Tolna Megyei Népújság, 1967. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-16 / 40. szám

2

TOLNA MEGYEI NErGjSAG

1967. február 16.

%

v

Ülést tartott

a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága

(Folytatás az 1. oldalról)

erői, nemcsak a kommunisták hatalmas serege sorakozik fel a Szovjetunió mellett, hanem ott áll száz- és százmillió olyan becsületes ember is, akinek íjrága a béke, a haladás és a nemzetközi függetlenség ügye. Kialakulóban van és egyre szilárdul az emberiség legjava, kommunisták és nem kommunisták összefogása, a béke, a haladás és a nemzeti függetlenség védelmében.

II.

A magyar dolgozó nép élete, küzdelmeinek láncolata az elmúlt lel évszázadban elszakíthatatla- nul összeforrt a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal. A magyar dolgozó nép meghallotta Október szavát, megértette, hogy a forradalom minden ország dolgozójának' utat mutat. Jogosan lehetünk büszkék arra. hogy a szocialista forradalom Oroszország után az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság létrejöttével a mi hazánkban wözött először, és hogy az októbert forradalom oroszországi harcaiban százezernyi magyar internacionalista harcos vett részt.

Függetlenségünk, önálló nemzeti létünk sokszor forgott veszélyben történelmünk során. A fe1 szabadulás után a szocializmusban, az októbert forradalom által feltárt útban megtaláltuk a nemzeti függetlenség megszilárdításának, néoünk fel- emelkedésének, anyagiakban és kultúrában gazdag élete megte- rerröés'b&ok útiát. -* •*

Testvéri barátságunk és szövetségünk a Szovjetunióval szilárd és megbonthatatlan, mert a proletár internacionalizmus elvi alapján áll és összhangban van népünk létérdekeivel. Céljaink, elveink közösek és hazánk felvirágoztatásának, szocialista vívmányaink erősítésének, terveink valóra váltásának záloga a további szoros testvéri barátság, a politikai, a gazdasági, tudományos, kulturális és katonai együtt, működés a világ első szocialista országával, az ötvenesztendős Szovjetunióval.

A világ, az emberiség sorsa a két világrendszer között folyó nagy történelmi küzdelemben dől el. Ebben a harcban tanúi lehetünk a forradalmi mozgalom nagy fellendüléseinek, győzelmeinek. de ideiglenes visszaeséseknek is. A harc végső kimenetele azonban nem kó+.séffes. A nagy október óta élteit fél évszázad, mely alapvetően megváltoztatta a világ arculatát , világosan, félreérthetetlenül felrajzolta a jövő perspektíváját is: a szocializmus győzelmét az egész világon. x

A harc a lövőben sem lesz könnyű, további nagy erőfeszítésekre lesz szükség, de megvalósítjuk az emberiség le°lobb1al- nak á'mát: a boldog, békés szocialista világot.

III.

A Központi Bizottság, az illetékes állami, társadalmi szervek megfelelő központi rendezvények- keb^ondoskodnak arról, hogy hazánkban is méltóképpen ünnepeljük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének 50. évfordulóját Az 50. évfordulóra készülve az országos szervek rendezzenek kiállításokat a Szovjetunió fejlődéséről. Adjanak ki tudományos, népszerű ismertető és irodalmi műveket. Mutassák be a kiemelkedő szovjet filmeket, színpadi alkotásokat és zeneműveket, a sajtó, a rádió és a televízió méltóképpen emlékezzék meg az évfordulóról.

A Központi Bizottság felhívja a párt-, állami, társadalmi és tömegszervezeteket, mozgalmakat hogy a központi ünnepségekbe bekapcsolódva működésük területén emlékezzenek meg ünnepélyesen a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról.

Ismertessék meg minél több emberrel a Szovjetunió életét politikai, gazdasági, kulturális vívmányait és azt a szerepet, amelyet a világ első szocialista országa ma betölt a világban. Ismertessék közös céljainkat, közös harcunkat a békéért és a szocializmusért, mutassák be a magyar—szovjet kapcsolatok alakulását, fejlődését és szerepét, népünk életében. 1

A Központi Bizottság felhívja a magyar dolgozó népet: Induljon „jubileumi munkaverseny” a Nagy Októbert Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére. A munkaverseny sikerei

Hatórséríés

az Amurnál

Újabb nagy hozzájárulást jelentenek hazánk felvirágoztatásához, az októberi forradalom eszméiA Pravda az újra kezdődő genfi tárgyalások kilátásairól

