Tolna Megyei Népújság, 1967. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-08 / 33. szám

2 TOLNA MEGYEI NfiPÜJSÄG 1985. február I. Két éve kezdődött a hadüzenet nélküli légi háború A Nhan Dán vezércikket közöl abból az alkalomból, hogy pon­tosan két évvel ezelőtt, 1965. február 7-én indított az Egyesült Államok hadüzenet nélküli légi háborút a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság ellen. — Az amerikai repülőgépek, a VDK területére hulló bombák és lövedékek, az amerikai expedí-. ciós hadtest négyszázezer és az amerikai csatlósok néhány tíz­ezer katonája sem tudta meg­menteni az agresszorokat Dél- Vietnamban a súlyos vereségek­től — hangsúlyozza a lap. Gaz­dasági és védelmi erőnk napról napra erősödik. A dél-vietnami felszabadító forradalomnak nyúj­tott támogatásunk napról nap­ra növekszik. Állandóan fokozó­dik népünk egysége és össze- forrottsága pártunk központi bi­zottságával. A szabadságra és igazságra tö­rekvő népek és kormányok me­legen támogatják kormányunkat és a DNFF-nek a vietnami probléma megoldására irányuló álláspontját. Támadásba lendültek a szabadságharcosok Kót nappal a holdújévi fegy­verszünet kezdete előtt, a nyu­gati hírügynökségek jelentése sze­rint a dél-vietnami szabadság- harcosok több nagyszabású tá­madást intéztek az amerikai csa­patok és repülőtereik ellen. A partmenti Binh Dinh tar­tományban a gerillák több mint ötven aknát zúdítottak a Bac Tien repülőtérre majd géppuska- tűzzel árasztották el. Több heli­kopter megrongálódott és az amerikaialt. saját jelentésük sze­rint. könnyebb veszteséget szen­vedtek. A Mekong deltájában Binh Tuy repülőterét vették tűz alá a szabadságharcosak. A támadás eredményeként nyolc repülőgép és egy helikopter megrongáló­dott. Nem messze a repülőtértől, Phong Phu helységben is akna- vetőtüzet zúdítottak a kormány­csapatokra a partizánok. Az ország északi részén, Hűé­től 23 kilométerre az amerikai tengerészgyalogosok állásait tá­madták a szabadságharcosok­Saigontól nyolc kilométerre ke letre, a partizánok hétfőn erő­teljes támadást indítottak a. 199. amerikai brigád egyik gyalogsá­gi százada ellen. Az amerikaiak csak helikopterek és tüzérség bevetésével tudták visszaverni a rohamokat. A hétfői harcok hevességére jellemző, hogy az új-zélandi tü­zérség tévedésből ausztráliai csa. patokra tüzelt. Az ausztráliai egységek négy halottat és 13 se­besültet vesztettek a „baráti” lövedékek következtében. A VDK-elleni légi háborúban a rossz idő hétfőn csökkentette az amerikai berepülések számait. Az agresszorok Nam Dinh, Pho Can és Dong Hói térségében támad­tak különböző célpontokat. Dél- Vietnamban a B—52-es légierő­dök Binh Dinh térségében és1 a középvietnami fennsíkon bom­bázták a partizánok feltételezett állásait. Robert Kennedy tájékoztatta íohnsont Robert Kennedy szenátor, aki nemrég körutat tett Nyugat- Európában és tárgyalt vezető ■államférfiakkal, hétfőn látogatást tett Johnson amerikai elnöknél a Fehér Házban és beszámolt ta­pasztalatairól. A megbeszélés után Kennedy cáfolta a Newsweek című ame­rikai lap jelentését, amely sze­rint a francia kormányszervek eljuttatták hozzá a VDK állás­pontját a tárgyalások feltételei­ről. A Newsweek jelentését hét­főn már cáfolta Mai Van Bo, a VDK párizsi főmegbízottja, va­lamint a francia külügyminisz­térium is. s Kennedy az újságíróknak csu­pán annyit mondott, hogy tájé­koztatta Johnson elnököt arról, miként vélekednek a vietnami helyzetről Nyugat-Európában. Az AFP jelentése szerint Ken­nedy célzott arra, hogy helyeselné a VDK bombázásának felfüg­gesztését a holdújévi fegyver- szünet után is és közölte, hogy ezzel kapcsolatos véleményét ki­fejtette Johnson elnöknek is. Az amerikai szenátusban hét­főn hat szenátor is beszédet mon­dott, követelve, hogy Johnson el­nök adjon parancsot a VDK el­leni légi támadások felfüggeszté­sére a holdújév után is. Fulbright szenátor, az ameri­kai szenátus külügyi bizottságá­nak elnöke hétfőn a Columbia egyetemen mondott beszédet. amelyben élesen támadta a kül­ügyminisztérium vietnami poli­tikáját Washington ragaszkodik a háború folytatásához A VDK elleni légitámadások megindításának második évfordu­lóján Washingtonban változatla­nul nem hangzott el hivatalos nyi­latkozat arról, hogy az amerikai kormány kész-e a holdújévi fegy­verszünet meghosszabbítására, vagy esetleg a béketárgyalásokra. Hivatalos amerikai személyiségek továbbra is ahhoz — a Johnson elnök által meghirdetett — nyilat­kozathoz ragaszkodnak, amely szerint „Hanoi részéről nem tör­tént semmi érdemleges kezdemé­nyezés” s enélkül az Egyesült Ál­lamok nem szüntetheti meg a lé­gitámadásokat, s nem tehet bár­mi, Washington által „egyoldalú nak” minősített lépést a béke helyreállítására. Politikai megfigyelők hangsú­lyozzák, hogy a kormány állásfog­lalásában mutatkozik bizonyos változás az elmúlt hetekben. Ugyanakkor a katonai vezetés vál tozatlanul ragaszkodik a háború folytatásához és kiterjesztéséhez: az elmúlt hetekben például rend­kívül megélénkültek az amerikai katonai erőfeszítések Vietnamban. Egyre nagyobb mértékben alkal­mazzák a tömeges erők beveté­sét. S az eddiginél nagyobb arány­ban igyekeznek felhasználni a lé­gierőt is. Hivatalos közlemény Brezsnyev csehszlovákiai látogatásáról Moszkvában hivatalos közle­ményt adtak ki, amely szerint ez év február 4-től 6-ig Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára és Jurij Andropov, az SZKP Központi Bi­zottságának titkára, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bi­zottságának meghívására baráti látogatást tett Csehszlovákiában. A látogatás idején Brezsnyev és Andropov baráti megbeszéléseket folytatott Antonin Novotnyval, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titká­rával, Jiri Hendrych-el, Jozef Le- nárttal, Pohuslaw Lastovickával, Otakar Simunekkel, Oldrych Cer- nikkel, a Csehszlovák Kommunis­ta Párt Központi Bizottsága elnök­ségének tagjaival, Lubomir Stou- gallal, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának tit­kárával. Megvitatták a szovjet— csehszlovák kapcsolatok további fejlesztéséinek kérdéseit, a nemzet­közi politika és a kommunista vi­lágmozgalom nagy fontosságú problémáit; A megbeszéléseken Cservonyen- ko prágai szovjet nagykövet, az SZKP Központi Bizottságának tag­ja is részt vett. Az SZKP és a CSKP vezetői tá­jékoztatták egymást arról, hogyan folyik országukban a kommuniz­mus, illetve a szocializmus építé­se. Megelégedéssel állapították meg, hogy az SZKP és a CSKP megbonthatatlan testvéri barátsá­ga, a Szovjetunió és Csehszlovákia széles körű politikai, gazdasági és kulturális együttműködése a két ország népeinek alapvető érdekeit szolgálja, s állandóan fejlődik és erősödik. Mindkét fél egyöntetűen meg­állapította a nézetek teljes azo­nosságát a mai nemzetközi hely­zet, a világot átfogó kommunista és munkásmozgalom kérdéseit il­letően. A felek kifejezésre juttat­ták, hogy egyöntetűen törekednek az európai népek békéjének és biztonságának megszilárdítására és tovább küzdenek ezért a buka­resti deklaráció elvei alapján. Ki­jelentették, elhatározásuk, hogy tovább bővítik és mélyítik a két párt és a két ország testvéri kap­csolatait minden vonalon a de- n^okráciáért és a szocializmusért vívott harc érdekében. Haladó erők győzelme Venezuelában A venezuelai haladó és de­mokratikus erők nagy győzel­met arattak: megszűnt a főváro­si központi egyetem majdnem kéthónapos katonai megszállása. A katonai és rendőri egysége­ket kivonták az egyetemről. 15 nap múlva megkezdődnek az előadások is. A Leoni-kormány megígérte, hogy megtérítik a megszállás alatt az egyetem va­gyonában esett károkat. Mint ismeretes, tavaly decem­ber közepén a reakció azzal az ürüggyel, hogy az egyetemeken felforgató tevékenység folyik, el­érte. hogy a hatóságok elrendel­ték az egyetemek katonai és rendőri megszálláséit. Több egye­temi hallgatót megöltek, sokat megsebesítettek, bebörtönöztek. Sajtótáj ékoxtató a MESZÖV-nél Kedden délután sajtótájékozta­tót tartottak a MESZÖV-nél. Kálmán Gyula, a MÉSZÖV meg­bízott elnöke tájékoztatta a saj­tó munkatársait a földművesszö­vetkezeti mozgalom fejlődéséről az új gazdasági mechanizmussal kapcsolatos kérdésekről, valamint a földművesszövetkezeti szervek ujjáválasztásáról. Az egyes rész­kérdésekről Horváth János, a MÉSZÖV elnökhelyettese, Nika Károly, a MÉK igazgatója és SzoboszTai Jenő, a MÉSZÖV főosztályvezetője adtak tájékoz­tatót. Mao külpolitikai vonala kínai elszigetelődéshez vezetett A Moszkvában megjelenő „Agi­tator” az SZKP KB folyóirata legutóbbi számában nagy cikket szentelt a Kínai Népköztársaság külpolitikájának. Általános meg­jegyzésként a cikk abból indult ki, hogy Mao Ce-tung és csoport­ja az utóbbi években egyetlen olyan politikai kezdeményezést sem tett, amely a szocialista vi­lágrendszer erősítését, a forradal­mi erők tömörítését szolgálta volna. Ellenkezőleg. A kínai vezetők igyekeztek egymás ellen hangol­ni a szocialista országokat, hogy a maguk plattformját fogadtas­sák el velük. A fő csapást az SZKP és a Szovjetunió ellen irányították de ismeretes például, hogyan reagáltak Kuba maga­tartására 1965. végén, amikor váratlanul felmondták a rizs- szállítási megállapodást, holott tudták, milyen fontos a rizs sze­repe a kubai nép élelmezésében. A kínai vezetők nemtelen cél­jaik érdekében — írja az „Agi­tator” — a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság érdekeit is sut­ba dobják. A nemzetközi porondon — mu­tat rá a szovjet folyóirat — az volt Mao Ce-tung és csoportjá­nak egyik fő célja, hogy egyes- egyedüli képviselője legyen a fiatal, független ázsiai és afrikai országok érdekeinek. A kínai ve­zetők nem riadtak vissza attól, hogy a „színesbőrű” népek össze­fogását hirdessék a „fehérek” a „szegény” népek összefogásait a „gazdag” népek ellen. , Az afro-ázsiai értekezlettel kapcsolatos mesterkedések — jegyzi meg az „Agitator” elő­ször elővigyázatossá tették, majd eltávolították Kínától e konti­nensek sok vezetőjét Világszerte visszatetszést kel­tett az a támadás, amelyet Pe­king a tasken.ti megállapodás el­len intézett. A kínai képviselők durva be­avatkozása számos állam bel- ügyeibe azt eredményezte, hogy néhány ország megszakította dip­lomáciai viszonyát a Kínai Nép- köztársasággal. más országokban pedig figyelmeztették a kínai diplomáciai képviseletet, hogy nem fogják eltűrni aknamunká­jukat A demagóg antiimperialista jel­szavak egyáltalán nem akadá­lyozzák meg Kínát abban, hogy rohamosan fejlessze gazdasági és egyéb kapcsolatait a tőkés or­szágokkal, miközben mind job­ban „leépíti” a szocialista orszá­gokat. A Kínai Népköztársaság külkereskedelmének jelenleg mindössze 30 százaléka esik a szocialista országokra. Peking élénk kereskedelmet bonyolít le ugyanakkor például az Egyesült Államokkal Honkongon, Macaón és Japánon keresztül. Jellemző, hogy az Egyesült Államok Hon- konggal folytatott kereskedelme tíz év alatt több mint nyolcszo­rosára emelkedett és már 1965- ben elérte az 540 millió dollárt. Folytatódik az uszító kampány A CTK pekingi tudósítójának jelentése szerint, a kínai külügy­minisztérium hétfőn este közölte, hogy „nem szavatolható a szovjet állampolgárok biztonsága a nagy- követség területén kívül”. A nagy- követség épületét továbbra is kö­rülveszi a garázda tömeg. A szov­jet diplomatáknak és tisztviselők­nek kedden csehszlovákok és len­gyelek juttattak élelmet A hétfői féktelenkedés után, a keddre virradó éjjel viszonylag nyugodtan telt el. A szovjet em­bereket a repülőtérről visszaszál­lító autóbusznak, amelyet a meg­rongált kapu előtt több órán át feltartóztattak, csak nagy sokára sikerült bejutni a nagykövetség te­rületére. A nagykövetség munka­társai helyreállították a megron­gált kaput. Az uszító kampány kedden újra elkezdődött: a déli órákban a közeli utcákat ismét megtöltötték a „tüntető” tömeeek. Lengyel tiltakozás A lengyel külügyminisztérium hétfőn Varsóban erélyes tiltakozó jegyzéket nyújtott át a Kínai Nép- köztársaság varsói nagykövetének. A példátlanul durva támadás miatt amelyet Witold Rodzinski, a Lengyel Népköztársaság pekingi nagykövete és beosztottjai ellen vasárnap követtek el. A tüntető tömeg körülfogta a nagykövet kocsiját, fekete festék­kel leöntötte, plakátokkal ragasz­totta tele, miközben minősíthetet­len, durva szitkokkal és fenyege­tésekkel halmozták el a nagyköve­tet. Mindez a kínai „rendfenntar­tó” közegek szemeláttára történt — hangsúlyozza a tiltakozó jegy­zék. Másfél milliárdos belkereskedelmi import, gazdagabb áruválaszték, jobb ellátás A hazai ellátást színesítő, kiegé­szítő és kisegítő importon belül egyre nagyobb részt kap a bel­kereskedelem választékcseréje. A szocialista országok belkereskedel­mének kapcsolata az elfekvő áruk cseréjeként indult, — azóta azon­ban az igények növekedése nyo­mán •átalakult. Sok esetben ily mó­don jut a kereskedelem itthon hiánycikknek számító árukhoz, az exporttal pedig nem egyszer az ipari kapacitások teljesebb kihasz­nálását teszik lehetővé. A válasz- tékcsere-forgalomban exportált évi 15 000—20 000 televíziókészü­lék például a székesfehérvári VTRGY kapacitásának 20 száza­léka. A választékcsere-import az el­múlt tíz esztendő alatt meghárom­szorozódott, értéke az idén eléri a másfél milliárd forintot, s a szo­cialista országokból származó tel­jes importunknak 20 százalékát te­szi ki: Belkereskedelmünk jelenleg a szovjet, a lengyel, az NDK, a cseh­szlovák, a román és a bolgár ke­reskedelemmel áll rendszeres vá- lasztékcsere-kapcsolatban. Ezek­kel az országokkal már megkötöt­ték az 1967. évi árucsereforgalmi megállapodást, amely a múlt évi­hez képest 22 százalékos forga­lomnövekedést jelent. A választékcsere-partnerek kö­zött az idén is kiemelkedő helyet foglal el — a szovjet kereskede­lem, amely a választékcsere össz­forgalmának 55 százalékát adja. A forgalom további 12—12 szá­zalékát teszi ki a lengyel az NDK és a román választékcsere. A cseh­szlovák kereskedelemmel kötött megállapodás értelmében egyebek között 130 000 pár textilcipőt, két­millió zsebkendőt, 50 000 méter gyapjúszövetet vásárolunk, Bulgá­riából pedig 300 tonna gyümölcs- konzervet, továbbá üvegárut és bort szerzünk be. (MTlj,

Next

/
Thumbnails
Contents