Tolna Megyei Népújság, 1967. március (17. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-30 / 75. szám
1987. március 30. TOLNA MEGYEI NÉEÜJSAG 5 Cipész, - ír vagy autóbuszjárat? Néhány szó a bikácsi szolgáltatásokról Bikács község fekvése miatt léma, tehát ily módon megoldó- adja ki szívesen, különösen meseléggé sajátságos helyzetben van. dott. Mert igaz, hogy a kifutási terembernek, akinél nagy jövés- Központi településnek éppen idő így valamivél hosszabb, de menésre lehet számítani. így az nem lehet nevezni, a szomszédos az is valószínű, hogy nem érné a kellemetlen helyzet állt elő, Nagydorog képezi inkább a cent- meg a ktsz-nek a faluban külön hogyha valakinek javítani kell a rumot. Fontos útvonal vezet a javítóműhelyt nyitni. cipőjét, kénytelen -'a szomszédos falun keresztül, az átmenő for- községije, Nagydorogra utazni. Ez galma számottevő. Megállni vi- A kisiparosokon kívül, ahogy pedig nem éppen olcsó mulatság, szont nem nagyon szokás. a tanácselnök elmondta, a tér- Nagy dörög oda-vissza tizenöt kiValószínűleg ennek is tulajdo- mel őszövetkezet ben dolgozó szak- lométer, már a buszköltség is je- nítható, hogy iparosok nem ra- emberek is végeznek javítási lentős. Arról nem is beszélve, gadtak meg a faluban. Aki üzle- munkát a falúban. Szinte min- hogy naponta mindössze két já- tet akart nyitni, az inkább na- denféle szakma képviselve van. a rat van. Reggel ötkor indul és gyobb. központibb fekvésű helyet helyi igényeket ki tudiák elégi- este hót órakor érkezik vissza. Ha keresett, ahol biztosítva látta teni. Fodrász, pontosabban női valaki a két időpont között akar üzlete virágzását. Maga a község fodrász nincs Bikáeson. utazni akkor ilven lehe+ős°ge a legutolsó adat szerint alig több van: vagy kiballag a vasútállomint 900 lelket számlál. Helyben szépítkezés másra (oda-vissza 6 kilométer), vagy megteszi gyalog a két köz- A tanács tárgyalásokat folyta- ség. közötti távolságot. Minden- tott a nagydorogi ktsz-szel és úgy képpen nagy az időkiesés, néz ki a helyzet, sikerül hamarosan megoldani a bikácsi láA tsz is javít Viszont ebben a faluban is van televízió, rádiókészülék, itt is építenek, bontanak, javítanak, —‘ hS^^Ä^St fodrászra, cipészre asztalosra a Helviséget biztosítottak az takácsiaknak is szükségük van, üzletnek & Nagydorogról egy meg ha annyira kevesen is van- . kislány, Hollósi Mária Sok a diák - kevés a busz nak. Domonkos Istvánnal, a községi tanács vb-elnökével a bikácsi szolgáltatásokról beszélgettünk. A község vezetői eddig minden esztendőben kérték a MÄVAUT illetékeseit, hogy legalább még egy járatot indítsanak be. Ez annál inkább indokolt lenne, mert vállalkozott arra, hogy ellátja a munkát. A rossz, megkopott cipők repeNéhány szakmában, illetve szak- rálására már nem akadt szak- , emberben nem szenvednek szűk- ember. Tárgyalásokat folytattak egyre több diák jar Bikacsrol a séget: lakatos, vegyes javító, fér- a nagydorogi földművesszövetke- nagydorogi gimnáziumba és szá- fiszabó, asztalos, kádármester zettel, hogy létesítsenek felvevő- mottevő azoknak a dolgozóknak dolgozik a községben, s ők el is helyet valamelyik Üzletben, de a száma . akik ott vállaltak tudják végezni az igenyelt javi- ezt nem sikerült megoldani. A A . .... . , , . tásokat. A televíziókészülékek kis üzletek mindegyikében élei- munkát. A tanácselnök 1 d i számának emelkedésével szükség miszert is árulnak, s a kettő nem között még az is szerepel, hogy lett volna rádió-, tv-szerelőre is. . -evütt Az elmúlt év Bikáeson nincs piac, így az ott7AettaúgyS oldotta'°Ä: őszén ajánlkozott egy kisiparos lakók kénytelenek apróbb bevá- hogy az egyik üzletben felvevő- Budapestről. Meg is adták volna sarlósaikat is Nagydorogon ve helyet nyitottak. Odaviszik a neki az engedélyt, csak helyisé- §ezra ®s a mar említett körülmé- hibás készülékeket, ahonnan t nem tudtajc biztositani. Bár nyék miatt legalább fél napot Nagydorogra szállítják, majd ja- kihasználatlan tér van a eltölteni... vitás után ugyanott, az üzletben soK Kinasznaiatian ter van a ói veheti a tulajdonos. Ez a prob- falubeli házakban, de senki sem______________________(d. konya) FOGJÁK EGHMÁS KÉZÉI időn belül ugyancsak más értei- küzdeniök. S mégis úgy érzem, miségi területre akar átváltani, ugyanazok maradtak, akik volrul ___ ___ a 12 fiúból és 10 lányból jelen- tak a régi fényképen: bizakodó I venott^a mottó:’Ne"engedjük leg 14 azoknak a száma, akik tekintetű fiatalok. Bizonyságul A NAPLÓ újra elindult útjára, hogy felkeresse a régi társakat. Első oldalán, kiemelt heel egymás kezét! A Kaposvári Felsőfokú Tanító• képző Intézetben, 1965-ben végzett hallgatók egyik csoportjá- számú osztott, vagy osztatlan nak vezető tanára indította el osztályokban tanítanak. Csak megnősültek, vagy férjhezmen- szolgáljon ez a naplórészlet: „Azt tek. hiszem, mindezek ellenére sem szívesen mondanánk le a sok ÁLTALÁBAN 22—25-ös lét- örömről, amit munkánk hoz.” A TÁVOLBÓL is gondolnak ezt az egyszerű kemény fedelű egy esetről tudok, ahol egy há- egymásra, fogják egymás kezét ■f-ii'yoioi hnnm linlf. tfinítlMlTHIHl- — n nJerí ne-yf/í Tai+AI onatnl rn onmoh n+nvnlsnt o/m.nsn PTCtfi 5JZGfüzetet, hogy volt tanítványai- zaspár első osztálytól nyolcadi- megyehatárokat elmosó erős szó nak útját követhesse, s azok is fag tanít. Kezdeti problémáik las- rításban. És talán kollégáik ke- hírt kapjanak egymásról. Másfél sünként megoldódnak. Ezek kö- 2^í is most már, akikkel együtt 4.^x14- 7 h A/n ( n nn WaL*. ? 11 1' 4- ^ . «7 OÁ kezdik a munkát nap mint nap. év telt el azóta, hogy a padok- zm a lakáskérdést említem első bál a katedrára kerültek, s ez helyen. Általában rendezett vi- az idő talán elegendő arra, hogy szonyok között élnek. Csak egy valamiféle, talán kicsit szubjek- pedagógusnő nem él megfelelő LESKÓ LÁSZLÓ Együttműködés vitatkozva Nagyon nehéz megszabadulni és a Minisztertanács közös hatá- a hosszú időn át beidegződött rozata egyértelműen kimondja: reflexektől, szokásoktól. Különö- az ellentmondásokat, fesziiltsé- sen kényes, bonyolult az emberi geket fel kell tárni, az állami kapcsolatokban új viszonylato- és szakszervezeti szervek közötti kát teremteni. Az évek soráig tér- kapcsolatban az önállóságot és a mészetessé vált, hogy a vállalati felelősséget el kell határolni, va- vezetőségek és a szakszervezeti lamint a feszültségek feloldásá- bizottságok egyaránt a gazdasági- nak a módját is közösen kell termelési programok megvalósí- megtalálni. Szükség esetén pedig tását tekintették fő feladatuknak, felsőbb szerv elé vinni a vitás sőt helyenként az szb-k igyekez- kérdéseket. tek betölteni a „pótgazdasági Persze nem arról van szó, vezetés” szerepét, gyakran több hogy a szakszervezetek feladata időt, energiát fordítva anyagbe- csak a „nem”-ek kimondása le- szerzési és egyéb ügyekre, mint gyen. Az is helytelen elképzelés, a dolgozók közvetlen érdekvédel- hogy a gazdasági ügyek csak a mére. gazdasági vezetésre, a politikai... ... , . emberi ügyek egyedül a társaAz uj gazdasági mechanizmus dalmi szervekre, köztük a szak- mukodesenek távlatait kutatva szervezetekre tartoznak. Bár- ujra értékeljük, végiggondoljuk mennyire is a gazdaságosság, a a tarsadalmi-politikai folyama- jövedelmezőség szempontjai ke- tokat, koztuk a társadalmi szer- fülnek előtérbe, groteszk „mun- vek helyet, szerepét is. Leegysze- kamegosztás” lenne, ha a veze- rusitve azt mondhatjuk: minden emberi tényezőit kiragadnánk szerv végezze a maga dolgát. A a gazdasági vezetés egészéből és gazdasági vezetés a maga appa- „átutalnánk” azt a társadalmi ratusaval