Tolna Megyei Népújság, 1967. március (17. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-17 / 65. szám

4

totva megyei vCpűjsao

19S“. március

Föld alatti városok épülnek Japánban

Éttermek, áruházak, mozik a föld alatt

A háztelkek Japánban a legdrágábbak az egész világon. Emiatt az új üzletek, éttermek, áruházaik a föld alatt épülnek. Fent, a föld színén, a rengeteg járműtől már-már megbénult a közlekedés, a benzingázok a gyárkémények füstjével, porral keveredve mérgezik a levegőt. Lent, a föld alatt 40 százalékkal olcsóbbak a telkek, nincs autó- forgalom, és a szellőztető-beren- dezések hegyi levegővel árasztják el a helyiségeket.

Japánban jelenleg 25 föld alatti város, úgynevezett csikagája van. Éttermek, boltok, irodák, mozik, mulatók — minden van egy ilyen kis városban, a lakások kivételével. A japán építésügyi minisztérium ott engedélyezi a csikagá_ ják építését, ahol — a számítások szerint — legalább félmillió ember veszi őket igénybe.

Az osokai vasútállomás közelében lévő föld alatti városkában 225 üzlet, étterem van. Az „utcákon” nagy edényekben virágok nyílnak. Hárommillió-négyszázezer font sterlingbe került, több mint két évig építették és naponta 800 000 ember keresi fel. Kobe, a hajdani főváros, Santika nevű csikagájára büszke. A Santika — amelyet kis kerületekre osztottak, — egy szintben van a föld alatti vasúttal, és néhány vonal érinti is. Ez megkönnyíti a vásárlók dolgát, a külvárosban lakók a

föld alatt eljuthatnak a csikagá- jába, anélkül, hogy a szennyezett levegőjű belvárosba mennének. A csikagáját nagy kereskedelmi vállalatok igazgatják.

Az orvosok még nem fejezték be a vizsgálatokat, amelyeknek az a célja, hogy megállapítsák ártalmas-e az egészségre a huzamosabb föld alatti tartózkodás, vagy sem. A csikagáják alkalmazottai egyelőre arra panaszkodnak, hogy a szellőztető-berende- zésekből túl száraz levegő áramlik, és kiszárítja bőrüket. A föld alatti üzletek tulajdonosai emiatt dolgozóiknak krémeket és vitaminokat adnak.

A csikagájákban vastag falu épületeket emelnek, hogy a legerősebb földrengéseknek is ellenálljanak. A föld alatti városok beleilleszkednek a föld színén épült házak beton-tartóoszlopai közé. A japán szigeteken, mint ismeretes, a legtöbb helyen puha homok, vagy porózus láva alkotja a talajt, amely nem bírja el a magas építkezést. Többek között emiatt drágák a városi telkek. Tokióban például a belvárosban egy házhelyért hatmillió fontot is elkérnek. A városrendezők azt jósolják, hogy húsz év múlva minden nagyobb japán város alatt egy majdnem ugyanakkora föld alatti város lesz.

(The Economist)

Ártalmas-e a televízió sugárzása?

Nemrég tették közzé a hírt, hogy a hazai televízió-tulajdonosok száma elérte a milliót. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy jobb műsort több millió néző figyel egyszerre. Tény, hogy általában sok időt töltünk a televíziós készülék képernyője előtt, mely végeredményben a röntgencsöveknek egy fajtája. A gyógyászatból ismert röntgensugarak nagyobb adagja köztudomásúan káros az emberi szervezetre. Ennek kapcsán felvetődik a kérdés: mi a helyzet a televíziós készülékek által kibocsátott sugarakkal?

A televíziós vevőkészülékek működése közben keletkező sugarak a nagyobb hullámhosszúságú röntgensugarak csoportjába tartoznak és igen gyenge az áthatolóképességük. A sugarak legnagyobb részét a cső üvegfala elnyeli, a maradékot pedig a cső előtt lévő védőüveg teszi ártalmatlanná. A sugárzás, ami a televíziónézőt érheti, legrosszabb esetben olyan erős, mint egy világító számlappal ellátott karóra sugárzása, de többnyire még annak mértékét sem éri el. Rendkívül érzékeny műszerekkel számtalan mérést végeztek a szakemberek a képcsövek előtt és egyszer sem tudtak kimutatni káros mértékű sugárzást.

Háztáji baromfitenyésztés Szekszárdon

| — Megéri?

iiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiinnna _

4

4i mw

FEJEZETEK VRÓNAY 7>AL NAPLÓJÁBÓL §

— Csak annak, aki nem. sajnálja a fáradságot.

A kérdésre dr. Kanyó Mihály, a szekszárdi baromfitenyésztő szakcsoport elnöke válaszolt. Ö maga is számottevő háztáji állománnyal rendelkezik, tehát a válaszában benne van a saját közvetlen tapasztalata is. Fejős János, a földművesszövetkezet illetékes vezetője ugyancsak igenlő választ adott a kérdésre.

Tulajdonképpen azért az anyagi haszon oldaláról közelítem meg e témát, mert a városban ez nagyon általános beszédtéma, s mindenki ezt az oldalát feszegeti. „Hallottad? Ikszék 20 000 forintot kaptak a tyúkokból — tisztán. Ipszilonék azt sem tudják, mit csináljanak a sok pénzzel, a baromfi annyit hoz.” A megjegyzések legtöbbje mögött félreérthetetlen irigység lappang. Többen már-már ilyen megjegyzésekre vetemednek: „Hogy engedheti meg az állam? Ez már valóságos kapitalizmus, tőkésedés.”

Sokan más oldalról kezdik ki a szekszárdi háztáji baromfi- tenyésztést. Rengeteg az ellenzője. Persze nem hivatalos körökben, hanem azon kívül.

Mi igaz. mi nem igaz az anyagiakból?

Igaz, hogy jelentős jövedelmet biztosít

— Úgy számolunk — mondja dr. Kanyó Mihály — hogy a jól beállt tojóhibrid-állományban egy-egy tyúk átlagosan 100 forint hasznot hoz. Tehát a takarmányozási költségek leszámítása után ennyi marad meg, vagyis ennyi a munkadíj. Azaz ebből le kell számítani az eszközök és épület beruházási, illetve amortizációs költségeit, mert ez is jelentős.

Hogy mennyit kell számítani épület- és eszközköltségekre. az esetemként változik. Adottságainál fogva ki szerencsésebb, ki kevésbé szerencsés helyzetben van. Az egyik a régi. használaton kívül álló istállót rendezi be erre a célra, a másik a kamrát, a harmadik a padlást, vagy a szuterént. Az eszközöket is az egyik a boltban kénytelen megvásárolni. a másik házilag elő tudja állítani. Az egyik több pénzt igényel, a másik kevesebbet és több munkát. De semmiképpen sincs ingyen. A helyiség fűtéséről, világításáról nem is beszélve.

Aki hozzákezd egy 2—300-as tojőállomány megteremtéséhez, azzal kezdi, hogy megvásárolja a csibéket. Ez egyrészről nagy rizikó, másrészről pedig hallatlanul figyelmes, precíz, állandó lekötéssel járó munkát igényel. Ugyanígy később is. Szigorú gondozási. takarmányozási előírásokat kell betartani, különben egyik napról a másikra kárba veszhet az anyagi befektetés, fáradozás egyaránt. A Kadarka utcában Főgleinéknél a feleség nincs állásban, tojóhibriddel foglalkoznak és ez szinte az egész napját kitölti, kora reggeltől késő estig. Több lekötöttséggel, munkával jár, mintha állásban lenne. Ahol a hivatali, vagy üzemi munka mellett látják el az állományt, olyan hihetetlen fáradozást. sok éjszakázást jelent, hogy legtöbben egyszerűen nem is bírnák fizikailag. Az ilyen ember úgyszólván mindenről lemond: hajnalban kel, hogy sietve elláthassa a baromfiakat, rohan a munkahelyére, a nyolc óra leteltével rohan haza, folytatja. amit reggel elkezdett. Alvásra alig jut néhány óra.

kormányprogram végrehajtó: ban tulajdonképpen Szekszá volt az úttörő. Kísérletképp itt kezdődött meg legelőször' szervezett háztáji baromfitenyé tés. 1964-ben kezdték mindös: 2000 tojóhibriddel. Az első zökkenői mellett látni leheti hogy komoly mennyiségű ál lehet produkálni e módszen így a következő évben, 1965-t 10 000-re növelték az állomán 1966-ban pedig 22 000-re, ez é\ pedig 35 000-re tervezik a szí csoport állományát. Ezzel p huzamosan a következőképp alakult a népgazdasági ellátó eladott, tehát áru tojás mennyi ge. 1962-ben mindössze 1621 darabot vásároltak fel a vár ban, beleértve a szerződött nem szerződöttet egyaránt, múlt évben csak a szakcsopc tenyésztők több mint 3 millió jást adtak a népgazdaságnak.

| Tehát igaz a ^—^5—30 000

* *** forintom inv*

forintos jövedelem is esetenként, de e mögött hihetetlen nagy munka, áldozat van. De az a baj. hogy aki e témáról beszél, csak a 20—25—30 ezer forintot veszi figyelembe, a munkát nem. Minden fillérért keményen meg kell dolgozni, minden fillér mögött munka, termelés, új érték előállítása van, semmiképpen sem a rosszmájú megjegyzésekben szereplő „tőkésedés”. Ugyanis a valóban meglévő kedvező lehetőségek ellenére sincs mód arra. hogy valaki korlátlanul növelje a jövedelmét, hasznát, mert az emberi munkabírás véges. Munka nélkül pedig nincs jövedelem.

Közben megjelentek a piac az élő baromfival. A szaké port jóvoltából a vásárlók csobban juthattak baromfih mint egyébként, tehát kedvezi befolyásolták az árat. Saji még nem sikerült rendszere tenni az élőbaromfi-ellátí mert egyszerre jelentek meg piacon nagy tétellel, de az ic már úgy állítják be az ál mányt, hogy lehetőleg fokoza san kerüljön a piacra a váj való baromfi.

Jelenleg 104 a-------- rosban

I

de kapcsolódik egy másik, talán az előbbinél is lényegesebb szempont: a város ellátása. Mindenki tudja, hogy a központi húsellátás nem a legjobb Szekszárdon. de az egész országban sem. A vezetők is számtalanszor beszéltek már róla a nagy nyilvánosság előtt. Az állami vállalatok, tsz-ek ugyan évről évre fejlesztik állományukat, de a rohamosan növekvő igényekhez képest ez is kevés. Feltétlenül szükséges a háztáji lehetőségek — például a baromfitenyésztés ■— fokozottabb kihasználása is. Nem véletlen, hogy ennek a megszervezését, irányítását, az ehhez szükséges feltételek biztosítósát a kormány feladatul tűzte ki a földművesszövetkezetek részére. Tehát népgazdasági érdek, hogy ahol csak lehet, vállalkozzanak háztáji baromfitenyésztésre.

Érdemes megemlíteni néhány számadatot. Az erre vonatkozó

szakcsoport. Érdekes, hogy el sorban nem a paraszti foglal] zásúak vállalkoznak, hanem kább nyugdíjasok, hivatalnok' értelmiségiek, munkások. Töt nyire olyan emberek, akik: mint fizetéskiegészítés is nagy jól jön ennek jövedelme.

Boda Fereni

A SZEKSZÁRDI vasboltban

leltározás miatt az árusítás szünetei

Előreláthatólag márcii 29-e körül ismét készségg állunk kedves vevőink rei delkezésére. Addig is a v; sárlók türelmét kérjük. To na megyei Nép bolt V. 24. s Vasbalt Szekszárd.

iiimiiiiiiiiiimiiitiiimiiiiiiiimiiiiiiiimiiimiiiiimimiimimiimiiiimiiimimimmmimii

■■■immiiiEimillllllll

— 220 —

Ezt a rajtaütésszerű puccsot Hír György elhamarkodta, aki üzleti szempontokat tartva szem előtt, időnek előtte kezdte meg a vállalkozást. Ennélfogva a kormány is megtette a szükséges intézkedéseket, és Karácsfánál több felkelőt le is tartóztatott — köztük Héjjas Ivánt, páter Bónis Arkangyalt, Budaházy Miklóst, azután Apáthy Lászlót, aki a Margit körúti fogdában elkeseredésében ereit felvágta, és ennek következtében meg is halt ott. Én ekkor egy napilapban nyilatkoztam, mely interjúnak az értelme kb. az volt: a románok megszállták Erdélyt, az erdélyiek pedig minket, magyarokat, akiknek nem érdeke ma már az integritás.

Nem érdektelen még azon epizód sem, amelynél dr. Ulain Ferenc, dr. Szemere Béla és egy Bobula nevezetű lettek letartóztatva 1923-ban.180 Ugyanis egy Döméi nevű szélhámos németet

120 1923 novemberében zajlott le Németországban a horogkeresztesek első nagy megmozdulása: célja Münchenből kiindulva puccsal megdöntenl a német kormányt. A Ludendorff és Hitler által vezetett fasiszta szervezkedés szoros kapcsolatban volt a magyar faj - védőkkel, Gömbös Gyulával, dr. Ulain Ferenccel és másokkal. A német ellénforradalmárokkal való kapcsolat és egy magyarországi puccs előkészítésének vádjával 1923 november elején letartóztatták dr. Ulain Ferencet és társait. A Prónay-naplóban említett Dömét; helyesen Döhmel Frigyes bajor ellenforradalmár áUítá- sa szerint a magyarországi puccs katonai vezetői Pró- nay Pál és Héjjas Iván lett volna.

— 221 —

Bethlenek felbéreltek azsan provokatőrködésre. Ezen utóbbi, Bauer és Ludendorff emberének adva ki magát, hozzám is beállított. Az ismert Bauer-féle terv szerint a hackenkreuzlerek120 121 készen állnak — mint mondotta — a felvonulásra a vörös Bécs és a csehek ellen. Hány emberrel és fegyverrel számíthatnak énnálam? Én azonban mindjárt kiéheztem ennek az ismeretlen egyénnek a provokatív szándékát, azért lakásomból kidobtam. Ulainék azonban bedőltek a Bauer névnek, véle tárgyalásokba bocsátkozva, írásbeli megállapodásokat is készítettek, amelyekért azután le is lettek felségsértés miatt tartóztatva. Ez egy előkészített csapda volt Bethlenék részéről, főleg Ulainra, aki akkor egy igen kellemetlen ellenzéki interpelláló szerepét játszotta a képviselőházban.182 Ezzel a lefogatás- sal azután ártalmatlanná tették, és jó időre el is hallgattatták.

II. köt. 338—347. old.

isi — horogkeresztesek.

“ Prónay Pál itt arra utal, hogy 1923 nyarán a fajvédők, támadva a Bethlen-kormányt, leleplezték a kormánypolitikusok és kormányhivatalnokok korrupciós ügyleteit. A rohamosan növekvő infláció körülményed között igen nagy tőzsdespekuláció folyt. A kormányhivatalnoikok azokból a kibocsátásra kerülő részvényekből kaptak nagyobb mennyiséget, amelyeknek értéke a tőzsdén rohamosan emelkedett. Tekintettel arra, hogy a részvényeket kibocsátási áron kapták, « kötvények árfolyamának emelkedése nagy bassz— 222 —

A Tisza-gyilkosság pőrének tárgyalása

Az 1920. év nyarának legnagyobb szenzációját a Tisza-pör képezte, amelynek központjában mint attrakció Friedrich István gépészmérnök és gyártulajdonos a volt miniszterelnök és hadügyminiszter személye állott. Miután a közönség egy része Friedrich ártatlansága, a másik része pedig bűnössége mellett foglalt állást, ezért ebből igen sok társadalmi és politikai ellentét támadt. Ezen monstre-pörnek első etápja a katonai bíróságnál folyt le, melyet már hónapok óta tartó nyomozások előztek meg. A fent vázoltakból kifolyólag az egész egy pártoskodó politikai harccá fajult, melynél a fő cél nem azt képezte, hogy az a néhány hitvány gazember, akiket mint a gyilkosságban részes és tettes vádlottak, úm. Bodó István, Hüttner Tivadar, Stankovics László, Kéry Pál, Kertész stb. a méltó büntetésüket megkapják, hanem Friedrich Istvánt és esetleg más politikai ellenfeleket miképpen lehetne ebbe a pörbe belekeverni és kompromittálni.

hot biztosított tulajdonosaiknak. A támadássorozatot Ulain Ferenc Cegléden, 1923. Július 13-én elmondott beszéde indította ei. A panama ügyével a nemzet- gyűlésben is többen foglalkoztak. Ezzel kapcsolatban az ellenzéki képviselők több Interpellációt nyújtottak be. (Lásd Iratok az ellenforradalom történetéhez. L köt 1919—1921. U. Idád. Szikra 193«. 313—332. oki.}