Tolna Megyei Népújság, 1967. március (17. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-07 / 56. szám
1967. március TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 3 Meghalt Kodály Zoltán Hétfőn délelőtt gyorshírben jelentették a hírügynökségek: Kodály Zoltán, a világhírű magyar zeneszerző és zenetudós, életének 85. évében, váratlanul elhunyt. Kodály Zoltán neve, barátjával és harcostársával, Bartók Bélával együtt, összeforrt a modern zenével, s kettőjük működésének köszönhető, hogy a magyar népdal elindulhatott világhódító útjára. 1905 tavaszán ment első népdalgyűjtő útjára, még 1950- -ben, hajlott korában is Mohácsra utazott, hogy összegyűjtse régi dalainkat. Több mint hat évtizedes munkássága korunk egyik legjelentősebb művészi életművét jelenti. Nemcsak mint zeneszerző és zenetudós szerzett magának világra szóló hírnevet, hanem mint pedagógus is, s elsősorban az ő érdeme, hogy a magyar zenei oktatást világszerte példaként emlegetik. A népdalból indult ki, egész életművére ez nyomta bélyegét, s minden tettét az vezette, hogy a muzsikát s ezen túl a műveltséget az egész nép kincsévé tegye. <3 maga vallotta: „A zene művészeinek is legfőbb bírálója és segítője a nép, melynek szolgálata minden igaz művész feladata és kötelessége.” Ez vezette gazdag életében, s művét, amely a népből indult, az egész nép magáénak vallja. Váratlan halála ezért jelenti az egész magyar nép gyászát. * Kodály Zoltánt a Magyar Tudományos Akadémia csarnokában ravatalozzák fel. A nagy- közönség pénteken tizenkét órától tizenhat órától róhatja le kegyeletét nagy halottunk előtt. Kodály Zoltán temetése szombaton délelőtt tizenegy órakor lesz a Farkasréti temetőben. jóra szeretné nevelni a gyerekeit, olyan harmonikus családi körben, amilyenben mostanában részük van, amikar esténként mind a négyen otthon vannak. A gyerekek... Talán a legtöbb elképzelés hozzájuk kötődik. A közeli tervezgetések a távolabbi célt szolgálják: becsületes emberré nevelni a gyerekeket. — Nekem csak négy osztályom van. Sokain voltunk testvérek, azért adódott így. Most már' megeszi az időmet a négy gyerek. Hogy kijárjam a nyolcat? így lehetetlenség. Pedig hivattak ez ügyben a vállalat szakszervezetére. Nem is nagyon beszéltek rá a beiratkozásra, megértették, hogy négy gyerek mellett nem vállalhatom a tanulást. De majd ők! Azt szeretném, ha mind a négy járna iskolát... Palkó Orbánné beszél így. Elsősorban magukért a gyerekekért, előbbre jutásukért szeretné, hogy művelődjenek. Ez2el igazolva látná, hogy az ő élete sem telt hiába. Igaz, nekik sincs még kerítésük, meg a házat is be kell vakolni... A bútor sem modem, többsége inkább öreg.. . Dehát ez az ő dolguk. Az övé, meg a férjéé. Mindketten dolgoznak, s ahogy csak tudják, megfogják a pénzt, aztán sorjában mindenre futja majd. A vágyálmok többsége a tizennyolc házban a huszonhat gyerekhez fonódik. Mind megannyi hajtómotor, egyéni célok, egyéni törekvések. De ez KISZ-lakótelep! Csak négy-öt éve állnak ezek a házak. De hol van az az összefogás, amelyet egy „KISZ-lakótelep” mögött sejt az ember? Az utca lakóiban megvan a hajlam az összefogásra. A közösségi kezdeményező kedv, az irányító egyéniség hiányzik innen. Ezt a szerepet kellene vállalnia és betöltenie a KISZ-nek. Arról van szó, hogy ami itt Bonyhádon történt KlSZ-lakás- építés címén, nem más, mint a hitelakció egyik különlegesen kedvezményes formája. Valami sajátságosán fiatalos törekvés hiányzik innen. Pedig az itt élők többsége fiatal. Nem különleges dolgokról van szó. Senki sem hiányol ma már az itt lakóknál KISZ-tagsági könyvet, — annál is inkább, mert ezt az építkezés kezdetén sem kérte senki. Inkább azt kell kifogásolni, hogy a reális lehetőségekkel nem él a KISZ, a saját telepén. — Mit jelent az önök életében a KISZ? Elhangzik egy halvány megjegyzés: „Jó, hogy volt ez az építkezés, így lett lakásom”. De » Az első megyei tsz-tanácskozás elé C zárni tani lehet rá, hogy az első megyei tsz-tanácskozás mondanivalója iránt nagyfokú érdeklődés nyilvánul meg a munkások és az értelmiségiek körében is. Az agrárpolitikai intézkedéseket ugyanis nem lehet és nem is szabad úgy leegyszerűsíteni. hogy azok kizárólag a parasztságot érintik és érdeklik. Távolról sem felel ez meg a valóságnak. Az agrárpolitikai intézkedések mezőgazdaságra gyakorolt haszna és hatása elvitathatatlan ugyan, de nyilvánvaló és kézenfekvő, hogy a párt és a kormány az össztársadalmi érdekeket tartja szem előtt, amikor elhárítja az útból a mezőgazdaság elől mindazt, ami rossz és elavult, összességében tehát: kivétel nélkül minden állampolgár érdekelt abban, ami kapcsolatos a mezőgazdasággal, ezen belül a termelőszövetkezeti mozgalommal. Az első megyei tsz-tanácsko- zást széles körű előkészítő munka előzte meg. A közös gazdaságokban, az elmúlt hetekben, rendkívüli közgyűlésen választották meg a tagok a megyei tanácskozásra a küldöttet, aki képviseli a tsz-t, és tolmácsolja az otthoniak véleményét, javaslatát A rendkívüli közgyűlés nemcsak egyszerű formai rendezvény volt, nem csupán a küldött megválasztására szorítkozott, hanem az agrárpolitikai intézkedések megvitatására. Helyenként ugyan nem lehetett túl nagy aktivitással dicsekedni, egyik-másik közgyűlés a formalizmus jegyeit viselte magán. de összességében mégis 30 ezernél több szövetkezeti tag részvételével tárgyalták meg a hitelrendezést, az új nyugdíjtörvényt, a szövetkezeti földtulaj- I dón rendezését, a termelőszövetkezeti szövetségek várható tevékenységét, s valamennyi idetartozó gondot, feladatot, problémát. A közgyűlések politikai fórumként, mintegy bevezették azt az eseménysorozatot, amelynek második fontos állomása a megyei tsz-tanácskozás, amit viszont követ az országos termelőszövetkezeti kongresszus. Miért fontos ez a mostani tanácskozás? Elsősorban azért, mert a mező- gazdaság szocialista átszervezését követő néhány év elteltével hasznos összegezni az elmúlt hat esztendő fejlődését és meghatározni a fejlődés további feladaa telep lakóinak a többsége nem tud választ adni. Legtöbben azt sem hallották, akkoriban, amikor még tartott az építkezés, hogy sokat segített a KISZ az építőanyagok zökkenőmentes biztosításában. S azóta? — Hogyan élnek ott a KISZ- lakótelepen, azon, amelyik a zománcgyár szomszédságában van, az emberek? Jelentett-e valamit számukra, s megmutatkozik-e közösségi életükben, hogy milyen kezdeményezésre, milyen akció keretében épültek ezek a házak? — Hogy miként néz ki közösségi életük ...? Hát ezt így nem vizsgáltuk. így nem tudnám megmondani — tűnődik el László Péter, a Bonyhádi Járási KISZ- bizottság titkára. tait. Szükség van erre a tanácskozásra az MSZMP IX. kongresszusa határozatainak sikeres végrehajtásának érdekében is, amelyek nagymértékben érintik a parasztság érdekeit, anyagi helyzetét és életkörülményeit. A gazdasági irányítás új rendszeréből, az új rendszerre való átállásból is számtalan új feladat adódik, s a bevezetésre való előkészületek szükségessé teszik, hogy a termelőszövetkezetek egységesen készüljenek fel. A Tolna megyei tsz-tanácsko- zást a 40 908 szövetkezeti tag képviselőivel 1967. március 9-én Szekszárdon, a Soós Sándor művelődési házban rendezik. Tolnai Ferenc, a megyei tanács vb-el- nökhelyettese, a megyei tanácskozást előkészítő bizottság elnöke számol be a tsz-ek helyzetéről, és ismerteti a további feladatokat. Nagy horderejű kérdések kerülnek megvitatásra. így például a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése, a tsz-ek gazdálkodása, az ipar és a mező- gazdaság kapcsolata, a termelő- szövetkezetek működését szabályozó új szövetkezeti rendelet, a földtulajdon kérdése, a tsz-tagok új nyugdíjrendelete, a termelőszövetkezeti képviseleti szervek létesítése, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a területi szövetségek működése, működtetése. Nem csoda tehát, hogy magát a beszámolót az előkészítő bizottság gondosan áttanulmányozta és kiegészítette. IX elvet kaptak a beszámoló** ban azok a gondolatok, amelyek javaslat, észrevétel stb. formában a rendkívüli küldöttválasztó közgyűlésen hangzottak el. Oly nagy figyelmet fordított a tsz-i és tanácsi vezetőkből álló előkészítő bizottság a beszámolóra, hogy az utolsó simításokat szövegező bizottság végezte. Az aprólékosság ebben az esetben méginkább kihangsúlyozza a megyei tsz-tanácskozás jelentőségét, fontosságát. Milyen legyen a Tolna megyei tsz-tanácskozás, mit várnak a küldöttektől? Elsősorban azt, hogy valamennyi küldött vértezze fel magát gondolatkifejező bátorsággal. Ne befolyásolja a küldötteket semmiféle rosszul értelmezett tekintélytisztelet. Bátran, feszélyezettség nélkül beszéljenek a legkényesebbnek látszó kérdésekről is. A jó ügy szolgálatában érezzék át, hogy a párt és a kormány munkáját, a közös erőfeszítéseket nem a tétova latolgatás, nem a mondj am, ne mondjam meditáció, hanem a szókimondás segíti, a felelősség- teljes és őszinte véleménynyilvánítás. Ne az élettől elrugaszkodva vetődjenek fel a gondok, hanem úgy, hogy legyenek azok beleágyazva hétköznapjaink valóságába. A megyei tanácskozás tükrözze vissza a szövetkezeti parasztság érettségét és józanságát. A küldöttek kivétel nélkül tsz- tagok. Benne élnek a termelő- szövetkezetben, kiválóan ismerik a közös gazdaságok helyzetét, ebből következik, hogy értő módon léphetnek a megyei tsz-tanácskozás színe elé, s szakértői minőségben fejthetik ki nézeteiket arról, hogy megítélésük szerint milyen igényei vannak a szövetkezeti szektornak ahhoz, hogy még gyorsabban fejlődjön. Mondják el bátran, hol, mit kell még hozzáadni a már meglévő és még ezután születő rendelkezésekhez, határozatokhoz. Abból csak haszna származik társadalmunknak, ha egy-egy kérdést a tanácskozás több oldalról, többfajta megvilágításban értékel és elemez. Tekintettel arra, hogy a nagyüzemi gazdálkodás helyzete nem csupán parasztságot érintő ügy, ennek megfelelően a közvélemény joggal várja el a tsz- tanácskozástól, hogy a munkásparaszt szövetség erősítésének is fóruma legyen. A fejlődés fékjeit akarjuk eltávolítani a mezőgazdaság útjából. A küldöttek javaslatai tehát ilyen szempontból nagy jelentőségűek, de a teljesség azt is megkívánja, hogy nyilvánítsák ki mit vállal és mit nyújt a mezőgazdaság a népgazdaságnak. • ** A összességében tükrözze a megyei tsz-tanácskozás azt. hogy Tolna megye szövetkezeti parasztsága híréhez és rangjához méltón készül az országos termelőszövetkezeti kongresszusra. E tanácskozás fogja megválasztani az országos tsz-kongresszus Tolna megyei küldötteit. Felelősségteljesen kell majd dönteni arról, hogy kik reprezentálják méltóképpen a megye termelőszö- szövetkezeteit, s kik alkalmasak rá, hogy megfelelő kiállással és kellő tartással beszéljenek gondjainkról, terveinkről, kívánságainkról. A megyei küldöttek már bizonyára felkészültek arra, hogy szószólói legyenek termelőszövetkezetüknek és az általuk képviselt szövetkezeti tagoknak. Á szavazatszedő bizottságok tagjainak eskütétele A választási előkészületeknek megfelelően tegnap sor került Szekszárd városában a szavazatszedő bizottságok tagjainak eskütételére. Délelőtt és délután két csoportban mintegy száz társadalmi munkás tett esküt. A bizottságok tagjai Császár József vb-elnök előtt tették le az esküt. A bizottsági tagok munkájával kapcsolatos feladatok megbeszélésére az eskütétel után került sor. Szakértői tanácskozás Genf ben az atomfegyverekről Az építkezés idején „nagy port vert fel” ez a KISZ-es kezdeményezés Bonyhádon. Politikai jelentősége volt, hogy sikerüljön, hogy álljanak a házak. Sikerült. A Bonyhádi Cipőgyár hasonló akciójára a jó példa láttán akadt több jelentkező. A zománcgyári KISZ-telepen jó szomszédságban élnek az emberek. Nincs hangos szó, nincs veszekedés. Néhány barátságos mondatra alkalmankénti televizió-i nézésre összejönnek az emberek. Csak valami sajátságosán fiatalos törekvés hiányzik innen. MÉRV ÉVA Genf (MTI) Tizenkét ország szakértői — a nemzetközi tudományos élet jeles képviselői — a genfi Nemzetek Palotájában hétfőn tanácskozásra ültek össze, hogy tanulmányozzák az atomfegyverek esetleges bevetésének hatásait, a nukleáris háború gazdasági és szociális következményeit. A március 10-ig tartó megbeszéléseken a szakértők csoportja U Thant ENSZ-főtitkár megbízásából kidolgozza az ENSZ- közgyűlés 22. ülésszaka elé terjesztendő jelentést a fenti kérdésekről. A bizottság életrehívásáról az ENSZ-közgyűlés legutóbbi ülésszaka hozott határozatot. A szakértőket U Thant főtitkár jelölte ki. A közgyűlés 21. ülésszaka elé terjesztett jelentésének bevezetőjében a világszervezet főtitkára többek között hangoztatta: „Eljött az ideje, hogy az ENSZ valamely megfelelő szerve tanulmányozza és mérlegelje a nukleáris fegyverek valamennyi vonatkozásának jelentőségét és hatásait. A bennünket fenyegető veszély valódi természetének felismerése az első rendkívül fontos lépés e veszély elhárítása tié”.
