Tolna Megyei Népújság, 1967. március (17. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-11 / 60. szám
a rd tOLN. ,_t világ pholetArial egyesouete* i NEHIISAG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS.A MEGYEI TANÁCS LAPJA ■dúlt ^ XVII. évfolyam, 60. szám ARA: 60 FILLER Szombat, 1967. március 11. t Tavaszra fordult az idő (Képriport a 3. oldalon.) A képernyő előtt 4. o. Rádiómelléklet 5. o. J Népünk a maga javára többet alkotott az elmúlt húsz év alatt, mint korábban évszázadok során Választási nagygyűlés Szehszárdon Pénteken délelőtt Tolna megyébe látogatott Péter Janos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere. A megyei pártszékházban találkozott a megye és a járás pártvezetőivel, elbeszélgettek az aktuális kérdésekről. A délutáni órákban Bonyhádra látogatott, megtekintette a cipőgyárat, este pedig a szekszárdi városi művelődési házban választási nagygyűlésen találkozott a város és a megye dolgozóival, választópolgáraival, akik zsúfolásig megtöltötték a termet. A választási nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Péter János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter, K. Papp József, a KEB tagja, a Tolna megyei Pártbizottság első titkára, Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke, Rúzsa János, a városi pártbizottság első titkára. Császár József, a városi tanács elnöke, Hunyadi Károly, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, Eszenyi Antalné, a népfront városi titkára. Kollár Ernő alezredes, dr. Bíró Imre, a megyei kórház párttitkára, Mártonfai Adorjánná tanítónő, Paszler József, a Tervezőiroda igazgatója, Háromházi Ferenc, a Gépjavító Vállalat dolgozója Poller Károly, a Vasipari Vállalat dolgozója, Gyimesi Rudolf, a Műszergyár dolgozója, Mészáros Pál tsz-tag, Hurtony Sándor tsz-tag, Csapiáros Lajosné Népbolt-dolgozó és Gellér József, a Bőrdíszmű Vállalat dolgozója. A Himnusz hangjai után a választási nagygyűlést K. Papp József, a KEB tagja, a megyei pártbizottság első titkára nyitotta meg. K. Papp József megnyitója Tisztelt választási nagygyűlés! Tisztelt választópolgárok! Elvtársak! A Hazafias Népfront megyei elnöksége és a megyei pártbizottság nevében köszöntöm nagygyűlésünk minden egyes résztvevőjét. Köszöntöm egész megyénk dolgozóit, megyénk összes választópolgárát. Külön köszöntőm azokat a fiatal választókat, akik március 19-én először járulnak az urnák elé, hogy eleget tegyenek állampolgári kötelességüknek. Mélységes tisztelettel és forró szeretettel köszöntőm Péter János elvtársat, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagját, a forradalmi munkás-paraszt kormány külügyminiszterét, — megyénk szülöttét, nagygyűlésünk előadóját. Tisztelt nagygyűlés! Választásra készülünk, mely szocialista hazánk nagy fontosságú belpolitikai eseménye. Számadás ez az elmúlt időszakról és jelenről. Újabb program-állítás a jövőre nézve. Korábban a jelölő gyűléseken, s ezekben a napokban a választási gyűléseken és nagygyűléseken számolunk be a párt és a Hazafias Népfront több mint tíz év óta folytatott helyes politikájának, népünk szorgalmas munkája gyümölcseként elért nagyszerű eredményeiről. Pártunk IX. kongresszusa által egész népünk elé kitűzött feladatokat ismertetve beszélünk a jövőről is. A pártnak és a Hazafias Népfrontnak a közelmúlt a jelent és a holnapot mutató programjában a szocializmus teljes felépítésére irányuló politikánk fejeződik ki. Annak a magasztos társadalomnak az építése, melynek legfőbb lényege, hogy mindent az emberért, az ember nevében. Nemcsak valljuk, hanem gyakorlat is nálunk, hogy a szocializmus építése együtt jár a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelésével, életviszonyainak állandó javításával. Választásra készülő népünk sok éves harcával elért legnagyobb eredményünk, hogy ma hazánkban szilárd néphatalom, törvényes rend és nyugalom van. Békés és eredményes szocialista építőmunka folyik. Nem kisebb jelentőségű eredményünk, hogy fokozódott társadalmunk aktivitása, és a nemzet összes alkotó erőit mozgósítani tudtuk a szocialista építőmunka feladataira. A szocializmus teljes felépítésére irányuló program megvalósítását tettrekészen vállaló, a párt által vezetett Hazafias Népfront keretében megvalósuló, egyre szilárdabbá váló nemzeti ösz- szefogás, ez népünk felemelkedésének egyedüli és biztos útja. • Március 19-én erre a programra kérjük a választópolgárok szavazatát. Egyenként leadott szavazataikkal is ennek a programnak a jegyében kovácsoljuk még erősebbé népünk szocialista nemzeti egységét. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében kérem fel Péter János elvtársat nagygyűlési beszédének megtartására. ros akkori állapotának legjobb diagnosztája —, így összegezte ítéletét: A város, mint egy álmos eb, hever domb alatt, sík felett, kis város: nagy falu. Korán fekvő, korán kelő: fehér fal és piros tető, zöld fák és zöld zsalu. Ezit az ítéletet később is sokszor és sokáig el lehetett volna mondani errőil a városról, sőt majdnem az egész megyéről is. Minden jel azt mutatja, hogy Tolna megye neve összeforr az atomkorszak Magyarországának új fejlődése időszakával. Ez nemcsak presztízs-kérdés Tolna megye számára, hanem az új energiák forrásának közvetlen közelsége Szek- szárd és a megye előtt az újfajta. fejlődés nagy távlatait nyitja meg. Emlékeztette a hallgatókat az egykori választásokra, a felPéter János beszéde A bevezetőben hangsúlyozta, hogy lényegében a múlt év közepétől kezdve és még ezután is néhány hónapig különböző jellegű és alapos önvizsgálatban él az egész ország. Kezdődött ez ilyen sajátságos jelleggel már a IX. kongresszus előkészületével, folytatódott magával a kongresszussal. Uj vonásokat vett magára most az országgyűlési és tanácsválasztások időszakában: a jelölő gyűlésekkel, a választási összejövetelekkel, s egy hét múlva a szavazásokkal. Folytatódik ez — megint új árnyalatokkal — a szak- szervezeti, a termelőszövetkezeti, a SZÖVOSZ- és a KlSZ-kong- resszusokkal. A különböző árnyalatú önvizsgálatok sorozatában vezető testületeink, a pártszervezetek, az államhatalmi fórumok, a tömegmozgalmak, lényegében az egész ország bármilyen minőségű felelősséget hordozó összes állampolgárai egyfelől testületi, másfelől személyes önvizsgálatot gyakorolnak. Vizsgálják teljesítményeiket, fogyatékosságaikat, magatartásukat, működésüket, s meghatározzák új feladataikat. Mindez sok gyűléssel és összejövetellel jár együtt. Túlságosan sok gyűlést tartunk mostanában — mondhatná valaki. Igen, — de ezeknek a gyűléseknek alkotó erejük var. Hatásuk a ránk váró időszak munkáiban látszik majd meg. így lehet mondani — s ezt minden előjel szerint bizonyára igazolja az idő —: az egész ország minden szervezete javítja önnön működését, nagyobb hatékonyságra és jobb eredményekre igyekszik felkészíteni önmagát. A Tolna megyei viszonyokról egyebek között így szólt: — Szekszárdon, mint kisgyermek 1915-ben, vagy 16-ban jártam életemben először. Felejthetetlenek legelső gyermekkori emlékeimnek ezek a szekszárdi elemei. 1919-ben vöröskatonát is itt, Szekszárdon láttam először. Alsónyéken, a szülőfalumban csak később alakult meg a vörösőrség. Szekszárdon és Nyéken is annak a Cséby elvtársnak vértanúvá lett testvére volt a vörös- katonák és az egész frontszakasz parancsnoka, aki ma munkatársam a Külügyminisztériumban, a Népköztársaságunk prágai nagyköveteként működik. — Rendkívüli körülmények között talált védelmet az ellen- forradalmi terror hullámverései elől. De két testvérének neve kőbe vésetten olvasható a szekszárdi vértanúk emlékének oszlopán. Babits Mihály, Szekszárd szülötte, 1915. nyarán — mint a váSzekszárd képén, egészen a legutóbbi évekig, gyermekkori emlékeimhez mérten, alig láttam változást. Felszabadulásunk után a változások legnagyobb mértékű arányai a falvakban és a pusztákon bontakoztak ki. Ebben a megyében Alsónyéken alakult az első termelőszövetkezet, 1949-ben. Ma Tolna megye kapja az egész ország összes megyéinek arányában a legnagyobb mértékű mezőgazdasági beruházást. Szekszárd akart már története során dunai kikötővárossá lenni; kísérletezett azon, hogy a Siócsatorna közlekedési lehetőségeiben találja meg boldogulását. A vasútvonalak építése időszakában fővonali gócpont is szeretett volna lenni. A legutóbbi évek ipari, mezőgazdasági, szőlészeti létesítményei mutatják Szekszárd város fejlődésének ésszerű és reális irányát. A szakértők számításai azt bizonyítják, hogy a Szovjetunió segítségével készülő atomerőmű legelőnyösebb elhelyezését itt, Tolna megye -területén lehet biztosítani. szabadulás előtt ismert kortesfogásokra, lármás gyűlésekre, a nép és az ország sorsával könv- nyeimű és gonosz játékot űző, régi választási harcokra. Azok során, a lármák közepette hevert a város, mint álmos eb, s jutott a város, a megye, az egész ország a hitleri Németország utolsó csatlósának sorsára. A felszabadulás óta elért eredményeink a gazdasági, politikai és kulturális építésben példátlanok a magyar nép történetében — és főként a legutóbbi évek fejleményei szembetűnően esnek egybe a föld egész kerekségén kibontakozó történelmi változások folyamatával. Népünk a maga javára többet alkotott az elmúlt húsz év alatt, mint korábban évszázadok során. Budapest hidjai — a múlt század közepétől számítva —, mintegy száz év alatt épültek fel. A második világháború alatt a hitleri németek néhány hét alatt az ösz- szeset lerombolták. Felszabadulásunk után húsz év alatt kettővel (Folytatás a 2. oldalon.)
