Tolna Megyei Népújság, 1967. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-03 / 29. szám
\ 1967. február 3. TOLNA MEGYEI NfiPŰJSAG a A termelőszövetkezetek tervezésének jelentősége az új gazdasági mechanizmusban A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának határozata a következő négy évre a párt és az egész nép munka- programját megadta. Alapvető feladatunk a III. ötéves tervben összegezett feladatok teljesítése. Népgazdasági terveinket — mondja *a kongresszusi határozat, — az ipar és a mezőgazdaság egyidejű, arányos fejlesztésére alapozzuk. Ismeretes, hogy a II. ötéves terv időszakában növekedett a mezőgazdaság műszakianyagi megalapozottsága, korszerűbbé vált a termelés, emelkedtek a termelési eredmények. E pozitív változás elsősorban szocialista nagyüzemeink, termelőszövetkezeteink egészséges fejlődésének eredménye. Az elmondottak ellenére sem lehetünk megelégedve az elért eredményekkel, mert a II. ötéves tervfeladatokat maradéktalanul nem teljesítettük. Ennek okait a következőkben kereshetjük: A rendelkezésre álló eszközöket nem használtuk ki megfelelően. A vezetés színvonala nem volt minden gazdaságban kielégítő. Objektív tényezőként a kedvezőtlen időjárás és a különböző természeti csapások említhetők meg. A párt IX. kongresszusa leszögezte a gazdasági mechanizmus reformjának szükségességét. A reform célja többek között: elhárítani olyan akadályokat, amelyek fékezik a nagyüzemekben lévő lehetőségek kibontakozását. Kimondhatjuk bátran azt is, hogy a szocialista mezőgazdasági üzemeink többre képesek, mint arrüt produkálnak. Miért? Az elmúlt években a beruházások 70—80 százaléka a kisparaszti termelőeszközök pótlására szolgált (gépek, istállók stb.). Az 1961—66-os években megvalósult beruházások jelentős része tehát a III. ötéves terv időszakában fejti ki hatását. Lehetne a felsorolást tovább folytatni a szállítás megoldatlanságából, a betakarító gépek elégtelenségéből származó terményveszteséggel, alkatrészhiánnyal, stb. Ezek fokozatos megoldása az ár- és pénzügyi intézkedések, a termelés nagyobb ütemű fejlődését biztosítják. E célok eléréséhez nélkülözhetetlen a tervezés rendszerének érvényesítse. Hasonlóképpen, mint eddig, továbbra is tervkötelezettek lesznek a termelőszövetkezetek. Ami a következőkben a fő különbséget jelenti, az az, hogy önállóan, az adottságoknak megfelelő tervet készítenek, a termelési szerkezetet úgy állítják össze, ahogy az a termelőszövetkezeteknek a legmegfelelőbb, leggazdaságosabb. Az önállóságuk növekedése tehát a tervezésben is megnyilvánul. Ezzel viszont szinkronban kell, hogy legyen a felelősség növekedése. A termelőszövetkezeti gazdaságokra jellemző lesz az, hogy egyrészről a tagok közös társulásán alapulnak, másrészt vállalati jelleget is kapnak. A nagyobb önállóság biztosítása mellett továbbra sem lehet a népgazdaság tervszerű irányításáról lemondani. A felsőbb szervek a tervekből informálódnak, hogy milyen iparcikkeket igényei a mezőgazdaság az ipartól, milyen nyersanyagot szállít és milyen mennyiségben — feldolgozásra, s a lakosság élelmiszerrel való ellátása hogyan lesz biztosítva. Nem közömbös, az exportból, hogy veszik ki a részüket. Ezért fontos, hogy a népgazdaság és a termelőszövetkezetek érdeked találkozzanak, tevékenységüket összehangolják. Az önáilóság megcsorbítása nélkül ezt úgy lehet megoldani, hogy az állam különböző közgazdasági eszközökkel, ösztönzési módszerekkel tervszerűen befolvá- solia a termelést és a gazdálkodást. Az 1950-es években kötelező tervmutatók voltak és ezeket minden szövetkezetnek be kellett tartani. 1957-től ez ugyan megszűnt, mégis formálissá vált az önállóság, mert a megyére, já; rásra lebontott feladatokat visz- 6za kellett tervezni. A tervkészítés és a tervek szerepe már az elmúlt évben megváltozott. Lényege az, hogy a kenyérgabona kivételével kötelező előírás nincs, önállóan készítik el, adottságaiknak megfelelően. Itt azonban mindjárt megjegyzem, hogy a jó vezetők megfelelően tájékozódnak, szakmai tanácsot kérnek, hogy helyes döntéseket tudjanak hozni azért is, mert az éves terv a termelőszövetkezetek operatív terve, éves programja, amelyet kizárólagosan a közgyűlés fogad el, hagy jóvá. Kivételt Mintegy hetvenezer külföldi magyar látogatott haza 1966-ban Az elmúlt év eredményeiről, a külföldi magyar egyesületek, társaságok hazai kapcsolatairól a „magyar idegenforgalom” alakulásáról tájékoztatták az MTI munkatársát a Magyarok Világ- szövetségénél : — Az elmúlt évben tovább fejlődtek kapcsolataink a külföldön működő haladó szellemű magyar egyesületekkel, társaságokkal. Ezek ma a leghitelesebb ismertetői hazai életünknek. Tevékenységük nyomán nemcsak a kint élő magyarok, hanem ezeknek széles baráti köre is reális képet kap Magyarország fejlődéséről. Az egyesület művészegyüttesei, amelyek a többi között Párizsban. Becsben, Detroitban, Torontóban, Sao Paulóban működnek nagy sikerrel, drámairodalmunk és zenei hagyományaink eredményes népszerűsítői. örvendetes, hogy növekszik azoknak az érv őrületeknek a száma. amelyek magyar isikolákai. nyelvtynfoh'a.Tokat létesítenek, a magyar nyelvi.»deret gyors megszerzését nagyban elősegíti a Magyarok Világszövetségének kezdeményezésére kiadott „Szülőföldünk” című, több mint félezer oldalas olvasókönyv. A magyar nyelv iránti fokozott érdeklődést tükrözi egyébként az is, hogy a Kultúra Könyv és Hírlap-külkereskedelmi Vállalat sokkal több magyar újságot, képes folyóiratot és különböző irodalmi folyóiratot szállított külföldre, mint a megelőző években. — Tavaly mintegy tíz százalékkal nőtt a hazalátogatók száma: előzetes számításaink szerint körülbelül 70 ezer külföldön élő honfitársunk látogatott haza. Tömegesen jártak itthon Kanadából, az Egyesült Államokból. Francia- országból. Ausztriából, a Német Szövetségi Köztársaságból és Japánból is. Honfitársaink főleg a csoportos utazásokat részesítették előrvben, mivel ezek olcsóbbak. Érdekes tapasztalat, hogy mind többen jönnek Magyarországra a már külföldön született „második generáció” tagjai. képez a gyengén gazdálkodó és pénzügyi nehézségekkel küzdő termelőszövetkezet, ahol a tervet, zárszámadást a járási tanács, Nemzeti Bank is felülvizsgálja és jóváhagyja. Az éves terv a vezetés munka- programja is, amely egy évre határozza meg a feladatokat. Az előrelátó vezetés az üzem fejlesztésének lehetőségeit, a termelés irányát hosszabb időre is megtervezi. Ezek az úgynevezett középtávú tervek a gazdaság fejlesztésének több éves perspektíváját rögzítik, melynek szerves része az éves terv. Az 1967.-évi termelési és pénzügyi terveket a termelőszövetkezetek napjainkban készítik. Az eddigi tapasztalataink azt bizonyítják, hogy nagyrészük alapos mérlegeléssel, az elmúlt évek gazdag tapasztalatainak felhasználásával, gondosan tervez. Nem tapasztalható jelenleg a tanács, a Nemzeti Bank, a különböző vállalatok olyan gyámkodása, mint az elmúlt években. Nem jelen meg a központi tervutasítás, amely a múltban a termelés, gazdálkodás területén sok mindenben irányt szabott a vezetőknek. Jelenleg melyek azok a főbb irányelvek, melyekre támaszkodni kell és lehet: A gazdaság adottságai, az elmúlt évek termelésének tapasztalatai. Vállalatokkal kötött termelési és értékesítési szerződések. A népgazdasági igények ismerete, járási, megyei szervek szaktanácsai. A beruházásoknál a saját alapokon túl jelentkező, szükséges pénzeszközök igénybevételének lehetőségei. Ahol ezeket nem vizsgálják kellő körültekintéssel, ott nem készülhet kifogástalan terv. A növénytermelésnél tapasztaltuk, hogy egyes ipari növények területének további csökkenésével számolnak (napraforgó, cukorrépa, burgonya). Nem tartjuk helyesnek azért, mert egy év eredményéből, vagy eredménytelenségéből nem szabad messzemenő következtetést levonni, és gondolni kell a mind jobban jelentkező élőmunka megfelelő foglalkoztatására, ennek pénzügyi kihatásaira. Tájékozottság hiányát bizonyítja az is, hogy a termelő- szövetkezetek nagy része tenyész- üsző-vásárlást tervez, de annak forrása nincs biztosítva, ugyanis eladásit minimálisát terveznek. Néhány gazdaság a sertéshizlalást kívánja csökkenteni, ahelyett, hogy a takarmány megoldás útját keresnék. Nincs megfelelően koordinálva a gépbeszerzés. Egyes gépeknél (DT—54-es, —70- es) nagyobb az igény, mint a megyébe érkező gép létszám. A gabonakombájnnál pedig fordított a helyzet. Az ilyen és hasonló esetek nehéz helyzetbe hozzák a termelő- szövetkezeteket, felborítják a terveket, pénzügyi zavarokat okoznak. Több helyen alaposan felülvizsgálják a munkadíjazási módszert és a fejlettebb pénzben! díjazást, a végtermék utáni bérezést vezetik be. E helyes kezdeményezés gyorsabb lehetne, különösen ott, ahol a tartalékolás erre a lehetőségeket biztosítja. A tervkészítés ütemének gyorsítását az idő sürgeti. Megfontolt, a párt- és gazdaságvezetés által megtárgyalt éves tervnek kell kerülni a tervtárgyaló közgyűlés elé. Az új gazdasági mechanizmust megelőző évben lényegesnek tartjuk, hogy termelőszövetkezeteink megfelelően készüljenek fel a tervek teljesítésére, jó gazdasági eredményekkel alapozzák meg azt. HORVÁTH JÓZSEF, n megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője Túlteljesítette kongresszusi vállalásait a szövetkezeti ipar A KISZÖV ezekben a napokban összesíti a megye kisipari szövetkezeteinek múlt évi termelési eredményeit. Mint az adatokból kitűnik, a ktsz-ek túlteljesítették a párt IX. kongresszusának tiszteletére tett versenyvállalásaikat. A verseny a termelés, a termelékenység növelése, a termelési költségek csökkentése mellett az úgynevezett „kívánatos tevékenységek” túlteljesítésére irányult. A szövetkezetek a helyi iparpolitikai tevékenység tervének mintegy hétmilliós túlszárnyalására vállalkoztak. Ténylegesen 11 milliós túlteljesítést értek el. Főleg az építőiparban mutatkoznak szép eredmények, itt nemcsak a vállalt négymillió- hatszázezer forinttal produkáltak többet, h anem ezt még 3 750 000 forinttal túlszárnyalták. Csaknem valamennyi építő, illetve építőipari részleggel rendelkező szövetkezet többet termelt, mint amennyit vállalt. A lakossági méretes terv túlteljesítésében a Szekszárdi Szabó Ktsz érte el a legjobb eredményt, a vállalt négyszázezer forintos túlteljesítéssel szemben egymillió 142 ezer forinttal több méretes munkát végzett. Az exporterv hatmilliós túlteljesítésére vállalkoztak a szövetkezetek az év elején. Ténylegesen közel tizenhétmilílió forinttal több exportárut termeltek. Itt is a Szekszárdi Szabó Ktsz eredménye a legnagyobb, kétmillió- négyszázezer forintos vállalását 6 millió 300 ezer forintra teljesítette. A szövetkezetekben most készítik elő az ez évi szocialista versenyvállalásokat. A Tolnai Fémipari és Szerelő Ktsz ugyanis felhívást intézett a megye ktsz- eihez, folytassák a versenyt, most már a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ötvenedik évfordulója tiszteletére. Több szövetkezet már csatlakozott a tolnaiak felhívásához. Nincs miért aggódni a marosiaknak Évekig állt üresen, kihasználatlanul az egykori majosi tejüzem épülete. Hasznosítására volt néhány terv, elgondolás, míg végül is az illetékesek döntöttek. Az épületet megkapta a Bonyhádi Ruházati Ktsz. s ezzel megoldódott a régóta vajúdó gumiüzem elhelyezésének gondja. Majosra települt át a ktsz gumirészlege. Máj oson nagy örömet váltott ki az új üzem létesítése. Úgy terjedt el a híre, a faluban gumigyár lesz, amely mindenkit foglalkoztat majd. Az üzem áttelepítésével egyidőben szertefoszlottak a remények. Sokan — főleg a vidéki munkahelyekre járó fiatalok — először akkor csalódtak, amikor azt látták, hogy a gépekkel együtt Bonyhádról a dolgozók is jöttek. A pártszervezeteknek — a majosi pártalapszervezetnek éppúgy. mint a Bonyhádi Ruházati Ktsz pártszervezetének — komoly agitációt kellett folytatni, hogy a helyzet tisztázódjék. A ktsz pártszervezetének azért, hogy a bonyhádi dolgozók megértsék, mi tette szükségessé a gumiüzem áttelepítését. A majosi pártszervezetnek pedig azért, hogy a falusiak belássák, nem gumigyár lesz Majoson, ahogy ezt híresztel- ték, hanem a ktsz kihelyezett gumicsizmagyártó részlege. Az, hogy Bonyhádról áthoztak dolgozókat, nem jelenti, hogy a későbbiek folyamán a majosi jelentkezőket nem veszik fel. A tavaly Majosra települt gumicsizma gyártó üzem kezdetben 10—12 munkást foglalkoztatott, és a tíz-tizenkét dolgozó gumi- hulladék felhasználásával naponta 20—24 pár gumicsizmát készített. A kétműszakos termelésre tavaly októberben tértek át. Ettől kezdve 25—28 dolgozót foglalkoztattak. Tavaly 12 ezer pár csizmáit gyártottak, amellett, hogy az épületet nagyjából alkalmassá tették az üzemeltetésre. Időt vett igénybe a villany, a víz és a gépek beszerelése is. A majosi gumicsizmagyártó üzemben 1967. január 1-ével áttértek a három műszakos termelésre. Jelenleg 50 dolgozót foglalkoztat a gumicsizmagyártó részleg. Az idénre már jóval nagyobb tervet kaptak: 58 ezer pár gumicsizmát gyártanak. A 40—46-os méretekben készült gumilábbect a földművesszövetkezetnek, valamint a Cipő-nagykereskedelmi Vállalatnak adják át értékesítésre. Most már nincs miért aggódniuk a majosiaknak. Az üzem — bár nem gyári méretekben, de — tovább fejlődik. Folytatódik az üzem gépesítése is. Szó van arról, hogy még az idén, a Palma Gumigyártól kapnak oldat- keverőt. hengerszéket, valamint egy tartalék kompresszort, hogy a termelés zökkenőmentes legyen. A géppark bővítésével egyidőben a létszámot is emelik, s természetesen helybelieket vesznek fel. Megfelelő az első negyeaévi közellátás Milyen élelmiszer- és tüzedő- ellátás várható az első negyedévben? Erre a kérdésre ként választ az MTI munkatársa a Belkereskedelmi Minisztériumtól. A legfontosabb élelmiszerek, liszt, cukor, zsír, elegendő meny- nyiségben van raktáron. A tej- ellátás ugyancsak biztosított. A múlt évtől eltérően vajból is országosan kielégítik az igényeket. 25 százalékkal több, s egyúttal jobb minőségű, gazdagabb választékú sajt kerül forgalomba. A városok és a nagyobb helységek tejföl, tehéntúró és tejszín igényét ugyancsak ki tudják elégíteni. A falvak ellátásának javítására a termelőszövetkezetektől vár segítséget a kereskedelem. A sertóshús-ellátásbam továbbra is nehézségekkel keli számolni. Viszont a tavalyi azonos időszakhoz képest mintegy negyven százalékkal több baromfi várja a vásárlókat. Elegendő a tojás, s már csak frisset árusítanak. A tavalyinál kedvezőtlenebbnek ígérkezik a hadellátás, viszont mintegy negyven százalékkal növelik a halfite-importot. Konzervből a meglevő készletek és az ipar folyamatos szállítása a mennyiségi igényeket teljesen fedezi. A múlt évi jó termés ellenére gondot okoz a mirelité áruellátás egyes cikkekből. A tüzelőkereskedelem annyi fűtőanyagot tárol, hogy még akkor is egészen nyárig el tudná látni a lakosságot, ha nem kapna utánpótlást. A vidék t.üzelőellá- tása is megfelelő. (MTI),
