Tolna Megyei Népújság, 1967. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-12 / 37. szám

3961. február 12. TOLNA MEGYEI NÉPfJSAG _______________________________________________________9 U tazás a rang korul A kérdést, hogy nőtt-e a ■™ földmű vesmumika rangja? direkt módon is felteheti az ember, de határozott, egyértelmű választ ne várjon. Rengeteg min­den tartozik ide, és talán még az sem mindegy, mikor és hol, télen, avagy nyáron tesszük-e fel a kérdést. Szakályon a válaszok tehát kizárólag Szakályra érvé­nyesek, még akkor is, ha ren­delkeznek az általánosításhoz szükséges elemekkel.. Erről a vidékről utazott Szek- szárdra 1965. nyairán egy idős gazda, hogy illetékeseket keres­sen és hívéket toborozzon a pa­raszt megjelölés eltiltása ellen. Kilincselt, elősaobázott. Hosszá és bonyolult panaszügyre számí­tottam magam is, s helyette ez a szépszál öregember csupán azt a kívánságát adta elő, hogy ne nevezzük az újságban sem pa­rasztnak a földművest, mert ez a jelző sérti, kisebbíti amúgy is. megnyirbált rangját, tekintélyét. Meddő, továbbá értelmetlen do­log lett volna megmagyarázni neki, hogy a rang nem ezen mú­lik. Mám azért mennék ed a fal­vakból a fiatalok, mert túl érzé­keny ak a „paraszt” megjelölésre, s az egykor földszerető ízág-vé- rig jó gazdák nem ezért tartják irigyelt foglalkozásnak sokszor a leghitványabb segédmunkási ál­lást is, hanem egészen másért. Többről, sakkal többről van szó. 1865 nyarán még hiányoztak azok a rendeletek, amelyék ma már léteznek. Erről van szó. Az önbizalom visszanyeréséhez azon­ban a szövetkezeti gazdákban is meg kell lenni a még több bátor­ságnak, saját munkájukat ők se tartsák lenézett foglalkozásinak. De másoktól se tűrjék el a le­nézést. Ennék viszont még min­dig rengeteg az összetevője. * szákályi szövetkezeti ház egyik irodahelyiségében két vállalati ember a főáliatte- nyésztőt várta. íme, itt a kitűnő alkalom megfigyelni újból vala­mit abból, ami nagyon hozzátar­tozik a paraszti munka rangjá­hoz. Érdekes, hogy a vállalati emberék nem keresik, hanem várják a főállattenvésztőt Talán nem túlzottan szubjektív véle­mény: szí rn pattkusabb volna, ha nem azt várnák, hogy rendelés­re jöjjön be hozzájuk az üzlet­felekhez a főállaittenyésztő, ha­pern elindulnának megkeresni. Ennek ellenére a vállalati em­berek udvariasak és már keres­kedők. Annikor megérkezik a fő- állattenyésztő, nyomban indulnak. — Az idő pénz — mondta az egyik vállalati ember. Most nem róluk van szó. Hány­szor, meg hányszor feledkeztek el a megyétől, vagy a járásitól ér­kező üzleti partnerek, hogy az idő a termelőstó vetkezetnek is pénz. Gyakran állítottak be az irodára azzal, hogy tessék sürgő­sen előkeríteni az elnököt, vagy a főasronómust. S valamelyik szövetkezeti, gazda már loholt is, ez a .gazda, aki valamikor nem ezt szokta meg, hogy szirénszóra küldöncszolgálatot teljesítsen, ha­nem azt szokta meg, hogy hozzá levett kalappal megy be a keres­kedő. Mi következik ebből. Sok min­dem. A párt és a kormány hatá­rozatait egyebek között úgy is olvashatjuk, hogy ne csak a gaz­dasági oldalát lássuk. Ha a fez­ek és a vállalatok egyenrangú partnerek lettek, akkor éri pél­dául arra gondolok, hogy ez a paraszti munkának ismét rangot tartást ad. • Talán még azt te meg fog- -*■ juk érni, hogy amikor a kereskedő jó üzletet csinál, ak­kor minden esetben kezet ráz azzal a tsz-taggad is, aki az extrém minőségiét produkálta, két kezével, szorgalmával, a hajnali kelésekkel) meg a késő esti le­fekvésekkel. Azért jut ez az em­bernek eszébe Szakályban is, mert egy idő óta tavasztól őszig küldöttségek keresik fel a ter­melőszövetkezetet. A legelőgaz­dálkodást tanulmányozzák. Ki- nek-kinek meg van az érdeme abban, amit a Kapos völgyében a ta pasztal ók látnak és saaíkáiyl módszerként hazavisznek. Hiva­talból néhányszor él kellett kísér­nem a szákályi módszert tanul­mányozni óhajtó vendégeiket. Mindig feltűnt, hogy a tagok­tól nem kérdezett soha senki, semmit. Mintha ott sem lettek volna: kihajtották a jószágot, be­állították a villanypásztort, szó­val statisztáltak ott, ahol tulaj­donképpen ők volnának a fő­szereplők. Ilyen helyzetben ki várhatta volna tőlük el, hogy művüket sajátjuknak érezzék, s hogy ne pislákoljon, hanem lobogjon ben­nük a gazdaöntudat. A ranghoz ez is hozzátartozók. • alaki fogadást ajánlott. Minek. Szükségtelen és felesleges megkötni, hiszen ha másból nem, a MÉSZÖV és a KSH jelentekéiből mindenki tud­ja, Szakály sem kivétel. Tíz ház közül hatban -n yolcbam a tartós fogyasztási cikkek közül vala­mit feltétlenül meglelünk: tv-t, mosógépet, motorkerékpárt, vagy éppen autót. Elálltam a fogadás­tól. Az igényességet felderítő „házkutatásnak” az égvilágon semmi értelme. Érdemesebb azon meditálná, hogy mit jelenít a tar­tós fogyasztási cikkek iránt meg­mutatkozó, rohamosan növekvő kereslet a falvakban. _— Az életszínvonal növekedé­sét- A közösből származó jöve­delem nem tükrözi pontosan a parersztesnládok tényleges évi pénzbevételét — mondta egv fia­tal, nagy közéleti érdeklődést tanúsító szákályi tanár. Megállapítása helyénvaló, és egyoldalú is. mert ne feledjük, hogy a tartós fogyasztási cikkek iránt megmutatkozó, egvébként örvendetes kereslet, minden po­zitívumával együtt, a városi élet­forma utáni vágyakozást jelzi azt a törekvést, hogy legalább a házon belül ne érezzem magam parasztnak. Találkoztam az utcán egy szö­vetkezeti gazdával. Elmesélte, háztáji villanydarálót vásárolt, 2500 forintért. Feleségének akar ezzel kedvezni, aki nagyon bele­fáradt abba, hogy mindennap ci­pelnie kell a zsák kukoricát dn- ráltaitni. — Mindennap? — Ha azt akarjuk, hogy legyen valami, akkor mindennap. És ez fáradságos — mondta. Sehol sem találtam arra néz­ve adatot, hogy hány háztáji vil­lanydarálót vásároltak 1966. no­vembere óta a megye tsz-tagjai. Ennek ellenére egy ilyen villany- daráló jobban jelzi, hogy a pa­raszti munka rangja kezd vissza­térni, mint mondjuk három sze­mélyautó. Az egyik közeledés, a másik távolodás. Legalábbis a jelenlegi helyzetben, mert a jö­vőben, merjük remélni, ezt így nevetséges lesz kijelenteni, pláne állítani. * lapokkal ezelőtt tartották meg a termelőszövetkezet­ben a rendkívüli közgyűlést, ahol ifjú Ékes Jánost választatták a megyei tsz-tanáeskozás Szakályt képviselő küldöttének. öt, Kiss Dezső főkönyvelő így mutatta bej — Józan parasztésszel gondol­kodó, technikumot