Tolna Megyei Népújság, 1967. március (17. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-05 / 55. szám

8 TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 1967. március 5. — Hazai hírekkel kezdem. Bonyhádon jártam. Késő éjszaka volt. Ejfél is elmúlott. Az egyik utcasarokról elém- ugrott egy Belphegor. — Oh, pardon, Vitézlő uram! — kért bocsánatot. — Sajnos tévedtem. Azt hittem, hogy valamelyik diákom. — Hát maga tanár? — Az vagyok, kéremszépen. És azt gondoltam, ha már semmilyen nevelői módszer nem segít a kimaradások ellen, talán a Belphegor az megteszi a hatását. Hát • igen. Uj, hathatósabb módszereket keresnek a bonyhádi tanárok is a kimaradozó diákok ellen. — Egy huligán édesanyjával is beszélgettem. Az anya dicsérte a fiát, holott bűnügyi eljárást folytatnak ellene. — Az én fiam egy áldott, jó lélek. Mindent megtenne az nekem, még a konyhát is felmosná, ha megkérném... — Es megkérte? — Hát merem én ilyesmire kérni az én drága, jó fiamat? Bizony életveszélyes... Nem a kérés, hanem az a szórakozás, amit nemrég a Kölnben állomásozó belga egység két katonája müveit. Berúgtak és elhatározták, hogy Teli Vilmost játszanak. Egy csomó sörösüveget vettek magukhoz és alma híján ezek közül tett egyet Andre a fejére. Társa megcélozta az üveget és Andre holtan rogyott a földre. Kilenc sörösüveg volt a megtakarítás. És ez alkalommal is bebizonyosodott az a mondás, amit egyre gyakrabban hall az ember: „Életünk biztosítása rend­kívül fontos, mert halálunk már úgyis biztosítva van”. Ezért kell vigyázni az életünkre. És én ezért helyesel­tem, amikor San Franciscóban egy repülőgép a következő szöveget írta füstbetűkkel az égre: „Ve-ze-tők! Hajt-sa-tok sza-bá-lyo-san és ó-va-to-san!”. Miután ezt leírta, a gép megbillent és lezuhant. A pilótának sikerült kiugrani. Ez bizony nem volt jó reklám. De ma már a reklámkultúra is fejlődik. Divatba jött az antireklám. Ausztrália egyik kis fürdővárosában talál­koztam a legjobb antireklámmal. „Beram-Headsban akar nyaralni? Nincs jobb dolga? Ctt a szúnyogok nagyobbak a legyeknél, és fertőző betegségeket terjesztenek. Skorpiók, mérges kígyók várják! Jobban teszi, ha családjával más üdülőhelyre utazik...” És jönnek a turisták. Sőt, kétszer annyian jönnek, mint két évvel ezelőtt. Szekszárdon is lehetne üyen antireklámot csinálni. Például ilyeneket lehetne írni: „Uram, a világért ne jöjjön Szekszárdra, mert itt most akkora a felfordulás, hogy napokon belül húsz lánctalpas traktorral áthelyezik a vá­rosi tanács épületét az alsó kertvárosba... Az üzletekben még sült szalonnát sem kap, a korzón éppen a jövő alapo­zása folyik. Egy szó, mint száz, ha Szekszárdra jön, készül­jön fel mindenre, ami csak eszébe jut.. Ilyen hirdetés kellene. Biztos vagyok benne, hogy tódulnának az emberek Szek­szárdra. Még az sem zavarná őket, hogy a hirdetés egy­némely állítása igaz. Ilyen röviden, tömören lehetne ideriasztani az embere­ket. Nem ám hosszú, kérlelő mondatokkal. Manapság a rövid a divat. Az emberek mindent lerövidítenek. Még a munkaidőt is. „Tíz perc az nagy idő..." — éneklik. Hát, iehet akkor azon csodálkozni, hogy a nyolc óra milyen nagy idő? Egyszerűen kibírhatatlanul nagy idő. Főleg, ha munkával kell eltölteni. Az emberek mindenben a lényegre törnek. Ezért rövidítik le az olyan nagy, terjedelmes regé­nyeket, mint Miguel Cervantes de Saavedra: Don Quijote című regényét, mindössze egy fél mondatra. íme a leg­rövidebb Don Quijote: „Szélmalom ellen nem lehet.. — mondta végül a Bi'is­képű Lovag". Igen, ez a lényeg. És, hogy ezt a lényeget az ember kihámozza, kénytelen százoldalakat elolvasni. Mert mi a lényege például Theodore Dreiser: Amerikai Tragédiájának, ha nem az, amit röviden így foglaltak össze: „Kennedy halála után Lyndon B. Johnson lett az VSA elnöke”. Ez az igazi amerikai tragédia. Egy mondatban. Most jut eszembe, hogy •voltam Skóciában is. Amint a szerkesztő úr kérte, felkerestem Aberdeen-ben Mac Marant, aki nyolcvanadik születésnapját ünnepelte. Megkérdeztem tőle, hogy miképpen szerezte óriási vagyonát? „Szívesen elmondom — hangzott a válasz —, de mivel ez meglehetősen hosszú történet, engedje meg, hogír addig eloltsam a villanyt”. Hát ekkorát még én sem tudok hazudni. Ezzel zárom soraimat. Tisztelettel: MI AZ IGAZSÁG a szeplőtelen fogantatásról? A holland lelkészek az egyház további liberalizációjáért A történelmi jelentőségű má­sodik vatikáni zsinat — amely jóváhagyta az új utakat kereső XXIII. János és utódja, VI. Pál pápa eszméit — felkavarta a katolikus közvéleményt. A hívők nem egyformán fogadták az új irányvonalat: néhol egyértel­műen elutasították, másutt vitat­ják helyességét, ismét másutt pedig természetesnek vették. Al­fánk. Utrecht holland város ér­seke, a zsinaton a haladó erőket képviselte, de még élénkebb elő­rehaladást akart, mint amit el­fogadtak. A legérzékenyebb kérdéseket is megpendítik A holland katolikus papok — akiiének nagy többsége helyesli Alfrink álláspontját — a zsinat után mozgalmat szerveztek, amelynek célja a katolikus val­lás további liberalizálása. A konzervatív hívőket, az új esz­mék ellenzőit, gondba ejtj a mozgalom, és gyakran teszik fel a kérdést: nem rohan-e pusztu­lásába a holland katolikus egy­ház? Nemrégen Theodore Steenan hágai hitoktató beszélt erről a problémáról: — A külföldiek úgy vélhetik, hogy nálunk, Hollandiá­ban vallási téren kétségbeejtő a helyzet, de aki ismeri körülmé­nyeinket, tudja, hogy szó sem lehet arról, hogy a holland egy­ház klváUon a rómaiból — amit, a túlzottan borúlátók han­goztatnak.- Igaz, vannak lelké­szek és hívők, akik túlságosan merészen nyúlnak a vallási prob­lémákhoz, ez azonban még nem fenyeget nagy veszéllyel. Kgyes holland lelkészek Al­frink érsek beleegyezésével — de enélkül is — a legérzéke­nyebb kérdéseket is megpendí­tik. kétségbeejtve ellenfeleiket, akik szerint a vallási tételek ily módon történő tárgyalása — szentségtörés. Azonban maga a pápa sem nézheti jó szemmel a holland lelkészek ilyen irányú buzgalmát. A holland kis zsinat Valószínű, hogy a Vatikán az úgynevezett kis zsinatért sem lelkesedett, amelyet Alfrink hí­vott egybe Hollandiában. A ta­nácskozás tavaly novemberben kezdődött és — nagyobb meg­szakításokkal — nyárig fog tar­tani. Alfrink nemcsak püspökö­ket, lelkészeket, hitoktatókat hí­vott meg, hanem néhány filozó­fust, költőt és — háziasszonyt is. Az értekezlet munkájában részt vesz a holland művelődésügyi miniszter is. Alfánknak talán az a szándéka, hogy példát mutas­son a Vatikánnak: ilyen összeté­telűnek, kell lennie egy korszerű zsinatnak. A pápa természetesen üdvözölte az értekezletet, kifejez­te óhaját, hogy járuljanak hoz­zá a vallási tételek jobb meg­értéséhez, de állják útját a fele­lőtlenek buzgóságának. Burkol­tan bár, de azokat intette, akik túl messze merészkedtek a hiva­talos állásponttól. Hollandiában új katekizmus* adtak ki a felnőttek számára, amelyben az eddig vitathatatlan kérdéseket is vita tárgyává te­szik. Bíráló hangon szólnak az úgynevezett eredendő bűnről, vi­tatják Szűz Mária ártatlanságát, az angyalok létét, az ember szár­mazását. A könyvet kétszázezer példányban adták ki, egy olyan országban, ahol csak 3—i millió katolikus él. (Hollandia lakossá­ga többségében protestáns.) A konzervatív hívőket felháborítot­ta a katekizmus szabadossága, és szerzői ellen vádat emeltek a pápánál. Más „modem” gondolkodású vallásos írók könyvei is népsze­rűek Hollandiában, például Ro­binson angol katolikus lelkész műve is. A holland katolikus la­pok elismerően írtak Robinson műveiről, amelyekben a szerző kétségbevonta az Újszövetség, Kásztus feltámadása és más val­lási dogmák hitelességét. Persze ez még nem jelenti azt. hogy a katolikus egyház — ha megenge­di is az ilyen vitát — magáévá is teszi a vitázók nézeteit. A házasság élvezetet is nyújt Alfánk érseknek volt bátorsá­ga, hogy a második vatikáni zsi­naton kimondja: a házasság nemcsak a gyermeknemzés és gyermeknevelés céljából kötte­tik, hanem szerelemből is. Tehát élvezetet nyújt a házastársaknak. Emiatt az egyháznak módosítania kell álláspontját a fogamzásgát­lással kapcsolatban. A zsinat azonban nem tudott megegyezés­re jutni a kérdésben. A holland püspökök a papok nőtlenségének megszüntetése mellett kardoskodnak. A vatikáni zsinaton is felvetették a kérdést, a gyülekezet azonban erről sem tudott dönteni. A holland kis zsi­nat Is megtárgyalja a probTémát, annál is inkább, mert az ország­ban egyre több pap „ugrik ki” rendjéből — éppen a cölibátus miatt. Az utóbbi két évben pél­dául hetvenen vetették le a papi ruhát, hogy házasságot kössenek. Nagyon sok pap titkos házasság­ban él. Emiatt Hollandiában az az általános vélemény alakult ki, hogy meg kell engedni a lelké­szeknek a , nősülést. Tehát két­féle katolikus pap lenne: nős és nőtlen. Alfrink érsek még nem foglalt állást ebben a kérdésben. Kije­lentette azonban, hogy nem el­lenzi a nyilvános vitát a cölibá­tusról. Steenan hitoktató szerint a vita nem azt jelenti, hogy a lelkészek nősülni óhajtanak, ha­nem csak azt. hogy a papi nőt­lenség kérdését végre alaposan meg akarják tárgyalni. Erre azért is szükség van, mert egyre kevesebben mennek papi pályára, főképp a cölibátus miatt. Ebből a szempontból Franciaországban a legsúlyosabb a helyzet. Róma, ha fenntartásokkal is, de mindenképpen nagy érdeklő­déssel figyeli a holland egyházi emberek vitáját. Az egyházi törvények nem tévedhetetlenek Érdekes Steenan hitoktató né­zete a születésszabályozásról: — A holland hívők nagy része az egyháznak a fogamzásgátló szerek használatával kapcsolatos merev magatartása miatt arra a meggyőződésre jutott, hogy az egyházi törvények nem tévedhe­tetlenek — jelentette ki. Az efféle felfogások nyílt han­goztatása nem volna elképzelhe­tő. ha a holland klérus vezetősé­gében nincsenek többseiben az új eszmék képviselői, ök pedig — Alfrink támogatásával — ki­használják azt a szabadságot, amelyet a vatikáni zsinat adott az egyház vezetőinek és nyíltan felvetik, megtárgyalják az őket érdeklő problémákat. Persze a pápa nem lelkesedik túlságosan mozgalmukért, és valószínű, hogy — a konzervatív erők nyo­másara — intézkedni fog: más országokban ne értelmezzék így a második vatikáni zsinat hatá­rozatait. (Magyar Szó) Két NDK-gyártmányu elektronikus számítógepet helyeztek üzem­be a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen. A gépek automa­tikus programvezérlése biztosítja hogy a korábban hetekig tartó számításokat órák alatt elvégezhessék. A képen: dr. Szarka Zoltán adjunktus, és Csanády Pál 'v. éves hallgató a programozó szalagot tanul v íyozza. (MTI--foto — Hadas János felvétele.)

Next

/
Thumbnails
Contents