Tolna Megyei Népújság, 1967. március (17. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-17 / 65. szám
1967. március 17. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 3 Mi van a 35 millió forint mögött ? A napokban a Tolna megyei Uépbolt Vállalat áruforgalmi osztályán beszélgettünk a várható áruellátásról, a tavaszi újdon- íágokról, a forgalomról, a bolt- íelyiségek szűk keresztmetszeté- •61. Egy ilyen közvetlen beszélgetés alkalmával számtalan >lyan érdekességet hall az em- )er, amely a kívülálló szemében íjnak tűnik. Újnak tűnik azért, nert a kulisszák mögé nem lát- íat, nem tudja, mennyi problé- nával, gonddal küszködnek a vállalat szakemberei, hogy a lakosság igényeit minél kevesebb janasz nélkül elégíthessék ki. Könnyű véleményt alkotni, el- narasztalni a helyi kereskedel- net egyes hiánycikkért. Jómagam is bosszankodom néhanap- án, ha valamit nem kapok meg izonnal a boltban. Bennem is elmerül sokszor, bizonyos, hogy i vállalat hanyagságának következménye a hiánycikk. A beszélgetés alkalmával aztán rájöttem, íogy legtöbbször igazságtalanul korholjuk a vezetőséget. Mert ki ehet például arról, hogy az évek apasztalataira támaszkodva be- izerzik a tavaszi árukészletet, mnek ellenére már a tavasz kezdetén elfogy. Ennek következében a részlegvezetőknek se éjelük, se nappaluk.^ Járják az or- zágot, keresik az árut, szerződő- eket kötnek ktsz-ekkel, iparvállalatokkal, nagykereskedelmi vál- alatokkal, hogy a készletet pool ják. 194 lakás, vagy 7500 televízió Az erőfeszítéseknek az elmúlt esztendőben megvolt az eredmé- lye. A vállalat az 1965. évihez 'iszonyítva kerek 35 millió fo- inttal többet forgalmazott! Az í többi időben hajlamosak vályúnk. hogy komoly számadato- :on, összegeken gondolkodás rélűi! átfussunk. Megszoktuk a nagy számokat, mert a szocializmus építése közben sok dolgunk akadt velük. Most azonban szakítsunk időt, nézzünk a 35 millió forint mögé. Milyen nagy szám a 35 millió forint, különösen akkor tűnik fel, ha kiszámítjuk, hány lakást, hány televízió- készüléket lehetne vásárolni belőle. Elgondolkoztató számok jönnek ki az osztásnál. Az említett összegért 194 kétszoba-összkom- fortos lakást és nem kevesebb, mint 7500 televíziót vásárolhatnánk. A Népbolt Vállalat nagyszerű eredményét még jobban kiemeli az a tény, hogy a nagy forgalmat nem éppen megfelelő körülmények között lévő üzlethelyiségekben bonyolította le. A boltok alapterülete alig haladja meg a 15 500 négyzetmétert, így a legtöbb helyre a túlzsúfoltság a jellemző. 1965-ben az üzletek alapterülete még 300 négyzetméterrel nagyobb volt, 1966-ban néhány egység megszüntetésével az eladótér még jobban összezsugorodott Az üzletekben a mostoha körülményeket igyekeztek ellensúlyozni az árubő,séggel és a választékkal. Áz életszínvonal tükörképe Természetesen hiába a kultúrált kiszolgálás, a bő választék, ha a vásárlók anyagi körülményei szűkösek. így a vállalatnál jelentkező hatalmas forgalom, a nagy vásárlókedv, a plusz 35 millió forint az emelkedő életszínvonal tükörképe. Tíz évvel ezelőtt nagy örömet jelentett egy családban, ha a megtakarított pénzből egy közepes színvonalú rádióra tellett. Televízióról altkor még csak álmodoztak. A mosógépekben, hűtőgépekben, a modem vonalú villany- és gáztűzhelyekben csak a kirakatban gyönyörködtek. Míg 1956-ban a vállalat egész évi forgalma alig haladta meg a 235 millió forintot. addig ez a szám az elmúlt évben több mint kétszeresére, 474 millió forintra emelkedett. A Tolna megyei Népbolt Vállalat a megyeszékhelyen, ezenkívül Tolnán, Pakson, Bonyhá- don. Mázán és Nagymányokon működik. A megye területén belül csupán egy városban és öt községben bonyolítja le forgalmát. A 35 millió forint így még sokkal többet jelent. Az em'ített területek összlakossága alig éri el a 60 ezret. Mégis, ha gyors számvetést készítünk, azt tapasztaljuk, hogy az elmúlt évben a nevezett területen egy lakó 7800 forint értékű árumennyiséget vásárolt a Népbolt Vállalat üzleteiben. És hogy volt miből vásárolniuk, azt misem bizonyítja jobban, hogy készpénzben 26 millió forinttal többet, fizettek, mint 1965-ben. Néhány érdekes számadat A vállalat szakembereivel történt beszélgetés alkalmával néhány érdekes számadatot soroltak fel a részlegvezetők, amelyek közül érdemes párat megemlíteni: rádióból 800. hűtőszekrényből 603, gáztűzhelyből 2400, televízióból 260 darabbal többet adtak el, mint 1965-ben; bútorból is 5 millió forinttal volt nagyobb a forgalom. Vágott baromfiból 150 mázsával, tejből pedig 350 ezer literrel vásároltak többet a dolgozók. Az adatokat hosszan sorolhatnám, de felesleges, mert nem bizonyításnak szántam. Mindenki tudja, és főleg érzi. még akkor is, ha nem vallja be, hogy az elmúlt néhány év alatt hatalmas változáson ment keresztül a megye valamennyi községe és ezen belül természetesen a családok is. Akadnak néhányan. akik az életszínvonallal kaDcsolatban egyhelyben topogásról beszélnek. Ezek gondoljanak a plusz 35 millió forintra és készítsenek magukban számvetést, nézzenek körül házuktáján, hasonlítsák össze otthonukat a tíz év előttivel. Fertői Miklós A vállalatok 90 százaléka oszt az idén nyereségrészesedést, vagy jutalmat A vállalatok múlt évi mérleg- szegek felülvizsgálata előrelátha- leszámolóinak hatósági felülvizs- tólag a hónap végére fejeződik ;álata megkezdődött. A pénzügy- be. * ninisztériumtól kapott tájékoz- ________________________________________ A másik tsz is jó Azt mondja Füves József, a tamási Széchenyi Termelőszövetkezet elnöke, „három-négy év óta az úristen is megfeledkezett rólunk”. A kifakadás kicsit erős, de van valami a dologban. Kétségtelen, hogyha Tamásiról, illetve tamási tsz-ről van szó, mindig a Vörös Szikra Termelőszövetkezetet emlegetjük, mintha nem is lenne másik közös gazdaság Tamásiban, csak a Vörös Szikra. A helyzet az, hogy a Széchenyi Tsz is jó, sőt igen jó szövetkezet. Annak ellenére, hogy évek óta nem kap hitelt a beruházásokhoz, sokra vitte. A vezetők szerint 1960-ban semmije sem volt ennek a közös gazdaságnak, egy karót vertek le a szántóföldön, azzal jelölték ki a major helyét. Most viszont az 1426 hold közös szántóval rendelkező gazdaság 2000 hízott sertést eladott tavaly az államnak. Négy év óta mindig a megye legjobb szövetkezetei között szerepel a termelési versenyben a közepes nagyságúak kategóriájában. A csúcsot most érték el a Széchenyi Tsz tagjai és vezetői, ugyanis felterjesztették a szövetkezetei az országos termelési- versenybe. Az egy dolgozó tagra jutó átlagos részesedés tavaly, illetve a legutóbbi zárszámadáskor 20 642 forint volt, az egy holdra jutó bruttó termelési érték 3221 forint. Tartalékoltak 227 ezer forint készpénzt, ezenkívül takarmányra, meg vetőmagra 478 ezret. A forgóalap 16 százalékkal nőtt egy év alatt. Munkafegyelmi probléma nincs a tsz-ben. Feltétlenül pozitív tény az is, hogy a megalakulás óta ugyanaz a vezetőgárda irányítja a Széchenyi Tsz-t; Füves József elnök, Kovács Tivadar főagronómus és Tímár Bálint főkönyvelő. Kajdacson semmi sem megy? Hatalmas, indulatos vita volt a kajdacsi Aranykalász Tsz tervtárgyaló közgyűlésén. A vitába személyeskedés is keveredett bőven és nyilvánvalóan