Tolna Megyei Népújság, 1967. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-16 / 40. szám

1967. február 16. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Téli munkalehetőség — rendszeres foglalkoztatás — A TÉLI FOGLALKOZTA- keletű, és azért, mert a kiala- az öntözéses gazdálkodást, és TAS NÁLUNK? Esetleges szállí- kulóban lévő új helyzet még értékesítési lehetőséged is olyan tás, amely néhány tagnak ad szükségszerűbbé teszi a lehetsé- korlátozottak, hogy kockázatos munkát, más nincs is. Olyan er- ges megoldások kereséséit. például a zöldségfélék termelése, dónk sincs, amelyben favágást A szövetkezetekben a jövede- A rendszeres munkaalkalom adnánk ki. De az igazsághoz tar- lem alapja az egy gazdasági év- megteremtését, biztosítását ugyan- tozik az is, hogy a tagság nem ben végzett munka. így arányta- akkor követeli az év elején élet- is igényli túlságosan a téli mun- lan jövedelemkülönbségek van- be lépett új, mezőgazdasági nyug- kát. Azt mondják; éppen eleget nak a mégannyira egyformán, díjrendelkezés is, amely éppen a dolgoznak többi évszakokban, szorgalmasan dolgozó tagok kö- rendszeres munkára alapoz, az alatt az idő alatt is megkere- zött is; az állattenyésztők, a trak- A köztudatban már úgy él, sik a magukét — mondotta a kö- torosok, a kétkezi munkát vég- hogy a termelőszövetkezeti pa- zelmúltban a megye egyik leg- zők között. A regölyí termelő- rasztság már olyan anyagi kö- jobb. évek óta legtöbbet fizető szövetkezetben például egy ta- rüimények köfeé került, hogy az termelőszövetkezetének főagronó- karmányos kocsis 325 napot töl- musa. Elmondotta azt is; jelen- tött közös munkában, egy gya- leg nem látnak, nem találnak logmunkás 114-et. Egy asszony­semmiféle lehetőséget olyan mel- ’tagra ugyanakkor ötvennyolc- ek is. Igaz, az utóbbi évek ked- léküzemág létesítésére, amely- napi közös munka jutott. Ha vező terméseredményei — az ben télen legalább a tagság egy több munkára adódott volna le- aránylag kedvező időjárás hatá­a munkásságét is meghaladja. Ez a nézet nem helytálló, mert a jók mellett vannak gyenge tsz­részét foglalkoztathatnák. hetőség, bizonyára többet dol­Kevés kivétellel ez a megálla- goznak a gyalogmunkások is. pítás alkalmazható a megye töb­bi termelőszövetkezetére. A né- TEHÄT A SZÖVETKEZETEK- hány kivételt leginkább a kisebb BEN a gyalogmunkások foglal- erdővel rendelkező, vagy állami koztatottságát kell fokozni ahhoz saként is — lehetővé tették, hogy a szövetkezetek gazdasági­lag megerősödjenek, növekedjen a tagok jövedelme. De a mező- gazdaság változatlanul csak idénymunka, változatlanul ki erdőhöz közeli tsz-ek adják. Az hogy a jövedelemben ne legyed van téve az időjárás szeszélyei egyikben úgy adnak fakiterme- nek olyan nagy eltérések lést a tagoknak, hogy azzal meg- T, , .. .. , , , ncu.cwusnui oldják évi tüzelő-szükségletüket. . . ° ^'?5<ís Sazdasagban a tsz-tagság jövedelmének A másik csoportban - mint pél- házon beluh ^oszakos munka, dául Bétán — bizonyos munka­_ nélküliséget növelték a beáramló e rőt az ^rdőgazda^g^rendeíke- új *»* is- Aparhanton péidául zésére bocsátanak, fakitermelés- f mi! 1 ev f^odik feleben öt­re, erdőtelepítésre, ápolásra, ad- ,enne tobb „UJ vettek ^el> j!