Tolna Megyei Népújság, 1967. március (17. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-11 / 60. szám
2 TOLNA MEGYEI NEpCJSAO 1967. március U. (Folytatás az 1. oldalról.) több hidat építettünk fel, mint korábban száz év alatt. Annyi házat, lakást, gyárat építettünk az országban, hogy egyetlen helyre összpontosítva, két új Budapestet jelentenének. A tudományos politikai irodalom 1959-et a nemzetközi erőviszonyok alakulásában a fordulat évének szokta minősíteni. Ez idő tájt veszítette el az imperializmus fő ereje, az Amerikai Egyesült Államok haditechnikai vonatkozásokban kiváltságos helyzetét. A Szovjetunió és a szocialista országok közössége nagy nemzetközi eredményei mellett, megindult a gyarmati rendszer bomlásának rohamos folyamata. Ezzel párhuzamosan hazánkban befejeződött a szocialista gazdasági és társadalmi viszonyok alapjainak lerakása. A kizsákmányolásnak, a munkások, parasztok, értelmiségiek érdekellentéteinek kiküszöbölésével megnyílt — történelmünk folyamán először —- az igazi nemzeti egység megteremtésének lehetősége. A Hazafias Népfront — a Magyar Szocialista Munkáspárt programjának megfelelően — a nemzeti egység építésének különböző erői működnek együtt a Magyar Népköztársaság belpolitikai és nemzetközi viszonyai további javítása érdekében. Külpolitikánk egyszerű, világos és következetes A IX. kongresszus jelszava így szólt: á kommunisták legnagyobb dicsősége az, hogy a dolgozó népet szolgálják. Pártunk, kormányunk, Hazafias Népfrontunk fő igénye a vezető testületekkel és a vezető munkakörök betöltőivel szemben az, hogy aki vezet: szolgáljon. Központi Bizottságunk és kormányunk külpolitikánkra is ezt az irányelvet teszi kötelezővé. Külpolitikai törekvéseink a magyar nép legalapvetőbb javait szolgálják. A Magyar Népköztársaság külpolitikája egyszerű, világos és következetes. Egyszerű és világos ez a külpolitika, mert amiként belpolitikánk olyan, hogy nincs benne seínmi rejtegetni való, minden problémánkról nyíltan merünk és tudunk beszélni, — külpolitikánknak sincsenek rejtett céljai. Az országok, népek és kormányok nemzetközi érintkezésében a megbízhatóság különleges értékkel bír. Kádár elvtárs a választási nagygyűlések sorozatának kezdetén, a budapesti Sportcsarnokban ezt így fejezte ki: a Magyar Népköztársaság mint barát: hű és mint kereskedelmi partner: pontosan fizet. Külpolitikánk következetessége azt jelenti, hogy a szó legszigorúbb értelmében elvi politikát, ugyanakkor ezzel együtt reálpolitikát igyekszünk folytatni. Ennek a következetes külpolitikának köszönhető, hogy a magyar nép belpolitikai eredményei alapján valamint a szocialista és haladó erők nemzetközi támogatásával felszámoltuk az imperialista és nemzetközi reakciós erők ellenünk irányuló hidegháborús támadásának időszakát, s ma Magyarország nagyobb nemzetközi megbecsülésben részesül — figyelembe véve a Duna-völgyi népek barátságát is — mint bármikor történelme folyamán. Mi különösen érzékenyek vagyunk a szocialista országok és a nemzetközi munkásmozgalom egységében jelentkező problémák iránt. Sok okunk van erre. Itt most egyet emlitek. A Magyar Népköztársaság nemzeti jövedelmének rendkívül nagy aránya, közel 40 százaléka, a külkereskedelemmel kapcsolatban jön létre. Sajátságos földrajzi, gazdasági és nemzetközi helyzetünkből szükségszerűen adódik ez. Magyar- ország nagyon előkelő helyen áll tehát az országok között az egy főre jutó külkereskedelmi érték rangsorában. Ebben sok a jó, de ugyanakkor sok a veszély lehetősége is. Gazdasági fejlődésünk ugyanis függvénye lehetne a nemzetközi feszültségek és enyhülések hullámzásának, ha a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval egybefűző gazdasági kapcsolataink nem teremtenének olyan széles és szilárd bázist nemzetközi gazdasági