megmutatkozott, hogy nagyok az ellentétek a tagságon belül is, és a tagság meg a vezetőség között is. i Egy tag már nem bírta a közgyűlés félidejében, s kiment a terem hátsó bejáratán, halkan és eléggé csüggedten jegyezve meg: „Mindenki csak a magáét rendezi”. Az elnök és az ellenőrző bizottság elnöke egyaránt kifejezte azt a véleményét, hogy ilyen körülmények között nem is fog javulni a szövetkezet eredménye, munkája. Szeretnie! Zsigmond tsz-elnök elmondta a közgyűlés előtt, hogy tulajdonképpen 1960 óta négy-öt ember hatása, befolyása érvényesül az Aranykalász Tsz-ben, emiatt olyan gyakori a vezetőcsere. Persze, sajnos, megvan az ok a támadásra most is, hiszen jóval kevesebbet fizetett a szövetkezet, mint amennyit tervezett. Pedig az elmúlt esztendőben kedvezett az időjárás a növénytermesztésnek. Kajdacson gyenge búzatermést takarítottak be. Az alapvető baj mégsem közvetlenül a gazdálkodásban rejlik, hanem a politikai és szervező munka hiányosságaiban. Egy sommás vélemény igen határozottan utal ezekre a hiányosságokra, a kajdacsi közszellem fogyatékosságaira: „Kajdacson nem megy semmi. Nem megy a tsz, nem megy a KISZ, a nőtanács, nem megy az úttörő”. Megkérdeztem az illetőtől, hogy miért? Erre nem tudott egyértelmű választ adni. Viszont arra igen, hogy mit csinálnak a kajdacsi emberek. Azt mondta: házat építenek. Ezek szerint mégsem megy minden olyan rosszul. (gemenczi) atás szerint az előzetesen össze- jyűjtött néhány fontosabb adat .zt - mutatja, hogy népgazdasá- ;unk vállalati szektorában 1966- lan a pénzügyi eredmények a er vezet Inéi kedvezőbben ala- LUltak. A vállalatok tavalyi nyeresége öbb mint tizenhárom százalékul magasabb a tervezettnél, és ! többletnek a fele az anyagi ér- lekeltség különféle jogcímein a 'általatokat illeti meg. Ezért az pari vállalatok összességükben itlagosan csaknem tizennyolc- lapi bérnek megfelelő, mintegy ,5 milliárd forint nyereség- észesedéssel számolhatnak. Ez íz összeg harminc százalékkal oagasabb, mint az előző évi. A népgazdaság többi ágában is l korábbi évet meghaladó jöve- lelmeket értek el. Az építőipari 'állalatok több mint tizenkét- lapi bérnek megfelelő összeget, 'agyis száznyolcvanmillió fo- intot kapnak. A mezőgazdasági igazathoz tartozó vállalatok át- agos részesedése ugyancsak meghaladja a 12 napi munkabért — :gy évvel ezelőtt az átlag hu- zonöt százalékkal alacsonyabb 'olt. A közlekedéshez és a belkereskedelemhez tartozó vállala- ok jutalmazási alapja kereken izenöt napi bérnek felel meg. A vállalatok mintegy kilencben százaléka kap az idén nye- ■eségrészesedést. vagy jutalmat, is jóval többen kapnak maxi- nális, négy heti bérnek megfe- elő részesedést. A mérlegbe?:'"'v’ók és ezekkel issaefüggésben a .részesedési ősz A munkások fegyelme ■ — a veze Az elmúlt hetek üzemi., szak- szervezeti tanácskozásain több hozzászólásban is elhangzott, hogy az 1967. évi tervek teljesítésének feltétele a szilárdabb munkafegyelem. Kifogásolták azonban a munkások, hogy felelős üzemi vezetők gyakran túlságosan is egyoldalúan értelmezik a munkafegyelmet. A vélemények lényege ez volt: „Ha egy munkás elkésik a gyárból, eljárást indítanak ellene — jogosan. Ha hibájából selejtes lesz a termék, kártérítést fizet, — szintén jogosan. Bármilyen formában megsérti az üzemen belüli fegyelmet, számíthat rá, hogy nem marad büntetlenül. Rendjén van ez, hiszen az üzemi élet feltétele a fegyelmezett munka, s ezt meg kell követelni, még ha kisebbek is a károk. Kevés vezető beosztású dolgozót vonnak azonban felelősségre akkor, ha a munkás órákig tétlenségre kényszerül