« —Á----- .Ljij.j. „ de a megművelhető n ek, és egy esetleges • rendkívül rossz év kedvezőtlenül hathat a alaku­lására. dig. amíg el nem kezdődnek a sok kézi erőt igénylő tavaszi munkák. Ám, sem egyik, sem a másik módszer nem' a közös vagyont, a TULAJDONKÉPPEN CSAK a szövetkezetek téli munkalehető- ... ségeiről akartunk szót ejteni; de . , földterület a téli gondok sokszor je­nem nőtt ezzel arányosan. A lentkeznek más évszakokban is, kisdere® szövetkezetben pedául kifejezve hogy még sok a tenni- az adott gondot, hogy a téli ke- való a termelőszövetkezeti tag- ves munkaalkalom mellett a tsz- ság anvagi helyzetének javitásá­moaszer ném a közös vagyont, a tag házastársak, családtagok he- t, " abban hóav ié enlegi iöve- kozos termelést szolgálja, hanem ,vett munkát követeltek a faev- ba,n- abba5l’ ho^Je_nl®g,' a tagok egyéni keresetét. Az elő­ző néhány évben történtei!; ugyan kezdeményezések; a szakcsi szö­vetkezet közös üzeme az általa termelt cirkot dolgozta fel sep­lyett munkát követeltek a fagy­szabadságukat töltő ipari mun­kások. Teljesen jogos volt a ta­goknak az az állásfoglalása, hogy munkát elsősorban a nagy­családosoknak, a rosszabb anyagi delme vagy még növekedjen vagy a mostani szintet tartsa a jövőben is. BI. Bővítik a tervezőirodát Az év végére befejezik a 3,3 milliós beruházást A szűk tervezőkapacitás gyak- vül megépítik a harmadik eme- ran akadályozza a beruházások letet is. gyors megvalósítását. A Tolna A múlt év őszén elkezdett megyei Tanácsi Tervezőiroda már építkezést ez év végére fejezik most, ez év elején csaknem az be. A beruházás lehetővé teszi egész esztendőre el van látva azt. hogy felszámolják a jelen­megbízással, és igen gyakran légi zsúfoltságot, növeljék a lét­fordul elő, hogy újabb feladatot számot — és ezzel természetesen nem tud vállalni, illetve csak a a kapacitást is. kertnél későbbi időpontra. Az Az új gazdasági mechanizmus­épület jelenleg túlzsúfolt, egyes ban nagy jelentősége lesz a be- részlegeit csak a szomszéd lakó- ruházások „átfutási ideje” csök- házak alagsorában tudja elhe- köntösének. A gyorsain változó igé- lyezni. nyékhez a termelés csak úgy tud Mindez szükségessé tette az alkalmazkodni, ha az új beruházd- iroda bővítését. Három millió-há- sok elhatározása és a kivitelezés, romszázezer forintot fordítanak a illetve üzemibe helyezése közt az beruházásra, amelyből a jelenlegi eddiginél jóval rövidebb idő te- kétemeletes épület mellett emel- ük el. Eminek pedig igen fontos nek egy földszintes „toldalékot” — itt kap majd helyet az ét­kezde, a talajmechanikai lábo­féltétele a tervezői kapacitás nö­velése, az, hogy a tervezők a jelenleginél jóval rövidebb határ­ratórium és a fénymásoló üzem időre vállalhassanak munkát. En- •— a másik oldalon is meghosz- nek feltételeit biztosítja többéit szabbítják az épületet és ezenkí- közt a tervezőiroda bővítése. Űj teheráru-fuvarozási díjszabás lép életbe Minden bizonnyal az 1963. lyok ismerete, megismerkedés az január elsején kezdődő új gazda- új könyv tartalmával úgy vél- ságirányítási módszerek töbo jük már most, és a következő vonatkozásban változásokat hoz- hónapokban is nélkülözhetetlen nak a vállalatok egymás közti segédeszköze lesz a gazdasági viszonyában is. A reform előjele- vezetőknek, ugyanis a jövő év. ként a napokban jelent meg az tervek készítésénél már ezt az új teherfuvarozási díjszabás, új díjszabást kell figyelembe amely 1968. január 1-én lép venni. Az új teheráru-díjszabás életbe. a 11-es AKÖV főnökségein és tartalmaz a tehergépjármű-fuva- kantjában tekinthető meg, rozás, a rakodás iés a szekérfu- ugyanakkor itt bővebb felvilágo- varozási díjtételekben. A szabá- sítást is adnak. I-uvT e^y téli szezonban helyzetben lévőknek biztosítsa­tobb százezret gyártották keres- nak_ ugyanakkor ne adjanak sen- ^elma értékesítésre. Kisebb k;nek lehetőséget arra. hogy a mértekben másutt is foglalkoztak szövetkezetben töltsék a fagvsza- seprűgyártássá! — aztan ez is haöcáuot abbamaradt. badsagot. KÖZTISZTELETBEN Még a néhány, nagyobb terüle­tű gyümölcsössel rendelkező szö­vetkezet is csak a tagság kis ré­szét tudja télen foglalkoztatni, bár a gyümölcsösökben ilyenkor is adódik munka. Miért taglaljuk ezt a kérdést, amikor köztudott a mezőgazda­ság idényjellege, és természetes, hogy a növénytermesztésben dol­gozó tagok számára még tavasz­tól őszig sincs állandó munka? Azért, mert ez a gond nem új­A kétkezi , munkások idősza­konkénti munkanélküliségét nö­velte , az is, hogy a gépesítés fo­kozása következtében megszűnt jó néhány eddigi, kimondottan kézi munka. Ezen sok szövetke­zetben a belterjesség fokozásá­val, több kézi munkát igénylő növényfajták termelésével segí­tettek. De ezzel a lehetőséggel nem tud élni, nem élhet az a — nem is kevés — szövetkezet, amelynek talajviszonyai miatt nem lehet kiterjeszteni, növelni Másokat kerestem, mégis több­ször találkoztam vele. Négyem­ben megkérdezték, ismerem-e. Volt aki csodálkozott: hogy le­het őt nem ismerni? A sok jel­lemzésből összeállítható a mozaik, | kirajzolódik a portré. Kevés beszédű ember a járási tanácstag. Kerülj a szószátyár­kodást. Szavának súlya és foga­— Jó napot, Sándor bátyám. Mi dolga? — kérdezi az egyik. — Gyűlésre megy, vagy vala­mi mást intéz? — emígy a má­sik. Azért szólogatják így, mert tudják, hogy Szabó Sándor nem szokott csak úgy hiábavalóan sé­tálgatni. Tehetné pedig, nyug­díjas. Kölcsönös a tiszteletadás, ügy ismerik, hogy neki mindenkihez van néhány sza,va. A megfontolt, okos tanácso­kért, az őszinte segíteni akarásért becsülik talán a leginkább. Jár­tasságát, emberszeretetét mások javára fordítja. Szabó Sándor fontosnak tartja a Dombóvárait tanuló simontornyai gimnazista kislánytól megkérdezni, hogy mi­lyen a kollégiumi ellátás. A tsz- nyugdijas öregembernek azt ja­vasolja, tudakolja már meg a szövetkezeti irodán, mit változott a nyugdíja. Hosszú ideje képviseli a fő­ként munkások lakta község, Simontornya állampolgárait a já­rási tanácsban. A tanácsülése­ken mindig közügyekben emelte fel szavát. Úgy ismerik öt, hogy visszatérni sem restellt az el nem intézett javaslatok sorsára. A világesemények mellett is­meri, figyelemmel kíséri az or­szág, a megye, a község és a gyár sorsának alakulását. Min­den iránt érdeklődik. Teszi ezt úgy, hogy közben nem felejtke­zik meg a körülötte zajló min­dennapi életről és választópolgá­rainak apró-cseprő ügyeiről. Ilyenkor kerülnek elő a korábban Nagyon kényes a kötelesség­teljesítésre. Van hozzá erkölcsi alapja. A munkaszeretet, a fegye­lem érdekében néha adódnak vitái. Megmondja azt is, amit nem helyesel, mert igazságszere­tő ember. — A mi tanácstagunk minden­hez hozzá tud szólni — véleked­nek az utcabeliek. — Meg nem mondtam volna, hogy hová fordulhatna a szom­szédasszony — mondják néhány házzal odébb. Megkapták ugyan­is a. szomszédban a gázpalack kiutalását és vele együtt az ér­tesítést, hogy ötszázvalahány fo­rintot kell fizetni a palackért. — Jogos-e fizetséget kérni tő­lem, Sándor bátyám? — érdek­lődött az asszony tanácstagjuk­tól. — ügy tudom Juliska, hogy fizetni kell, jogos. Az lesz a leg­jobb, ha megkérdezed levélben a járástól. — felelte Szabó Sán­dor a tanácskérőnek. Azóta — a válasz megérkezte után — meg­nyugodott, befizette a kért ősz- szeget. A járási tanácstag, a nyugdí­jas gyári munkás tekintélyét megalapozta és növeli a sok-sok apró figyelmesség, az őszinte tö­rődés. Nem külön utasításra te­szi, hanem saját lelkiismereté­nek parancsára. A jelentéktelen­nek tűnő dolgokkal is tiszta szív­ből, helyes értelemben vett em­berségből törődik. Jó emberismerete és gazdag, letisztult élettapasztalata hozzá­segíti, hogy hétköznapi gondjaik­ban se hagyja magukra azokat, akiknek bizalmát élvezi. Úgy él. úgy cselekszik, hogy azzal szolgál rá a, nem egyköny- nyen kivívható köztiszteletre. Ezért hivatkoznak rá olyan so­kan a községükben. szágban, ahol kiemelten jó a marha: Baranyában és Tolná­ban. — Milyen munka előzi meg az exportszállítást? Hogyan készítik elő az állatokat már a fiatal kor­tól kezdve? — Állandó kapcsolatunk van a szövetkezetekkel, tanácsokat adunk minden lényeges kérdés­ben. Ez a munka a kiválogatás­sal kezdődik: a megfelelő egye- deket szín és nagyság szerint kell elhelyezni egy-egy fakkba. Min­den esetben az elnökkel, vagy az állattenyésztővel beszélek. Meg­mondom neki, barátom, ennyit adjál az állatnak, ha azt aka­rod, hogy exportra kerüljön. — Nem veszik kioktatásnak a tanácsot? — Inkább érdeklődnek tőlünk, várják a segítségünket. Szerén” telenség nélkül mondhatom, igen jó a kapcsolatunk az egész me­gyében. Ketten végezzük az ex­portálással kapcsolatos feladato­kat Koós Józseffel, aki export­szakelőadó a vállalatnál. — önnek, Fekete elvtárs. mi a pontos beosztása az Állatforgal- má Vállalatnál? — Szervezési osztályvezető­helyettes vagyok. Emellett párt­titkár is. A szövetkezetekben csak úgy emlegetnek: az expor- tos. szövetkezet tud eladni külföldre vágómarhát? — Hetven-nyolcvan. A gazda­ságok ötven százalékában a köz­vetlen minősítést, illetve szállí­tásit is segítjük. — Az előkészítéssel kapcsola­tos munkákról beszéltünk az imént. Nyilván nem ér véget a válogatással és a takarmányozási tanácsadással. — Valóban nem. Igen nagy jelentőségű az exportálás szem­pontjából, hogy teljesen egészsé­ges legyen a jószág. Az elszállí­tás előtti hetekben vizsgálatot vé­geznek valamennyi jószágon, nincs-e fertőzva tbe-vel, vagy brucellózissal, és védőoltást kap­nak a száj- és körömfájás ellen. De egyébként is tervszerű a mun­kánk, előre tudni kell, 10—15 százalékos eltéréssel, hogy a kö­vetkező negyedévben mire szá­míthatunk. — A közös gazdaságok szarvas­marha-tenyésztése észrevehetően fejlődött az átszervezés óta? — Maga az állomány kétség­telenül sokkal jobb a kezdetinél. De arról beszélhetnénk, hogy valóban jó-e a tenyésztés min­denütt. — Fekete elvtárs, mióta fog­”-ozik állatokkal? gazdaságban 1952-től, akkor kezd­tem tanulni mezőgazdasági tech­nikumban is. Most a felsőfokú technikumot végzem Palánkon, tavasszal államvizsgázom. Nem azért mentem oda, hogy szerez­zek egy bizonyítványt, hanem, hogy tanuljak. A gyakorlati tu­dásom jó. A vállalat telepén, ahol kiegészítő hizlalást végez­tünk régebben, kiemelkedő ered­ményeket értünk el. Ettől füg­getlenül még sokat tanultam Pa­lánkon. Van, aki örül a vizsgán egy kettesnek is, én nem ilyen felfogással tanultam. Kell a ru­tin, például már éjjel, álmomban is összeállítom a takarmány- szabványt. De az elméleti tudás sem lehet hiányos, ilyen felelős­ségteljes beosztásban. — A szövetkezetekkel való jó kapcsolatot tudná bizonyítani egy példával? — Mondjuk a szekszárdi Jó­reménység Tsz-ben is leülünk a jászol szélére az elnökkel, és szinte minden jószágot megbeszé­lünk. • Fekete János, az Állatforgalmi Vállalat szervezési osztályvezető - helyettese. Az igazgató azt mond­ja: „ő tartja kezében a megyé­ben az exportvonalat”. ölen emlegették, reá hivatkoztak, natja van. állásfoglalását idézték a község- Ha kimozdul, sokan köszönt­őén. Fel kellett rá figyelni. Töb- Qátik. — Megyénkből hány termelő- — Állattenyésztő voltam állami G. J. i elraktározott ismeretek. H. E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents