Tolna Megyei Népújság, 1967. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-10 / 35. szám
1967. február 10. TOLNA MEGYEI NEPŰJSAG 3 ÚTRAVALO A jelölő gyűlések egy része már lezajlott, egy része ezután lesz. Minden délutánra, estére jut egy-egy. összesített kép még nincs, de néhány dolgot máris el lehet és kell mondaná. Az egyik leglényegesebb tapasztalat, hogy talán még egy alkalommal sem volt illyen nagy érdeklődés, mint ezúttal. A képviselőjelölő gyűléséken mindenütt tolongtak az emberek, pedig erre a célra rendszerint a legnagyobb helyiséglet vették igénybe. Nemcsak a képviselőjelölő gyűléséken, hanem a tanácstagot jelölőkön is nagy a résztvevők száma. Az érdeklődés megnövekedése mögött mindenekelőtt az új választási törvény életbe léptetése érezhető. Az új törvény megalkotásával éppen az volt az egyik fő cél, hogy tovább szélesedjék a szocialista demokrácia. De egyenes következménye annak az általános légkörnek is, amely nálunk a párt és kormány helyes politikája következtében meghonosodott: állandóan nő a tömegek közéleti aktivitása, az emberek megfelélő érdeklődést tanúsítanak a kis ügyek iránt éppúgy, mint a nagyok iránt. Mert ezt is, azt is sajátjuknak tekintik. A részvétel azonban csak az egyik megnyilvánulása az érdeklődésnek. Ezt kiegészíti a felszólalások, véleménynyilvánítások egész sora. Ahol nagyobb a tömeg, viszonylag kevesebb a felszólalás, mert a legtöbb ember nem szokott hozzá a nyilvános szerepléshez, tömeg előtti felszólaláshoz. Ezeken az állásfoglalást elsősorban a megelégedett tekintetek, viharos tapsok jelezték. De a gyűléseket megelőzően és követően megannyi kisebb csoport verődött össze, s e beszélgetéseken már an nál több minden probléma vetődött fel. A kisebb számú választópolgárt érintő tanácstagi körzetekben megtartott gyűléseken néha elég jegyezni a felszólalásokat, a jelenlévők közül majd mindenki szót kér. Nagy aktivitás volt például Szek- szárdon a Mészáros Lázár és Wo. sinszky Mór utca közti új lakótelep jelölő gyűlésén, de más helyeken is. A felszólalások, felvetések zöme nem apró-cseprő magánügy, hanem rendszerint a n—m—mm ur mm in— ——— hogy gazdaságilag megalapozatlan, nem időt álló intézkedések, rendelkezések szülessenek. A vita résztvevői ezzel így maradéktalanul egyetértettek. Viszont az új tsz-nyugdíjrendelettel kapcsolatban mégis sok a félreértés, vagy a pontatlan tájékozottság. Rengeteg kérdés hangzott el arra vonatkozóan, hogy miként kell értelmezni a nyugdíjosztályokat, igaz-e, hogy akár másfél ezer forintos nyugdíj is elképzelhető, és miért nem kapja meg mindenki a megígért, minimális négyszáz forintot? Főképpen ez az utolsó kérdés foglalkoztatja a jelek szerint a kalaz- nóiakat. — Az egyik idős tagnak megküldték, a másiknak nem — mondták. Kiderült, hogy sokan összetévesztik az öregségi járadékot a nyugdíjjogosultsággal. Pedig más az egyik, és megint más a másik. Különböző fogalmak. Az öregségi járadékosok számszerint ma még a falvakban jóval nagyobb többséget képviselnek, mint a nyugdíjjogosult szövetkezeti gazdák. Viszont éppen itt kezdődik a szociális és kulturális alap ésszerű és körültekintő felhasználásának a fontossága, a szociális bizottságok' lelkiismeretes munkájának szükségessége. A szociális és kulturális alap egv ’••‘■’rét a megye több termelés-’' " •-’-'‘ben az öregség járadékok '..ir-gészítésére nagyobb közösséget ériinti. Ez általánosain jellemző. A tartalmat, témákat illetően már nem lehet általánosítani, mert szinte végnélküli a sor. Bátaszéken egy idősebb, kültelken lakó ember a falusi öregek helyzetével foglalkozott, és intézkedést sürgetett a már meglévők mellé. Másutt utat, a harmadik helyen pedig határozottabb, következetesebb munkát kértek a most megválasztásra kerülő tanácstól. Kérték a tamácstaigjélöltet, hogy ezt a szellemet képviselje majd az új testületben. Akad olyan felvetés, amit már másnap lehet teljesíteni. Az egyik szekszárdi körzetben például kérték, hogy ta- karíttassák el az ablakok alól a felhalmozódott szemetet. Ez nyilván nem igényel hosszas intézkedést. Másutt művelődési otthon építését javasolták. Ez már több éves munkát igényel. Szak- szárdon eddig majdnem minden gyűlésen felvetődött, hogy gyorsabb ütemben kellene bővíteni az úthálózatot, s javítani a vízszolgáltatást. A felvetések jogosak. Jellemző a helyzetre, hogy még olyan jelentős városnegyed — újtelep — is található, ahova egyáltalában nem vezet kövesül, ezért az év jelentős részében járművel szinte lehetetlen a megközelítése. Ilyen például az Eilő- hegyi újtelep. Bár azt is hangsúlyozni kell, hogy a felvetések túlnyomó többsége már eleve találkozik a tanácsok törekvésével. A tanácsok eddig is jól ismerték területük gondjait, s a lehetőségekhez mérten igyekeztek is azokat orvosolni. Szekszárdon például, amikor felvetődött az elő- hegyi útépítés, a tanács képviselői elmondhatták, hogy már tettek intézkedéseket ennek érdekében. Folyamatban van a vízellátás megjavítása is. Pakson egy gyűlésen jelölték a képviselőt is, a megyei tanácstagot is. A gyűlésen természetesen nem kerülhetett minden szóba. A helyi párt- és tanácsi vezetők azonban alkalmat találtak arra, hogy a legnagyobb részletességgel megismertessék a jelölteket a község gondjaival, fejlesztésének feltételeivel. És tették ezt azzal a ki nem mondott gondolattal, hogy mindkettőjüktől maximális segítséget vár a község. fordítják. Az öregségi járadékosok ebből fogják igényelni a jövőben még inkább, a termelőszövetkezeti közösségek rendszeres és folyamatos támogatását. Az öregségi járadékosokra ugyanis az új tsz-nyugdíjrendelet értelemszerűen nem vonatkozik. Pontosabban mindössze negyven forinttal kapnak többet, amennyiben házastársi pótlékra jogosultak. Az agrárpolitikai intézkedésekkel kapcsolatban a szó, a szót követte és valaki a jelenlévők közül kijelentette: — A zárszámadás a Petőfi Termelőszövetkezetben jól sikerült. Az egy dolgozó tagra jutó, közösből származó átlagrészesedés 23 ezer 460 forint. Ezzel az összeg gél mi, akik dolgoztunk, meg vagyunk elégedve. De sérelmesnek és jogtalannak tartjuk, hogy most is több százezer forintot kellett elküldeni olyan embereknek, akiknek már semmi közük az itthagyott földjükhöz. Hát ez is egy izgalmas probléma, s ennek az igazságos, megnyugtató rendezését — számítani lehet rá —, a IX. kongresszus szellemében, a párthatározatnak megfelelően, az országos termelőszövetkezeti kongresszus fogja megoldani, ötvenen mentek el az elmúlt években Kalaznóról, A bizalom egyben azt is jeleníti, hogy tenni, cselekedni kell a köz érdekében. Nem irreális kívánságlistát terjesztettek elő, a jelöltek sem ígértek össze fűt-fát: a holnapot a reális lehetőségek alapján, a közös erőfeszítések szempontjából mérlegelték. Maga a jelölés egyik helyen „simán’’ megy, vita nélkül megszavazzák a javasolt személyt, másutt vitatkoznak, fontolóra vesznek több személyt, vagy éppen mást jelölnek. Esete válogatja. így természetes ez. Az egyik helyen olyat jelölnek, aki már több ciklusban képviselte a körzetet, másutt újat. A választási törvény adta jogokkal élve mást is jelöltek már. Akadt olyan gyűlés, amelyen minden 5—10 ember mást akart, és csak hosszas vita után tudtak megegyezni. A jelölő gyűlésekre mint rendezvényekre rányomja a bélyegét, hogy a résztvevők ösz- szetétele a lehető legvegyesebb. Háziasszonyok éppúgy jelen vannak, mint öregek, igazgatók, vagy olyan fiatalok, akik koruknál fogva szeretnek mindent elhirte- lenkedni. Ebből következik, hogy rendszerint nyoma sincs a szabványosságnak. A munkahelyek összejöveteleinek megvan a maga jellemzője, ezek a lehető legváltozatosabb formákban zajlanak le. Akadnak, akik szeretik ékesszólásukat fitogtatni, olyanok is, akik. csak két mondat erejéig szólalnak fel, vagy csak éppen közbekiabálnak. De ezeket is úgymond természetesnek kell venni, éppen a -nagyon vegyes összetételből kiindulva. Egy munka- értekezleten a vezető egyszerűen leinti azt, aki elkalandozik a tárgytól, itt a leintés az állam- polgári jogok megsértésének tűnne, ezért nem is jut senkinek sem eszébe. Az egyik gyűlésen az elnök le akart inteni eay felszólalót azzal, hogy ismerik a problémát, és maid más alkalommal is meg tudják beszélni. Mint később kiderült, ünneprontásnak vette. Már-már szólni is akart neki, szerencsére észrevették, s őt intették le. Nincs olvan felvetés, ami egy ilyen jelölő gyűlésen ünneprontásnak minősülhetne. Inkább őszintén megbeszélni minden felvetést, mintsem figyelmen kívül hagyni egyet is. BODA FERENC akiknek a termelőszövetkezet minden évben fizeti a földjáradékot. A vita során szóba került a hitelrendezés pontos és helyes értelmezése, az újabb, ösztönzőbb jövedelem-elosztási módszerek bevezetése, felvetődött az a kérdés, hogy az új belépők hány forinttal járuljanak hozzá a közös vagyonhoz, mennyi idő alatt fizessék be a közgyűlés által meghatározott összeget, stb., stb. Amilyen nehezen kezdődött, oly nehezen fejeződött be a kalaznói beszélgetés. Beigazolódott, hogy a szövetkezeti gazdákat sokrétűen, sokoldalúan érdekli és foglalkoztatja mindaz, ami az aprárpoli- tikai kérdések címszó alá tartozik. Nem mindig és nem mindent látnak még helyesen, viszont jelen van a tagokban az az óhaj, hogy pontosan és tisztán lássák a most napirenden lévő, valóban izgalmas kérdéseket. A mérleg- háznál folytatott kalaznói vitát bizonyára folytatja majd a többi hasznos beszélgetés, s ezeket ösz- szegezve, Barabás Lajosnénak, a Petőfi Tsz főkönyvelőjének, akit a tagok a megyei tanácskozásra küldöttnek választottak, sok hasznos mondanivalója lesz, a megyei termelőszövetkezeti tanácskozáson. Sz. P. Eredményesen zárták az 1966-os évet — növekvő feladatok az idén Műszaki konferencia az építőknél Tegnap délelőtt műszaki konferenciát tartott Szekszárdon az É. M. Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat. A megbeszélésen értékelték az elmúlt esztendő termelési eredményeit és megvitatták az ez évi tennivalókat, felkészültek a munkahelyeken tartandó termelési tanácskozásokra. Mind a beszámolóból, mind a hozzászólásokból kitűnt, hogy jelentős fejlődést hozott a vállalat életében az elmúlt esztendő. Két éve annak, hogy a vállalat megkezdte az áttelepülési Szekszárd- ra. Az első évet — éppen az átköltözés! nehézségek következtében — gyenge eredménnyel zárta, számos építkezést nem tudott határidőre átadni, több tízmilliós veszteséget mutatott a mérleg. Tavaly azonban már nemcsak teljesítette éves termelési előirányzatát, hanem mintegy tizenkétmillió forinttal — kereken hat százalékkal — túl is szárnyalta. Ugyanennyivel növekedett az egy főre jutó termelési érték, lényegében a termelékenység. Végleges adatok még nincsenek a termelési költségek alakulásáról, a gazdasági eredményről, azonban az már bizonyos, hogy e téren is igen jelentős a javulás, a vállalat csökkentette a tervhez képest veszteségét is. A legnagyobb arányú túlteljesítés a lakásépítkezésnél mutatkozik, a vállalat a tervezett 128 helyett 169 lakást adott át. A kivitelezés minőségének javulásáról tanúskodik az, hogy míg 1965- ben a minőségi és mennyiségi hiányok összege meghaladta a hétmillió forintot, tavaly ennek felét sem érte el. Számos építkezést fejeztek be és adtak át hiánypótlási jegyzőkönyv, lista nélkül, egy •— az utolsó — kivételével dicsérettel vette át a beruházó a szekszárdi bérházakat is. Az idén a múlt évinél lényegesen nagyobb feladatok várnak az építőkre. Kétszázharmincmillió forint értékű munkát kell elvégezni, ehhez a termelékenységet tizenöt százalékkal akarják növelni. Megalapozza az ez évi termelést az a részletes intézkedési