Tolna Megyei Népújság, 1967. március (17. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-18 / 66. szám

4 TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG I9Ő7. március 18. Olvadó műalkotások Olvadó műalkotások. Mindjárt az írás elején el kell mondanom: talán túloztam egy kicsit. A mű. alkotások, amelyek fényképét diapozitíveken rögzítették, szilár­dak, időt állóak. Legyenek akár kőből, mint a Mátyás-templom, vagy festették őket vászonra, még Michelangelo idejében. A cím mégis igaz: Olvadnak a szemléltetési célokra készült művészettörténeti sorozat képecs- kéi, keretei. Hol, mi módon? A Garay téri 1. számú álta­lános iskolában. Nem is olyan régen kitűnő szemléltetési esz­közhöz jutottak: Fémdobozok­ban, sorszámmal megjelölve, szí­nes dia pozitív-sorozat érkezett a VI—Vili. osztályosok számára. A képek levetíthetök és minden egyes alkotást, bemutatás előtt, rövid ismertetés előz meg. Nívós összeállítás, különböző korok mű­vészeti ágaiból, stílusaiból. Szín­vonalasabb, mint az eddig hasz­nált iskolafilm. örültek a gyerekek, és az is­kola tanárnője, Fertőszögi Bélá- né is. Ez az öröm nem tartott sokáig, csak az első vetítésig. Az alatt a rövid idő alatt, amíg a tanárnő a katedráig eljutott, hogy magyarázat közben meg is mu­tassa a lényeges pontokat az egyes képeken, a diavetítőből már füst szállt, a képek mű­anyagkeretei olvadozni kezdtek. Egyetlen osztály láthatta a drá­gán vásárolt sorozat első részét. Miért? Az iskola igazgatója, Pethő Gyula erre is választ adott. A jelenleg használt diavetítő nem alkalmas a képek levetíté- sére, hiába van azonban drágább és jobb készüléke az iskolának, ha abból meg hiányzik az izzó, két 500 wattos, 220 voltos bajo- nett-foglalatos. A Gamma-gyár készítette vetítőgéphez, kizárólag ezeket az égőket használhatnák, ilyen égőket azonban egy éve nem gyártanak. 1967. első negyedére újból megindul a gyártása — kapták az ígéretet azoktól a szer­vektől, ahová eddig levélben for­dultak. Az egész készüléket át kellene szerelni az izzók hiányá­ban. Ez azonban olyan precíz, kényes munka, hogy kellő szak­tudás hiányában nem vállalkoz­nak rá. Jelenleg tehát van az iskolának egy kitűnő mikro-diavetítője, amely kis ventillátorral hűti is a vetítés közben átmelegedett filmet és van egy kitűnő dia- pozitív-sorozata, amelynek a ne­gyed része már elégett, elolvadt a műanyagkeret. Azok a hatodik osztályosok, akik olyan szeren­csések voltak, hogy láthatták az első vetítéskor a művészettörté­neti sorozat színes képeit, most elújságolják a többieknek, mi­lyen élményben volt részük. A drágán vásárolt diapozitív-sor ozat és a drágán vásárolt mikro- diavetítő azonban egyelőre hasz­nálhatatlan. A Garay téri iskola valószínű­leg nem az egyetlen oktatási in­tézmény, amely ilyen gondokkal küzd. Vajon miért árusítják a mikro-diavetítőket, ha nélkülöz­hetetlen alkatrészük, a bajonett- foglalatos izzó hiánycikk? Még egy kérdés: Ha már eladták, miért nem gyártanak izzót is, a hiány pótlására? — moldován — Új alagútfúrő gép Ä föld alatti munkák elvégzése mindig komoly nehézségekbe üt­között és sok emberi erő kifejté­sét követelte. A talaj rétegező- dése változó, néha sziklás, néha laza talajon kell áthatolni. Az NSZK-ban új földalatti fúrógé­pet készítettek, amelyet Dort­mund földalatti csatornáinak épí­tésénél alkalmaztak először. A berendezés, amely vakondhoz ha­sonló, a legkeményebb gránit ré­tegeken is áthatol. Érdekessége, jiogy a külszínről vezérelhető, tehát a gép közelében nines em­ber. Először függőleges irányba hatol a kívánt mélységbe, majd kis ívet leírva a kellő szinten végzi el az alagút kiásását. A kifúrt talajt automatikusan eltá­volítja az általa épített csator­nán, amelynek falát az omlás megakadályozása érdekében hid­raulikus berendezés segítségével vaslemezekkel béleli ki. A be­rendezést egyelőre föld alatti ká­belek, vízvezetékek alagútjainak építésére használják majd. Katonaválasztók, jelöltek... iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiimiiiia-n -mtArbjin, «fi műül kvzíIl FEJEZETEK VfíÖNM 7>AL NAPLÓJÁBÓL \ „A jelöltekre az egyes választó­kerületek lakosságának..., va­lamint a fegyveres és rendé­szeti testületeknél szolgálatot tel­jesítőknek a gyűlései tesznek javaslatot”. (A tanácsok tagjai­nak választásáról szóló tör­vényből). | Az alakulat vasárnap és egy városi tanácstagot választ. Egy katonai választókörzet kö­rülményei bizonyos mértékig el­térnek egy-egy városi, vagy köz­ségi körzetétől, viszont a jelölé­sek, és a választás is ugyanúgy bonyolódik le. Magától értetődő, hogy a demokratizmus, a szava­zás önkéntessége, titkossága itt is a legmesszebbmenően érvényre jut. Magától értetődő az is, hogy ebben az egész mechanizmusban semmi nem történik parancsra; itt is a politikai előkészítés az elsődleges, már csak azért is, mert a hivatásos állományt ki­véve minden katona először sza­vaz életében, először gyakorolja állampolgári jogát. Ezért tulaj­donítanak különösén nagy jelen­tőséget a választásnak, és teszik még ünnepélyesebbé, mint más választókörzetekben. Az utóbbi hetekben a napi ki­képzés mellett általános téma volt a választás előkészítése. Számos találkozót rendeztek a katonák és a jelöltek között, amelyeken szóba került a tanács tevékeny­sége, a IX. pártkongresszus ha­tározatai, az új gazdaságirányítási rendszer, az új ötéves terv céljai. Különösen hatásosan és érde­kesen vette ki a részét a KISZ ebben az előkészítő munkában. Minden aiapszervezet megren­dezte a választási vetélkedőt, öt­letes kérdésekkel, majd ezeknek a vetélkedőknek győztesei a fegy­veres erők klubjában külön dön­tőn találkoztak, amelyre meghív­ták azokat a KISZ-szervezeteket, amelyekkel rendszeres kapcsola­tokat tartanak. A vetélkedők tulajdonképpen vidám, zenés ösz- szejövetelek voltak. A választási elnökség ezenkívül igénybe vette azoknak a megyei pártbizottságoknak a segítségét, amely megyékből a fiatalok az alakulathoz bevonultak. A párt­bizottságlak részletes ismertetőket küldtek a megye fejlődéséről, eredményedről, terveiről — eze­ket is ismertették csoportos be­szélgetések során. | Mindezeken kívül a katonák 'felajánlásokat is tettek a válasz- |tás tiszteletére; a tanulmányi ■eredmény javítására, a szakmai ismeretek gyorsabb elsajátítá­sára. | I Fiatal katonákkal I-—' ..........- szél­g ettünk — a döbröközi Zombori Jánossal, a Somogy megyei Ko­vács Lajossal, a Bács megyei Kertész Józseffel és a Fejér me­gyei Volsdk Jánossal — milyen jelentőséget tulajdonítanak a vá­lasztásnak. az első szavazásnak. — Nagy dolog ez számunkra — mondja Zombori János. — Be­töltöttük a tizennyolcadik évün­ket, tehát nagykorúakká váltunk. Az, hogy először élhetünk állam­polgári jogunkkal, tulajdonkép­pen azt fejezi ki, hogy valóban felnőttekké váltunk. — Ez igaz — folytatja Volsik János. — Viszont úgy érzem, ki­csit formális lesz számunkra a szavazás, mert olyan tanácsta­gokra szavazunk, akikhez később, a leszerelés után semmiféle kap­csolat sem fűz bennünket. — Ez azért nem így van — vá­laszol rá Kertész József. — Mert nem csupán az illető tanácstag­ra szavazunk, hanem arra a poli­tikára is, amely az ország életét irányítja. Azután előfordulhat olyan eset is a leszerelés után, hogy elhelyezkedési, vagy más ügyben ahhoz a tanácstaghoz kell fordulnunk segítségért, akire most a szavazatunkat adjuk. — Sokat beszélgettünk a vá­lasztásokról — mondja Kovács Lajos. — Azért is. mert ebben az időszakban nagyon sok más országban is választások zajlottak le, így különbséget tudunk tenni a különböző elvek és gyakorlatok között. Ezekből azt a következte­tést vonhatjuk le, hogy a mi rendszerünk a legdemokratiku­sabb. a legigazságosabb. Valóban azok képviselik nálunk a válasz­tókat, akik a legrátermettebbek. — Az én papám is tanácstag — veszi át a szót Kertész József — otthon sokat beszélgettünk a tennivalókról. Először napokig készült egy-egy felszólalásra, le is írta előre, mit mondjon. Aztán egyre jobban belejött. Később már nem kellett a papír... A ma­mám eleinte zúgolódott, hogy ke­veset van otthon, mindig a má­sok ügyében jár, de aztán ő is megértette; ha vállalta a megbí­zatást. akkor annak eleget kell tenni, még akkor is, ha sok el­foglaltsággal jár. Rábóczki Györgyöt ezúttal har­madszor jelölték városi tanács­tagnak. Nem véletlenül esett rá ismét a választás, hiszen a leg­aktívabbak között tartják szá­mon. — Számomra a tanácstagi te­vékenység még hatványozottab­ban jelentkezett, hiszen az igaz­gatási, majd a városfejlesztési állandó bizottságnak voltam a tagja. Mindegyik igen nehéz fel­adat. Közismert a város lakás- helyzete. Alapos megfontolás után kellett dönteni minden egyes ügyben. És a városfejlesz­tés is hálás téma. Mert az utóbbi években sok minden épült, sok mindennel gyarapodott a város, de a legnagyobb gond továbbra is a lakáshelyzet, a város úthá­lózatának, közműveinek bővítése. Ezekben sokat lehet tenni — ugyanúgy, mint eddig — társa­dalmi munkával. Ebből a hon­védség eddig is kivette a részét* és a jövőben is számíthat ránk a város. — Nem mindig hálás ugyan, de szép megbízatás a tanácstag­ság. és hogy az ember ennek megfelelhessen, nem árt, ha jó adag. egészséges lokálpatriotiz­mus fűti — mondja Rábóczki elvtárs. | Vasárnap reggel resztő után ugyanúgy, mint a többi választókörzetben, hét óra­kor kezdődik a szavazás. Az első szavazót, mint új választót, és rajta keresztül a többieket, külön köszönti a szavazatszedő bizott­ság elnöke. A speciális helyzet­ből adódóan egyetlen szavazókör­zetben sem lesz annyi első sza­vazó, mint itt, az alakulatnál. BL Mesterséges holdak a messőgaxdaság sxolgálatáhan Az utóbbi évek sikeres szov­jet és amerikai ürkísérletei alap­ján a szakkörök remélik, hogy a mesterséges holdak kamerái rö­vid idő múlva a mezőgazdaság számára is hathatós segítséget nyújtanak majd. A meteorológiai mesterséges holdak a megbízha­tóbb előrejelzés szempontjából már napjainkban is komoly segít­séget adnak a mezőgazdaság szá­mára. A jövőben azonban speciá­lis rendeltetésű mesterséges hol­dak a fény különböző hullám­hosszaival dolgozó fényképezéssel előre meg tudják majd állapítani, hogy nagy erdőségeket, mezőket fenyeget-e aszály, kártevő, vagy ásványhiány. ’llllllllllllllllllllllilllllllllllllllllllllllllllllllllllllllilllllllllllllllllillillllllilillllliiililiiili Iliim ■■■■mmiiiiiiiiiiinillllfl — 223 — Tisztán hamis tanúk, besúgók, titkos rágalma­zók játékszerévé süllyedt az egész ügy, melynek Tisza István halálának és gaz meggyilkolásá­nak megbosszulásához már vajmi kevés köze volt. A szenvedélyeket legjobban mégis azok tud­ták fűteni, azután magukkal ragadni, akikben a Tisza iránti fanatikus tisztelet és rajongás azt a szent meggyőződést váltotta ki, mintha csak­ugyan Friedrich István volna a gyilkos, vagy legalábbis egyik részese. Nincsen kizárva azon­ban, hogy Friedrich éppen úgy, mint több má­sok, a forradalom zűrzavarában tudtak egy Tisza ellen készülődő merényletről, mert hiszen ez utóbbit jóval előbb figyelmeztették, mielőtt bekövetkezett. Ezen por kezdetével különös módon egyszerre rengeteg Tisza-imádó bukkant fel a közélet po­rondján. Azonban amikor ezt a nagy embert — aki még akkor is, amidőn ai gyilkosok fegy­vereiket a mellének szögezték, férfi maradt — temették, koporsója után két gyászoló hölgyön, úm. felesége és niece-e,123 Almássy Denise gróf­nő, azután egy férfi, báró Radvánszky Bélán kí­vül nem haladt senki. Sem az ő erős politikai táborának nagyjai és vámszedői (báró Vojnics' Sándor, Pékár Gyula, Hajós Kálmán stb., stb), azután volt harctéri ezredének tisztjei közül egyetlenegyet sem lehetett a temetésen látni. Ezen utóbbiak közül pedig azon néhányan, akik volt ezredesüknek a végtisztességet meg akarták adni, az akkori ezredes, a későbbi lovassági 123 — unolcahúg. — 224 — felügyelő, tóthváradi Asböth István azzal sze­relte le: .. nem aktuális, nem lehet forrada­lomban ilyet megkockáztatni”. Nevezett pedig a Tisza-kultusz egyik legnagyobb emberének tartja magát, mivel a világháborúban Tisza alatt szolgált. Kezdetben én magam szintén Friedrich bűnös­sége mellett foglaltam állást, akit akkor még csak hírből ismertem, és aki ellen szavahihető személyek által irányított propaganda folyt. Hi­szen valószínűnek látszott, miután a forradalom kitörésének első napjaiban igen buzgón részt vett mint főpáholy mester124 annak mozgalmaiban, hozzá még feljárt a Károlyi Mihály pártklub­jába125, ahol állítólag ennek a gyilkosságnak végrehajtását előkészítették. Sőt, nincs kizárva, hogy ő azokkal, akik a gyilkosságban részt vet­tek, ott magában a párthelyiség nagy forgata­gában talán beszélhetett is a vádlottakkal, akik­ről nem tudhatta akkor, hogy azok kik és szán­dékuk micsoda. Friedrichet eszerint nem volt nehéz bemártani, viszont a terheltek, Hüttner és Sztankovics, helyzetük könnyebbítésére szin­tén iparkodtak magas személyeket ezen dologba belerántani. Mint megírtam az első hírt Friedrichnek, a 124 — szabadkőműves méltóság. 125 Károlyi Mihály pártjának neve 48-as Függetlensé­gi Párt volt, általában csak Károlyi-pártnak vagy Ká­rolyi-féle Függetlenségi Pártnak nevezték. Az említett párthelyiség a Vörösmarty téren volt. — 225 — Tisza-gyilkosságban való kompromáttáltságáról, magától Horthy szájából hallottam még a télen, mint nagy titkot. Ezen utóbbinak azután ezt ki súgta be, nem tudom, mivel nem is mondotta meg, de mindenesetre nála is úgy jártak az árulók, mint énnálam. Mint ezen vádaknak kezdeményezőjét, Huszár Károly, volt szocia­lista néptanítót emlegették, akit a röpcédulákkal tetten is érték. Emlékszem, egy Milcsevics János nevezetű, akkori nemzetgyűlési képviselőre, aki a Mátyás­földön Friedrichnek lévén szomszédja, fentjárva nálam a Nádor-laktanyában, órákig mesélt Friedrich forradalmi szerepléséről, valamint a Tisza-gyilkosság idején tanúsított gyanús maga­tartásáról. Ennek az embernek a szavahihető­ségében, mint egy törvényhozóéban, nem volt okom kételkedni. A pör folyamán azután be­bizonyosodott hitványsága, mert mindazon komp­romittáló dolgokról, melyeket Friedrichre nézve nekem előadott, a bíróság előtt nem mert val­lomást tenni. Viszont mások is Friedrich ellen akartak uszítani, pl. dr. Lengyel Zoltán, dr. Diáin Ferenc, aki a sértetteket, özv. Tisza Ist­vánná, azután Almássy Denise grófnőket kép­viselte. Nevezett, úgy hiszem, talán inkább jó­hiszemű fanatizmusból tette ezt, mert gróf Ká­rolyi Imre, azután a kormányzó környezetének befolyása kényszerítette őt erre. Ezen Friedrich- ellenes pártnak szubjektív és pártos álláspontja — amely a tulajdonképpeni konkrét tényállást tekintetbe nem vette —, sokakat belelovalt kép­zeleti dolgokba.

Next

/
Thumbnails
Contents