Tolna Megyei Népújság, 1967. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-11 / 36. szám
1967. február 11. TOLNA HEGYEI VEPtJSAG 3 AZ ÉLET SODRÁBAN MIT KELLENE ELMONDANI? Élete, mint a több tízezer, százezer hozzá hasonló falusa asszonyé. Nehéz fiatalkor. A környező uradalmakban szívesen foglalkoztatták a 12—14 éves fiatalokat. Az iskolai szünetben — míg kisebb volt — vizet hordott az aratók után. Az évek múlásával kévét hordott a tarlón, s a kora hajnali harmatban borsót myűtt. Egyszer kiszámította, mennyi kereset jutott egy napra. Tizenhét filiért számolt, s hogy, hogy nem, ez az ispán fülébe jutott. Magához hívatta, s azit mondta: — Ide hallgass, te lány! Ha még egyszer meghallom, hogy lá- zítod a többieket, úgy kiváglak a „bandából”, mint a huszonegyet. Megértetted? Most pedig tisztulj a szemem előd! Amikor ez történt, tizennégy éves lehetett. Életének nagyobb állomásai: férjhezmenés és a férj gyakori katonáskodása. Az első gyerek után a második. Nevelgette őket, és gazdálkodott a jussba kapott három hold földön. A háború után, mire a férj hazakerült, a bárom hold földhöz még hatot ragasztott. A földosztás során a két gyerek után három-három hold földet kapott. Néhány évig egyénileg gazdálkodtak, a juttatott föld mellé még felest is béreltek. Amikor 1951-ben a tamási szőlőhegyen megalakult a Gőgös Ignác Tsz, az eilsők között ők is beléptek. Körülöttük sokan heteken át gondolkodtak, emésztették magukat. Ahol a férj mutatott hajlandóságot a belépésre, az asszony volt a kerékkötő, vagy fordítva. Náluk könnyebben ment az elhatározás, pedig akkor még nem Ismerték a nagyüzemi gazdálkodást. Az alakuló gyűlésre úgy mentek el, hogy belépnek a tsz- be. A gyűlésen néhányan ingadoztak, mint a szélfútta nád. ök letették a voksol Mind a ketten aláírták a belépési nyilatkozatot. A tsz megalakulása után alig két hétre felmerült a probléma. Ki legyen a főkönyvelő, kire bízzák a közösség pénzügyednek intézését? , — Legyen a Katus a főkönyvelő. Neki van iskolája, elvégezte a négy polgárit. Eddig rendbe is lett volna, de jelentkezett a másik gond, kire hagyja a két gyereket, a három és fél hónapos tanfolyam idejére. Találtak megoldást, és Katus nyugodtan tanulhatott. Már akkor is nagyon szorgalmas veit, mert a legjobbak között végzett. Könyveléskedése kezdetére így emlékszik vissza. — Olyan voltam, mint egy lábon járó számológép. Abban az időben rengeteget kellett körmöl- ni, számolni. A tsz-nek egyetlen egy irodahelyisége volt. A berendezés egy kecsikélábú asztal, néhány szék, és egy rozoga szekrény. Az első zárszámadás elkészítésén éjszakákon át dolgoztak. Nem volt írógép, a számológépnek pedig hírét sem hallották. Az volt a szerencse, hogy Katus szerette a számokat. Most is szereti, pedig most már Katus néni. A gimnázium harmadik osztályát végzi, levelező úton. Mate- matikaitanára, annak ellenére, hogy a többség fiatal, Katus nénit az elsők között emlegeti. A TSZ FEJLŐDÉSE után úgy érezte, már nem tud megbirkózni a majdnem négyezer holdas szövetkezet gazdasági, pénzügyi feladataival. Kaptak egy fiatal számszaki embert, s ő, mintha semmi sem történt volna, átment a növénytermesztésbe dolgozni. Szervezte az asszonyokat. Mint MNDSZ-titikár, és munkacsapatvezető néhány lelkes aktívájával reggelenként „leszaladta” a házakat. Kapáim hívták az asszonyokat A pártszervezet felfigyelt munkájára. Soron kívül, tag- jelöltség nélkül vették fel párttagnak. A törekvő és könnyen tanuló parasztasszon y egy percig sem tudott anélkül meglenni, hogy ne tanuljon. Elvégezte a képesített könyvelői tanfolyamot. Utána újra visszakerült a könyvelésbe, mert a megmövekedett adminisztráció több ‘ munkaerőt kívánt. Sokat dolgozik még ma is a közösben és mint feleség és édesanya mindig hivatása magaslatán áll. Két gyermekét taníttatta. Lánya testnevelési tanár, fia törzskönyvező állattenyésztési ágra nómus a tsz-ben. A paraszti sorból elindult asz- szony könyvelési csoportvezető a tamási Vörös Szikra Tsz-ben. Pánfcveaatőségi tag, és a nőbdzott- ság elnöke. A tagság becsüli, az asszonyok pedig kimondottan szeretik, meri szószólója a tsz-asz- saonyok jogos kérésének. Felemelte szavát a járási pártérte- kezleten és a nemrég lezajlott zárszámadási közgyűlésen is. Meggondoltan, okosan érvelt, s úgy mondta el a tsz-asszonyok panaszát, ahogy az a valóságban van. Elgondolkoztató dolgokat mondott, és olyan hatásosan beszélt, hogy a gyűlés után félig komolyan, félig tréfásan így nyilatkoztak a férfiak: — Nagy tapsot kapott Katus néni. Ha még tíz percig politizál, annyira magával ragadja az asszonyokat, hogy talán még elnöknek is megválasztják. ASSZONY, a sok tízezer és százezer parasztasszony közül. Egyike azoknak, akit a közösségi élet formált, alakított. A neve: Hajdics Istvánné, a tamási Vörös Szikra Tsz tagja. POZSONYI 1GNÁCNÉ Mit mond a tudós ? A Balaton mellett született Nagy Theodorik keleti gót király Az elmúlt hónapokban számos olasz és nyugatnémet turista kereste fel a keszthelyi Balaton Múzeumot és arról érdeklődött, hol lehetne megtekinteni Nagy Theodorik, keleti gót király szülőházát. A keleti gotok híres királya ugyanis, aki a római császárság bukása után, 493-tól kezdve uralkodott Itáliában, a történettudósok feltételezése szerint Pannónia balatoni vidékén született. Halála után pedig, mint köztudomású, Ravennában temették el. Impozáns síremléke ma is Olaszország egyik érdekes idegenforgalmi látványossága. Az MTI munkatársa megkérdezte dr. Sági Károlyt, a Balaton Mú- teum igazgatóját, igazolják-e a Fenékpusztán megkezdett kutatások hogy Nagy Theodorik ezen a vidéken született? — A Magyar Tudor mánycs Akadémia támogatásával 1947, óta folytatunk feltárást Fenékpusztán — mondta az igazgató. — A feltárások nyomán szemünk előtt bontakozott ki egy római erődítmény, amely az Itáliát Pannónia fővárosával, Agtncumma! összekötő fontos hadi útvonalon állott. Bizonyítani tudjuk, hogyan maradt fenn és öröklődött ezen a területen a római kultúra egészen a magyar honfoglalásig Megtaláltuk az erődváros nagy palotájának alapjait is, amelyet egyik múzeumigazgató elődöm a század elején egyszer már feltárt. Est a nagy értékű leletet akkor visszatemették, azóta is érintetlenül vár végleges, teljes feltárására. A történettudósok általában azt tanítják, uogy ezen a tájon született Nagy Theodorik, dunántúli birodalmának keleti gót király, de központjával. Kétségte- tárgyi bizonyítékokra lenül a nagy palota volt nemigen tudnak hivat- tehát Thininder király kozni. Kétségtelen bizo- vára és minden bizony- nyitásához a mostani nyal a 454-ben született fenékpusztai feltárások Theodorik szülőháza is. vezettek el. Attila, hun ■ 1 ■■■' fejedelemnek Rómával kötött szerződése értelmében 433 után egész Dunántúl hivatalosan a hunok kezére jutott. Attila 453-ban bekövetkezett halála után a keleti gátak vették birtokukba a mai Dunántúlt Ezen a vidéken ez idő tájt az V. században Fene kpusztához hasonló, római eredetű nagyobb település nem létezett. Itt telepedett le Thininder gót király, Theodorik apja is. A keleti gátak birtokukba vették a római erődöt, helyreállították és át is alakították. Feltárásaink, leletanyagaink kizárólag Fenékpusztát tudják azonosítani a keleti gátok 1 A regölyi Népakarat Tsz-ben Tizennégy borjú szopik egyszerre a szövetkezet ragyogóan tiszta borjúnevelőjében, özv. Kovács Fcrencné százhúsz állatot gondoz másod magával. Borbás Pál DT típusú gé; \ 1 •'■»dtc a t v:' zántást, Vágtat a ménes. Negyvenkilenc csikót nevel hároméves korig Kelemen József csikós. Foto: Bakó Jenő,
