogatta; so­sem hitte volna, hogy olyan test­véri szeretet is lé­tezik, amely az embert beleviszi . olyan nagy bűnbe. És éppen ő, aki nemzedékeket ta­nított a hazasze­retetre, éppen ő vétkezett a haza ellen... De Valahogy még­sem tudott szánaí- . mat kelteni. Mert nem' lehet szána­kozni olyan embe­ren, aki lelkiisme­• retftirdalás nélkül __ zsebre teszi a haza- ÉB múlásért kapott ám júdáspénzt és be- , .|pf ül a szolgálataiért jf \ ajándékba kapott zi‘‘tSp. -vlSM J| gépkocsiba. Igen. Asbóth Lászlóról. ®'Ä az idős tanítóról --MBM can szó, aki kém- •! § kedést vállalt, és k£.> 'í ,* Jj kémjelentéseket küldött rendszere- ': sen a nyugat- ••'Í^ISÍfI német hírszerző szervek számára. Egészen addig, Levelezőlapon látható, mikropontba írt jelen- amíg belügyi szer- test, kémjelentést olvasnak nagyítóval a kiállí- veirok le nem lep- tás látogatói, lezték... — Nem gondoltam volna, hogy Mi vitte őket arra, hogy impe- ilyen lehet a testvéri szeretet—, rialista érdekek szolgálatába sze- de erre csak a leleplezés után gődjenek? Az elvesztett r-föld, a- jött rá. Pedig tudnia kellett bérházak? Amelyeket egy eset- volna, mire vállalkozik, amikor leges restauráció, egy, az 1956- testvére — Ághy (Asbóth) Zol- osnál sikerültebb ellenforrada- tán, volt csendőrezrédes meg- lóm után megbízóik segítségével ismertette „valakikkel” és rá- visszaszerezhetnek? Vagy a kap- beszélte; küldjön értesüléseket zsiság a dollár, a nyugatnémet az ország gazdasági helyzetéről, márka bűvös varázsa? Az katonai alakulatokról, azok fegy- ajándékautó? Mindegyik. Ezért verzetéről, elhelyezésérőL Ezt lehet csak gyűlölni őket... természetesen megfizetik. Elvál- , lalta. Kapott megfelelő eszközö­ket, hogy az üdvözlő, testvéri sorok közé odaírhassa a kém­jelentéseket. És szolgálataiért megkapta a pénzt, a gépkocsit. Nem lehet rajta szánakozni. Mint ahogyan csak gyűlölni ’ le­het az olyanokat, mint dr. Egedy Elemér, és fia, dr. Egedy Lehel. A jól kereső főorvos, és fia, akinek jogi diplomáján még alig száradt meg a tinta, szin­tén hajlandó volt kémtevékeny­ségre. őket a régi barátság vit­te a hazaárulásra. „Vitéz” Taby Árpád, 1919-es különítményes (tiszt, majd Horthy testőrőmagya barátsága. Őt az ellenforrada­lom szabadította ki a börtönből, majd Nyugat-Németországba menekült, ahol a hasonszőrűek­kel — és az amerikai, nyugat­német gazdákkal — hamarosan megtalálta a kapcsolatot, és ő is segített továbbszőná a hálót. Erre alkalmasnak látszott a régi barát, dr. Egedy Elemér... Gyerekkoromban nagyon nehéz körülmények között éltem __ M intha az ország felnőtt lako­sai soha nem dolgoztak volna, és a múlt rendszerben csak né­hánynak jutott volna olyan ne­héz sors, mint Tófalvi János­nak. .. Igen, az ellenség megkeresi, kiket lehet behálózni, szolgála­tába állítani. Egyik tablón látni, mit kémek egy kémjelentésben. A jelentés száma, dátum, az információ eredete, a laktanya elhelyezése, a# alakulat nemzeti­sége, fegyverzete, esetleg a lö- veg, harckocsi részletes leírása, a gépjárművek rendszáma. Aki ezeket az intenciókat kéz­hez kapja, annak már tudnia kell, mire vállalkozik. Vállalják is, akár meggy őződésbőL akár pénzt-, vagy gépkocsiimádartból. Tófalvi János minden egyes levélért kétszáz márkát kapott. A bíróság előtt már elfelejtik, mire vállalkoztak. Tófalvi így vallott: — Ott kint azt mondták, ez nem kémkedés, ez csak adat­szolgáltatás. .. Kémek? Szánalmas figurák, eszközök annak a jól megszerve­zett, a technika minden vív­mányával felszerelt apparátus­nak a kezében, amelynek fel­adata a szocialista országok el­leni aknamunka. A módszer sok­féle, legyen az amerikai, vagy nyugatnémet kémszervezet. A Szabad Európa Rádió, a . ki-, vagy beutazó turisták, a tran­zisztoros rádió adó-vevők, mag­netofonok, vegyszerek — és ter­mészetesen a gyilkoló, eszközök, a revolver és a rugós tőr. Az összehangolt kém- és propa­gandatevékenység, amely né­pünk ellen irányul, alaposan, előre kidolgozott tervek szerint, hatalmas apparátus és anyagi eszközök igénybevételével folyik. A kiállítás anyaga bizonyítja, hogy mi sem nézzük tétlenül az Aki a földreformig hétszáz hold föld és több bérház tulaj­donosa volt, majd akinek á népi demokrácia munkalehetőséget, sőt érvényesülési lehetőséget adott. Megszerezte a kandidá­tusi címet, megkapta a főorvosi állást, és orvosi praxisa havi 15 ezer forint keresetet adott. Még­is, a dollárért, a márkáért képes volt eladni azt az országot,, amelytől átlagon felüli életmó-. dot kapott. Szépreményű fiacskája szin­tén — akit annyiszor óvott a könnyelműségtől, de szó nélkül hagyta, hogy a nyugatnémet kémszervek ügynöke legyen —, akit viselt dolgai miatt kizártak az Eötvös Loránd Tudomány- egyetemről, és végül mégis csak megkapta államunktól a lehető­séget, hegy jogi diplomát sze­rezzen. Bebizonyosodott, hogy méltatlan volt a bizalomra. A szekszárdi múzeumban nyit­va tartó kiállítás híven bemutat­ja őket. Egy tablón olvashatjuk annak a kémjelentésnek a fotómását, amelyet Tófalvi János küldött megbízóinak. Jó szplgának bi­zonyult. .. Ákombákom betűk­kel rótta papírra, hol, milyen katonai alákulatokát látott,' mit hallott! A ^zenrtáhú hitelességé­vel 1 írja' íe •' egy • múnká^őr- afakulat' *' gyakorlását.. f4 ’ -\.H .. Ir'/vtk Pereg a. éim.. . A katonai,, bí­róság előtt elmondja Tófalvi, hogy egy turistaúton szervezték be a nyugatnémet hírszerzők. Tudták róla, hogy fuvarozó vál­lalatát államosították. És mit mond ez az ember, mire hivat­kozik az ítélet kihirdetése előtt? — Csak4 azt kérem, vegyék fi­gyelembe, hogy tizennégy éves korom óta mindig dolgoztam. ellenséges kémszervezabek ga­rázdálkodását. A kémtevékeny­séget vállalók előbb-utóbb el­nyerik méltó büntetésüket. A kiállítás bemutatja azokat is, akik állampolgári kötelesség­érzetből színleg vállalták a kém­kedésit, és hatóságainkat segítet­ték az amerikái, a nyugatnémet hírszerző szervek aknamunkájá­nak ‘ leleplezésében. Mert ilyen emberek [s vannak — és ezek vannak többségben —, akiket néni szédít meg a dollár és az autó, sem a nyugati életforma, akik itt, ebben az országban be­csületes munkájukból, annak jö­vedelméből akarnak és tudnak megélni, és nem hajlandók a hazát áruba bocsátani. De kö­telessége is minden magyar ál­lampolgárnak, hogy őrködi"' népköztársaságunk, államunk biztonsága felett. BI. Újra élüzem lett A SZEKSZÁRDI — Tavaly nem sikerült, majd az idén — ezzel az elhatározással kezdték az 1966-os évet a Szek­szárdi Nyomda dolgozói. S be­tartották szavukat, ^gy dolgoz­tak 1966-ban, hogy áz elért ered­ményeik alapján elnyerték a ki­tüntető élüzem-címet. Melyek voltak ezek az ered­mények? { Mindenekelőtt a teljes terme­lési terv 102 százalékos teljesí­tése, és az exprotterv 4,5 száza­lékkal való túlteljesítése fémjelzi a nyomda dolgozóinak jó mun­káját. Persze az is említésre mél­tó, hogy az elmúlt évben egyet­len alkalommal sem kellett köt­bért fizetniük és komolyabb ki­fogás sem merült fel termékeik­kel szemben. S ezekben az eredményekben döntő szerepet játszott a szocia­lista brigádok munkája. A Szek­szárdi Nyomdában 5 szocialista brigád már többször is elnyer­te a büszke címet. Egy brigád éppen az 1966. évi eredményei alapján kapta meg először a szo­cialista címet. Ebben az évben pedig már újabb brigád alakult és tett vállalást a cím elnyeré­sére. A jó munkának év közben is megvolt az elismerése. 1966-ban öten Kiváló dolgozó oklevelet és ugyancsak öten Kiváló dolgozó jelvényt kaptak, és természetesen a vele járó pénzjutalom sem ma­radt el. Két dolgozót pedig a kö­zelmúltban terjesztettek fel a „Könnyűipar kiváló dolgozója” kitüntetésre. A Szekszárdi Nyomda az elmúlt tizenhárom év alatt most nyerte el tizenegyedszer az élüzem-cí­met. Ez a tény mindennél job­ban bizonyítja a nyomda közel kétszáz dolgozójának becsületes, odaadó munkáját A 11. élüzemünnepséget ápri­lis 15-én este tartották a nyomda dolgozói a Garay-szálló külön­termében. Gratulálunk nagyszerű munka­sikerükhöz. A költészet napja Ünnepi irodalmi est a megyei könyvtárban Péntek este Szekszárdon, a megyei könyvtárban, libresszó keretében tartottak ünnepi meg­emlékezést a költészet napja al­kalmából. Az érdekesnek ígér­kező rendezvény sok érdeklődőt vonzott, a verskedvelők megtöl­tötték á könyvtár olvasótermét. A költészet napja alkalmából a megye irodalombarátai három tehetséges fiatal költővel talál­kozhattak. Csordás Jánost és Ga- lambosi Lászlót a Jelenkorban és más irodalmi folyóiratban publikált ígéretes költeményeiből ismerjük, s érdeklődésre számot tartó alkotásokkal mutatkoztak be a Dunántúl költőinek antoló­giájában is. Galambosi László­nak a közeljövőben önálló köte­te kerül kiadásra. Káldi János a Rábaparti elégia címmel jelen­tette meg legutóbbi kötetét, amely kiforrottságról, költői érett­ségről tesz tanúbizonyságot. Az est megnyitójaként Kajdi Béla, a megyei tanács művelő­dési osztályának főelőadója tartott ünnepi megemlékezést, s beszélt a költészet közönség kapcsolatá­ról, Csordás János három új köl­teményét olvasta fel, majd Bán- ífy György Jászai-díjas színmű­vész tolmácsolta a fiatal költő három legjelesebb munkáját. Ez­után Galambosi László és Káldi János olvasott fel. Banffy György mindkét költőtől három-három verset mondott el, olyan szín­vonalon, amely méltán repre­zentálta legszebb alkotásaikat. A jól sikerült bemutatkozás után József Attila, Arany János, Babits Mihály néhány versét tolmácsolta a jeles pécsi előadó- művész. Az est hangulatát ki­tűnően egészítette ki Bánky Jó­zsef zongoraművész játéka, aki Liszt-, Bartók-műveket adott elő. (d.k.j.) rs> — Kérjük a Paks- ra utazókat, hogy szálljanak át a má­sik autóbuszba — hangzott el a felszó­lítás a szekszárdi végállomáson, rövid­del az indulási idő — kilenc óra húsz perc — előtt. Megtörtént. Nyo­mában pontosan ti­zenhárom hely sza­badult fel a GA 36— 85-ös rendszámú au­tóbuszban. Helyüket csak részben foglal­ták el a rövidebb tá­von, Tolnára és Faddra utazók. Óh, emberi hiszé­kenység! A másik — a GA 27—73-as rendszámú — autó­buszba átszállók áb­rándok között ringat­ták magukat. Naivul azt hitték, hogy volt valami értelme át­szállásuknak. Gon­dolták, hogy nem kell megtenniök a ki­térőket, a vargabetűt. Mint kiderült, nem az volt az intézkedés célja, hogy önköltsé­get csökkentve, uta­sokat kímélve, a rö­videbb és a jobb 6- os úton utazzanak Paksra. Menetirány: Tolna, Fadd, Duna- szentgyörgy, . Paks. Együtt tette meg. mindkét autóbusz ezt az utat. De miért? Hiszen lényegében változatlan maradt a kitérőn az utaslét­szám. Csupán egy­két kilométeres tá­volságra ültek be a másodikba néhányan, de befértek volna az első kocsiba is. Visz­szakanyarodva a 6-os útra, Dunaszent- györgynél csaknem valamennyi ülőhely megtelt. Meg kell fizetni a tanulópénzt? örven­detes a rugalmasság, a mentesítő járat kapcsolása. De végig­gondolták-e intézke­désüket? így mennyi­ben mentesítettek? Drágább lett az AKOV önköltsége és hosszabb vto~' ráződ- tak az utasok. Talány lett, hogy mi célból kellett át- szállni a másik busz­ra a Paksra utazók­nak. Nem tudott, de nem is akart rá vá­laszolni a kalauz. Kérdéses, hogy ez­úttal és így ki járt jól?

Next

/
Thumbnails
Contents