végzett hely­beli gazda, sokat segített az el­nöknek, amíg nem volt főagro­nómus. A ranghoz az is teli tehát, hogy ne csak tudjon, merjen is a tsz-tag józan parasztésszel gon­dolkodni. Ne legyen rest. De, hogy ne legyen rá rest, akkor a kölcsönösség jogán vegyék őt ész­re akkor is, amikor a disznót hizlalja, búzát veti, vagy éppen a villanypásztort kezeli. Az ag­rárpolitikai intézkedéseket ez a szellem hatja át, de csodák nin­csenek. A jegyzőkönyv tanúsága sze­rint a tsz-elnök a rendkívüli köz­gyűlésen mindent elmondott, amit ei kellett mondania. Beszélt a nyugdíjról, a hitelrendezésről, a termelőszövetkezeti földtulaj­donról, a tagok viszont hallgat­tak. A jegyzőkönyvből nem derül ki, hogy beszéltek volna. Meg­választották a küldöttet és ez minden. * JM’ilyennek látják a paraszti-LT-B- munka rangját a szákályi iskolából? Az egy dolgozó tagra jutó átlagrészesedés nőtt ugyan, de még mindig kevés, alatta van a 11 ezer forintnak. A szákályi fiatalok körében tehát nem való­színű, hogy túl nagy vonzereje volna a termelőszövetkezeti mun­kának. Az azonban köztudott, hogy a menési, vagy a maradási szándékot elsősorban a szülő be­folyásolja. Vajon befolyásolja-e? Ha igen, akkor ebből minden­képpen arra lehet következtetni, hogy a községben értik és isme­rik az agrárpolitikai intézkedé­sek lényegét. Az általános iskola igazgatója a következőket mon­dotta: — A pályaválasztásit illetően a gyerekek igényei reálisabbak. Nem idegenkednek a mezőgazda­ságtól sem. A fordulat évének tekinthetjük Szakály községben az 1966-os esztendőt. A vezetés, a termelőszövetkezetben jó érte­lemben megváltozott. A nyolca­dik osztályban harmincnégyen végeznek. Az eddigi felmérések szerint kilencen maradnak a mezőgazdaságban. Tegnap beszél­tem egy emberrel, aki elmondta, hogy legény fiát haza fogja hívni. Hozzátartozik azonban az igaz­sághoz, hogy tavaly is már nyolc, vágj’ kilenc gyerek szeretett vol­na mezőgazdasági szakmát ta­nulni, de — feltehetően szülői befolyás következtében —, mind­össze négyen mentek el a lengyeli szakiskolába. Akik elmentek, azok viszont ott is maradtak. Az igazgató elvtárstól mégnem mertem megkérdezni, hogy akik maradnak, azoknak milyen a bi­zonyítványuk? Korai volna ezt még firtatni. Bár az is igaz, hogy a végzős általános iskolás gye­rekek közül a termelőszövetke­zetnek ma már legfeljebb ötre, hatra volna szakmunkásként szüksége. Többre nem. Nincs messzi az az idő, amikor nyugod­tan firtathatjuk a bizonyítványt a visszatnaradóknál is. Két év­vel ezélőitt még azt mondtuk: hol vagyunk attól, hogy egy jeles mezőgazdasági szakmunkás-bizo­nyítvány birtokában betöltötl fejőnői beosztás annyi érő le­gyen, mint egy adminisztrátori állás. Néhány jelből arra lehet kö­vetkeztetni, hogy közeledünk ehhez SZEKULITY PÉTER Az influenza ellen van-e oltóanyag? Egy szekszárdi olvasónk leveléből idézünk: „Tisztelt Négyszemközt! Február S-i számukban az Influenza elleni védekezésről a rovat igen jó és hasznos oktatásban részesített bennünket, amiért fogadják hálás köszönetünket. Tisztelettel kérde­zem, van-e oltóanyag ellene; Ha van, miért nem oltják be a lakos­ságot vele? A választ nagyon vár­juk! Tisztelettel