Tolna Megyei Népújság, 1967. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-10 / 35. szám
4 TOLNÁ MEGYEI NÉPÚJSÁG 1961. feorüár m 62 milBiós beruházás Megyénk művelődésügyi ellátottsága a második ötéves tervben L Óvodák: Szekszárd A Művelődésügyi Minisztérium Dunaföldvár 50 SÍD. 1963 1964 1965 102.fi 101,9 97,3 92,3 75 fér&- kamatoztatni lehetne. A gyer- férőhedy, mekiétszám csökkenése megmu- közzétette a második ötéves terv sl-u- ^°fkférőhely-kihasználtság teljesítéséről szóló adatokat. Általános iskolák: Szekszárd 8 alaií'uiasabari lSl Eszerint az elmúlt tervidőszak- tantermes. Decs 4 tantermes, stb. 2. A férőhely-kihasználtság ban 3 milliárd 289 millió forin- trfivArvískolák’ 8 tan- alakulása; tot fordítottunk művelődési létesítmények építésére. Felepult N d’ 4 stb ’ i960 19M is 20 452 óvodai férőhely, 2978 ál- Nagydorog 4 tantermes, sto. Orsz&gl0e átlag. talános iskolai osztályterem, 793 Annak a kérdésnek az eldön- 114.7 102,0 1014 103.2 középiskolái osztályterem» 1108 tésére, hogy a megye az öaszberu- Tolna megye: diákotthoni férőhely. 698 műhely- házási keretből miért részesedett 110>1 93.5 M8< gg.j terem, 1015 nevelői lakás, 599 a lakosság létszámarányánál léművelődési otthon stb. 2690 óvó- nyegesen kisebb mértékben, v;zs- Különösen 1965-ben rendkívül dai férőhely, 371 általános isko- gáljuk meg, hogy az országos megcsappant az óvodai férőhe- lai osztályterem, 270 középisko- művelődésügyi ellátottsági mu- lyek kihasználtsága. A férőhe- lai osztályterem, 1279 diákott- tatókhoz viszonyítva hogyan fej- lyek szaporítására a helyi taná- honos férőhely, 133 nevelői la- lődtek a tervidőszak alatt a me- csak nagy erőforrásokat fordí- kás, 39 művelődési otthon stb. gye művelődésügyi ellátottsági tattak. Nem szabad hagyni, hogy pedig építés alatt állt a terv- mutatói. Hol vagyunk előbbre, ezek az erőforrások most kíhasz- időszak végén. hol vagyunk hátrább az orszá- nálatlanok maradjanak. Ha a Ebből a több. mint 3 milliár- S<k átlagnál. Ha ezt megtesszük, helyi tanácsok azokkal a szü- dós beruházásból Tolna megye 3Z is nyilvánvaló lesz, hogy me— lökkel szemben, akik nem já— 62 millióval részesedett A me- lyek azok a területek, amelye- ratják gyermeküket óvodába a oyében 602 óvodai férőhely 61 ken a következő időszakokban művelődésügy szerveivel együtt általános iskolai osztályterein, 8 előbbre kell majd lépnünk. Vizs- (iskolaigazgató, óvónők) élne a középiskolai osztályterem, 25 gálódásunkat az óvodákkal kezd- meggyőzés fegyverevei, mind«! műhelyterem, 35 nevelői lakás lük. . bizonnyal lehetne jayitani a féés 15 művelődési otthon épült, I Óvodák rohelyek kihasználtságán. 150 óvodai férőhely, 15 általános Tolna megyében 108 község 3, Egy gyermekcsoportra jutó iskolai osztályterem, 16 közép- van. Ezek közül már csak Für- ' átiagos létszám: iskolai osztályterem. 384 diákott- geden, Murgán, Nagyvejkén, Tahoni férőhely. 10 nevelői lakás bődön, Kalaznón, Lápafőn és Vá- “ tekintetben körülbelül az pedig épülőben volt a tervidőszak rongon nincsen óvoda. Ha figye- országos átlag szintjén mozgunk. végén. „ lembe vesszük, hogy csali Für- Ez azt jelenti, hogy csoporton \ jelentés részletesen föltűn- geden . meg . a szüksé§e,s ként kb. 27—28 gyermekkel lea jeienies reszieiesen lun-uii gyermeklétiszám az ovoda muko- , * , . teti az egyes letesitmenyeket is. j^séhez akkm. óvodai ellátott- het eredményes foglalkozásokat Ezekből az alábbiakat lehet ki- águnkkal elégedettele is lehe- tartani, ugyanakkor a rendelkeemelm, amellyel a rn^ye okte- tünk> E t mutatják az országos zésünkre bocsátott erőforrások- tasugye az elmúlt tervidőszak .... aaatoK is. kai takarékosan is bánunk. 1. Az óvodába járók az óvodás korúak százalékában: 1960 1961 1962 Országos átlag: 1965 31,9 28,3 28,1 _______ _______ Tolna megye: r őhely, Dalmand 50 férőhely, stb. ^ 6 ^ 4 44,3 47,1 32,3 28,5 28,6 lényegesen gazdagofolyamán dott. Óvodák: Gerjen 59 férőhely, Őcsény 50 férőhely, Iregszemcse 1960 196i 1962 60 férőhely, Simontornya 70 fé- országos átlag; 34,6 38,4 1963 1964 1963 1964 1965 28,0 27,8 27,7 28,2 28,1 26 8 — 53,6 Egy gyermekcsoportra jutó óvónők száma: Az itt közlendő adatok a műÁltalános iskolák: Bonyhád 8 Tolna megye; tantermes. Mórágy, Máza, Felső- _ _ nyék, Paks, Felsőnána, Izmény, Dunaszentgyörgy 4—4 tantér- A gyermeklétszám kétségkívül mes, stb. megcsappant az utóbbi időben. ...... . . .... _ . - , .. De még mindig mintegy 50 szá- velodesugyi szervek szamara Középiskolák. Paks 3 tamer- jdr a gyerekeknek óvodá- nyújtanak támpontot arra, hogy mes’ ^ ' ba az iskola előtt Tehát a helyi a következő időszakban a leheMűvelődési otthonok: Felső- tanácsoknak a művelődésügyi tőség szerint szaporítani kell az Ső' Ffctatert, Vár- szervekkel fel kellene kutatnia óvónők számát, hogy az óvodák domb gtb 32 ovodaba nem jaro gyereke- nyitva tartását meg lehessen A tervidőszak végén folyamat- kf> ™ert “ óvoda hosszahhítani és a d^ozók ban voltak az alábbi beruházá- képzettségét nyújt a gyerekek mara nyugodtabb munkalehetősok: számára, amelyet az iskolában gégét lehessen teremteni. Ebből tlllllUIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIUIIIIIIinillllUlllllllllllllllllllllllllllllllillllllliiua szempontból lényegesen az országos átlag alatt vagyunk. •q 4 4MU)L Ww FEJEZETEK VRÓNfiü PÁL NAPLÓJÁBÓL | “I960 1961 1962 — Országos átlag: “ 1,46 1,47 1,47 =Tolna megye: = 1,13 142 1,14 (Folytatjuk) Őslények kozott Magyar Nemzeti Múzeum kiállításúm 1963 1964 1965 1,49 1,50 1,51 1,16 1,17 1,18 Ez az ősszarvas időszámításunk előtt mintegy 70 ezer évvel élt Magyarországon. A hatalmas teremben, körös-körül a falak mentén, hosszan a terem közepén, részben üveg alatt, számunkra már ismeretlen állatok megkövesedett maradványai, vagy tudományosan meghatározott, többnyire kicsinyített modelljei. Őslények. Letűnt évmilliárdok, vagy „csak" évmilliók megtalált, kiásott, gondosan összegyűjtött és feldolgozott, kikészített tanúi; az ősi egysejtűek megkövesedett mészházaitól a félelmetes gyíkóriásokig. A Mac/yar Nemzeti Múzeum őslénykiállításán vagyunk. Az itt látható, részben az élet kezdetét mutató, de egyszerűségükben is csodálatos őslények többsége akkor népesítette be és uralta a földet,' amikor az ember még nem élt, vagy csak kezdetleges formában létezett. Talán hasonlóak voltak akkor az emberi lények a vérfesszöllősi előemberhez, a Homo sapiens paleohungaricushoz, akinek koponyacsont-töredékét 1965-ben ásták ki, és most a múzeum előcsarnokában kiállították, ötszázezer évvel ezelőtt élt ez az ősünk. Az ember származását és fejlődését külön terem kiállításanyaga mutatja be, ahol az ősidőktől kezdve, hazai és külföldi leletek nyomán, a modern, ma élő emberig követhetjük a fejlődés menetét. Az ősállatok közül még éltek egyesek, amikor az ember megjelent a földön. így például az ősszarvas, a bölények egy változata, a mammut és ennek egy faja a mastodon, — utóbbiak négy-öt méter magasra is megnőttek — és az ősember vadászta őket. Termetben még nagyobbak voltak, az ember megjelenésekor már kihalt sárkánygyíkok. Időszámításunk előtt 70 —170 millió évvel ők voltak a föld korlátlan urai. A tudósok, kutatók, restaurátorok munkája mind közelebb visz bennünket földünk történetének megismeréséhez. A tudósok és tudományos munkatársaik homok- és kőbányákban, vízmosásos partok lelőhelyein mentik és gyűjtik az elmúlt élet maradványait, hogy megismerjük a múltat — segítőik a restauráto- rok, a helyreállítók pedig türelmes munkával, gyakran sok száz töredékből állítják össze a leletek egyes darabjait. Irta és fényképezte: RÓZSA LÁSZLÓ =iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiil„i,„i„miim„lllllll,IIIIIIIill||||||||||||||||||||||||||UB — 130 — Akkor pedig, amikor nekem mégis si- icerült az ő segítsége nélkül is néhány Pécsbe menekült magyar terroristát autóba gyömöszölve*3 a határon keresztül Magyarországba áthozni — ő szaladt elsőnek Budapestre, a GellérLben székelő fővezérséghaz abban a hitben, hogy én csakugyan Kun Bélát szöktettem át, és ez az ó érdeme. Efféle veszekedésekkel napok és hetek múltak el anélkül, hogy érdemleges intézkedések egyáltalán történtek volna. De erre vonatkozólag annyit fecsegtek és tárgyalgattak — nem csuda tehát, ha a bécsi kommunisták füléhez is eljutottak szándékolt terveim. De nincsen kizárva Takách-Tolvay részéről leadott vészjel sem. Öt mérhetetlen ambíciójában képesnek tartottam érré is. A szabadlábon járó elvtársak pedig aggódva figyelték az internáltak sorsát, és őket Karlsteinben mindenről előre értesítették. Ez már beigazolódott abból is. amennyiben a régi csendőrparancsnokot leváltották és egy másikat, akit Schleifnak hívtak, egy kommunistát tettek helyébe. Klobusariccsal felkerestük azután elkeseredésünkben Schober rendőrprefektust, valamint Brandt rendőrtanácsost, akik nekünk már sok«3 Schön Béla volt Lenin-ilú elrablásáról van szó. Schön Bélát Magyarországra hozták, és. a Prónay- különítményesek meggyilkolták, Schön Béla elrablásával és Takách-Tolvay ezzel kapcsolatos szerepével részletesen foglalkozik Göndör Ferenc bécsi politikai hetilapjának ,,Az Ember”-nek 1920. február 21-i száma. — 131 — ban kezünkre jártak. Bizalmasan megkértük őket, hogy tegyenek Karlsteinbe egy olyan őrségpnokot. aki a mi szempontunkból megbízható. Ók azonban, mint kijelentették, ezen már nem változtathatnak, mert különben saját fejükkel játszanának. Ezen elfoglalt álláspontjukat meg is értettem. U. köt. 235—240. old. „EMBEREIM TÖBB KOMMUNISTÁT CSALTAK ÁT A HATÁRON” Embereim több kommunistát csaltak áit Ausztriából, keresztül a határon, akiket azután Sopronban, a lovaslak tanyának egy pincéjében tartattam lezárva. A sok között kézre került egy igen gyanús kaftános lengyel zsidó is, aki nem tudta magát semmiképpen igazolni, azonban rábizonyítaná sem lehetett semmit. És hogy mégse menjen üres kézzel át a határon vissza, elrettentő példaképpen tisztjeim összekötözték, és emlékül a homlokára tetovírozták kék festékkel a „Schleichhändler”*4 szót. Tükörben meglátva torzonborz pofáját. kétségbeesve, borzasztóan jajgatott. Ilyen állapotban lett azután Savainyú- kútnál (ma: Sauerbrunn) a határon Ausztriába visszakergetve. Vajon sikerült-e neki ezt a maradandó jelet ezután bőréről eltávolítani? Nem hiszem... « — csempész. — A megkínzott ember fényképét, homlokán a megbélyegzéssel, közli „Az Ember” 1920. május 1—i száma. — 132 — ...Csuvara beváltotta ígéretét, mert Fürstenfeld táján átcsalt Balassával együtt hat kommunistát, akiket a radafalvaá (ma: Rudersdorf) mailomnál, amint lábukat rátették a magyar földre, készen álló tisztjeimmel, akik a határt ellenőrizték, lefogattam. Egy Stanger nevezetű zsidó, aki köztük a legveszélyesebb volt és legtöbbet tudott, kivallott azután sok mindent. Többek közöt Szamuely László,*5 az öngyilkossá lett terrorista vezér fivére, Budapesten bujkál álnéven, és többed magával egy merényletet tervez Horthy fővezér ellen. Ezt az egész társaságot egyelőre a szombathelyi lovaslaktanya fogdájába csukattam, ahonnét később a komáromi Samdberg-erődbe lettek szállítva. 65 Szamuely László Szamuely Tibor tesvéröccse volt. A Tanácsköztársaság megdöntése után Budapesten bujkált, és néhány kommunista társával a halálra ítélt Korvin Ottó és társai megszöktetésére törekedett. Szamuely Lászlót Csuvara Mihály juttatta a különítményesek kezére. Letartóztatása után azzal vádolták, hogy merényletet tervez Horthy Miklós ellen. A rendőri nyomozók azt jelentették 1920. január 9-én Váry Albert főügyésznek, hogy Szamuely László tagadta a merényletre való készülést. A fővezérségnek azonban politikai céljaihoz kellett a Horthy elleni merénylet terve. Ebben az értelemben tájékoztatták a sajtót, amely azután nyilvánosságra hozta a koihmunisták „nagyarányú puccskísérletét”.
