Tolna Megyei Népújság, 1967. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-12 / 37. szám
196?. február T2. TOLVA MEGYEI NEPŰJSAG 3 Kongresszustól — kongresszusig A földművesszövetkezeti mozgalom VL kongresszusára készül A z OFT legutóbbi ülésén úgy határozott, hogy 1967. május 15—17-re összehívja az irányítása alá tartozó szövetkezetek és szövetkezeti szervek legmagasabb fórumát, a SZÖVOSZ VI. kongresszusát Egy-egy kongresszus mindig jelentős esemény szövetkezeteink életében. Számon kéri választottjaitól a hozott határozatok végrehajtását, elemzi, értékeli a végzett munkát, több évre szólóan meghatározza, feladatainkat. Az ország mintegy 2 millió szövetkezeti tagságával együ/tt készülünk mi Tolna megyei szövetkezők is a VI. kongresszusra. Napjainkban több mint 10 ezer földművesszövetkezeti és takarékszövetkezeti tag tanácskozik. A vezetőségek tagjai felkeresik választóikat, elbeszélgetnek szövetkezeteik gondjairól, bajairól, eredményeiről, célkitűzéseiről. E tanácskozások igen alkalmasak arra, hogy széles körben ismertessék pártunk IX. kongresszusának határozatait, megvitassák a tagságunk széles rétegeit érintő, — a munka fő irányát meghatározó III. ötéves terv- célkitűzéseit. Megyénk földművesszövetíkezeti mozgalma a legutóbbi kongresz- szus óta tovább erősödött, izmosodott. Tagságunk mintegy 3 ezer fővel gyarapodott, aminek eredményeként elmondhatjuk, hogy megyénk felnőtt lakosságának mintegy 66 százaléka tagja szövetkezeteinknek. A tagjaink által befizetett részjegyek összege január 1-én meghaladta az 5 millió hétszázhatvaneaer forintot, ami jelentős a szövetkezeteink saját vagyona gyarapítása tekintetében, de ennél is lényegesei»!? a tagság tulajdonosi szemléletének fokozása, elmélyítése szempontjából. Az V. kongresszus határozataiból kiindulva négy év alatt megyénkben is a szövetkezetek centralizációjának lehettünk szemtanúi. Az akkori ötvennyolc földművesszövetkezetünk tizennyolc földmű vessző vetkezőibe egyesült, s ezzel megteremtettük a megnőtt feladatokhoz jobban igazodó azon szervezeti egységeket, ahol meg van a feltétele a magasabb szintű vezetésinek, irányításnak. Kialakultak kereskedelmi ellátási központjaink, alközpontjaink, ahol megyénk lakossága — általában lakóhelyéhez közel — beszerezheti szükségleteit. Kereskedelmi forgalmunk négy év alatt 37 százalékkal növekedett, 1966-ban meghaladta az egy,milliárd forintot. -Megkezdték szövetkezeteink az ellátásit elősegítő keresikedakni hálózat kialakítását. Az ellátási központok üzemhálózata mellett számos falusi — vagy ennél is kisebb — település dicsekedhet az elmúlt négy évben épült korszerű vegyesbolttal. A megyénkben elsőként alkalmazott presszós-kisvendéglő a vendéglátóipar kedvelt egysége lett. A falusi italboltokat egyre inkább felváltja a falatozó, mely egységek tagságunk — fiatalok és idősebbek — kedvelt szórakozóhelyei. Az elmúlt négy év alatt tovább növekedett a felvásárolt áruk volumene, a zöldség-, gyümölcsexport. Kialakultak a zöldség-, gyümölcstermelés nagyüzemi bázisai, emellett közös erőfeszítéseink hatására — a tanácsok mellett működő háztáji bizottságok közreműködésével — a háztáji és kertgazdaságok egyre inkább megoldják a helyi ellátást, de számos cikkből jelentős árumennyiséget is adnak a népgazdaságnak. A felvásárolt tojás 1966-ban meghaladta megyénkben a 32 milliót, ami 15 millióval több, mint 1961. évben felvásárolt mennyiség. Szekszárdon kísérleteztek elsőként az országban azzal, hogy a háztáji gazdaságokban meghonosítsák a hibrid baromfit. Az eredmény nem maradt el. Míg 1963-ban Szekszárd városban 128 ezer, 1966-ban több mint 4 millió tojást vásároltak fel. A szekszárdi példa ragadás! 1967-ben megyénk valamennyi szövetkezete megkísérli a nagyhozamú Schaver, vagy Nick-cik fajták elterjesztését, a termelők szakcsoportba tömörítését. Míg a hagyományos tartású tyúkoktól egyedenként alig 60—70 tojást várhatunk éves viszonylatban, a szekszárdi termelők tyúkonként 210 darabot adtak el a földművesszövetkezeteknek. Fellendül őben van megyénkben a házinyú'ltenyésztés is, ami fontos belföldi és exportcikkünk. Ugyanakkor nem lehetünk elégedettek a vágógalamib-tenyész- tés és -felvásárlás emelkedésének ütemével. Megyénk méhészszakrso>partjai négy év alatt 117 vagon mézet adtak a népgazdaságnak, ami jelentős devizahozamot eredményezett Az elmúlt két évben mintegy száztózenhatezer-kétszázötvenhat törzses gyümölcsfacsemetét ültettünk el megyénk háztáji és kertgazdaságaiban, ami termőre fordulásával segít a ma még igen alacsony egy főre eső gyümölcsfogyasztásban, de hozzájárul a gyümölcsexport növeléséhez is. Az V. kongresszus óta honosodott meg' megyénkben a különböző szolgáltatás. Nincs a megyénkben olyan település, ahol kölcsönzéssel ne foglalkoznának. A kisipari szövetkezetekkel — helyiipari szervekkel — kooperációban szerveztük meg kétszáz- kilenc egységben a felvevő-szolgálatot. a Patyolat Vállalattal tizenöt községben a tisztítandó ruhák összegyűjtését. A dombóvári földművesszövetkezet szappanfőző üzeme, a tévéid földmű- vésszövetkezet téglagyára, a du- naföldvári földművesszövetkezet nyolcvan főt foglalkoztató stereo-üzeme mind-mind hozzájárult a lakosság ellátásának javításához. A megyénkből elindult takarékszövetkezeti mozgalom napjainkban ünnepli megalakulásának 10. évfordulóját. Megyénk 108 községéből 83 község mondhatja magáénak az utóbbi- években igen kedvelt szövetkezeti formát, a parasztok falusi pénzintézetét. Az V. kongresszus óta az általunk kezelt takarékbetét 62 millió forinttal nőtt, s 1967. január 1-én meghaladta a 100 millió forintot. Négy év alatt 17 ezer szövetkezeti tagnak nyújtott átmenetileg segítséget azzal, hogy mintegy 40 millió forint, különböző célú kölcsönt folyósított tagjainak. A centralizáció a gazdálkodásban is érezteti hatását. Négy év alatt szövetkezeteink jövedelme 14 millió forinttal nőtt, ami alapja volt a tagság közvetlen és közvetett anyagi érdekeltségének. Négy év alatt szövetkezeteink közel egy és háromnegyed millió forintot fizettek ki részjegy után, több mint négy és félmillió forintot pedig vásárlási és értékesítési visszatérítés címén. Ugyanilyen nagyságrendű azaz összeg, amit a tagság határozatától függően közösségi célokra fordítottak megyénk szövetkezetei. Megyénk földművesszövet kőzeted az elmúlt kongresszus óta ötmillió 200 ezer forintot fizettek be községi tanácsaiknak község- fejlesztési hozzájárulásként, a községi könyvtáraknak pedig egymillió forint értékű könyvet adományoztak. Eredményeink biztos forrása a párt és kormány helyes gazdaságpolitikája, s az a segítség, melyét évről évre megkaptunk és kapunk pártszervezeteinktől, a pártbizottságoktól, a tanácsvezetőktől és a falusi tö- megszervezetektől. A mintegy 2500 főnyi választott vezetőségünk élvezte választóinak bizalmát, konkrét segítségét. Tagságunk nem volt közömbös a szövetkezeti ügyek iránt. Az összefogás szép példáját láthattuk a hazánk felszabadulása 20 éves évfordulója, vagy pártunk IX. kongresszusa tiszteletére szervezett munkaverseny- mozgalom során. Szövetkezeteink a kongresszusi készülődés jegyében egyben az új gazdasági mechanizmus bevezetésére is készültek. Előttük a dunaföldvári földművesszövetkezet múlt évi kísérlete. Ennek ismeretében már kilenc szövetkezet kapott megbízást arra, hogy az új mechanizmus már 1967-ben bevezethető elemeit alkalmazza. Mint minden új, ez a kísérlet is nehéz. Uj fogalmakkal, új módszerekkel, új vezetési, irányítási gyakorlattal kell megismerkedni, melynek az a lényege, hogy az eddigi terv- lebontásos irányítás helyett a piaci viszonyokat jobban számba vevő gyakorlat lép. A most folyó tanácskozásokon választják meg a helyi, körzeti, megyei küldötteket, akikből az április 6—7-én tartandó megyei küldöttgyűlésen választjuk újjá a megyei irányító, ellenőrző testületeket, a megyénk szövetkezeti tagságát képviselő országos küldötteket. A küldöttek, a helyi vezetőségek, igazgatóságok, felügyelő bizottságok tagjainak kiválasztása a kongresszusi készülődés egyik legfontosabb feladata. Csak a jól képzett, a munkához értő. a szövetkezeti mozgalmat jól ismerő és szerető vezetőségi tagok lesznek képesek feladataik maradéktalan ellátására. Ezért kérjük tagságunkat, hogy éljen