és köszönettel: tsz- tagok”. Kedves olvasóink! Érdeklődésükre sietve adjuk meg a választ: védő oltóanyag van. Mivel az influenza kórokozójának többféle típusa van. Járványok idején minden alkalommal a betegséget okozó típusokból készí­tenek védő oltóanyagot. A tömeges védőoltásoknak megvannak a maga indokai. Ha egészségügyi kormány­zatunk szükség esetén > tömeges védőoltásokat el fogja rendelni. A betegségnek különösen kitett foglal­kozású egyének védőoltását ország­szerte elvégezték. Nyúlajk Az alábbi sorokai kaptuk: „Tisz­telt Négyszemközt! Családunkban már három esetben is előfordult nyúlajak, amikor a gyermek úgy született, hogy felső ajkán hasadás volt. Az egyiket egész fiatal korá­ban megoperálták, a másikat csak nagyobb és idősebb korában. Ml ennek a megkülönböztetésnek az oka? Hogyan Jön létre ez az ajak­repedés? A válaszért fogadja a Négyszemközt köszönetemet! Ki­váncsi olvasójuk". Kedves olvasónk! A archasadékok, a nyúlajak és a farkastorok (la­bium leporinum és faux lupina) fej­lődési rendellenesség következtében jönnek létre. A magzati életben az arc közepén a primitív szájüreg foglal helyet, amelyet felül a hom- loknyújtvány, oldalról a felső áll- csontnyújtványok, alul pedig az alsó állcsontnyújtványok határolnak. A fejlődés folyamán ezek a nyúlvá­nyok mindjobban közelednek egy­máshoz és az eredetileg nagy száj- üreget szűkítik. A felső ajak a hom- loknyújtvány és a két felső állcsont! nyüjtvány lágy részeinek egyesülésé­ből keletkezik. Ha ez az összeforrás az egyik oldalon nem történik meg, akkor a felső ajkon egy kissé ferde lefutású hasadék marad vissza. Ez az egyszerű nyúlajk (lablum leporinum simplex). A kettős nyúlajaknál (la­bium leporinum duplex), a felső aj­kon szimmetrikusan elhelyezkedő két hasadékot látunk, mivel a homlok- . nyüjtvány lágy része, egyik áll­csont! nyüjtvány lágy részével sem forrt össze. Az orr és szájüreg el­különülése a felső állcsont! nyújt- ványból kiinduló szájpadlécek össze­növése által történik. Ha ez elmarad, akkor farkastorok (faux lupina) jön létre, amely igen sokszor nyúlajak- ka! kombinálódik. A farkastorok lé­nyege az, hogy a szájüreg a kemény és lágy szájpad középső részén egy hosszanti hasadék által kommunikál az orriireggel. Előfordulnak még az arcon, elvétve függőleges és haráni hasadékok is. Gyakorlati szempont­ból azonban csak a nyúlajk és a farkastorok fontosak, mivel egyrészt leggyakoribbak, másrészt pedig a táplálkozást (a szopást) megnehezítik. A gyógykezelésnél tekintettel kell lenni a csecsemő gyenge ellenálló­képességére, éppen ezért a súlyosabb farkastorok-műtétet csak Idősebb kor­ban (egy éven túl) hajtják végre. Ellenben a szopást szintén igen erő­sen akadályozó, de kisebb beavatko­zást igénylő nyúlajkat hamarosan, az első 10—12 nap után meg kell operál­ni, hogy a csecsemő táplálkozhasson. Az ilyen gyermek, mivel szopni nem tud, lefejt anyatejjel táplálandó, esetleg az orron át vezetett gyomor­cső segítségével. A farkastorkot, ha a gyermek beszélni kezd, meg kell operálni, nemcsak kozmetikai szem­pontból, hanem a hangképzés töké­letességének biztosítása miatt. Far­kastoroknál a beszédnek állandó na- salis (orrhangú) színezete van. ezen­felül egyes mássalhangzók (f, k, p. s, t) képzése nehezített. A csecsemő a vérveszteség tránt nagyon érzé­keny. Ennek az az oka, hogy a szopás alatt, a világra hozott vas- depotját használja el, az anyatejjeí pedig nem vesz magához vasat. A farkastorok-műtét előtt és után, odontarthopaedlal kezelés céljából szakorvos együttműködése szükséges. Van~e téli ekcéma? Kaptuk az alábbi sorokat. „Tisz­telt Négyszemközt! A téli hideg be­álltával megjelenik kezeimen az ek­céma. Igen kellemetlen, sokat szen­vedek miatta. Miért csak télen jön elő? Mi idézi elő ezt a betegséget? tegyen szives válaszában tanácsot adni, mit tegyek gyógyulásom ér­dekében? Tisztelettel egy olvasó­juk". Kedves olvasónk! Téli ekcéma van, amit az ön esete legjobban igazol. Kiválthatják belső és külső okok. Létrejöttében fontos szerepet játszik az egyéni, bizonyos irányú túlérzé­kenység, a szervezet megváltozott reakcióképessége (allergia). Jelentkez­het gyomor-, bélzavaroknál, cukor- betegségnél, stb. Összefüggésben le­het központ! gennygócokkal (mandu­lák, gennyes fogak. stb.). Kiválthat­ják külső körülmények, hideg, bizo­nyos foglalkozások (nyomdászok, vegyszerekkel dolgozók, stb.). A tü­netek a test bármely részén jelent­kezhetnek. Az ekcéma gyógykezelése nem könnyű. Belső zavarok (cukor- baj, gyomor-, bélzavarok, stb.) keze­lése, az esetleges gennygócok meg­keresése és lehető eltávolítása. Külső okokat (hideg, fagy, vegyszerek, traumák, stb.) távol kell tartani. A kezek ekcémáit a röntgen-besugár­zás igen kedvezően befolyásolja. Ki kell deríteni az érzékenység irányát és ennek megfelelően rendezni a be­teg körülményeit. Tanácsunk: keres­sen fel egy bőrgyógyász szakorvost, vagy menjen1 a bőr-, nemigondozó intézetbe, ahol szakszerű gyógykeze­lésben részesítik. Egy anya ki akarja hordani terhességét Kaptok az alábbi tartalmú levelet (szó szerint Idézzük): „Tisztelt Négyszemközt! Rendszeres olvasója vagyok rovatuknak. A pontos és Kiegészítő válaszuk késztetett arra, hogy felkeressem problémámmal a szerkesztőséget. R. H. negatívos a vérem. Az első gyermekem él, már 12 éves. Nagyon szeretném, ha len­ne még egy gyermekem, de nem merek bízni. A második terhessé­gem háromhónapos korban sza­kadt meg. A harmadik Bt-hat hó­napos volt, vagyis koraszülött. Je­lenleg negyedszer vagyok terhes. A kicsi most hathónapos. Kímélő életmódot élek, mégis állandóan nyugtalankodom és aggódom, hogy nem jutok-e hasonló sorsra, mint az előző kettővel”. Kedves olvasónk! Az R. H. faktor jelentőségéről a múlt év november ll-i számunkban jelentettünk meg egy hosszabb és meglehetősen részle­tes publikációt. Most csak a lényeget közöljük. Tanácsunk: azonnal R. H. ellenanyag-vizsgálatot kell tartani. Ma már a terhestanácsadásokon ezt a 24—26. héttől országszerte végzik. Szükség esetén ezt a vizsgálatot leg­alább négyhetenként meg kell ismé­telni! Nem minden R. H.-negatív terhes válik túlérzékennyé. Nagyon fontos körülmény, hogy kapott-e már vérátömlesztést? Esetleg többször is? Ezt mondja meg az orvosi vizsgálat­nál. A férjét is meg kell vizsgálni. Az orvos utasításait szigorúan be kell tartani!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents