Tolna Megyei Népújság, 1967. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-11 / 36. szám
4 TOLNA MEGYE! NEPŰJSAO 1967. február Ili 62 milliós beruházás Megyénk művelődésügyi ellátottsága a második ötéves tervben ii. ÁLTALÁNOS ISKOLA Általános iskolai ellátottságunkat ismét csak megfelelő számokkal lehet meghatározni. Tudnánk felsorolni abszolút számokat a tanulólétszám alakulására, csökkenésére vonatkozólag (pl. az ált. iskolai tanulólétszám Tolna megyében az 1963—64 tanévi 39 547 főről az 1966—67. tanévre 4 esztendő leforgása alaitt 36 582 főre összesen tehát kb 3000 fővel csökkent) de ezéket nem lehet szembeállítaná a megyék adataival, ezért a továbbiakban is az ellátottsági mutatókat vizsgáljuk meg az általános iskolák vonatkozásában is. AZ EGY TANULÓCSOPORTRA JUTÓ TANULÓK SZAMA kedvezőbb az országos átlagnál. A megye nevelői nem mondhatják, hogy az eredményes munkát gátolja az osztályok magas létszáma. Pedig még nem is olyan MEGYÉNK ÁLT. ISKOLAI osztályok végrehajtották-e mind- NAPKÖZIOTTHONOS azokat a körzetesítéseket, ameELLÁTOTTSÁGA lyeknek a tárgyi feltételei jelenaz elmúlt öt esztendő során kii- le§ is már adottak, csak az ér- lönösen örvendetesen megjavult, dekelt szülőket kell meggyőzni Az összehasonlítás alapjául szol- arról, hogy gyermekük boldogu- gáló első két esztendőben még lása szempontjából nem közöm- lónyegesen jobb az országos át- bő®. hogy osztott, vagy részben lag, de aztán az évek során vég- pszáott, vagy kis létszámú iskodárehajtott fejlesztésekkel Tolna megye e téren is az élvonalba küzdötte fel magát. Tanácsaink igen sokat áldozták a tárgyi feltételek megteremtéséért, most már elsősorban arra kell törekednünk, hogy otthonosabbá tegyük gyermekeink második otthonát. nulóink száma kb. azonos az országos átlaggal. Felsőtagozatos tanulóinknak jelenleg 86 százaléka részesül politechnikai oktatásban. Az országos átlag is kb. ezen a szinten mozog. Lényegesen jobb a megye helyzete azonban a váltakozva használt tárn1960 1961 1962 . 1963 1964 1965 Országos átlag: 8,1 8,3 9,9 11,2 12,0 12,7 Tolna megye: 6.8 6,7 10,0 12,1 13,5 14,7 ban fejezi-e be állít. iskolai tanullmányait. 1960 1961 1962 1963 1964 1965 Országos átlag: 81,6 84,3 86,8 89.0 90,7 »1,4 Tolna megye: 77,2 78,0 82,0 85.5 871 j 88,7 A gyakorlati foglalkozásiban jelenileg részesülő ált iskolai taia« 1965 A SZAKRENDSZERŰ *. OKTATÁS kiterjesztésében ezzel szemben __ __ m ég igen sok feladat vár ránk. termek számát illetően. Jelenleg „ E téren különösem a harmadik országos viszonylatban 1000 tanrégen. az 1957. évi bérrendezés ötéves tervben megépítendő terem közül 390-bem váltakozó rendelete ismerte a 100-as lét- dombóvári ált. iskolai diákotthon Oktatás van. Ugyanakkor nálunk számú tanulócsoportokat is, hi- jelent majd előrelépést. De gon- csak 150-ben. Az egy osztály- szén meghatározta, hogy az ilyen dalkoznunk kell azon is, hogy a teremre jutó tanulócsoportok szá nagy létszámú osztályt tanító ne- tamási, tengelici külterületi is- ma az elmúlt 6 évben a követvelőnek milyen összegű pótdíjat kólák felsőtagozatosainak a szak- kezőkénoen alakult: kell kifizetni. Jelenleg viszont rendszerű oktatását hogyan való- 1960 1961 1962 1963 a tanulócsoportok átlaga már 30 sítsuk meg öntevékenyen. De Országos áüag: körül mozog. I960 1961 1962 Országos átlag: 32.6 33,2 33,4 Tolna megye; 31.6 32,0 32,2 AZ EGY TANERŐRE JUTÓ TANULÓLÉTSZÁM is a megyei eredmények évről évre valamivel jobbak, minit az országos átlag. Ez azt mutatja, hogy a még helyemként; meglévő nevelői hiány ebemére is a megyei nevelői ellátottság megfelelőnek mondható. Ez a megállapítás különösen a jelenleg évről évre zuhanó tanulólétszám figyelembevétele mellett állja meg a helyét. I960 1961 1962 Országos átlag: 24,3 24,8 24,6 Tolna megye: 23,9 24,3 23,8 1963 még ilyen messzire sem kell el1,42 1,41 1.42 1,41 1,41 1,39 1964 1965 mennünk. Egyelőre közelebbi felTolna megye: 33,0 32,5 32,2 adat annak megvizsgálása, hogy 1,12 tu 1,12 1,14 1,17 1,15 a járása (városi) művelődésügyi (Folytatjuk) 22,8 314 i 38,9 1963 1964 1965 23,9 23,3 22,7 23,1 22,5 22,0 Viszályok Kolumbusz miatt Az újvilág felfedezése körül Egyes latin-amerikai történé- továbbra is heves viták folynak, szék feltételezik, hogy talán Olajat öntött a tűzre a Yale- csakugyan a vikingek jutottak el- egyetem, anjely nemrég tudorná- sóként az új világba, de azt ál- nyös kiadványainak sorában egy Irtják, hogy a vikingek mégjsem tanulmányt, közölt Ez a tanul- tarthatnak igényt a felfedezők mány azt állítja, hogy az újvi- jogára, „mivel nem éltek felfe- lágot még a XI. században a dezésük gyümölcseivel”. A latinnorvég Ericson fedezte fed. amerikai tudósok többsége azon- A latin-amerikaiak viharos til- ban tartózkodik az elhamarko- takozással fogadták a közlést, és dott kijelentésektől és következ- úgy értékelték, hogy „angol- tetősektől. Úgy vélekednek, hogy szász összeesküvés, amelynek az talán a jövőben sikerül cáfolha- a célja, hogy árnyékot vessen tatlan bizonyítékokat találni ar- Kolumbusz Kristófra, a nagy ra, hogy csakugyan a vikingek felfedezőre*’. voltak-e az első telepesek a mai aiUllllllllllllimilllllllllllllllllllllllllUmilllllllllllllllllllHIIIIIIIIBlllllllI»Ulsrew York és Uj-Anglia helyén, Sahöl egyes felfedezések alátá- s-masztják ezt a gondolatot, — Munkáikban azonban mégis va- slamennyien, kivétel nélkül, el- 5 ismeréssel méltatják Kolumbusz -■küldetését. •q -HqrtUMN. a «mull icvmi FEJEZETEK VRÓNM 7>AL NAPLÓJÁBÓL = Nyelv-tan... Földünk Bábelében 2796 nyelvet tartanak nyilván — a mintegy háromezer dialektusról nem is szólva. Egy szovjet statisztika szerint — amely a Znanyije- Szila című ismeretterjesztő lapban jelent meg — ha a 2796 nyelv közül tizenhármat ismerünk, elbeszélgethetünk bolygónk lakosságának kétharmadával. A tizenhármat 65 ország lakói ismerik hivatalos nyelvként. Persze a tizenhármas nemcsak a babonásokat riaszthatja el: ennyi nyelvet nem könnyű dolog megtanulni. Szerencsére a statisztika azt is kimutatta, hogy már öt nyelv ismerete is elegendő ahhoz, hogy tolmács nélkül megértesse magát az ember akár hatvan országban is. Ez az öt nyelv: a spanyol, amelyet 20, az angol, amelyet 16, az arab, amelyet 13, a francia, amelyet 9 és a német, amelyet 3 országban beszélnek. Az elterjedtség azonban nem minden. Hiszen ha így volna, akkor *elsősorban kínaiul kellene megtanulni, amelyet 700 milliónyi, vagy hindi és urdi nyelven, amelyet 280 milliónyi ember beszél: többen mint angolul (250 millió), spanyolul (150 millió) vagy oroszul (130 millió). A hírközlés legfőbb három nyelve az angol, a spanyol és a német, ha a napilapok számát, de az angol, a japán és az orosz, ha a lapok példányszámát nézzük. A legtöbb könyvet oroszul, angolul és németül adják ki. Né- gyediknek Japán zárkózik fel melléjük, ami azért is jelentős, mert ebből a nyelvből úgyszólván alig készülnek fordítások, holott a japán tudomány és technika rohamosan fejlődik. Tengeralattjáró „hétköznapra** A hamburgi Nemzetközi Hajó- és Csónakkiállításon első alkalommal mutattak be egy egyszemélyes „tengeralattjárót”. A kis méretű, víz alá merülő hajót nemcsak privát szórakozásra, hanem „értelmesebb” dolgokra is fel lehet használni, így például a folyók és tavak fenekén kábelek és vezetékek ellenőrzésére. A 630 kiló súlyú hajó szülőhazája nem a német tengerpart valamelyik kikötővárosa, hanem a hegyes-völgyes Dél-Németország. A hajót két villamos motor hajtja meg és óránként hat kilométeres sebességgel haladva 6—8 órát tud 50 méter mélységben eltölteni. A beépített biztonsági berendezések lehetővé teszik, hogy a hajó egy lábnyomásra — terhének elbocsátásával — felemelkedjen. Veszély esetén ezenkívül egy automatikus szerkezet is gondoskodik a felmerülésről. =<A Christian Science Monitorból) EiiiiiiiiimiiiiiiiiiimiimiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiii'iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiMiimiiiiiiiinimiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiia — 133 — rhieringer