Tolna Megyei Népújság, 1967. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-22 / 45. szám

1967. február 22. TOLNA MEGYEI NEPŰJSAG é A tavaszi forradalmi évfordulókat köszöntik műsoraikkal a műkedvelő együttesek Megkezdődött a „Hazám, ha­zám, te mindenem” művészeti bemutatósorozat amelynek fóru­mán a tavaszi forradalmi év­fordulókat. március 15-ét és 21-ét valamint április 4-ét köszöntik verssel, prózával, énekkel, zené­vel, tánccal az ország legjobb műkedvelő együttesei. Az iro­dalmi színpadok, színjátszó cso­portok. kórusok, zenekarok tag­jai olyan 25—30 perces műsoro­kat állítottak össze, amelyek a forradalmi ifjúsági napok prog­ramjában 1848, 1919. és 1945. tör­ténelmi eseményeire, a haladás ügyének legkiemelkedőbb ma­gyar hőseire emlékeznek. Ezekben a napokban tájegysé­genként mutatták, illetve mutat­ják be műsoraikat az ifjú mű­kedvelők. Székesfehérvárott a Fe­jér, a Győr-Sopron, a Komárom, a Vas és a Veszprém megyei, Pécsett a Baranya, a Somogy, a Tolna és a Zala megyei együtte­sek vetélkedtek. A budapestiek február 24-én találkoznak. A Bács-Kiskun, a Csongrád. a Nógrád, a Pest és a Szolnok megyei műsorokat feb­ruár 25-én Szolnokon mutatják be. A Békés, a Borsod, a Hajdú a Heves és a Szabolcs megyei csoportok február 26-án Debre­cenben vetélkednek. A tájegysé­gi bemutatókat a KISZ Központi Bizottsága, a Magyar Televízió, a Művelődésügyi Minisztérium és a Népművelési Intézet szakértői is megnézik, s a látottak alapján választják ki azokat az együtte­seket, illetve műsorszámokat', amelyek a televízió ünnepi mű­soraiban Is helyet kapnak. A legjobbak március 15-én és 18- án, valamint április 3-án nyil­vános adáson szerepelnek majd. Csaknem 600 millió forint a Posta fejlesztésére Az idén költségvetésből mint­egy 360 millió forintot kap a Posta, elsősorban hírközlési há­lózat fejlesztésére. Ezenkívül sa­ját erőből 130 millió forintot fordít szolgáltatásainak korsze­rűsítésére. s külön 100 millió fo­rintot költenek a légvezetékes hálózat rekonstrukciójára össze­sen tehát csaknem 600 millió fo­rint jut a Posta fejlesztésére. Tovább növekszik a telefon­központ-hálózat befogadóképes­sége. Bővítik vidéken 2000—2000 állomással Győr és Kaposvár te­lefonközpontját. Az idén Zala­egerszegen 3000 állomásos auto­mata központot szerelnek fel, s ezzel megszüntetik az utolsó me­gyeszékhelyi manuális telefon- központot is. A televízió szélesebb körű vé- teüehetőségét a jobb minőségű műsorsugárzást teszi lehetővé a tiszántúli és a pécsi televízióadó építése. A lakihegyi rádióadó re­konstrukciója a tervnek megfe­lelő ütemben halad, s az idén üzembe kerül a Kossuth adó egyik új, 150 kilowattos berende­zése. A másik 150 kilo wattos adó — amely egyrészt párhuzamos járatásra alkalmas, másrészt biz­tonságos tartalékot jelent — a jövő év végére készül ei. A hagyományos postaforgalom is gazdagodik. Vidéken mintegy 10—12 millió forintos költséggel 30—35 korszerű kis postaházat építenek. Ezenkívül tovább foly­tatódik a postahivatalok gépesí­tése. NAPIRENDEN a brikettgyár Végrehajtó bizottsági ülésein számoltak be a nagymányoki bri­kettgyár politikai és gazdasági vezetői a bonyhádi járási párt­ba zottságon. A tanácskozáson mérlegre ke­rült, hogy a két esztendővel ez­előtti megállapítások, tennivalók megoldása terén mennyit léptek előre az üzembein. Helyes módszernek bizonyult, hogy együttes beszámolóra hívta a járási párt végrehajtó bizottság az üzem párttitkárát és gazdasá­gi vezetőjét. így vált lehetővé, hogy együtt taglalják az életben is egyidejűleg jelentkező terme­lési, politikai és morális kérdése­ket. Túljutottak a korábbi nehézségeken ______ A z üzemvezető és üzemi párt- titkár írásos előterjesztésében és a végrehajtó bizottság vitájában egyaránt megállapították, hogy más jellegűek az üzem gondjai, mint a két esztendővel ezelőtti beszámoltatáskor voltak. Maga­sabb szintre kerültek a nagymá- nyoki brdkettgyárbain. Elsősorban a minőség javításá­val érték el, hogy az elmúlt esz­tendő közepén már keresett tü­zelőanyaggá vált a tnagymnányoki brikett. MegfeleLt a gyár a tava­lyi évben termelt termékeivel a fogyasztói árrendezéssel együtt megnövelt minőségi követelmé­nyeknek. Ez annál inkább jelen­tős, mert 1965-ben sok jogos mi­nőségi reklamációt kaptak. Az 1966-os terveit — az első negyed­évi erős havazások miatti el­maradástól eltekintve — egyen­letesen teljesítették, sőt túl is teljesítették tervüket. 820 000 fo­rintnyi többletet hozott 1966-ban a tervvel szemben a mányoki brikettgyár, számíthatnak a nye­reségrészesedésre. Kétezer forintnál magasabb a nagymányoki brikettgyárban a dolgozók havi átlagkeresete. A nehéz munkakörülmények, az egészségre ártalmasság ismertek Nagymányokon, az üzem sajátos­ságaiból adódóan. Egy év alatt 150 forinttal nőtt a dolgozók át­lagbére. Megállapíthatták a végrehajtó bizottsági ülésen, hogy jelentősen javult a munkafegyelem, a dol­gozók öntudata, az üzemi demok­miatt nem nyithattak ilyen üzle­tet. Talán ezért alakult ki a község egyik, már hagyományos­sá vált farsangi rendezvénye, a borkóstoló. Talán az elnevezés fricska akar lenni a merev üzleti szabályoknak, hiszen itt nemcsak a borkóstolásról van szó. De lássuk a lebonyolítását: minden szombaton más-más „szerv” rendezi, általában a mű­velődési házban. Ilyenkor a meg­bízottak felkeresik a borosgazdá­kat, mindegyikük ad a termésből, a legjobb borából. Az így össze­adott bort aztán a szombati ren­dezvényen tíz forintos áron ki­mérik, de címkézett üvegekben, így mindenkinek lehetősége nyí­lik arra, hogy megkóstolja a ri­vális gazda, vagy a jó ismerős termését. Ezek az összejövetelek családias hangulatúak. Általában a középkorúak kedvelik a szom­bati borkóstolókat. A tánc, a hangulatos mulatság mellett sok­szor reggelig elbeszélgetnek egy­mással. az egyébként ritkán ta­lálkozó ismerősök. A fiatalok inkább a művelődési ház vasárnapi táncos összejöve­teleit kedvelik, vagy a Kék Duna Étteremben szórakoznak, ahol tánczenekar játszik. A moziban heti két nap kivételével mindig tartanak előadást. Eddig csak egy „szünnapja” volt a filmszínház­nak, de a látogatók számából ar­ra következtettek, elég heti négy napon vetíteni. A televízió ron­totta a mozi üzletét. Hatszáz ké­szülék van a faluban, és mint mindenütt, ott is érvényes az a megállapítás, hogy a tv otthon- ülővé teszi az embereket. A művelődési házban általában kéthavonként tartanak színházi előadást. A Kecskeméti Katona József Színház és a Déryné Szín­ház szokott ellátogatni hozzájuk. Ilyenkor sem kong a terem, öre­gek, fiatalok egyaránt megked­velték ezeket az előadásokat A tervekben szerepel a művelődési ház átalakítása is, korszerűbb, nagyobb befogadó képességű szín­háztermet szeretnének ' kiképezni. A kisiparosoknak külön klubja van, ott jönnek össze esténként beszélgetni, kártyázni. A termelő - szövetkezetben dolgozó parasztok a szövetkezeti székházban érzik jól magukat. Megszokták, kedve­lik a helyet, mely még 1930-ban, Gazdakör néven alakult, s azóta is oda járnak legszívesebben. Ki­alakultak a baráti körök, társa­ságok, így aztán nem nagyon mennek máshova. A község ve­zetőd tervezik, hogy öregek nap­közijét rendeznek be a helyiség­ben. így nappal is ki lesz hasz­nálva és a munkában megörege­dett, egyedül maradt emberekről jobban tudnak gondoskodni. A már említett 1903-beli kiad­vány büszkén szól a dunaföldvári cigányzenekarokról, amelyek ......nyáron mind hiánytalanul h azajönnek, a nyaralókat, szóra­koztatni”. Most is működik né­hány neves cigánybanda a köz­ségben. Egyiküknek sem fő hiva­tása a muzsikálás. A szórakozó­helyekről kiszorultak, jobb üzlet­nek látszik a tánczene. Munká­juk mégis akad bőven. Különö­sen Rupa Bál bandája népszerű, legtöbbször őket hívják lakodal­makat muzsikálni, névnapokra, disznótorokra. Mert az szinte el­képzelhetetlen, hogy valaki szé­pen, csendben, egyedül ünnepelje meg névnapját, vagy a disznó­toros vagyonit magában fogyasz- sza el. Ilyenkor eljönnek az isme­rősök, barátok és cigányzene mel­lett ülnek ünnepet. Az összej áró­kat valóban baráti kötelék fűzi egymáshoz. Érdpk, számítás nél­kül barátkoznak: a tsz-trak taros a tanácsi dolgozóval, maszek kis­iparos a katonatiszttel és sorol­hatnánk tovább a példákat. Mert a „mi legalább tartsunk össze” jeligéjű, ellenzékieskedő hangu­latú mulatságokról mór koránt­sem beszélnénk ilyen szívesen. De a disznótor, ahol éppen nem szá­mítottak vendégekre, ékes bizo­nyíték — az ellenkezőjére. A borkóstoló szombatok, a név­napi és egyéb, „nem hivatalos” összejövetelek azonban nemcsak apropók a mulatozásra. Nagyon sok minden szóba kerül ilyen al­kalmakkor, a világ gondjaitól a sporteseményekig. És így van ez rendjén. (Folytatjuk) D. KÓNYA JÓZSEF náoia. Míg évekkel ezelőtt alig győzték a járási szervek a tőlük érkező panaszok, intrikák töm­kelegót vizsgálni, ma már elenyé­szően ritka a jogos panasz. Támogatják az újat, a jobbat Nagymányokon. Az üzemi törzs­gárda, a politikai és gazdasági vezetés érdeme, hogy felkarolták a szocialista brigádmozgalmat, mely jelentős pozitív húzóerő. Hét olyan brigádjuk működik, amely mar elnyerte és hat bri­gád küzd a megtisztelő szocialista címért. Erkölcsileg, anyagilag becsü­lik a törzsgárda tagjait. 344 000 forint hűségjutalmat fizettek ki 1966-ban az üzem törzsgárdájá­nak. A munkafegyelem sziiár- duiását jelzi, hogy a kétszáznál nagyobb létszámú üzemben a kö­zös erőfeszítések eredményeként tíz igazolatlan mulasztással zár­ták az esztendőt és a gépészeti üzemzavarok is a korábbinak fé­lére csökkentek. Szerteágazó pártpolitikai tevékenység_____ M egduplázódott két esztendő alatt a mányoki brikettgyárban a párttagok száma. Iskolai vég­zettségük, politikai képzettségük szembetűnően javult. Gondot okoz, hogy az üzem negyvennél több női dolgozója közül csak egyetlen női párttagjuk van. Minden kommunistának van náluk pártmegbízatása. Ennek hatása lemérhető a tömegszerve­zeti, a tömegpali tikai munkában is. A kommunisták bábáskodtak a szakszervezettel együtt a szocia­lista brigádok életre hívásában és a mozgalom erősítésében. A mindennapi segítségnyújtás mel­lett kibővített pártvezetőségi ülé­sen tárgyalták a szociálisa bri- gádmozgalmait, itt hasznos taná­csokat adott a pártvezetéséig. Nem öncélú a pártmumka a nagymányoki brikettgyárban. So­kat és rendszeresen foglalkoznak < az új gazdasági mechanizmi lényegével, a biztonságosabb te melést, a jobb életet elősegíl vonásaival. Komoly politikai feladat mé mindig, hogy segítsék az üzei dolgozóinál az általános művel ség megszerzését, érleljék a U nullás gondolatát náluk. Szüks< gességét még inkább sürget hogy az erőteljesen gépesed üzemben az általános műveltsé gyengeségei nehezítik a szakim képzést, a gépkezelőd tanfolyama sikeres elvégzését. Noha a párt tagságnál jobb az általános mű veltség aránya, néhány fiats párttagnak az általános isfcol befejezését adta a vezetőség párt megbízatásul. Az ideológiai-politikai tisztán látás érdekében pártszeminártun működik, e mellett többen jár nak tőlük a marxizmus—leniniz mus esti egyetemére és a marxis ta középiskolába. A pártonikívü liek politikai érdeklődését a két havonta megtartott párfnapokou igyekszenek kielégíteni. Folyamatában. fejlődésében_______ m egtárgyalta a bonyhádi járás párt végrehajtó bizottság a szer­teágazó, sökoldalú vitában e nagymányoki brikettgyár. a mun­kás- és vezetőgárdának két esz­tendős politikai, gazdasági ered­ményeit Daradics Ferenc elvtáms, a já­rási pártbizottság első titkára összefoglalójában elmondta, hogy az üzemi koliéktíva érdeme a brikettgyár légkörének kedvező változása, a termelési eredmé­nyek, az átlagfizetések növeke­dései A választott testület megfon­tolt tanácsaival, elemző, értéke­lő tevékenységével jelentősen hozzásegítette a nagymányoki brikettgyár politikai és gazdasági vezetését a tartalmasabb, elmé­lyültebb, eredményesebb munká­hoz. H. E. Újdonság : AZ IKERM OS ÓG A Hajdúsági Iparművek új típusú ikermosógépét centri­fugával építették össze. Az új gépnek saját fűtőberendezé­se van, mely a vizet melegen tartja: egyszerre két kiló ruhát mos, három kilót csavar. Az új gépet valószínűleg már ebben az évben árusítják. (MTI-foto Gárdos Katalin felvétele.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents