Tolna Megyei Népújság, 1967. március (17. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-22 / 69. szám

4

TOT/WA MFOVFT WfiPfTSAG

1967. március 22,

Szabály — és gyakorlat

a li. sí. aköv a mekalor beni igényekhez, követelmények- tűtőoiajat rendelésre házhoz szál- kez_ Ráadásul ellentmondások Htja. Megfelelő kanna hiányában vannak a tűzvédelmi szabályok, a megrendelt, nagyobb mennyisé- és az olajlcályhát előállító céget adott edénybe áttölti a fél gels, valamint a kereskedelem kívánságára. A szállítás díja kan- hozott. Kérdés tehát, kinek higy- nánként 6 forint. (Újsághirdetés- gyen a fagyasztó?

A MEKALOR-prospektus az _, , . , , , . olajkályha egyik legfőbb előnyét

Bar egy kissé megkésett, de ak^nt tünteti fel, hogy üzemelés mindenesetre hasznos^ szolgálta- közben is fel lehet mteni 0iaj_

iást vezet be az AKÖV ezzel az

jál.

intézkedéssel. A fűtési idénynek lassan a végére érünk, így most, A tűzrendészen szabályok sze- kezdetben valószínűen kevesen rint viszont ez tilos, veszik igénybe ezt az új szolgál- A szabáhjok szerint csak negy. tatást. Tehat a vállalat vakabb ven Uter o!űjaí lehet tárolnj _ csak a jovoben számíthat na- eZ a rendelkezés a bérházlakókat gyobb mérvű igenybevetelre. A érinti hátrányosan. Mert a pin- kezdemenyezest csa.k üdvözölni c£ben nem lehet tartani, hanem lehet, hiszen a sok. száz sze^- a lakás egyéb helyiségeiben. De szarát oMjlMíyka-tulajdonos eddig ezek 0 helyiségek olyan kicsik, ,.onkiszolgalasra volt utalva, hogy eredeti céljuknak is éppen mert az autótulajdonosokat le- csak hogy megfelelnek. A me- számítva, kinek-kinek kezben ke- * tűzrendészeti hatóság már rekparon, kézi kocsin kellett az o]yan feUerjesztést tett az épí- olajat hazafuvaroznia. tésiigyi minisztériumnak, hogy a

Mivel az olajfűtés egyre job- bérházakban építsenek megfelelő ban elterjed, az eddig hagyomá- tárclóhelyeket. nyos szenet, fát felváltja a fűtő- Egyébként a kereskedelem for- olaj, azt hisszuk nem art, ha gai0mba hoz olyan hordókat — bővebb fejtegetésbe bocsátkozunk csappal ellátva —, amelyek a az ellátással, c beszerzéssel kap- tárolásnak mindenben meg- csolatban. felelnek, és ezek szabályszerű

Nagyon hasznos volt az a ta- használata olyan minimálisra valy ősszel bevezetett intézkedés, csökkentheti a tűzveszélyt, hogy hogy az eddigi jegyrendszer he- az olaj tárolása sem veszélyesebb, lyett készpénzfizetés ellenében mint nagyobb mennyiségű hagyo- vásárolhatták a fogyasztók a mányos tüzelőé. Emellett a fo- gázolajat. És az is előny volt, gyasztókat kötelezni lehetne arra, hogy mindenki számára elérhető hogy megfelelő oltóanyagról gon- távolságból, a város központjában doskodjanak.

lévő kúttól kellett hazaszállítani ...... ....

___

a

z olajat. De már ismert az, hogy ^ hordok használata mellett ezt a kiszolgálóhelyet városrende- szol meg egy dolog; a szabályok zési és egyéb okokból a jövőben szennt a 20 literes Marma megszüntetik, kiköltöztetik a vá- kannából kell tölteni uzemanya- ros végére. Tehát az érdekeltek Oot a kalyhaba Könnyen elo- nagy részének a jövőben lénye- /ordMihat íehat, hogy valamennyi gélén messzebbről kell az olajat kiömlik belőle. Mennyivel kony- hazafuvaroznia. Tehát még a "Vcbb, egyszerűbb lenne a felházhoz szállítás bevezetése mel- töltést^ elvegezni ut hat literes lett is indokolt, hogy otthon na- kannából. Mert a tűzveszélyelso- , ,. . sorban a kályhánál, a lukasban

gyobb mennyiseget taroljanak — jeientkezik

szabályellenesen.

E módszerek természetesen navíz, víz!

Itíz,

Forró vizű tenger Magyarország alatt

Mert a jelenleg érvényben lévő gy0bb ellenőrzést követelnének a szabályok szerint csak kis meny- tűzrendészen és a házkezelő ■ nyiséget lehet egyszerre tárolni. szervektöl> de ezen keresztül meg Egészen pontosan negyven litert. iekeine tartatni az alapvető sza- Kimondjuk, ezek a szabályok bályokat. A gyakorlat valószínűen túlságosan merevek, elavultak, igazolná feltevésünket, nem igazodnak a mai, és a jövő- El•■iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii*iuamimiiiiHiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiauia»i*a»»

41+WJAHMH.

4| 4MI4tl KVMt

FEJEZETEK VRÓNAY 7>AL NAPLÓJÁBÓL |

A régi rómaiak naponta és fejenként még csupán néhány liter vizet fogyasztottak. Manapság p^dig a modern nagyvárosok minden lakójára 180 liter víz- fogyasztás jut naponta. De még ez is csekélység a modern ipar vízszükségleteihez mérten. Néhány példa: 1 tonna tégla előállításához 2 tonna víz, 1 tonna acél előállításához 300 tonna víz, 1 tonna műszáléhoz pedig 1000 tonna víz szükséges.

A tudósok viszont kimutatták, hogy a föld vízkészletének jelentős része „elszivárog” a sztratoszférába. Geofizikai rakéták a Földtől 400 ezer mérföld távolságra hatalmas hidrogénfelhők létét mutatták ki. Egyes hidroló- gusok úgy vélik, hogy bolygónk már annyi vizet vesztett, hogy eredeti óceánjaiból tulajdonképpen semmi sem maradt, s a hidroszféra — a Föld vízburka — teljesen megújhodott.

De még mindig igen sok víz van a Földön, tízszer annyi óceán, mint amennyi a szárazföld. A Föld kemény burka, vagy kérge is bőségesen tartalmaz vizet. Becslések szerint a kéreg három mérföld vastag legfelső rétege háromnegyed részben vízből és egynegyed részben szilárd halmazállapotú anyagokból áll. Az atmoszféra is igen gazdag vízben. Évente körülbelül 425 ezer köbméter víz párolog el a Földfelszínről. Ennek nagy része eső formájában visszakerül az óceánokba. de körülbelül egynegyed rész szárazföldre esik. Ez utóbbi mennyiségnek ismét egy része elpárolog. más része a növényzetet táplálja, harmadik része leszivárog a talajba, ahol föld alatti ereket alkot, vagy a vízgyűjtő rendszereken át eljut a nagyobb folyókba.

Az ember többnyire friss, tiszta vizet használ és onnan veszi, ahol a legkönnyebben jut hozzá, vagyis a folyókból, és más felszíni forrásokból, érintetlenül hagyva a föld alatti óceánokat. Ezért a világ legnagyobb városai vízhiányban szenvednek. Párizsban nemrégiben bejelentették, hogy a közeljövőben már lehetetlen lesz eloltani a harmadik emeletnél magasabban támadt tüzeket a víznyomás gyengeségé miatt. Tokióban is szigorú korlátozásokat szabtak ki a vízfelhasználásra.

A közgazdászok azt javasolják, hogy a vizek fertőződésének megakadályozásával kell törekedni a vízhiány megoldására. Az angol parlament egyszer felfüggesztette ülését a Themse folyóról a Westminster palota ablakain át beszűrődő tűrhetetlen szag miatt. S azóta a helyzet csak rosszabbodott. Washington folyója, a Potomac szennycsatornává változott, noha másfél századdal ezelőtt a földrész egyik legtisztább folyója volt. Nyugat- Európában a szennyeződés súlyosan érintette a Szajnát, a Rhone-t a Rajnát, a svájci tavakat és más vizeket is. Ugyanez a sors várt bizonyos szovjet folyókra, különösen az Ural vidékén.

A víz szennyeződésének meg- gátlása a nemzetközi hidrogeozelében a mérnökök fagyasztással kísérleteznek. Ősszel összegyűjtik a sós vizet, amely télen megfagy, s eközben a só leszáll a fenekére, a felső rétegben elhelyezkedő jég pedig elveszíti sótartalmát.

Turkméniában viszont napenergiával működő vízsótalanítót építettek. Ez az egyszerű szerkezetű berendezés a Nap energiájának segítségével állít elő desztillált vizet — s így valóságos áldást jelent a sivatagi vidékeknek. ahol bőségesen van napenergia, de annál kevésbé akad friss édes víz.

Megkezdődött az Alföld alatti meleg tenger „csapolása”..

(MTI-foto — Molnár Edit felvétele.)

lógiai évtized legfőbb feladatai közé tartozik.

Ám bármennyire is vigyázunk a vízre, az összmennyiség mégis csak kevés.

Ismert régi keleti mondás szerint „egy korsó édesvíz többet ér, mint egy egész sósvízű folyó”. A szárazságban szenvedő vidékeken is csak édes vízben van hiány, sós vizük akad elegendő. A közelmúltban azonban különböző sótalanító eljárásokkal kísérleteztek. Ezek közül legígéretesebb az atomenergiával történő sótalanítás. Amint az ember tökéletesíti az atomreaktorokat, egyre olcsóbban jut hőenergiához és ezt a hőenergia-többletet felhasználhatja vízsótalanító berendezés működtetésére.

A Szovjetunióban már épül az első atomenergiával működő víz- sótalanító. Az első atomóriás a Kaspi-tenger mentén egy nagyvárost fog ellátni friss vízzel. Az Altáj vidékén, a Himalája köNos, gondoljunk ismét a földi alatti óceánokra. A világ legna-» gyobb sivataga, a Szahara valójában egy irdatlan nagy tenger felszínén lebeg, mely több milliárd köbméter vizeit rejt magában. Az ennek felszínre hozatalához szükséges energiáit előbb- utóbb a napból nyerhetik majd. Magyarország alatt 2—3000 méter mélységben forró vizű tenger húzódik meg. Az ember már hozzá is kezdett ennek a gazdagságnak a kiaknázásához.

Mindent összevetve a Född valójában nem szenved vízhiányban. Csupán az embernek helyre kell igazítania a természet tévedését és úgy kell elosztania a vizet, ahogy azt jónak látja. Ámbár — teszik hozzá a szerzők — az emberiségnek óvnia kell ezt a gazdagságot, a Föld legelterjedtebb és mégis legpótolhatatlanabb kincsét, valamint legolcsóbb és mégis legértékesebb erőforrását.

iiiiiiiiiimiiiiiiuifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiliiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiif

— 232 —

Külügyi tájékozatlanságunkra vall. mivel a Wolff Károly és a Bethlen-féle klikk titkos társasága ezen kedvező francia ajánlatot már azért sem tartotta elfogadhatónak, miután a nemet lengyel131 akkori viszályból kifolyólag mi magyarok a németekkel szemben nem követhetünk el ilyen affront.132 Márpedig mi a bolsevizmus ellen vonultunk volna fel — nem pedig a német ellen, akinek magának is akadt elég dolga velük. Továbbá a csehek szervezetlensége akkor még, azután a francia felszólítás kihasználásának lehetősége, olyan adott momentumokat képezett, amely soha többé vissza nem tér, és amelyet kihasználatlanul hagyni nagy bűn és vétek volt.

Az efölött való ide-oda terefelés az ügyet csak húzta és halasztotta, márpedig a lengyelek nem várhattak, Weygand! francia marsall összeszedte a meglévő lengyel erőket, és a Pilsudsky által vezetett légionistákkal egyetemben nemcsak meg- akadátyozták Bugyonnij lovascsapatainak — aki az orosz főerőtől elszakadva, messze előretört — nyugat felé való további előrenyomulását, ha131 1920 tavaszán népszavazás volt Felső-Sziléziában;

amely a Saint Germain-i béke értelmében eldöntötte

hovatartozásának kérdését. A népszavazás a németeknek juttatta a vitás területeket. A lengyelek 1920 májusában pueesal igyekeztek visszaszerezni az elszakított területet. Az ügy a Népszövetség elé került, ez azonban csak 1920 októberében hozott kompromisszumos döntést, amelynek következtében kettészakították a gazdasági egységet képező Sziléziát.

iát — sértést.

— 233 —

nem a vörösöket ki is verték az ország határain túl. Úgy tudom, ezután már csak lőszerszállítások folytak tőlünk a lengyeleknek, melyeket azonban a csehek lefogtak, és nem akarták továbbszállítani.

Mielőtt még a fentiekre vonatkozó tárgyalások a franciákkal megkezdődtek, többször jelentkeztem Horthynál, kérve őt: ne késleltessük az ügyet, és lépjünk Lengyelországgal szövetségre a kommunisták ellen, miután közösen kell védekeznünk, ha egyszer valóban nyugat felé megkísérelnék az előrenyomulást. Tisztjeim közül akkoriban Iliás Imre, Apáthy László szds. és még néhányan kint tartózkodtak Lengyelországban,. és tőlük kaptam az ottani állapotokra vonatkozóan a jelentéseket, amelyekkel azután a kormányzónak is beszámoltam.

Ezen már említett, kedvezőnek kínálkozó alkalmat azzal odázták el Horthy—Gömbös és a Wolff-féle társaság emberei: miután a németekkel kötöttek messzemenő megállapodásokat, a lengyelek miatt ezért nem lehetett az előbbieket cserbenhagyni.

Horthyt ismét rossz besúgók és tanácsadók vették körül. Én azt hiszem, hogy Hohler angol katonai attasé inspirálta őt legjobban, miután mint volt tengerész, őt már régebbi barátság fűzte a kormányzóhoz, akivel valahol keleten, ha jól emlékszem, Konstantinápolyban ismerkedett meg.133

133 Th. Hohler angol követ maga Is megemlékezik Horthyhoz fűződő régi barátságáról, a „Reminiscences of Hungary” című cikkében, amely a „The Hungarian

— 234 —

Ezt legalábbis abból merítem, mert valahányszor jeleztem a kormányzónak a reánk nézve kedvező, egy megmozdulásra alkalmas momentumokat, olyankor oly m eggyőződéses és jelentősen kiszínezett előadást tartott a saját és az általános helyzetről, amelyek sokszor három órát is eltartottak, és melyeknek az ebédnek bejelentése vetett véget. Én sem akkor, de ma sem tudom, hogy mit akart tulajdonképpen mondani. A kormányzó hosszú előadásait azzal a teljesen átérzett kijelentéseivel fejezte be, amely különben abban az időben szavajárását képezte: „Ha megmozdulunk — akkor beledöglünk”. Más alkalommal pedig, amikor mint fővezér, Friedrich- és Vázsonyiék- kal, azután Garamiékkal Budapesten tárgyalt, ezen utóbbiaknak bármilyen feltett kérdésére Horthy — ..felkoncolom”-mal válaszolt.134 Quartely” 1939. évf. 1. számában jelent meg. Th. Hohler nem katonai áttasé, hanem 1920 januárjától Anglia magyarországi teljhatalmú megbízottja, majd követe volt.

134 Prőnay Pál itt azokra a tárgyalásokra utal, amelyek Sir G. Clerk angol diplomata vezetésével 1919 november elején folytak Budapesten. A tárgyalások egyik eredményeként 1919. november 5-én jött létre az a megállapodás, amelynek értelmében a nemzeti hadsereg bevonult Budapestre. A megállapodást Garami Ernő, Horthy Miklós, Lovászy Márton és Vázsonyi Vilmos írták alá. (Lásd Iratok az ellenforradalom történetéhez. I. köt. 1919—1921. n. kiad. Szikra 1956. 210.

old.) — A megegyezésről Garami Ernő Is megemlékezik. (Forrongó Magyarország. Leipzig—Wien 1922. 178. oldj