László, a Szenegál,®6 egész védettemül az egyik komm mistában mindjárt ráösmert egy kínzójára, aki őt komimün alatt elfogta és vallatta. Azért azután őt neveztem ki foglámaik. Egy délelőtt, amikor kimentem a szombat- helyi lovaslaktanyába, ahol doűgom akadt, a fogdát is meg aikartam szemlélni, amelyből a jajveszékelés messzire kähallatszotit. Szenegált kaptam éppen rajta, amint a volt bántaímazó- ját pucérra vetkeztetve és egy bizonyos testrészére cuikorspárgát erősítve, nádvesszővel futószárazta maga körül, közbe-közibe vallatta. II. köt. 245—247. old. BUDAPEST HORTHY FŐVEZÉR BEVONULÁSA BUDAPESTRE v (1919. november 16.) Azalatt, amíg engiemet a karlsiteini, azután az átcsempészett kommunisták ügyed Wienben lefoglaltak, marit végbe 1919. november 16-án de. Horthy Miklósnak mint fővezérnek a fővárosba való bevonulása, amelyen azonban, sajnos, saját személyemben nem vehettem részt. Különítményemet, mely erre az alkalomra Adonyba lett összpontosítva, Makay Imre tűz. szds. vezette se Thieringer László hadnagyot tiszttársai Szegeden nevezték el Szenegálnak, mert — mint Prónay másutt írja —< barna bőre miatt hasonlított a Szegedet megszállt francia hadsereg szenegáli néger legénységéhez. — 134 — ezen ünnepélyes fogadtatásnál, amelynek hangulatát és ünnepi külsejét az erősen ködös és esős idő igen befolyásolta. A menetet báró Lehár Antal ezredesinek Szombathelyről idevezényelt csapatai nyitották meg, aki Budapesten áthaladva mindjárt nyomon követte a kivonuló románokat. A fővezért Friedrich István ekkori miniszterelnök várta és köszöntötte kormánya tagjaival és az egyéb hivatalos funkcionáriusokkal a Gedlért Szállónál. Horthy köszönő válaszában a hangsúlyt „a bűnös Budapest lakölmi fog” mondatára helyezte. Nagyon kár, mert ezt nem igen éreztük meg az utána következő évek folyamán, mi, akik a fent jelzett rendszabályozást mindig vártuk és óhajtottuk, mert sem az a néhány zsidó, akik azután még meg lettek verve, vagy az a zsidó zongoragyáros halála, akit a Kovács testvérek elgajdeszoltak, nem merítették ki a forradalom, azután a kommunizmus előidézőinek, a visszajáró kölcsön fejében — érdemben való bűnhődését. Ezen bevonulás után Horthy fővezér és vezérkara a Gellert Szállóban helyezkedett el. Az én tiszti különítményem a Britannia,67 az Ostenburg tisztjei pedig a Rákóczi úti Palace Szállóban lettek elszállásolva. Lovasszázadom, azután a legénység a Ferenc József lovaslaktanyába vonultak, de csak ideiglenesen. A bevonulás napjára azért nem tudtam Budapestre érkezni, mert Becsből jövet, kifogyva benzinből és mindenből, csupán Szombathelyig tudtam eljutni. Azért ott •5 Ma Béke Szálló. — 135 — kellett hálnom és csak két nap múlva tudtam, megrongált autómat ezalatt rendbeszedve, Budapest felé útra kelni. Megérkezésemkor elsőbben a fővezérnél jelentkeztem és üdvözöltem őt székhelyén. Nyomban m is eszközöltem nála különítményem egy részének elhelyezésére a komáromi Duna mellett fekvő Sandfaerg-erődnek kiutalását. Ide irányítottam azután Makay szds. parancsnoksága alatt a különítményemnek nagy részét, azután a lovasszázadot is, amelyet Orosz Károly (György) fhgy. vezetett, valamint a nyomozó tisztek egy részét az összes legénységgel együtt. A szegedi tiszti század másik részét Scheftsik György fhgy. pnoksága alatt Budapesten a Britannia Szállóban hagytam vissza, hogy folytassa megfigyelő és nyomozó munkáját a főváros destruktív elemei ellen. Ok kapták azután tőlem parancsba az álnéven Budapesten rejtőzködő Szamuely László, és társainak kinyomozását alakét azután Scheftsik le is tartóztatott. Azonkívül feladatú volt ezen hátramaradt különítménynek a főve- zérség körüli biztonságot minden körülmények között megóvni. A fővezérség vkari irodájában jártam Rant- zenberger Jenő vk. szdsnál, aki már akkor a vk. főnök jobb kezét képezte. Ottan felkeresett en- gemet egy jóváeású, középtermetű, polgári fekete ruhába öltözött úr. Katonás magatartása, bokáit hangosan összecsapva mutatkozott be — Héjjas Iván tart. fhgy.
