Tolna Megyei Népújság, 1967. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-12 / 37. szám
I r 7967. február 12. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG „Égett” gyermekek Leggyakoribb a forrázás —- Tavaly 29 megégett gyermeket kezeltek a megyei kórházban A négy kis lurkó mélyem alszik, az elmúlt hetek fájdalmairól megfeledkezve. A kórterem csendjében csak az egyforma szuszogásuk hallatszik. Az első két ágyban hason fekve, a másik kettőben hanyatt fekve alszanak. Takaró nélkül, félmeztelen. G. Gyuszi és M. Bandi a két hason fekvő, hosszú hetek óta vendége a Balassa Kórház gyermekosztályának. Szüleik csak egy pillanatra hagyták őket felügyelet nélkül és máris megtörtént a baj. Gyuszi a forró vízzel telt mosófaaókba ült, Bandi pedig a forró tejet öntötte magára. A hátára ömlött — ezért a hason fekvés. A másik két kisfiú, V. Misi és A. Tibi is hasonlóképpen járt. Ök is leforrázták magukat. Talán nem is akad olyan ember, aki életében ne égette volna meg magát, ne csöppent volna kezére forró zsír, vagy víz. Roppant fájdalommal jár az ilyenfajta sérülés. Liszttel szórták be a sebet I Ha most itt állnának mellettem az édesanyák és édesapák és közelről látnák a négy kis szenvedő lurkót, gondolom, jobban vigyáznának sajátjaikra. Egy pillanatra sem hagynák egyedül, főleg forró víz, zsír, vagy étel közelében, mert a balesetek legtöbbje a vigyázatlanságból és a .felelőtlenségből fakad. Az égett sebek gyógyítása nagy szakértelmet, főleg hosszú és türelmes munkát igényel. A szülők -nagy része a baleset megtörténte után azonnal kórházba viszi gyermekét. A forrázás után kis idő múlva enyhül a fájdalom vele a szülők izgalma is. Csak akkor rémülnek meg igazán, amikor az orvos az elsősegélynyújtás után bejelenti, hogy a gyógyulás hosszú heteket vesz igénybe. A gyermekosztály két fiatal segédorvosa dr. Orbán Brúnó és dr. Maróti László az égett gyerekek fő istápolója. Látogatásunk alkalmával sokat beszélgettünk a két agilis orvossal, akik néhány érdekes esetet meséltek el, melyek gyakorlati idejük alatt történtek. — A kis Misi-gyerek nagyon csúnyán nézett ki, amikor behozták a mentők — mesélte dr. Orbán Brúnó. — Először azt hittük, hogy rendkívül súlyos eset. Amikor azonban közelebbről megnéztük, kiderült, hogy a szülők a baleset után Liszttel szórták tele az égett sebet. Ilyen, és ehhez hasonló eset már többször is előfordult. Disznózsírral, olajjal, tejjel kenik be a sérült részeket, amely csak komplikációt jelent. Ha már a baj úgyis megtörtént, a legbiztosabb a gyors kórházba szállítás. Az égett sebhez orvoson kívül ne nyúljon senki. új gyógymód Az utóbbi két hónapban igen gyakori az égési sérülés, ezek közül is a forrázás. Tavaly például 29 égett gyermeket ápoltak a gyermekosztályon. Ebből megállapítható az a sajnálatos tény is, hogy a szülők sok esetben nem körültekintőek, felelőtlenül magukra hagyják a gyereket. Három év körüli gyermek mindenre kíváncsi, mindenről személyesen akar meggyőződni és ha másképp nem tud, lerántja az asztalról a térítőt, vele együtt pedig a lábost is. A gyermekek esetében körülményesebb a gyógyítás, mint a felnőtteknél. A kicsik nehezebben viselik el a fájdalmat, sokszor ki kell rögzíteni őket, hogy az égési felületeik nyugodtan gyógyulhassanak. A többi beteg mellett, az égett gyerekek a „legigényesebbek”. Az osztály orvosai, ápolónői a megmondhatói, miilyen odaadó munkát igényelnek. Ebben nincs is hiány, mert az osztály nővérei különös szeretettel veszik körül az „égetteket”, akik a fájdalmak közepette is egy-egy hálás pillantással nyugtázzák a „pótmamák” segítőkészségét. — Az elmúlt évtől új gyógymódot alkalmazunk az égett gyerekeknél — tájékoztat a másik fiatal orvos, dr. Maróti László. — Ez az angol gyógyszer azonban nagyon drága, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy eredményesebb, mint a hagyományos kezelés, A Terra Cortril Spray ampullánkénti ára 140 forint. Egy-egy nagyobb felületi égésre pedig sokszor 8—10 ampullával is felhasználunk. Beszerzése még egyelőre nehéz, ennek ellenére a Balassa kórházban már ezzel gyógyítunk. — Az új módszerrel az ápolási napok száma is lerövidül, — egészíti ki kollégáját Orbán dr. — A hajlakkszerű anyagot ráfuj- juk a sérült felületre, amely kis idő múlva megkocsonyásodik, és a későbbiek során a sebbel együtt leszárad. Nincs szükség kötésre, melynek eltávolítása elkerülhetetlen fájdalmakat okoz. Előnye ezenkívül a gyorsabb gyógyulás. I Ki lehet az „édesanya?44 A szülők gondatlansága, figyelmetlensége miatt a gyermek- osztály „égett” kórtermében szinte állandóan foglaltak az ágyak. A jelenleg gyógyulás útján lévő négy kisfiú már otthonosain érzi magát a kórházban, megbarátkoztak mindenkivel. Jókedvűen nevetnek, ha a látogatás alkalmával meglátják szüleiket a kórterem ajtajában. Band lka január 3-a óta az „égett” kórterem lakója. Sebe szépein gyógyul, de mintha komorabb lenne’ az arca, mint társaié. Talán éppen édesanyjára gondol? Valószínű azonban, nemcsak Bamdika gondolatait foglalkoztatja édesanyja, hanem gyakran az orvosokét és a nővérekét - is. -Vajon milyen anya lehet az, aki heteikig nem kíváncsi beteg kisfiára. Ki lehet ez az „édesanya”? Többet én sem tudok megállapítani, mint arneny- nyit a mentőcédula . tartalmaz: „M. András. .3 éves... Állítólag forró tejjel történt az égés... Kísérő nem jött a gyerekkel... Adatokat nem tudunk..’.” Az esethez' kommentár’ nem’ kell, a véleményt az olvasókra bízzuk. A példa azonban az* bizonyítja, hogy az égési, forrázási sérülések nagy része olyan családban fordul elő. ahol a gyermekkel nem sokat törődnek vagy éppen elfeledkeznek róla a „zűrzavarban”. FERTŐI MIKLÖS A világhírű balatonfüredi szívkórház korszerűsítésének egyik fázisakéiit elkészült egy modern berendezésekkel felszerelt izotóplaboratórium. A műszerek által rajzolt görbéről következtet az orvos a vizsgált szerv működésére, megbetegedésére. Az új készülék szív-, máj-, vesevizsgálatra, valamint az agy véráramlásának ellenőrzésére használható. vMTI-fotó — Kovács Sándor felvétele.) Gazdag februári hangversenyprogram A gazdag februári hangversenyprogram beköszöntő előadását február 5-én Husek Rezső tartatta Tolnán, a zeneiskolában. A szekszárdi zeneiskola igazgatójának zongoraversenyét nagy sikerrel fogadta a tolnai közönség. A romantikus opera címmel február 13 és 17 között, Lorencz Kornélia, Károlyi Stefánia, Sző- nyi Ferenc és Gyimesi Kálmán közreműködésével, a megyében több helyen tartanak hangversenyt. Tamásiban 13-án fél 12 órakor, Dombóváron ugyanezen a napon három órai kezdettel, 14-én Szekszárdon, fél 3-kór és fél 5- kor, Bon yh adón 15-én 12 és 15 órakor, 16-án Tolnán 9 és Gyönkön 12 órakor, 17-én Pakson 12 és Dunaföldváron 15 órakor kerül sor a művészek fellépésére, az ifjúsági hangversenysorozat keretében. Lukács Pál brácsa- és Lelkes Anna hárfahangversenyét Szekszárdon, a régi megyeháza nagytermében, 17-én, pénteken este fél 8 órai kezdettel tartják meg. Uj hangversenysorozat is indul ebben a hónapban Szekszárdon. Ennek megnyitó előadására 26-án kerül sor, este 6 órai kezdettel, a zeneiskolában. Az iskola tanárai tartanak hangversenyt, közreműködik a szekszárdi kamarakórus, dr. Partos János vezényletével. Azonnal felveszünk állandó munkára Baja, Kalocsa, esetleg ezek körzetében levő építkezésre kőműves, ács-állványozó, vízvezeték-szerelő, központifűtés-szerelő szakmunkásokat és betanított munkásokat, valamint férfi segédmunkásokat. Kereset teljesítmény szerint. y Építési munkahelyen dolgozók részére 15% idénypótlékot és munkanaponként 15—20 forint különélést fizetünk. Munkásszállást és ebédet kedvezményes térítés ellenében biztosítunk. Tanácsi igazolás szükséges. Jelentkezés: Baja, Április 4. tér 10., vagy Kecskemét, Klapka u. 34. ÉM. Bács megyei Állami Építőipari Vállalat. (128) (Évente átlagosam 800—900 ezer ügyfél keresi fel megyénkben a tanácsokat.) ELMENTEM A TANÁCSHOZ Az öregembernek már nehezére esett, hogy bemenjen a falu közepéig, ezt meg is mondta a tanácselnöknek őszintén. De így most aztán majd nyugodtan hal meg. A fiatalasszony egyenesen az elnököt kereste fel, s megkérte, beszéljen a férjével. © Köncöl János 1880-ban született, 1916 óta egyedül él. Pontosabban az elmúlt esztendő tavaszáig, azóta vannak gondviselői. Eltartási szerződést kötött a szomszédjaival, Dudás Mihályékkal. Mindig jó szomszédok voltak és Köncöl János bácsi azt szeretné, ha Dudásék örökölnek a házát. Gyereke nincs, a rokonok pedig sose nyitják rá az ajtót. De mielőtt megkötötték volna a szerződést, az öregember elballagott a tanácshoz, érdeklődni, mi a törvény? Ki lesz az örökös: az eltartók-e, vagy a rokonok, mert a rokonok fenyegetőznek. — Az asszony-testvérem fia azzal állt elő, hogyha meghalok, övéké lesz a ház. Nagy eszű gyerek, úgy tudom. Erőlteti. Pedig hát a törvény ellen nem tehetnek semmit. — Megnyugtatták a tanácsnál, János bácsi? y — Meg. De a közjegyző is mondta, mi a törvény. Azoké lesz az örökség, akik segítenek rajtam. — Nem is olyan nagy örökség lesz ez, ahogy nézem. Hány éves lehet .ez a ház? — öregebb nálam. Nem akarok hazudni éppen, lehet talán százéves is. Hozzá a kis udvar, meg a kert. — Megérdemlik a szomszédok, hogy az övéké legyen? Hogyan gondoskodnak magáról? — Reggel már az ágyba idehozzák az ételt, még föl se keltem. Mert mihez keljek föl? — Mit kap reggelire? — Szalonnát, hurkát, kolbászt. Főtt ételt meg ebédre, vagy vacsorára. Azt is hozzák, vagy szólnak, hogy menjek át és akkor hárman eszünk, ök is csak ketten vannak már otthon, s nem is fiatalok. A Mihály több mint hatvanéves. — Kedves az asszony? — Elég. Elég tisztességes. A cukrászdából hoztak tegnap is süteményt. De engem most már semmi nem érdekel. A nyolcvanhetedik esztendő folyik most már. Tavaly még kapáltam is, de az idén nem csinálom. Baromfim se lesz már jövőre. Ne vesződjek én már azzal, azt mondják. Igaz Is, mindig elesek. De úgy ám, csak úgy gurulok. Nem is tudom. — Fogy az erő. — Most már elfogy. Q 4 fiatalasszony, L. I.-né ötévi ■ág u*án otthagyta a férjét, de még a falut is, Decset is elhagyta égy hétre. Aztán visszautazott és a tanácselnöktől kért segítséget, hogy rendbejöjjön az életük. Sörfőző István vb-elnök vállalta a nem mindennapos tanácsi munkát, mert látta, hogy ezek szeretik egymást. „Kisír azért az a bőr alól”. Hamvas az asszony bőre, mint az őszibaracké. Szép, sudár termetű, komoly és kedves. — Sokat ivott a férje? — Sokat. Mindennap elmaradt a barátaival. Nem bírtam már. — Hogy jutott eszébe z tanácselnökhöz fordulni ezzel Icapcso- latban? — Javasolta egy asszony hogy menjek az elnökhöz. Segített is. eljött hozzánk, sókéig beszélt a férjemmel. Azóta nincs baj. Mindig hazaér időben és nem részeg. Ennék már két hónapja, úgyhogy remélem, ilyen is marad. Tervezgetjük. hogy kimegyünk tanyára dolgozni, állatgondozónak, szeretnénk egy kicsit összeszedni magunkat. Bútor is kellene. A keverőüzemben dolgozik az uram, most be akar lépni a szövetkezetbe. Szóval már mindent elterveztünk. Amúgy is jobb lesz nekünk ott kint, magunkban. A szüle.im miatt is, mert nincs egyetértés A házasságot sem akarták ők. — Fegérykorában is mulatós volt a férje? — Az. De szerettem, nem tágítottam tőle. — Mos* is szereti? — Szere* cm.. GEMENCZI JÓZSEF