jogaival, mint máskor sem volt, most se legyen közömbös, hogy kiket tüntet ki bizalmával. A régi, becsülettel helytálló vezetőségi tagok mellé bátran válasszanak be új erőket, nőket, KISZ-fiatalokat. AT ezetőségednk összetétele " tükrözze a tagság összetételében bekövetkezett változást, s azt az új elnevezést, melyet a VI. kongresszusnak elfogadásra ajánlunk: Általános Fogyasztási és Értékesítő SzövetSZOBOSZLAI JENŐ főosztályvezető Mezőgazdasági szakemberek megyei találkozója Szekszárdon Minden eddiginél gazdagabb programmail rendezték meg szombaton megyénk mezőgazdasági szakemberednek tizedik találkozóját. Több mint ötszáz szakember vetít részt a szombat délelőtti tanácskozáson a szekszárdi művelődési házban, amelynek vitaindító előadását dr. Soós Gábor földművelésügyi miniszterhelyettes tartotta. Az ünnepélyes összejövetel elnökségéiben helyet foglalt Virág István, a megyei pártbizottság titkára, Szabópái Antal, a megyei tanács vb-elinö- ke, dr. Kumik Ernő, az ireg- szemcsei kísérleti intézet igazgatója. A találkozót Szűcs Lajos, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője nyitotta meg, majd dr. Soós Gábor miniszterhelyettes beszélt a mezőgazdaság jelenlegi helyzetéről országos és Tolna megyei összehasonlításban , a termelésfejlesztés lehetőségeiről, a szakemberek továbbképzésének fontosságáról és a mezőgazdasági könyvhónap jelentőségéről. Sók mindenre kiterjedő előadását hasznos vita követte, amelyben egyebek közt az erózió elleni védekezés, az állattenyésztő-telepek kialakítása, a szőlő- és gyümölcstelepítések járulékos beruházása, a vadkárok megszüntetése, vagy hiánytalan megtérítése, a növénymemesítés, illetve a szaporítóanyagok felújításának kérdései szerepeltek. Válaszában dr. Soós Gábor elmondta, hogy legfelsőbb szinten munkálkodnak ilyen jellegű tennivalók és gondok megoldásán, de maguknak a gazdaságoknak is sok tekintetben önállóbban kell dolgozniuk a jövőben. Ezután termelőszövetkezieti szakemberek kitüntetésére került sor. A „Mezőgazdaság kiváló dolgozója” (kitüntetést kapata Kalita Imre, bonyhádi Petőfi Tsz, Szentes Plus, izményi Gábor Áron Tsz, Kasza Lajos, gyulaji Uj Barázda Tsz, Haaz Ferenc, gerjeni Rákóczi Tsz, Kiss János, paksi Vörös Sugár Tsz, Dombi Ferenc, tengelici U j Élet Tsz, Marczi József, alsónyéki Dózsa Népe Tsz, Varga Lajos, ozorai Egyetértés Tsz, dr. Paitonai Iván, Tamási Járási Tanács. „Kiváló termelőszövetkezeti tag” kitüntetésit kapott KLézli Ferenc, a szekszárdi Béri Balogh Ádám Tsz elnökhelyettese és Majsai József, a szekszárdi Jóreménység Tsz elnöke. Miniszteri dicséretben részesült: Szakács Zoltán, bonyhádi Ezüst Kalász Tsz, Kovács István, mórágyi Rákóczi Tsz, Boros Ernő, dombóvári Alkotmány Tsz, Pirgi Károly, tolnai Aranykalász Tsz, Hóka József, fcisszé- kalyi Április 4. Tsz, Kovács Tivadar, tamási Széchenyi Tsz. Délután 3 órától rendezték meg a „Ki mit tud a mezőgazdaságról?” vetélkedő megyei döntőjét, amelyet kulturális műsorral tettek színesebbé. Az érdekes verseny győztesei: 1. Jaczkó László pálfai agro- nómus, 2. Konkoly Lajos, a szek- szárd-palánki középfokú mezőgazdasági technikum IV. éves tanulója, 3. Kovács József, a tamási Uj Élet Tsz állattenyésztője. Estétől reggelig a hagyományos gazdászbálon vigadott megyénk mezőgazdász társadalma, a palámki gazdászjelöltekkeí együtt Megküldték a gimnáziumoknak a szóbeli érettségi anyagát „Megérkezett” az iskolákba a gimnáziumok idei szóbeli érettségi vizsgaanyaga, amelyet a Művelődésügyi Minisztériumban jelöltek ki. Ebből az anyagból állítják össze a szaktanárok a vizsgatételeket. Eljuttatták a szóbeli érettségi vizsgaanyagot illetve tételeket a dolgozók gimnáziumaiba is. A múlthoz képest annyi a változás, hogy fizikából és kémiából — a szóbeli tétel mellett — gyakorlati feladatot is meg kell oldani. A magyar nyelv és magyar irodalom érettségi vizsga írásbeli része alól a dolgozók gimnáziumában végzők közül is mentesítik azokat, akik e két tantárgyból a második, harmadik és negyedik évfolyamban az osztályvizsgán jeles tanulmányi eredményt értek eL (MTI) mm Első választók (MTI-fotó — Hadas János felv.)
