Tolna Megyei Népújság, 1967. március (17. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-22 / 69. szám

1967. március 22. TOLNA MFOVFT NÉPÚJSÁG m legszel lenül A szövetkezeti ipar bemutatója Budapesten Az OKISZ évente megrendezi a szövetkezeti ipar termék­pályázatát. Az ország kisipari szövetkezetei az „1966. évi legszétih termék’’ pályázatra ötszázhetven terméket küldtek be, valamennyi olyan, amit a múlt évben kezdtek meg gyártani, illetve az év vé­géig bemutattak a kereskedelemnek. Megyénk szövetkezetei első ízben vesznek részt ilyen nagy számban országos termékbemutatón. Kilenc kisipari, illetve házi­ipari szövetkezet, összesen harminc terméket kiidött a pályázatra. Szövetkezeti iparunk színvonalát azonban az „fémjelzi”, hogy a huszonkét vidéki díjból (összesen ennyi vidéki terméket díjaztak), hármat kapott Tolna megyei termék. Második díjat kapott a Szekszárdi Szabó Ktsz férfi kulikabátja, a Bátaszéki Kádár Ktsz díszhordóit és a Tolna megyei Árutermelő Cipész Ktsz férfiszan­dálját harmadik díjjal jutalmazták. Szépek — és bizonyára ke­lendőek — a nem díjazott termékek is, a fürdőruhák, táskái:, cipők szőttesek. Ezúttal hármat mutatunk be a kiállított termé­kek közül. A A Bátaszéki Kádár és Fa­tömegcikk Ktsz küldte a kiállí­tásra ezeket a díszhordókat. A Hőgyészi Vegyesipari Ktsz ügyes ke­zű szakembe­reinek készít­ménye ez a bal­főző bogrács, állvánnyal és étkezőgarni­túrával. > A Tolna me­gyei Áruterme­lő Cipész Ktsz díjnyertes férfi- szandálja. Fácán kéri-puszta 1967 Közös erővel, emberibb életmódot te. Bontják a régi cselédházak maradványait. Eltűnnek a régi urasági béreslakások... Gyermek­kori emlékek kavarodnak ben­nem. Nagyanyám kezét szoron­gattam — lehettem tíz esztendős — amikor Vadász-majorból el­vitt az akkori Simon-majori (ma Fácánkert) búcsúba. Tükrös bá­bukkal kezünkben jó ismerőseit látogattuk a közeli. Fácánkert- pusztai . cselédházakban. Barát­ságosan fogadtak bennünket. Nagyanyának panaszkodtam a legyek miatt. Csendesen, finom tapintattal, de nagyon határozot­tan leintett: „Másként van itt. mint a városban, ök nem tehet­nek róla. Láthatod, itt vannak az istállók” — mondta r es teli- kedve unokája előtt. Sem a távolság, sem az idő múlása nem mosta el azóta som a nyitott kéményes közös kony­ha, a zsúfoltság, a Kunffy-féle uradalom cselédházaiban lakó családok látványát. Fél évtized múltán Illyés Gyula „Puszták né­pe” című könyvének olvastával egészültek ki megrendítő, máig maradandó élményeim. Megszűnt a cselédélet 1945-ben. Azóta toldozták-foldozták az épü­leteket, de nem sokra mentek vele, mert rendet, tisztaságot tar­tani nehéz bennüli. Egyenrangú­ságot kaptak, egyre jobb jövedel­met értek el a termelőszövetke­zetben az ott élők. Mégis keve­sen és csak egyénileg építkeztek. Most végre megindultak, közö­sen. Lerombolják a fégi cselédha­zakat. Maradványaikból tágas, világos, fürdőszobás, kultúrált mai otthonok alapjait vetik meg. Igazságot szolgáltat szocialista rendszerünkben íródó történel­münk. Számoljuk fel a régit., Tolnán, a termelőszövetkezet­ben megfogant, majd megszüle­tett a gondolat. Idén január kö­zepén kezdtek beszélni arról, hogy közös erével, emberibb élet­módot teremtsenek a régi cseléd­házakban zsúfoltan élő fácánkerti tsz-tagoknak. Nézték a közös és egyéni érdekeket. Számolgatni kezdtek a tolnai Aranykalász Tsz kommunista vezetői. Néhány nap múltán átmentek a Fácánkert- pusztai üzemegységbe. Egykönnyen nem álltak rá. Né­melyikben fel kellett kelteni az igényeket. Érlelődni kezdett hely. ben is a gondolat. Érveltek, vi­tatkoztak. Eleinte csak néhányan. később egyre többen lettek a sa­ját érdeküket felismerők. A ne­mes, bíztató elképzelés egyre többek fantáziáját kezdte foglal­koztatni a hét régi urasági épü­letben élő mintegy ötven család­nál. Felismerve nagyszerűségét, a kommunisták taggyűlésükön tel­jes szívvel támogatták az ügyet. Nem volt ellenvetés a tsz-köz- gyű lésen sem. Rövid idő múlva, tizennyolc Fácánkert-pusztai család döntött: még ebben az esztendőben meg­építjük új családi otthonunkat Nem volt pedig nagyobb kezdő tőkéjük hozzá 10—15 ezer forint­nál. Gáncsoskodás — ahogy len­ni szokott — gyűlésen kívül akadt. Néhány helybeli kívülről, előkelő idegenként bírálgatott, a még mindig igénytelenek pedig másként próbáltak gátolni. Úrrá lettek és lesznek rajtuk. Mi adhatott erőt ennyi pénzzel belevágni e merész vállalkozás­ba? Segít a közösség, a nagy család Ritkán találni meg mostaná­ban az irodán a tolnai Arany­kalász Tsz elnökét, Pfundtner Sándor bácsit. Mindenki őt tartja az építkezés, az összefogás lelké­nek. Az elnök amúgy is kevés szabad idejét áldozza fel. Hetek óta nincs se szombatja, se vasár­napja, még éjszakai nyugodalmát is kurtábbra fogja. Utazik.' tár­gyal, vitázik ha kell. Mindezt a fácánkerti közös összefogás sike­réért teszi. — Megértéssel találkozunk mi most mindenütt — mondja Mó- nus István párttitkár, a nagy szövetkezet elnökhelyettese. — Nehézségek bővében vannak, de azt mondhatom, hogy mi ebben az ügyben nem találkoztunk le­küzdhetetlen akadállyal. — Sza­vai tartalmazzák a támogatók elismerését is. —Milyen segítséget nyújt tag­jainak építkezéséhez a termelő- szövetkezet? Hírlik, hogy sokat segítenek. — Megpróbálom sorjában el­mondani. A fácánkertiek döntése utáni 20 nap alatt — rekordidő — az összes utánjárást, műszaki és adminisztratív tennivalókat el­intéztük. Sándor bátyámé az ér­dem. Bontási, építési engedé'ye­• • két kértünk, elkészültek az épí­tési tervek, a 30 ezer forintos egyéni hitelkérelmek iratai, az igénybenyújtás. Elnökünk sokat utazik a szomszéd megyébe is tégla és egyéb anyag után. A ré­gi épületből a faanyag teljesen, a tégla pedig részben kerül ki. Mivel a volt urasági cselédházak tsz-tulajdonban vannak, szövet­kezetünk két évre meghitelezi a családonként mintegy harminc­ezer forintot érő beépíthető anya­got. Van rá fedezet, tagjaink szorgalmas emberek. Segítjük a szállításokat, ennél húsz százalé­kos kedvezményt kapnak. — Építési brigádunkat meg­erősítettük. Most m"~ vés és három ács működik ebben a brigádban. Mihelyt megkapjuk a kölcsön engedélyezését, egy­szerre így három új családi ház óm'tűséhez foghatunk hozzá, épí­tőmesterünk irányításával. Ez a brigád munkaegységben dogozik. A saját kivitelezés sokkal olcsóbb lesz, mintha magánkőműves, vagy ktsz éoítené. A segédmun­kát a fácénkertiek fogják végez­ni — sorolja. Mindenki jól jár... meghívó A Szövetkezetek Tolna megyei Értékesítő Központja 1967. március 30-án de. 9 órakor tartja. évi rendes köz- (küldött) gyűlését Szekszárdon, a BM-klub nagytermében. (Széchenyi u. 66. sz. alatt. Napirend: 1. Az Igazgatóság beszámolója. 2. A Felügyelő Bizottság jelentése, 3. Határozat: t — az 1967. évi feladatokról; —• az 1966. évi mérleg- és eredménykimutatás elfogadá­sáról; — a megyei küldöttközgyűlés elé terjesztendő indítvá­nyokról és javaslatokról. 4. A MÉK Igazgatóságának és felügyelő bizottságának, va­lamint a megyei küldöttek megválasztása. 5. Egyéb bejelentések, javaslatok. Ezúton hívjuk fel központunk valamennyi tagszövetkezetét, termelőszövetkezeteket és földművesszövetkezeteket, hogy a küldöttgyűlés munkájában tevékenyen vegyenek részt. Kérjük, hogy a tagszövetkezetet a vezetőség megfelelő szin­ten képviselje (elnök, főkönyvelő, főagronómus). A mérleg- és eredménykimutatás a mai naptól a köz- (küldött) gyűlés napjáig a MÉK, Széchenyi u. 62. sz. alattv helyiségében hivatalos órák alatt megtekinthető. Az útiköltséget Központunk megtéríti. MÉK Igazgatósága (247) — Érthető, hogy így tényleg bátrabban belevághatnak. Az imént utalt a fedezetre. Mekkora a tagság jövedelme? — Zárszámadáskor ötvenhét fo­rint kilencven fillért ért nálunk egy munkaegység. Többet mond, ha a 22 537 forintnyi, egy dolgozó tagra jutó éves átlagot említem. Fácánkerti üzemegységünkben jó- szágokkál foglalkoznak, nagy a lekötöttség, de jó a kereset. — Hogyan fogadták a tolnai ta­gok az ötletet? — Mindenki jól jár ezzel a cso­portos építkezéssel. A közösség is, meg az építkezők is. Megmondom, hogy miért. A szövetkezetnek — mint tulajdonosnak — rengeteget kellett volna költeni a régi cseléd­házakra. A tűzveszély megszünte­tése végett fontos kéményépítések csak negyedmillióba kerültek volna. Hasznosabb célra fordítha­tók beruházásaink. Megértették az itteniek is. hogy mindannyiónk érdeke a fácánkerti kertes házak felépítése. A szövetkezetnek sincs kára ebből, ottani tagjaink segí­tése meg mindenképDen jelentős, nemes cselekedet — fejezi be vá­laszát. A jövedelmeket megismerve, a sokoldalú segítségről értesülve, érthetőbbé válik, miért kezdtek hozzá kis pénzzel a nagy vállalko­záshoz. Hol tartanak most a fácán kerti üzemegységben lakók? Mit tettek a pusztaiak? (Folytatjuk) SOMI BENJÁMINNÁ Kiállítás, irodalmi műsor Pakson A forradalmi ifjúsági napok keretében tegnap ünnepélyes rendezvényen emlékeztek meg a pakisi gimnázium KISZ-esed a Tanácsköztársaság évfordulójáról és a KISZ újjászervezésének ti­zedik évfordulójáról.. Délelőtt a diákok ünnepi KISZ- taggyűléseken emlékeztek meg az évfordulókról, majd sportmérkő­zésekkel folytatódott a délelőtt. A kora délutáni órákban foga­dást rendeztek az iskolád KISZ- szervezet alapító tagjainak, volt titkárainak és KISZ-tanácsadó tanárainak tiszteletére, a gimná­ziumban. Ugyancsak délután került sor az iskola KlSZ-szakköred által készített legszebb munkák kiál­lításának megnyitójára, és közös megtekintésére. Este pedig „Édes hazám, fogadj szívedbe” címmel az iskola irodalmi színpada tar­tott ünnepi előadást, az ifjúsági házban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents