Tolna Megyei Népújság, 1967. március (17. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-18 / 66. szám

I « 1967. március 18. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG Jubileumi verseny a kisipari szövetkezetekben A megye kisipari szövetkezetei­ben a múlt év elején a kilencedik pártkongresszus tiszteletére indult szocialista verseny az éves terv legfontosabb előirányzatainak túl­teljesítéséért. A szövetkezetek túl­nyomó többsége teljesítette válla­lásait. terven felül több millió fo­rint értékű árut készítettek ex­portra, valamint a belkereskede­lem részére,, túlteljesítették többek közt a lakossági . építési, javítás­szolgáltatási előirányzatokat is, nagymértékben javult a termelés gazdaságossága. Most a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom fél évszázados jubileuma tiszteletére bontakozik ki széles körű versenymozgalom a ktsz-ekben. Az elmúlt hetekben dolgozták ki a vállalásokat és a most folyó mérlegzáró közgyűlé­seken határozza el a szövetkezeti tagság, hogy mit tesznek az év­forduló méltó megünneplésére. Kiemelkedő vállalást tett a Bonyhádi Járási Építőipari Ktsz tagsága. A helyi iparpo­litikai tervet több, mint egy­millió forinttal teljesítik túl, terven felül építik fel például Tevelen három pedagógus családi házát és Bonyhádon három lakást. Exportra kétszázezer forinttal, a belkereskedelemnek százezer fo­rinttal több árut gyártanak és ér­tékesítenek, mint amennyit a terv előír. Az anyaggazdálkodás meg­javításával ötvenezer forintot ta­karítanak meg, a nyereséget 0,6 százalékkal növelik, a termelé­kenységet tíz százalékkal kíván­ják növelni. Számos műszaki, szervezési intézkedés szerepel a vállalásban, ami az építkezések átfutási idejét csökkenti. Rátér­nek az ipari építkezéseknél a kü­lönféle panelek alkalmazására. A Dunaföldvári Gumi-. Bőr­és Műanyag Védőlábbeli Ktsz elsősorban a termékválaszték bővítésével akarja az eddigi­nél is jobban szolgálni az igé­nyek kielégítését. Bevezetik az olajálló csizma, a kohászbakancs, a női munka-gu­micsizma és a gazdacsizrna nagy­bani gyártását. Az importból származó trópusi kaucsukot fűz­fői hulladék anyaggal helyettesítik, ezzel hatszázezer forintos megta­karítást érnek el. Egyéb takaré­kossági intézkedésekkel kétszáz­negyvenezer forinttal csökkentik a termelési költségeket. A Bonyhádi Vasipari Ktsz kollektívája többek közt arra vállalkozott, hogy a tartós fo­gyasztási cikkek tavalyi két- három hetes javítási idejét hat napra csökkentik. A mázai bánya megszűnésével az ott felszabaduló munkások részé­re munkalehetőséget biztosítanak azzal, hogy az újonnan létesített üzemük létszámát száz fővel nö­velik. Jelentősek a többi szövetkezet felajánlásai is, melyek a szükség­letek jobb kielégítését, a takaré­kosabb gazdálkodást, a technoló­gia fejlesztését, és egyben az új gazdasági mechanizmusra való felkészülést szolgálják. Biztosabb alapot teremteni... ÉVEK ÖTA GYENGÉLKEDIK a nagydorogi termelőszövetkezet. Megalakulása óta mindössze egy évben haladta meg a harminc forintot a munkaegység értéke, és az elmúlt év is csak egynéhány forintot hozott, más, hasonlóan gyenge szövetke­zeteik előbbre tudtak lépni, nö­nököt. aki szakmai hozzáértése dött a helyzet. Az előbbrelátó ta- mellett mentes lesz minden sze- gok, a húszegynéhány tagot szám- mélyi befolyástól. A vezetésben láló pártszervezet változásokat mindenesetre már történtek vál- követel, a vezetésben, a gazdál- tozások. A negyedévvel ezelőtt kodás menetében, a munkaíegye- húsz- odakerült új főagronómus — lemben, mindenben, amely a je- Amíg megfelelő támogatással — bizo- lenlegi helyzetből kivezeti a szö- nyára képes lesz arra, hogy ja- vetkezetet. Vannak javaslatok is. vítson a gazdálkodás eddigi hi- amelyekkel jobban ki lehetne vélték a tagság jövedelmét, meg- báin. Nem egyedül, csodákra használni az új helyzetet. Egyik szilárdították a gazdasági alapot, addig Nagydorogon szinte min­den maradt a régiben. Az eredménytelenségnek na­gyon sok oka van, amelyeket egyrészt a természeti adottságok­ban, másx'észt a tagságban kell keresni. A jobb termőképességű földek rendszeresen ki vannak téve a Sárvíz mentén a belvizek pusztításának — jelenleg is mintegy kétszáz hold az ilyen terület — a határ másik része a gyengébb termőképességű homok. Igaz, ilyen terület másutt is van egyetlen ember nem képes, ha- ilyen; nincs megoldva a község nem a tagság támogatásával. Úgy húsellátása kora tavasztól a ké- is mondhatnánk, a jobb szakirá- ső őszi hónapokig. A szövetke- nyítás segítségével magának a zet a szerződéses kötelezettség tagságnak kell változtatni a hely- mellett hizlalhatna szabad érté- zeten. kesítésre, a község ellátására Mert Nagydorogon még ma is le&íí¥bl? k5t‘s,^áz, bízót’ ez na" az az álláspont, gyobb ^vételt hozhatna, hozza- majd dolgozunk, Járulhatna az anyag! alap nove­tartja magát hogy „akkor ha“ látjuk az értelmét”. Tehát! léséhez- la?ítana a tfagg°­máshonnan, mástól várják azt az segen. amely a szövetkezetét pil­előleget, amelyet saját maguk- lanatnyilag a bankhoz köti ­nak kellene letenni. Azt az előle- egyébként teljesen érthetően, get, amelynek tartalma: többet —AZT SZERETNÉNK VÉGRE a paksi iórásban de ahhoz már kel1 termelni- mert abbó1 ELÉRNI, hogy előbbre jussunk 1«« nagyobb a jövedelem, szi- erről az átkos holtpontról ­lardabb a gazdasági alap. mondja a párttitkár. — Rövidé­a TAPSiÄrMAK kft f Q7FM 8(81 dönteni kel1 a tagságnak, p-vhpn i i m€rt az idd sürget* hiszen itt , BENÉZNI olyan intézkedésekkel iesznek a nyakunkon a tavaszi kukoricát iS amelvek a munkaegységek ____í.xi. __, i„i, s zükségtelen bővebb kommentár, hogy az itteni földek tán tíz év óta nem kaptak istállótrágyát A szövetkezet a múlt tizenhat métermázsa . .. h lj , - , - , js- amelyek a munkaegységeik munkák. Dönteni kell a vezetés­termelt holdanként, es a cukor- korul teremtenek rendet. Mert „ e^Háikoriás jövőbeni for- ff^ert szazötven mázsa körül vannak tagok, akik a három mun- ezutJn kerül n vetett kaegyseget megkapjak naponta, fizetett. A cukorrépa-termelés sában viszont már nem alakulá- csak a sor ... - , ... . , .. .... a tervismertető közgyűlésre is... ■ függetlenül áttol, hogy amogott Nem táplálunk túlzott reménye-I termőföld milyensége a meahatá- 1111 yfn ™e eS VarL Mf®°k V?‘ két. Ha az idén a jövedelmet' termotold milyensége a meghata- szánt meg az egy munkaegyse- szárnottevően nem is sikerül nö­?et sem érik el bár esetleg több “nklTa hogy a gáz­értekét állítanak elő, mint ma- ^asági alapot szilárdítsuk meg, sok a háromért. Hogy az ilyen rozó, hanem a gazdasági vezetés, és maga a tagság magatartása is; olyan magot vetettek el, amelynek jó része takarmányré- rendezés egyesek ellenzésébe üt­pát termett. Hasonlóképpen jár­tak a vetőgumónak szánt ____ h old burgonyával is. Szelektál at- lanul rakták el, így csak étke­zési célokra adhatták el, azt is lényeges minőségromlással. így a várt 220 forint helyett alig nyolc­vanat kaptak mázsájáért. Az öt- ven holdas kertészet is csak két­százezer forint bevételt hozott. A tagság tehát elégedetlen. Elé­gedetlen a jövedelemmel, magá­val a gazdálkodással, és sekan hivatkoznak a közeli Pálfára; ott miért lehet másként, hiszen az adottságok ott sem jobbak közik? Valószínű, nem teremt a száz tagság között nagyobb ellentéte­ket, mint a jelenlegi helyzet, A tagság egy részének mentali­tására jellemző a közelmúltban megtörtént eset. Miután részes művelés folyik, Keresztes János — a szövetkezet párttitkára — fél hold paprikát vállalt, azzal, hogy kért néhány négyzetméter meíegágyi ablakkeretet is. Tulaj­donképpen bizonyítani akart, hogy megfelelő palántanevelé-ssei korábban lehet piacra vinni a termést, tehát magasabb áron, és biztosabb alapról induljunk a következő éveknek. Hogy a tervekből mi lesz a va­lóság. az a nagydorogiakon mú­lik... (Bognár) Jegyiét A növekvő önállóság útján Az értekezleten, amelyen mintegy 25—30 gazdasági és műszaki vezető vett részt, ter­mészetesen az új gazdaságirá­nyítási rendszerről esett a leg­több szó. Pontosabban arról: ki miben látja annak elő­nyét. Mert abban egyöntetű, volt a vélemény, hogy nép­gazdaságunk egészséges ütemű fejlődése egy olyan szakaszhoz érkezett, amikor a régi, kor­szerűtlen gazdaságirányítás már nem felel meg, és nem is felelhet meg a követelmé­nyeknek. Legtöbben a növekvő ön­állóságot hangoztatták, amely- lyel úgymond „ha jól élnek feltétlen eredményesebbé te­szik a termelőegységek mun­káját”. Ezen belül egyesek az előre meghatározott tervmuta­tók számának csökkentése, mások az önálló beruházási elképzelések megvalósítása, s megint mások, a megváltozó piaci körülmények mellett emeltek szót. — Én abban látom az új gaz­daságirányítási rendszer elő­nyét, hogy gondolkodásra kényszeríti a gazdasági és a műszaki vezetőket egyaránt. Az egyik gyár igazgatója fo­galmazta meg ezekkel a sza­vakkal véleményét, majd így folytatta: — Az elmúlt években szin­te kézenfogva vezettek ben­nünket. Mindent a „fentről” előre megkapott tervmutatók alapján végeztünk. így az­után természetesen elszoktunk az önálló gondolkodástól. Leg­alábbis az olyan nagy jelentő­ségű ügyekben, mint amilye­nekben most majd döntenünk kell. Kényelmesek lettünk. Egyetlen feladatunk volt: az előre meghatározott tervmuta­tók teljesítését biztosítani. Ez­zel szemben mi lesz a helyzet az új gazdaságirányítási rend­szer bevezetése után? Minden gazdasági és műszaki vezető­nek alaposan meg kell gon­dolni, fontolni minden intéz­kedését, mert ettől függ nem­csak egy gyár, vagy vállalat gazdasági eredménye, hanem ennél sokkal több: az egész léte. A véleménnyel az értekezlet valamennyi résztvevője egyet­értett, s mint mondták: „erről eddig valóban kevés szó esett”. Pedig ez egyik legnagyobb je­lentősége az új gazdaságirá­nyítási rendszernek, amely nemcsak hogy elvárja az el­mélyült, alapos, meggondolt intézkedéseket, de kényszeríti is arra a vezetőket. Ott, ahol már felismerték azt a valóban keveset hangoz­tatott előnyét az új gazdaság- irányítási rendszernek, már most megtették az első lépé­seket. A 11-es AKÖV-nél pél­dául még a múlt év második felében létrehoztak egy há­rom főből álló üzemszervezési csoportot, amelyet azzal a fel­adattal bíztak meg, hogy ele­mezze, milyen szervezési és egyéb gazdasági intézkedések válnak szükségessé a válla­latnál az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése után. A Tamási Járási Építőipari Ktsz- nél még ennél is tovább men­tek. Itt már arról beszélget­nek, sőt intézkednek is, hogy az új gazdaságirányítási rend­szerben milyen eddig még nem alkalmazott szolgáltatáso­kat tudnának juttatni a lakos­ságnak. így többek között fel­figyeltek a hordozható és a beépített cserépkályhák iránti megnövekedett keresletre. Ezért úgy tervezik — mivel megfelelő képzettségű szak­embereik vannak —, hogy ja­nuár 1-től megkezdik a gyár­tást. Még sorolhatnánk tovább a példákat, mert akad szép számmal. De úgy gondoljuk, ennyi is elég annak érzékel­tetésére, hogy ahol megkezd­ték az „önálló gondolkodást" és nem vártak 1968. január 1-ig, ott már most vannak kézzelfogható eredmények. Ar­ról nem is szólva, hogy mi­lyen jelentős előnyre tettek, és tesznek szert ezek a gyá­rak, üzemek a többivel szem­ben. Ez az előny természete­sen csak majd az új gazda­ságirányítási rendszer beveze­tése után lesz érezhető. SZIGETVÁRI LÁSZLÓ Befejeződött a balatonföldvári titkári tanfolyam A megyei pártbizottság rende­zésében üzemi, vállalati és hiva- i tali pártszervezeti titkárok részé­annyival. mint amennyit a való mint amit ez ideig produkáltak, helyzet tükröz. És elégedetlenek Az elnök viszont figyelmeztette a vezetéssel, mondván, hogy a jelenlegi elnök elődje idejében harminchárom forint volt a munkaegység. Nyilvánvaló voltak hibák a Keresztes Jánost: — Hagyd abba az egészet, tagoknak nem tetszik, hogy többet akarsz keresni... vezetésben, az elnök módszerei- , Pedig a szövetkezet Budapesten ben, amikor egyszer túl elnéző érdekelt egy piaci standban.^ Az volt, máskor pedig következetle­nül szigorú. így most olyan hely­zet alakult ki. hopi a jelenlegi elnöknek is. a réginek is vannak hívei, támogatói, a tagság harma­dik része pedig úgv vélekedik, hogy „importálni” kell olyan el­ötven hold kertészetből nem két­százezer, de legalább háromszor­ta nagyobb hasznot lehetne húz­ni. Igaz, valamivel több. és gon­dosabb munkával az eddiginél. Megtartotta utolsó ülését a vasutasok megyebizottsága Mint ismeretes az új gazdaság- ner István, a káder- és szervezé- irányítási rendszerben megnő a si osztály vezetője mondott kö­szakszervezetek feladata. Minden eddiginél szorosabb együttmű­ködésre lesz szükség a gazdasági vezetés és a szakszervezet között. Ez tette indokolttá a döntést, nem választják úijá a vasutasok me­gyebizottságát, hanem területi bi­zottságot választanak, amely Pé­csett fog dolgozni. A közalkalmazottak klubjában megtartott utolsó megyebizottsági ülésen Sólyom János titkár a szakszervezeti választások tapasz­talatairól tájékoztatta a bizottság i tagjait. i Ezt követően a Vasutas Szak­Ezekben a napokban kiélező- szervezőt Elnöksége nevében Kell­szönetet a megyebizottság tagjai­nak áldozatos munkájukért, amellyel jelentősen hozzájárultak a megye vasutasainak egyre ked­vezőbben alakuló munka- és élet- körülményeihez. A Vasutas Szakszervezet El­nöksége, valamint az SZMT El­nöksége tárgyjutalmait Kellner István, illetve Sólyom János adta át a megyebizottság tagjainak. A megyebizottsági ülés után ké­ső estig tartó baráti beszélgeté­sen elevenítették fel a közel nyolc év emlékeit a megjelent szakszervezeti vezetők. re tanfolyamot tartottak Balaton- földváron. A választási munkára való te­kintettel sűrítették a programot, s a tanfolyam a hét közepén be­fejezést nyert. A tanfolyam részt-1 vevői a két és fél hét alatt szín­vonalas előadásokat hallottak a nemzetközi helyzet alakulásáról, a gazdasági mechanizmus beveze­tésével ' kapcsolatos kérdésekről, ideológiai és kulturális életünk fejlődéséről, a párt vezető szere­péről, s még néhány fontos politi­kai kérdésről. A tanfolyam hallga­tósága fegyelmezetten és nasv ér­deklődéssel kísérte az előadáso­kat, s aktívan vett részt a vitá­ban. Az elhangzott 14 előadás után több mint háromszáz kérdést tettek fel. Szerdán tartották a tanfolyam utolsó előadását. Utána K. Papp József elvtárs, a megyei pártbi­zottság első titkára tartott kon­zultációt, s válaszolt néhány fon­tos politikai kérdésre. A két és fél hetes titkári tanfolyam Ka- licza Rezsőnek, az esti egyetem igazgatójának zárszavával fejező­dött be.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents