Tolna Megyei Népújság, 1967. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-23 / 46. szám

i i * 4 TOTVA MEGVET XfiPf JSAG 1967. február 23. Disneyland a revansiszták számára Az NSZK sajtója beszámol ar- rói, hogy elkészítik a Csehszlo­vákiában, valamint Nyugat- és Észak-Lengyelországban lévő volt német területek miniatűr modell­jét. „A régi német kelet — írja például a Kölner Stadtanzeiger — kicsiben újjászületik. 60—100 tipikus épület lesz látható Mün­chen közelében, az Isaar partján, 50 000 négyzetméteres területen. Valamennyi objektum híven utá­nozza az eredetit, csak kisebb lesz, mégpedig 1:25 arányban. sem Sziléziában, sem a Szudé- tákban. Fényképek és tervek alapján dolgozik. Mauer modellező műhelyében már ott áll tíz méter hosszú­ságban a malborki (marienburgi) vár, a wroclawi főpályaudvar, a gdanski hidak, a kalinyingrádi pályaudvar és Szczecin kikötő­berendezései. Mellettük tipikus halászházikók a Balti-tenger partjáról és sziléziai takácshá­zak. Eleven tansegédeszközül szolgálnak majd a „keletismeret” tantárgyához. (Az Ostkunde tan­Az épületek jórészt műanyagból tárgyát a menekültügyi miniszté­rium javaslatára iktatták tan­tervbe). Walt Disney hollywoodi mese­városát utánozva a revansiszta fe­jesek is elhatározták, hogy meg­elevenítik a maguk propaganda­városát. Minden mozogni fog benne. A pilavia világítótorony megvilágítja a miniatűr tengert. Hajók és bárkák úsznak majd kivilágított fedélzettel az apró művész. Ö rríaga sohasem járt készülnek”. Ezt a Disneyl andet nagy költ­séggel és fáradsággal építik fel az úgynevezett sziléziai testvéri­ség kongresszusa alkalmából, amelyet júniusban tartanak meg Münchenben. Tucatnyi miniatűr épület már elkészült. A legimpozánsabb — mint az NSZK sajtója elégedet- , - , ten hangsúlyozza — a wroclawi folyókon es csatornakon. At le- Népi Csarnok, amely — ember- dej majd úszni az Oderát és el- magasságú. Még nyers állapot- időzni a Balti-tenger pártján, ban van a wroclawi gótikus vá- A templomtornyokban haran- rosháza. A modelleket asztalosok gok is lesznek. Amikor az objek- és szobrászok készítik, vezetőjük tumot átadják a látogatóknak, Albert Mauer müncheni képző- valamennyi harang szólni fog, a templomokban megszólalnak az apró orgonák, a várak udvarán pedig német népi melódiák csen­dülnek fel. A gyerekek játszhat­nak majd a kertekben és hintá­kon, körhintákon szórakozhat­nak. Az idősebbek megpihenhet­nek a különleges teraszokon, ahol keletnémet specialitásokat szolgálnak majd fel. A belépő­jegy ebbe az „elveszett paradi­csomba” mindössze 3,50 'márka lesz. Ennyit tudunk meg az NSZK sajtójából. ügy .látszik) a revansiszta kong­resszusok és összejövetelek eddi­gi, toborzási módszered nem elégí­tették ki a vezetőket. Elhatároz­ták hát, hogy felhasználják a maguk céljaira a feledhetetlen Walt Disney tapasztalatait. Azzal a különbséggel, hogy az igazi Disneyland humanista célokat szolgál, örömet okoz a gyerme­keknek. A revansiszta hamisít­vány célja az, hogy gyűlöletet szítson Németország keleti szom­szédai iránt, elsősorban az átte­lepültek gyermekeinek szívében. A város belterületén különbejáratú szobát bérelnénk iroda céljára. Ktsz. Szekszárdi Szabó Arany J. u. 23. (235) A város belterületén különbejáratú albérleti szobát keresünk egy férfi részére. Szekszárdi Szabó Ktsz. Arany J. u. 23. (236) tulipánba szorított két betű, Sz és K lesz hivatott emlékeztetni, hogy a termék Szekszárdion készült. Ullllllll III Ilii Ilii lllllllllllllltlllllllllllllllllll!llllllllllllllllllllllllllllllllllli|| A Bátaszók közelében lelhető £ agyag, szintúgy a kisvejkei, aJ­Szekszárdi gölöncsérek KIK ÉS HOL CSATÁRI VÁZÁK a lengyelorszá- Nem sok. Néhány százezier fo- mire telepíteni rint ráfordítás, meg egy-két la­kás, amellyel megoldanák a szak- A műhelycsarnokban nyolc emberek letelepítését, már elindí­^ ____ ipari tanuló — első- és harmad- taná úgy az üzemet, hogy ide T uLajdómképpen az ember za- évesek, Koroknál Ferenc mester csak zsűriző művészeknek és az készítették az országos hírű sárközi edényeket, korsókat, vázákat? Szekszárdon a Steig- és ... a Tamás-dinasztia vitte művészi minősege azonos tökélyre a sárközi gölöncsérsé- G2-vel. Van get. Az 1800-as években Mórágy az A üzemet, községben virágzott az agyagiéi dolgozó kisipar. varba jön, ha most a csatári ke­rámiaüzem jellegét akarja meg­határozni. Itt a szalonéba tartozó vala­mennyi munkával találkozha­tunk. Ipari kerámiát tízezerszám készítenek. irányításával — most ismerkedik, elismerést elkönyvelő vezetőknek most tanulja a szakmát, a sár- kellene csak kijárni. közi népművészetet is, de már olyan munkák kerülnek ki kezük Amikor az üzemben több órán alól, melyet a NIT zsűrizett, és ismerkedtem ^ a szekszárdi ke­ezek a vázák, gyertyatartók „el­indultak” már Nyugat-Európába. Egy szállítmány a közeljövőben Százas tételekben elszállításra az óceánon túlra megy A szí­rámia első lépéseivel, nem mu­lasztottam el megkérdezni a dol­gozókat, mi a véleményük üze­mükről, a termékről, az életre­vár több színű, fazonú cserép- kályha kitűnő minőségű anyaga. A múlt héten két kemence mintaárut égettek, ezeket az ARTEX szállítja Nyugait-Német- országba. Fél Dunántúl építőipari kerá­miaszükségletét el tudják látni. Az üzem kiesd. A csatári torok Lankái aljában épült. Először csak egy laikatosmű- hely-fóle volt. Azután hozzáépítettek valamit, s elkezdtek virágcserepet készí­teni. Utána építettek még modul- barakot is, ezt téldesítették. Itt kapott helyet a laboratórium, az iroda, meg a raktár. Ezzel szemben épült egy üzem­csarnok-féle, alatta elhelyeztek gorú zsűri, a szekszárdi kerámia- valóságról. Álljon itt, kiegészíten­üzem által előterjesztett 31 mű­ből, 28-at engedélyez gyártani. A KÖZÖNSÉG varja dő — talán kissé éles kontrasz­tokkal megrajzolt valóság mellé — az ő véleményük: Ballai János igazgató: — Sem­, 02 miből indultunk, de már nevünk árut. A lakosság, főleg persze a vaT1 Bízom ben ne, a tulipános hazalátogató külföldi magyarok, emblémánk híressé válik, kapva kapnak a sárközi edények után. Kevés belőlük a választék, Balázs Sándor művezető: — a mennyiség sem elégíti ki a ke- Pestről, nagyüzemből jöttem, de resletet. És itt van 02 egyszerű, Bt a nagy lehetősegek-et nem ki­dé nagy hasznú áru, a virág- használni, vétek. Felnőhetünk a cserép. Az országban mindenütt naSy gyárakhoz, keresett cikk. Be olyan nevetsé- Koroknál Ferenc, fiatal szak­gesen alacsony az ára, hogy ezt termelni kész ráfizetés. Az üzem, )úl a prafilkeresésen, ma már megállapodott. munkás: — Ember, meg idő kell* aztán megismernek bennünket. Bakóné, Teszler Ella: — Pénz és piac. Ha pénz van, mód nyí­lik az üzem fejlesztésére, s az áruknak már könnyen lehet pia­cot találni. És az ipari tanulók. Székely •q JMrtKMN. 4 4MU)l MOTW Tisztázódott, hogy ipart kerá­mia — kávéfőzőbetét, épület- négy golyósprést. Most szerelik kerámia, kerámiamozaik —, nép- minden kerámiaüzem lelkét, a művészeti termék és majd ce- ^ filteres prést, meg az agyag gyű- ment mozaiklap gyártása vár az — Nagyon szép muniká­rásához a csigaprést. üzemre. ^ akarunk készíteni. Az üzem most kezd üzem lenni. Mert ezekhez van lehetőség. Búzás Mária: — Modern kená- Kár a szót vesztegetni arra, Lakáskérdés, hogy egyik nap- mia is szóba jöhet hogyan, s mint indult ez az ról a másikra felemeljék négy- . _ , - . r„ „ ____n, ü zem. Elégedjünk meg azzal, yennel az üzem létszámát. Kél- F ±L HOI^h hogy előtte hatalmas lehetőség három vezető keramikus szakem- ’ • . ,, . .7 áll. És most mindenkinek arra bért kellene idehozni ezért. De 18 csmalm’ lka tuc* kellene fordítani a figyelmét, aki egynék sem tudnak lakást adni, a r csak egy kicsit is tehet az ügy Balázs Sándornak, aíki most is Gyurcsovics Éva: — A szépei érdekében valamit, hogy az üzem lelke, mindenese és mindene az mindenki szereti, mii eat az igényt gyárrá váljék. üzemnék. akarjuk kielégíteni. Mert érdemes a szekszárdi ke- De b^ijünk ^ emberek, a ~ S°fcat M ** ramiara figyelni. Tolna megyei Építőanyag-ipari , Elkészült az embléma, amelyet Vállalat és az üzem munkásai - Horváth István és Szemes majd minden Csatáron gyártott nak vágyairól, terveiről. Ehhez noe: ~ Múr széP tányérokat is gölöncsértermékbe beleütnek. A meg kell őket hallgatni, segíte- tuduak: csinálni. ni azoknak, akik tehetnek az Szekeres Márta, aki a nyáron ügy érdekében. kapja majd meg szalkmunikás­, oklevelét: — Ha minden lehető­Ide pénz kell. séget kihasznälndnk, de »ép is Pénzt ígérni nem lehet. Pénzt volna! adni kél. Ez az üzem 'képes lenne a sár­közi népművészet felélesztésére,-kaimas finomkerámiák készíté- ssére is. 2 A múlt héten megkezdték a s téglagyár mellett egy agyagbánya ápolására, alkalmas volna az , £ országiból kapják. Jelzése G 1-től kBZŐ épületkerámia kielégítésére, FEJEZETEK PROW PÁL NAPLÓJÁBÓL = G5-ig van. Az itt talált agyag Pénz kellene. A SZEKSZÁRDI g~ az út elején vannak. Az első Lé­pésekét megtettek. Egyengetni kellene előttük az utat, hogy jobban haladjanak. PÁLKOVÁCS JENŐ Sllllllllllllllllllllllíllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllimilliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiuma — 163 — Egy ízben Horthyval erről is beszélgettem, amikor még Károly király viszonylagos helyzete az országgal szemben nem nyert még kellő meg­állapítást. Ti. legelőször kiverjük a cseheket, Ausztria és a tótok segítségével. Megtesszük királynak a legintelligensebb és legmagyarabb Habsburgot, Albrecht főherceget. Vele azután visszafoglaljuk Erdélyt és a Bácskát. Dehát ezek csak tervek voltak, és az ország akkori appará­tusával és az akkori viszonyok között keresz­tülvihető nem lett volna. Minél nagyobb lett a nemzeti hadseregünk, amellyel az adott helyzetbe a fővezér elrendel­hette volna a katonai diktatúrát, és megkezd­hette volna az országban az alapos takarítást és söprést, annál jobban hagyta magát az állító­lagos jogrend helyreállításának problémáiba a politikai mesterkedőktől belelovalni. Mindenféle pártfrakciók megbízottai által, akik ki-bejártak nála, és akiket meghallgatott, hagyta magát jól vagy rosszul befolyásolni. Ezekkel a politikai orientációkkal azután be is köszöntött a rágal­mazások és intrikák korszaka. A fővezér akkor még leginkább mágnáspolitikusokkal tartott. Gróf Andrássy Gyula, gr. Apponyi Albert, őr­gróf Pallavicini György, gr. Sigray Antal, Wm- dischgrätz Lajos herceg, a Zichy grófok és még sok mások keresték fel a Gellert Szállodát, de gyakran vacsorázgatott és elmulatott velük a kaszinó különböző chamre separéiban.82 Azután jártak nála a fővezért ajtón ki-be Huszár Ká­82 1— különszoba. — 164 — roly, Rakovszky István, Nagyatádi Szabó és más politikai személyiségek is. Tehát nem fejlődött volna ki az arisztokraták és Horthy között olyan barátságos viszony, ha ezen utóbbi velük szem­ben nem vall teljesen legitimista és trónhű po­litikát. SOMCGVI BÉLA ÉS BACSÓ BÉLA A „NÉPSZAVA” SZERKESZTŐINEK A KIVÉGZÉSE Az 1920. év január közepén83 már túl voltunk, amikor kora reggel ismét megszólalt a Pannónia Szálló-beli szobámnak telefonja, és nagyon sür­gősen a fővezérségre rendeltek. Fogalmam sem volt ennek okáról, azonban néhány perc múlva máris a Gellértoe érkeztem, ahol Magasházy várt, és igen szemrehányó ábrázattal járt föl1 és alá a fővezért előszobában. Berzeviczy vk. fő­nök éppen jelentéstételre sietett be Horthyhoz, addig, míg kijöt, Magasházy nekem támadt: „Hát már megint mit csináltatok?” — „Miért?” — kérdeztem. — „Hát Somogyit és Bacsót ki dobta a Dunaija?” „Mit tudom én. mi közöm nekem hozzájuk, te mondtad még nem is régen, itt, ebben a szobában, mások előtt: »ezeket keli eltenni elsősorban láb alól« — tehát neked job­ban kall tudni, hogy kit bíztatok meg ezzel a fel­adattal”. „De bát nem így, az Isten szerelméért — fakadt ki Magasházy majdnem sírva —, ilyen ügyetlenül. A marhák, ahelyett, hogy a vízbe S3 Somogyi Bélát és Bacsó Bélát 1920. február 17-én gyilkolták meg. — 165 — dobják a holttestüket — mint a húsvéti tojáso­kat, letették őket a Duna partjára. Azután az autóval, melyikbe vitték őket, nekimentek a Váci úti vámnál a sorompónak, és mindenféle nyomókat hagytak hátra stb.” „Hát, barátom — feleltem —, mindezekről én nem tudok, most hallom először. De akárki és akárhogy csinálta, jól tette, ennek a húsvéti tojásnak a fővezér is örülni fog titokban, hogy régi óhaja beteljesült. Ezek a gazemberek túl sokáig éltek — pedig már régen megérdemelték sorsukat.” A fővezér, akitől Berzeviczky kijött, magá­hoz kéretett, és a kezeit tördelte. Miért éppen most kellett ennek megtörténni, pont a kor­mányzóválasztás előtt. Siófokon Nopcsa akasztott egy gazembert az ablakom elé, most pedig ilyen fontos, országos momentumkor meggyilkolnak két újságírót, hozzá még a szociáldemokratáktól — nem is merek rágondolni, milyen szörnyű kihatással lesz ez mindenre. Sokáig desperált84 a fővezér, de miután le­csillapodott — szelíden megjegyeztem, és utal­tam azon óhajokra, amelyekkel nemcsak ő, ha­nem egész környezete már régen kívánta ezen imposztor zsidó firkászoknak a láb alól való eltevését. Most pedig, amikor megtörtént végre — szemrehányást kapunk? „Jaj. de hát nem így, hanem amúgy kellett volna csinálni” — fakadt ki Horthy újból, végül becsületszavamat kérte: benne vagyok-e a dologban, vagy se, mert neki tudnia kell ezt már most. *8 — kétségbesett.

Next

/
Thumbnails
Contents