gazdálkodjon eredme- vezető szervek kezébe, kizáróla- nyesen, a szakszervezet pedig „„ politikai-érdekvédelmi jellegénél fogva társadalmi-mozgalmi esz- A vállalatok gazdasági és tárközökkel segítse egyfelől a gaz- sadalmi vezetői között kívána- dasági célok megvalósulását — tos i® kapcsolatnak, együttműkö- miután tartósan csak ez adhat désnek nem a kritikátlanság, a realitást az életszínvonal nőve- vitanélküliség a mércéje, hanem: lésére irányuló szándékoknak <— a nézeteltérések, feszültségek fel- másfelől képviselje következete- tárása, azok közös megoldása, sen a vállalati, gyáregységi, mű- Ennek gyakorlatias véghezvitele helyi dolgozó kollektívák köz- természetesen nagyon bonyolult vétlen érdekeit. lehet. Akadályozókká válhatnak , valóságos objektív okok (például A gyakorló szakszervezeti em- pénzhiány), de közrejátszhatnak berek elvileg eddig is elismer- szubjektív i„dokok is. Az emli- tek a fenti követelmény igazsa- éves komplex intézkedési gat, am a valóságban ma meg tervek már eleve adott pénzügyi sokszor nem jut erejükből ennek keretek között születnek, tehát teljesitesere. A vállalatok többse- százszázalékos megvalósításuk geben például az ev elejen el- objektíve lehetséges. E tervek készítik a szociális, egeszsegugyi „egyenrangúsítása” a termelési munkavédelmi komplex intézke- programokkal, a tételes ellenőr- d*s! amelyeknek telje- anyagi és erkölcsi ösztönzés, suleset felevenkent merik, ellen- szükség esetén felelősségre vonás őrzik. A tapasztalatok szerint a múlásokkal szemben - több- pakor, az „elcsúszás’ elegge al- nyire elhatározás dolga, talanos tunet, hogy a szakszervezeti bizottságok túlságosan is Min múlik, hogy új felfogás- megértően kezelik az objektív, ban, szellemben dolgozzanak a vagy annak tűnő indokokat, ma- vállalati szakszervezeti bizottsá- gyarázatokat, amikor egy-egy, a gok és működjenek együtt a vál- munkakörülményeket javító in- Ialati vezetőségekkel? Elsősorban tézkedés elmarad, vagy késik. A azon múlik: mennyire ismerik magasabbnak tűnő érdekek „ol- fel, hogy „új szelek "fújnak” tárán” esetenként feláldozzák a mennyire képesek élni a már „kisebb” érdekeket. Ennek is be- meglévő a jövőben bővülő — jo- tudható, hogy a munkások sza- gaikkal, hatáskörükkel. A legfon- mében helyenként a vállalati tosabbat — minden új felisme- gazdasági és szakszervezeti veze- rés mellett — sem szabad elfe- tés elmosódik, nem rajzolódik lejteni: továbbra is az ember ki előttük kellően a két vezető áll érdeklődésünk középpontjá- szerv sajátos, karakterisztikus ban Minden más kizárólag azt ^Görcsösen tartja magát még az a célt ««‘»álja. hogy az emberi a hiedelem, hogy a jó együttmű- szükségleteket a lehető legjobBan ködés kizárja a nézeteltéréseket, kielégítsük, a vitákat. Holott a Szaktanács KALOCSAI TIBOR tív mérleget vonjak ennek a 22 embernek útjáról. A napló szerű belső borítóján fénykép, mező- ahol a lakásban. A telet egy fáskamra- helyiségben vészelte át, hőmérséklet állandóan gazdasági gyakorlaton készült, fagypont körül volt. Izületi bán- Merev, de bizakodó arcok néz- talmakról panaszkodik. Azelőtt nek farkasszemet a fényképész a csoport legjobb sportembere lencséjével. 22-en indultak 1962- volt. Szerencsére nem Tolna me- ben, érettségivel a hátuk mögött, gyei eset. Itt csak egy család él s mind a 22-en megállták helyű- félig meddig rendezett viszonyok két a kollokviumok, államvizsga, között, akik egyetlen nagy, át- szakdolgozatvédés pergőtűzében, fűthetetlen szobát kaptak, de be- , , . , ,. látható időn belül ez is megÉRDEKES arany alakult ki 0iöódik. ebben a csoportban. A 22 hallgató közül 18 Somogybái, 5 Tolnából, 5 egyéb megyéből jött. Három pedagógus tanít lakhelyétől távol, naponként utazgatÖnként adódik az összehasonlí- fzzel «»f1 JáJ, •'***““ tás: ebből az 5 fiatalból másfél felkelem. BeiUeszkedesuk helyév elteltével hány tanít jelenleg lyel-ko^.^el megtörtént. Tolna megyében? Kicsit elszo- GYAKORI a naplóban ez a morító, hogy mindössze 2 maradt mondat: „Hónapokig egész nap szűkebb hazájában. A másik há- tanítottam.” Sok helyen mindent rom különböző okok miatt más a frtss oklevelesekre bíztak, akik megyébe távozott. (Házasság, tapasztalatlanságukban úgy érez- rendezettebb körülmények.) Per- ték, nem tudnak a rengeteg koszé. ez így nagyon egyoldalú telezettségnek mindenhol egész vizsgálódás lenne, s talán egy emberként megfelelni. Helyette- kicsit lehangoló. A teljes kép- sítések. úttörővezetés, iskolán kihez tartozik azonban az is, hogy vüli munkák: mozigépészség, ebből a csoportból két Somogy tánccsoport-vezetés, és még ki megyei Tolna megyében telepe- tudja, hány funkció! dett le. így tehát az arány úgyszólván kiegyenlített. MÁSFÉL ÉV telt el, amióta 22-en végeztek, 21-en taníta- saját lábukra álltak. Problémák, nak. Egy közülük más pályát nehézségek visszahúzó erők foj- választott, s kettő, aki belátható togató sárkányaival kellett megA napokban elgon- hettek, legfeljebb a kü- tudja használni, csak a Vannak jobblábas dolkodtam, jobb híján lönböző szörnyekkel kel- szülők szoktatják le er- macskák, azon: miért használja lett megküzdeniök. Ek- ről veréssel, szidással, Vannak t ballábas az emberek többsége bal kor az ember még nem mindennel. macskák, de a jobbkeze helyett a jobb ke- támadt az emberre. Ezt De miért szoktatják lábasok már megelőzték zét? Sok könyvbe, új- abból sejtem, hogy a le? őket. ságba, meg mindenbe tudósok bár azt állítják, Ez itt a kérdés, meg És vannak olyan belenéztem, de meg- hogy fogalmuk sincs az, hogy van egy pro- macskák, melyek mindnyugtató választ erre a róla: miért részesíti az fesszor, Michael War- két lábukkal egyformán bonyolult kérdésre se- ember előnyben a jobb ren, aki macskákkal tudnak mindent csihol sem találtam. A tudósok azt állítják, hogy a kőkorszakban még minden második ember balkezes volt. Ezt elhiszem, mert ha nem lettek volna balkezesek, sőt, kétbalkezesek, akkor a mostani kezét, mégis azt mond- folytatott kísérletet. Balkéz nálni. Ezek azok a macskák, amelyek mindig pontosan tudják: mit csinál a jobb kéz és mit csinál a bal. És ezek a macskák vannak többségben. ják: biztosan a háborúk Harmincnégy macskát Érdemes lenne egy tanították meg az em- ketrecbe zárt. A rács tanulmányt készíteni ár- régészeknek,* antropoló- be.r.\a jobí ,kézt haszT flé éjimet, játékot he- ról: vajon, hogyan fej- gusoknak nem kellene “alatara. Bal kezevel lyezett lődne a társadalmunk, feltúrniok a világot, Uguyuanís a szivet vedte. Es figyelt! ha kisgyerekkorban nem hogy legalább egy tel- ]ob!? kezeval P^g ta- Megfigyelte, hogy a szoktatnánk le mindkét jes kőkorszakbeli em- ott\ . ,J,, volt, an„~ macskák az egyik man- kéz egyforma használa- beri csontvázat találja- nak’ akl balkf,z.es' A csukkal ügyesebben tárói? nak. Annyira balkeze- ren®szansz /es,t°k,1 c'!fk bánnak, mint a másik- Bizonyára nagyon sok sek voltak ezek az em- ?z ordo1got festettek bal kai. Kilenc macska a érdekes megállapításra berek, hogy csak a ko- kezesnek_. falra- va* jobb lábával bánik jutna a tudomány. Töbponyájuk egy részét, szonra’ mlndenm egy-egy lábszárcsontju- Az ördög érti a halkat ásták el, vagyis kéz történetét, hagyták az utókorra. Azt mondják: a gye- Viszont ezek az em- rek kezdetben mind a berek még boldogan él- két kezét egyformán seket vontam la; ügyesebben, nyolc pe- bek között arra: kévédig a ballal. A többiek sebb lenne az olyan em- mindkettővel egyfor- bér, aki úgy összeke- mán. veri a két kéz munkáE megfigyelésből én iát, hogy azon még a az alábbi következteté- NEB sem igazodik el. SZALAI JÁNOS
