Tolna Megyei Népújság, 1967. március (17. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-16 / 64. szám
8987. március IG. TOLNA MEGYEI NEPŰJSAG 3 FAVASZ a kertészeiben \ síóagárdi Sió Gyöngye Termelőszövetkezetben melegágyakba helyezik el a paradicsompalántákat. Ülést tartott a közalkalmazottak szakszervezetének választmánya A közalkalmazottak szakszervezetének huszonöt tagú választmánya kibővített ülést tartott március 15-én. a Várközben lévő klubhelyiségben. Az ülésen Bertha Kálmán ismertette a választmány beszámolóját, amelyet a március 29-én megtartandó vezetőségválasztó küldött-közgyűlés elé terjesztenek. Az írásos beszámolót a választmány néhány javaslattal kiegészítve elfogadta. Az ülésen részt vett, és a köz- alkalmazottak szakszervezetének központi vezetősége nevében felszólalt dr. Vígh Dezső, a Tolna megyei Tanács elnökhelyettese is. Ez volt egyébként az utolsó választmányi ülés. mivel a jövőben nem választják újjá ezt a testületet. Az ülésen dr. Vígh Dezső a közalkalmazottak szakszervezetének központi vezetősége ne. vében értékes tárgyjutalmat adott át Kertai Józsefnek, aki az elmúlt négy évben mint választmányi tag kiemelkedően dolgozott. Megalakult az ország első általános fogyasztási és értékesítő szövetkezete * Megalakult, s április elsejével megkezdi működését a komlói általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet. A szövetkezet neve, — amelyet az ország más vidékein még ma is általánosan használt földművesszövetkezet elnevezés helyett választottak —, jól érzékelhetően utal arra a munkaegység-előleget. A tavalyi termésátlagokat vették figyelembe, s hitelfedezetnek a termelő- szövetkezettől nem fogadták el az eredeti termelési tervet, amely viszont előfeltétel lett volna annak a hitel birtoklásának, amely- lyel biztosíthatták volna a 15 forint munkaegység-előleget. S itt kezdődik az ellentmondás. Tehát mi is a helyzet? Valami pokoli mechanizmus következtében a mőcsényi szövetkezeti gazdák úgy érzik, hogy a szorgalomért büntetés jár. A járási bankfiókot kötik a rendelkezések és emiatt kifejezetten népgazdasági szemlélettel, most nem tudták megközelíteni a mőcsényi Mező Imre Tsz gondját. Ha ugyanis a közös gazdaság vezetői és tagjai nem törekedtek volna a mindannyiunk zsebét terhelő állami dotációból kilábalni, akkor tavaly körülbelül egymillió forint vissza nem térítendő állami hitelre számíthattak volna, és legalább eny- nyire az idén is. Egymillió forintra. Ez nem elírás. A bank ezt az egymillió forintot minden további nélkül kiutalta volna, mint ahogyan meghatározott összeget folyósítja Cikónak is, ahol a gazdálkodás feltételei nagyjából megegyeznek a mőcsényi vei. A különbség — hangsúlyozzuk — annyi csupán, hogy a mőcsényiek fejlődésre, amelyen a földművesszövetkezeti mozgalom az ország egész területén átment. Az új szövetkezet elsődleges célja az hogy megjavítsa a 30 000 lakosú baranyai bányászváros, valamint a körzetéhez tartozó nagyobb bányásztelepülések áruellátását. megelégelték a kölönc szerepet a népgazdaság nyakán. De folytassuk az okfejtést. A gyenge mőcsényi termelőszövetkezet a körülbelül egymillió forint vissza nem térítendő hitelt minden további nélkül megkapta volna, de a közepesnek induló, erősödni szándékozó mőcsényi tsz azt a körülbelül 130 ezer forint hitelt, amivel a 15 forint munkaegység-előleget biztosítaná, már nem kapta meg. Tehát ha gyenge, akkor az egymillió forintot minden további nélkül, de ha erősödni akar, a 130 ezret nem. Gondolom, a helyes elv bürokratikus eltorzulását figyelhetjük meg: a pénznek szeme van, meg kell nézni, hova adjuk a népgazdaság forintjait. De még mennyire, hogy meg kell nézni! Csak persze ne fejetetejére állított bölcsességgel. Ha ugyanis világos fejjel és népgazdasági szemlélettel közelítjük meg a mőcsényi kérdést, továbbá segítségül hívjuk a logikát, akkor a következőképpen mérlegelünk. Itt van ez a mőcsényi tsz. Már nem gyenge, de igazság szerint még csak papíron közepes. A helyi vezetés a 15 forint munkaegység-előleg biztosításával semlegesíteni képes a munkamorált várhatóan zavaró 16 forintot, amelyet Cikó, Megvalósuló gondoskodás Interjú a gyermekgondozási segélyről Fontolgatják, latolgatják az új jövevénnyel gyarapodó családoknál, hogy miként döntsenek. Az újdonsült kismamákat látogató munkatársakkal és szűkebb baráti körben gyakori a téma: Éljen-e a családi tűzhely melegéről gondoskodó édesanya az új törvény adta lehetőséggel, igénybe vegye- e a gyermekgondozási segélyt? Felkerestük Bakos Ferencné eivtársnőt, a Társadalombiztosítási Főigazgatóság megyei igazgatóját, hogy tájékoztatást kér ■ jünk tőle a gyermekgondozási segéllyel kapcsolatban. — Első kérdésünk lenne: Kik jogosultak a segélyre? — — Gyermekgondozási segély igénybevételére azok az 1967. január 1-én, vagy az ezt követő időben szülő anyák jogosultak, akik munkaviszonyban, — kisipari, mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagsági viszonyban — állnak. A IX. pártkongresszus javaslatára törvénybe iktatott gyermekgondozási segély — a félreértések eloszlatása végett mondom — nem társadalombiztosítási, hanem jogviszonyból eredő szolgáltatás. — Van-e ennek jelentősége? — Igen. Elsősorban a gyermek - gondozási segély kérésének megindítása, a feltételek számbavétele és az igényjogosultság elbírálása szempontjából jelentős ez. — Milyen feltételeket szabtak a rendelofben a segély igénybevételéhez? — Különbséget kell tenni a munkaviszonyban álló, a ktsz- és tsz-tagként jelentkező anyák elbírálásakor. A gyermekgondozási segély összege havi 600 forint, kivéve a tsz-tag és tsz-alkalmazott anyákat, akik 500 forintban részesülnek. Ikreknél természetesen kétszeres a havi összeg. A munkaviszonyban lévő anyáknál a szülés időpontját megelőzően, 12 havi folyamatos munkaviszonyt (itt csak 30 napnál rövidebb megszakítás lehet) kell igazolni. Kormányunk gesztusa, nagy kedvezménye, hogy nem zárják ki a folyamatos munkaviszonnyal nem rendelkező anyákat sem, ameny- nyiben a szülést megelőző másfé' esztendőn belül igazolható a 12 hónapos munkaviszony. Gondolnak ezzel azokra, akik családi, időre otthonukban maradtak. Természetesen a teljes munkaidőben dolgozók kaphatják a segélyt. — Hasonlóak a feltételek a ktsz-eknél dolgozó anyáknál, de náluk nem munkaviszonyról, hanem tagságról van szó. A mező- gazdasági termelőszövetkezeti tagsággal rendelkező szülő anyánál a közös munkában való részvétel a mérvadó. Náluk az a feltétele a segélynek, hogy a szülést megelőző naptári évben, vagy a szülés előtti 12 hónapban igazoljanak 120 napi közös munkát. — Milyen kedvezmény rejlik e kettős lehetőségben? Próbálnánk talán — ha lehetne — példával is illusztrálni. — Van kedvezmény, elsősorban az évközbeni szüléseknél. Ha például idén június 1-én szül majd egy tsz-asszony, akkor 1966. január 1-től december 31-ig, vagy pedig 1966. június 1-től 1967. május 31-ig kell, hogy meglegyen a 120 napi közösben végzett munkája. Lehetséges, hogy például az 1966- os évben nem lenne meg a 120 napja, de a második számítás szerint már igényjogosulttá válhat. — Elérkeztünk a sok fiatal ir».a- mát foglalkoztató kérdéshez: Mi a tennivalója a segélyt igénybe venni szándékozó anyának? Sok a tévedés és találgatás e téren. Honnét kérje, mit és mikor? Munkaadójához, szövetkezetéhez, vagy ide forduljon? — Ha úgy dönt az édesanya, hogy ezt a kedvezményt igénybe veszi, egyetlen' tennivalója van- 30 nappal szülési szabadságának lejárta előtt írásban kérje munkaadóját, vagy a tsz-t, hogy gyermekének gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot adjanak. Ennek ideje megegyezik a segély folyósításának idejével-. Félreértések elkerülése céljából itt említeném, hogy az anya a gyermekgondozási segély idején is jogosult minden szolgáltatásra. Beszámít szolgálati idejébe, a nyugdíjjogosultságba, ha beteg lesz táppénzt és egészségügyi ellátást kap. Más tennivalója tehát az anyának nincs. Kérelme alapján a többi már a munkaadó. zetőhelyet), hogy mely időtől med. dig folyósítható a gyermekgondozási segély. Ez a segély a szülési szabadsággal együtt maximum harminc hónapon át fizethető minden egyes újszülött után. — Mikor kerül sor az első kifizetésekre? — Számításaink szerint április 23-án jár le az elsőknek a szülési szabadság. Nekik még márciusban kérni kell — ha úgy döntenek — a gyermekgondozási segélyt. Azokról van itt szó, akik a 140 napos szülési szabadságból 28 napot már a szülés előtt igénybe vettek. A többség később jön. Mivel utólag fizetünk, az elsőknek május elején, majd havonta folyamatosan utaljuk ki a gyermekgondozási segélyt. — Hogyan szerezhetnek az érdekeltek egyénileg is tudomást arról, hogy mi illeti meg őket? _ — Hát... — mosolyog — a sajtó is sokat tehet tájékoztatásukért Fontosnak tartom, hogy máris felkészüljenek az üzemek, vállalatok, a termelőszövetkezetek vezetői, a szakszervezetek, a többi illetékes társadalmi szerv az egyéni tájékoztatásra. Jellemző ?. nagyfokú érdeklődésre, hogy telefonon és levélben máris sok munkáltató és tsz fordult hozzánk. Mi természetesen nem zárkózunk el a felvilágosítás elől, azonban egyéni tájékoztatást mi csak általánosságban tudunk nyújtani. Az igényjogosultság elbírálása helyi feladat, ott ismerik pontosan és konkrétan a dolgozó anya munkaviszonyának adatait, teljesítményét. — Befejezésül még egy kérdést engedjen meg. Hova fordulhatnak az anyák vita esetében? — Ha vita adódik az igényjogosultság és elbírálása körül, a munkajogi vitáknál szokásos módon kell eljárniok. A munkavállalók az illetékes munkaügyi döntőbizottságokhoz, a ktsz-tagok a KISZÖV-höz, a mezőgazdasági tsz-tagok pedig saját vezetőségükhöz fordulhatnak panaszukkal. — Felkészülten várjuk a munkaadóktól a gyermekgondozási vagy egyéb okok miatt rövidebb illetve a társadalombiztosítás feladata. A jogosultságot a munsegélykérelmeket — fejezte be tájékoztatását Bakos Ferencné, a az állami dotációs gyenge tsz fizet. Továbbá meg tudja fiatalítani a termelőszövetkezetet, éppen a 15 forint munkaegység-előleg biztosításával. Az időjárást nem lehet ugyan figyelmen kívül hagyni, de ha kedvez, akkor az iménti feltételek létrejöttével a feszített termelési terv sokkal reálisabban látszik. Körülbelül 130 ezer forint erejéig érdemes tehát a mőcsényi termelőszövetkezetnek bizalmat szavazni, éppen a népgazdasági érdekek szem előtt tartásával. Ezt a bizalmat azonban a termelőszövetkezet nem kapta meg és a bevezetőben említett elnöki felszólalás a megyei értekezleten ezt a kérdést óhajtotta feszegetni. Az a közéleti paradoxon nyilvánul meg itt, amivel még gyakran találkozunk az emberek elbírálásánál is. Nevezetesen: az adakozó, bőkezű jószívűséggel, a humánummal, a megértéssel a lógósokkal szemben, ugyanakkor szigorúsággal és rideg következetességgel az iparkodókkal szemben. Visszájára fordított igazság ez, de nagyon. SZEKULITY PÉTER káltató, a ktsz, vagy tsz állapítja meg, majd írásban értesíti a társadalombiztosítási szerveket (kifi— nyelven Kedden este dr. Jáki Lászlónak, a Testnevelési Főiskola adjunktusának előadásával fejeztük be a hat előadásból álló, szülők iskolája tanfolyamot. Szervezéskor még nem remélt, magas létszámú hallgatóság gyűlt össze minden alkalommal. Különböző képzettségű, de érdeklődési körükben egy ponton egybeeső, a gyermek, legféltettebb kincsünk alakításához, neveléséhez elengedhetetlenül szükséges elvekkel és módszerekkel ismerkedtek meg azok, akik hat alkalommal megtöltötték a nagytermet. Noha a hallgatók száma és a személyek nem voltak mindig ugyanazok, volt egy kis mag, 28 fő, akik mindvégig kitartottak. Részükre elismerésként, megbecsülésünk jeléül emléklapot adtunk át. Eziíton is köszönetét mondtunk a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulatnak, hogy biztosították az előadókat. Köszönjük az előadóknak, hogy igényes, lelkes előadásaikkal segítették megvalósítani iskolánk társadalombiztosítási igazgatóság vezetője. Somi Benjaminné beszélünk egyik fő célkitűzését: a szülők pedagógiai kultúrájának fejlesztését, az együttműködés elősegítését, közös nevelési céljaink megvalósításához. Együttműködés csak az elvek egyeztetése, tisztázása, a célhoz vezető módszerek ismeretében lehetséges. Ezt a célt szolgálta, az előadássorozat. Most már nyugodtan mondhatjuk. hogy megérte. Ha nem is egész tanulóifjiíságunk szüleinél, de jelentős részüknél elértük, hogy egy nyelven be- szélésünkhöz, az emberformálás, a megítélés és nevelési módszereink tekintetében is közelebb kerüljünk egymáshoz. Ez az élet, a társadalom igénye. A jövő. a még fejlettebb társadalom emberét, polgárát csak közös erővel, azonos ráhatásokkal alakíthatjuk. Bízunk abban, hogy a szülők kamatoztatni fogják itt szerzett ismereteiket. Tancz .Józsefné, szekszárdi I. sz. általános iskola igazgatóhelyettese