terv, amit ugyancsak a konferencián vitattak meg és fogadtak el. A tervezett intézkedéseknek biztosítani ok kell az építkezések határidőre történő befejezését és átadását, a jövedelmezőség színvonalának emelését, a termelékenység fokozását. a minőség további javítását, a tervszerű, ütemes termelést. a munkaerővel és anyaggal való ésszerű takarékosságot, a vezetés színvonalának emelését és a munkaverseny-mozgalom szervezésének javítását. Megvalósítják a korszerű szervezési módszereket a termelés irányításában. Korszerű termelésszervezési dokumentáció alapján végzik majd többek közt a Paksi Konzervgyár rekonstrukciós munkáit, a szekszárdi panel- építkezéseket. Azoknál az építkezéseknél, ahol erre lehetőség van, már az első ütemben elvégzik a végleges tereprendezéseket, megépítik a közműveket és végleges utakat, hogy ezek miatt ne kerüljön sor később bontásra. Jelentős megtakarításit várnak többek közit attól is, hogy az élőre megépített, végleges elektromos hálózatról üzemeltetik az építkezés gépeit, így nem lesz szükség ideiglenes vezetékekre. Tovább lépnek az idén a korszerű szerkezetek fel- használásában, alkalmazásában, ennek érdekében már a tervezés stádiumában felveszik a kapcsolatot a tervező és beruházó szervekkel. Az új gazdasági mechanizmusra való felkészülést szolgálja az is, hogy létrehozzák a vállalati tervezőrészleget. Ezáltal maga a kivitelező vállalat is készít kiviteli tervdokumentációt. a beruházók megrendelésére. Ezáltal nemcsak a beruházások ,,átfutásának” meggyorsítását segítik elő, hanem jobban lehet majd biztosítani a tervezés és a kivitelezés összhangját is. Tetemes összeget fordítanak saját beruházásra is. Megkezdik a központi telep kialakítását, megépítik még az év első felében a háromszáz férőhelyes munkás- szállót, az év végéig a nyolcszáz személyes üzemi konyháit és étkezdét. az iparvágányt. (J) Paradicsomfeldolgozó üzem a szeszgyárban Érdekes feladatot kapott nemrég a Paksi Konzervgyár’: nyújtson segítséget a Szabadegyházi Szeszgyárban egy paradicsomfeldolgozó üzem megépítéséhez,, felszereléséhez és beindításához. A konzerviparban a paradi- csomfeidolgozás beruházási igénye viszonylag a legnagyobb. Míg átlagosan hat-hétezer forintnyi beruházással lehet létrehozni évi egy tonna konzerv előállításához szükséges termelőkapacitást, a paradicsomnál ez az ösz- szeg mintegy húsz-huszonkétezer forint. Ha tehát Pakson akarnák ■növelni a paradicsomfeldolgozást ez ennyibe kerülne, mivel nemcsak a lóállomást és sűrítőüzemet kellene megépíteni, hanem szükség lenne a gőztermelő és villa- mosenergia-szalgáiltaitó kapacitás növelésére is. A paradicsomszezon ugyanis egybe esik a konzervipar fő idényével, amikor az egyéb főzelék- és gyümölcsféleségek feldolgozása is folyik. Szabadegyházán viszont június végétől október közepéig szünetel a termelés, noha rendelkezésére áll a gőz-, víz-, vülanretiercla és a munkaerő, Itt tehát csak a pa~ radicsomfeldolgozó berendezést kell megépíteni, felszerelni. A paradicsomidény tehát „kitölti” a szeszgyártási holt szezon egy részét, munkalehetőséget biztosítva a gyár dolgozóinak. A beruházás pedig csak fele annyiba kerül, mintha Pakson valósítanák meg. A tervek szerint két, a paksihoz hasonló, automatikus, Láng-féle paradicsomvonalat építenek be Szabadegyházán, összesen napi harminc vagon nyers paradicsom feldolgozására. Az építkezést rövidesen megkezdik és még az idén megtartják a próbaüzemelést. A paksi gyár már megkötötte a szabadegyházi és környékbeli termelőkkel a szerződést, kétszáz holdra — kétszáz vagon paradicsom szállítására, a próba- üzemeléshez. Az induláshoz szakembereket küld és segítséget nvújt a szeszgyár dolgozóinak kiképzéséhez is. A szabadegvházi tizem 38—40 százalékos szárazanyag-tartalmú, hordós paradicsompürét gyárt, amit a tervek szerint a oaksi gyár bo=zp.ál fel, zakuszikakészí- téshez.