a gép mellett, mert hiányzik az anyag, késik a rajz, vagy nincs megfelelő szerszám, pedig gyakran milliós értékek forognak veszélyben”. A fegyelem egyoldalú értelmezése joggal bántja a munkások igazs égérzetét, hiszen tudják, hogy kényszerű semmittevésük igen gyakran a belső üzemi szervezetlenségből, a felületes irányításból ered. Igaz, a késést, a felesleges gépállást — általában a munkás fegyelmezetlenségét — könnyű megállapítani, hiszen a legtöbbször szemmel látható, idővel mérhető és alaposabb vizsgálatot nem igényel. A műszaki és gazdasági vezetés fegyelmezetlenségére azonban sokszor csak jelekből lehet következtetni, pontos megállapításuk sokoldalú elemzést, alaposabb körültekintést kíván. Mégis nagy szükség lenne erre, mert — példák bizonyítják, — megéri a fáradságot. Nem oly régen több vállalatnál megvizsgálták a gépek állásidejének okát, s megállapították, hogy mintegy 60—70 százalékban a termelés szervezetlenségéből adódtak. A jobb anyag-, alkatrész- és szerszámellátásra hozott intézkedések, a szállítások megjavítása, a tervszerűbb és ütemesebb munka üzemenként átlagosan 20—30 százalékkal csökkentették az állásidőt. Ez a tapasztalat is igazolta, hogy a fegyelem másik oldalának erősítése, a vezetési színvonal javítása, Igen nagy vállalati és népgazdasági tartalékot jelenít. Nemcsak az üzemek vezetői, de a munkások számára sem közömbös, hogy milyen mértékben javul a szervezés, az irányítás fegyelme. Törvényszerű, hogy ahol nagyok a termelési zavarok, ott soványabb a fizetési boríték, sőt, veszélyben forog az egész évi nyereségrészesedés. Jogos tehát az igény, hogyha az üzemek vezetői szigort követelnek a munkástól, ugyanúgy követeljék ezt meg önmaguktól, a termelés bármely irányító posztjára beosztottaktól is. Hasznos és követendő módszer, ha a kétoldalú fegyelmezést kiegészíti a közösség nevelőereje. Á múlt év nyarán egyik üzem műszaki vezetője súlyos bírálatot kapott, mert nem bízott beosztottjaiban és mindent maga akart elvégezni, A következménye természetesen kapkodás, szervezetlenség, a feladatok felületes megoldása lett. Először arra hivatkozott: nem látja biztosítottnak beosztottjai munkájának alaposságát, később azonban, amikor tényekkel bizonyították, hogy a helyszíni irányításra, ellenőrzésre, a munka számonkérésére emiatt nem jut ideje, nehezen ugyan, de belátta hibáit és változtatott munkamódszerén. A januári termelési tanácskozáson már kiderült, hogy régi munka- módszere hibáinak beismerése cseppet sem csorbította tekintélyét, sőt megerősödött vezetési stílusa, és rövid idő alatt egységesebbé kovácsolta az üzem kollektíváját. De lényegében ezzel teremtette meg annak feltételét is, hogy minden dolgozótól — munkástól és műszakitól egyaránt —, fegyelmet követelhessen. A jövő gazdálkodási rendje a vállalatok önállóságára épül, az üzemek munkáját gazdaságosságban, ' sőt nyereségben mérik. Az új mechanizmusra való felkészülés időszaka, a még hátralévő 10 hónap, joggal kívánja, hogy a fegyelem másik oldalának erősítése érdekében az eddiginél több — műszaki elemzés, munkaszervezési rendszer felülvizsgálata, s még egy sor egyéb — intézkedés szülessen. De nem csupán ez a feltétele a magasabb fokú — nem annyira munka-, mint inkább termelési fegyelemnek. A vezetői felelősség felkeltése, önállóság és öntevékenység. határozott és személyt nem tekintő erély, az emberekben való bizalom, mind-mind módszere a szocialista vállalat- vezetés kétoldalú fegyelmezésének. A munkások igazságérzete is úgy kívánja, hogy üzemeink igazgatói és műszaki vezetői éljenek vele.., KOVÁCS ANDRÁS