együttműködésünk számára, amely megvéd bennünket a nemzetközi feszültségek fokozódásából eredő zavaroktól, — sőt a rossz időjárásból, árvizekből, szárazságból, állatbetegségekből adódó természeti csapások következményeitől is. miként a Szovjetunió és a vele kölcsönös kapcsolatainak alakú - együtthaladó többi szocialista or- fásában. szag — megállapodásokra törek- Számos nyugat-európai ország szünk a nyugati hatalmakkal; a minden eddiginél kedvezőbben Szovjetunió és az Amerikai Egye- reagál a szocialista országok jasült Államokkal olyan kérdések- vaslatára az európai biztonsági ben (a világűr békés fel haszná- konferencia előkészítésére vonat- lása, az atomfegyverek elterje- kozóan. Sőt: a Német Szövetségi désének megakadályozása, kon- Köztársaság és Spanyolország is zuláris. kereskedelmi egyezmény, — az előbbi hangosabban, az diplomáciai kapcsolat fejleszt»- utóbbi (egyelőre legalábbis) halse), amelyekre vonatkozó meg- kabban — a kapcsolatok fejegyezés a későbbi változó nem- lesztését kínálja fel a kelet-euró- zefcközi viszonyok között is fékez- pai szocialista országoknak, heti a feszültségek további növekedését és segítheti a termo- Mi minden ilyen lehetőséget nukleáris háború elhárítására az és javaslatot érdemének megáltalános és teljes leszerelés felé felelően elvi és reális külvezető út egyengetésére irányuló politikánk következetes elvei törekvések sikerét. Ebbe a fo- alapján értékelünk lyamatba tartozik az is, hogy nagykövetségi szintre emeltük az és amikor arra megérik az idő Amerikai Egyesült Államokkal döntésünket az európai béke és diplomáciai kapcsolatainkat. biztonság igazi érdekeinek szol_ , ,, , gálájában hozzuk meg. A nemEurópában nagyon sok ok miatt zetközi életben lehet különbséget viszonylagos nyugalom van Ezt tenni a diplomáciai kapcsolatok nem szabad túlértékelni. Az a ^ a normális kapcsolatok meg- valószinu, hogy ez átmeneti nyu- teremtése között. Ha azonban a galom. A szocializmus es a ka- diplomáciai kapcsolatok felvé- pitalizmus legélesebb választó- telére tett ajánlatok nem a káp- vonala itt metszi ketté a világot, csolatok normalizálását, hanem A két katonai tábor fő ereje élezését akarják szolgálni, akkor itt néz szembe egymással. Uj fo- a, diplomáciai Kapcsolatok létesítesere irányuló ajánlatok is a lyamatok indultak meg a külön- hidegháború fegyvertáráBa tar- böző rendszerű európai országok toznak. Az európai biztonság kérdései A Magyar Népköztársaság kormánya elsősorban közvetlen környezetében, a Duna-völgyében és Közép-Európában törekszik arra, hogy építő tényezője lehessen a nemzetközi helyzet alakulásának. Közép-Európa és a Duna-völgye évezredek óta a birodalmak születésének, s bukásának, a nép- vándorlásnak, a nemzetközi ösz- szeütközések eredetének színhelye vplt. Oly sok vész és viszály után ma megvannak az objektív feltételei annak, hogy Európa itteni tájain az országok és né-; pék kapcsolatait tovább fejlesz- szük az általános nemzetközi helyzet javára. Azokat az új kezdeményezéseket, amelyekben a Duna-völgye — a Német Szövetségi Köztársaságtól a Szovjetunióig — újfajta együttműködés színtere lehet, el kell határolni a régi nemzedékek soviniszta és reakciós dunai együttműködési elképzeléseitől amelyek részben kizsákmányoló osztályok, részben elnyomó hatalmak uralmának a megerősítésére, vagy átmentésére irányuló kísérletek voltak. A mai történelmi, társadalmi és erőviszonyok ténybeli feltételei alatt kell az egymás szomszédságában, részben különböző társadalmi viszonyok között, de sok tekintetben egymásra utáltán élő népek együttműködésének a feltételeit fokozatosan megteremteni. Ez is hozzájárulás az európai biztonság összeurópai konferenciájának előkészítéséhez. Rendkívül bonyolult nemzetközi helyzetben, de biztos és következetes külpolitikai elvek alapján építjük hazánk nemzetközi kapcsolatait. Biztosak lehetünk abban, hogy az ország belpolitikai életének az a fejlődése, amelyet a kongresszusok és választások mostani sorozata előkészít, növelni fogja a Magyar Népköz- társaság nemzetközi hatékonyságát és lehetőségeinket arra, hogy népünk alkotó élete számára minél kedvezőbbé tegyük a nemzetközi feltételeket, — fejezte be nagy tetszéssel fogadott beszédét Péter János. A nagygyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget. Fő nemzetközi feladat a vietnami agresszió felszámolása Lehetőségeinkhez, szerény erőinkhez mérten mi minden nemzetközi vállalkozásban készségesen veszünk részt, amely a szocialista országok és a nemzetközi munkásmozgalom egységének javítására, az imperialista agresz- szió visszaverésére, a fejlődő országokkal való együttműködésre és a különböző rendszerű országok békés egymás mellett élésének megszilárdítására, a béke megvédésére irányul. A Magyar Népköztársaság részvételét, kezdeményezéseit az ilyen nemzetközi megmozdulásokban illő figyelem fogadja. A jelenlegi viszonyok között fő nemzetközi feladatnak tekintjük a vietnami nép ellen folyó agresszió felszámolására és a békés megoldásra irányuló törekvések támogatását. A koreai háború idején az imperialista hatalmak akkor tértek át a fegyveres diktátumok kísérleteiről a tényleges tárgyalásokra, amikor az Amerikai Egyesült Államok katonai veszteségei elérték a százötven-ezer főt. Ennek tizedrészénél tartunk ma Vietnamban. Az eddigi összes békekísérletekből az derül. ki, hogy az Egyesült Államok a tárgyalások ürügye alatt Is katonai diktátumot akar érvényesíteni a vietnami nép, a Vietnami Demokratikus Köztársaság és Dél- Vietnam rovására. Ilyen helyzetben a vietnami népnek és a támogatására mozgósítható erőknek csak egy választása van: fokozni a védelmet, az ellenállást és az agresszorok megfékezésére irányuló ellentámadásokat a fegyveres front, a propaganda és a diplomáciai érintkezés egész területén —. Nem kétséges: az Egyesült Államok katonai, politikai és diplomáciai kudarcai olyan nagymértékűekké válnak, hogy előbb, utóbb kénytelen lesz a katonai diktátumok kísérleteiről áttérni a tényleges tárgyalások módszerére. A vietnami agresszió menete idején is szemünk előtt tartjuk külpolitikai feladataink egész körét, főként azt, hogy a termonukleáris háború veszélyének kiküszöbölése óvatos, körültekintő és céltudatos akciókat követel meg az országok felelős kormányaitól. Éppen ezért mi is — Brezsnyev választási beszédében fontos külpolitikai kérdésekkel foglalkozott Moszkva (TASZSZ) Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára pénteken választási beszédet mondott Moszkva baumani körzetének választói előtt, akik képviselőjüknek jelölték az oroszországi föderáció legfelső tanácsába. A választásokat vasárnap tartják. Hangsúlyozta többek között, a párt Központi Bizottsága és a minisztertanács most terveket dolgoz ki arra, milyen újabb intézkedésekkel lehet emelni a lakosság életszínvonalát. Továbbra is lankadatlan energiával folytatják a lakásépítkezéseket és döntés született arról, hogy az idén a vállalatok és hivatalok munkásai és alkalmazottai zömmel átállnak az ötnapos munkahétre, heti két szabadnappal. Külpolitikai kérdésekre térve Leonyid Brezsnyev hangoztatta, hogy az imperialista agresszió és reakció erőinek aktivizálódása növeli a feszültséget. Ez megköveteli a Szovjetuniótól és a testvéri szocialista országoktól, hogy különösen nagy figyelmet szenteljenek a nemzetközi politikai élet kérdéseinek. A Szovjetunió európai politikájának céljai a következők: először, rögzíteni és megszilárdítani a népek vívmányait, amelyek az emberiség történelmének legkegyetlenebb háborúja és az azt követő alapvető európai társadalmi és osztályátalakulások eredményeként alakultak ki; másodszor: elszigetelni az imperialista agresszió erőit, megakadályozni azt, hogy • a nyugatnémet militaristák és revansisták szabadon garázdálkodjanak, mindenekelőtt meggátolni, hogy atomfegyverekhez jussanak; harmadszor: ezen az alapon megszilárdítani a Szovjetunió nyugati határainak és a szövetséges szocialista országok határainak biztonságát, megteremteni a feltételeket a különböző társadalmi rendszerű európai országok széles körű és gyümölcsöző együttműködése számára. Leonyid Brezsnyev a nyugatnémet imperializmus agresszív politikáját, az NSZK politikáját nevezte a fő akadálynak Európában a tartós béke, a biztonság és a békés együttműködés biztosításának útján. Brezsnyev ezután élesen bírálta az Egyesült Államok vietnami politikáját, — Az amerikai kormány, ahelyett, hogy élt volna a VDK kor. Hiányának javaslatával, meghirdette agressziójának kiszélesítését. Az imperialista agresszorok bestiális arculata ma teljes visszataszító mivoltában mutatkozik meg a népek előtt — mondotta Brezsnyev. Mao Ce-tung és csoportjának mostani politikai manőverei azután kezdődtek — folytatta Leonyid Brezsnyev —, hogy kudarcba fulladt Mao Ce-tung kalandor gazdaságpolitikája az országón belül, és nemzetközi síkon eredménytelennek bizonyultak az eszmei és politikai világhegemóniára vonatkozó igények. Azok a taktikai manőverek, amelyekre az utóbbi időben Mao Ce-tung csoportja kényszerült, minden bizonnyal azt tanúsítják, hogy ez a csoport tudatára ébredt pozíciói gyengeségének. Az SZKP Központi Bizottsága és'a szovjet kormány a múltban is és a jövőben is minden tőle telhetőt megtesz, hogy védelmezze országunk törvényes állami érdekeit, a szovjet nép érdekeit — hangsúlyozta Leonyid Brezsnyev. Mao Ce-tung és környezete a maga szovjetellenes beállítottságával, a többi szocialista országgal szembeni ellenséges magatartásával gyakorlatilag egyre inkább az imperializmus érdekeinek szolgálatába szegődik. Az Egyesült Államokban ma már nyíltan beszélnek arról, hogy a Kínai Népköztársaság jelenlegi vezetőinek álláspontja segíti a vietnami nép ellen viselt amerikai háborút. Leonyid Brezsnyev végül hangoztatta, hogy a Szovjetunióban természetesen senki sem tesz egyenlőségjelet Mao Ce-tung csoportja és a kínai nép közé. Az SZKP sem most, sem a jövőben nem harcol a kínai nép, vagy a Kínai Kommunista Párt ellen. Újabb amerikai lépés a vietnami háború kiterjesztésére Az amerikai hadvezetés a VDK ellen folyó légiháború újabb ki- terjesztésére szánta el magát: az Egyesült Államok légihaderejének F—15 105 Thunderchief mintájú vadászbombázói pénteken délután első ízben bombázták Észak-Vietnam nehézipari létesítményeit. A thaiföldi támaszpontokról érkező gépek a Hanoitól 60 kilométernyire északra fekvő Thai Nguyen kohászati üzemét, a Vietnami Demokratikus Köztársaság legnagyobb ipari központját támadták. A nyugati távirati, irodák hír- magyarázóinak egyöntetű véleménye szerint az amerikai hadvezetésnek ez a lépése a háború kiterjesztésének legfontosabb mozzanata az észak-vietnami hőerőművek bombázása óta. A hírmagyarázók emlékeztetnek arra is. hogy a háború fokozását szolgáló cselekmények sorában az amerikai repülőgépek az utóbbi két hétben megkezdték az északvietnami folyók elaknásítását, az amerikaiak Dél-Vietnamban felállított ütegekből lövik a VDK területét és az Egyesült Államok hadiflottája megkezdte a VDK partmenti létesítményeinek rendszeres ágyúzását. A kohászati és vegyipari létesítményeket tömörítő Thai Nguyen-i ipari komplexum az észak-vietnami ipar szive. Az üzemek építését az első ötéves terv keretében 1981 v i meg. A tervek szerint az üzemekben évente 100 ezer tonna acélt állítanak elő, s ezt a számot a második ötéves terv során meg akarják kettőzni.