A szerdai Pravdában Fjodor Burlackij, a lap politikai szemleírója azzal kapcsolatban, hogy február 21-én újra kezdi munkáját Genfben a 18 hatalmi leszerelési értekezlet, rámutat, hogy van bizonyos lehetőség annak az alapvető akadálynak az elhárításéra, amelyet az atomfegyverek elterjedésének megakadályozáséról kötendő szerződés útjába állítottak azok a kísérletek, hogy az NSZK-t ilyen, vagy olyan formában hozzájuttassák az atomfegyverhez. Ha a nyugati hatalmakban van elég határozottság ahhoz, hogy nemet mondjanak a még mindig atomfegyverre törekvő bonni politikusoknak, ha az ENSZK új vezetőinek van elegendő józan eszük ahhoz, hogy lemondjanak az effajta követelésekről — amelyek egyébként sem az NSZK biztonságát, sem pedig tekintélyét nem növelnék, — akkor megnyíltaknak lehetne tekinteni az egyezmény megkötéséhez vezető utat.

Sajnálattal kell megállapítani, hogy a tervezett szerződést nemcsak Nyugat-Németországban bírálják. Súlyosan próbára teszi a

szerződést a Kínai Népköztársaság jelenlegi vezetőinek atompolitikája is — hangzik a Pravda

cikke. A szemleiró rámutat: ha Kína támogatná az atomsorompó- egyezményt, az csak megerősítené az Uj Kína hírügynökségnek az ötödik kínai atomrobbantás után közzétett nyilatkozatát, amely azt hangoztatta, hogy a Kínai Népköztársaság az atomfegyverek eltiltására fog törekedni.

Ugyanakkor viszont a KNK vezetői következetesen nem hajlandók részt venni azokban a konstruktív erőfeszítésekben, amelyek a termonukleáris konfliktusok veszélyének csökkentésére irányulnak és ez ismét csak arról tanúskodik, hogy terveik és elgondolásaik messze állnak a béke érdekétől.

A kérdés most így vetődik fel: vagy sikerül sorompót állítani az atomfegyver elterjedésének útján, vagy egyre több állam szerzi meg ezt a fegyvert és végsősoron az elterjedés folyamata kicsúszik mindenféle nemzetközi ellenőrzés alól — állapítja meg befejezésül Burlackü.

Foster nyilatkozata

William C. Foster, a genfi leszerelési tárgyalásokon részt vevő amerikai küldöttség vezetője a jövő kedden kezdődő leszerelési tárgyalásokra való tekintettel kedden este Genf be érkezett.' A repülőtéren Foster kijelentette, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió tavaly december óta beható, aprólékos é« — mint mondotta —, bátorító tárgyalásokat folytatott azoknak a nézet- eltéréseknek a megoldására, amelyek az atomsorompó-szerződést illetően fennállnak közöttük. A megbeszéléseket diplomáciai úton

folytatták, céljuk az volt, hogy kidolgozzák egy esetleges közös szerződéstervezet cikkelyeit. Közelebb kerültünk a célok egyeztetéséhez — jelentette ki Foster.

Az amerikai fődelegátus megjegyezte, hogy szeretne magánmegbeszéléseket folytatni szovjet partnerével, Roiscsinmal, a leszerelési értekezleten részt vevő szovjet küldöttség vezetőjével. A megbeszélések célja egy közös szerződés cikkelytervezeteinek megvitatás® lenne — jelentette ki. Roscsínt csütörtökre várják Genfbe.

Moszkva (MTI) A Krasznaja Zvezda Habarovszkból keltezett hírében beszámol arról, hogy az Amur partján, a kínai határral szemben fekvő Lendnszkoje faluban eredményesen segít a határőröknek a nemrég alakúit kom- szomdlista operatív csoport.

„A napokban riasztották a csoportot. A komszomolisták lezárták az utakat, sokat segítettek a kiképzésben korábban szerzett ismeretek. A komszomolisták teljesítették a harci feladatat: feltartóztattak két, személyt, aki megsértette a határátlépési szabályokat. A határőrparancsinok köszönetét mondott á komszomolisták- naik magasfokú éberségükért”.

Kínai —amerikai „egységfront"

Vlagyimir Zsukov írja a Li- tyeraturnaja Gazetábam: Akarva, nem akarva gyökeret ver az a benyomás, hogy az amerikai képmutatók és a kínai kulturális

forradalom élharcosai között sajátos egységfront jött létre, amely a vietnami nép hősi harca ellen irányul.

A pekingi szakadárak a földrajzi helyzettel visszaélve, a szovjetellenes provokációk lármája közepette igyekeznék megakadályozni a szállításokat a Szovjetunió és a VDK között. Természetesen, ez a szégyenletes tevékenység nem marad észrevétlen az Egyesült Államok kormánykörei előtt és erősíti azok állásait, akik a győzelemig kívánják folytatni a háborút.

A Lityeraturmaja Gazeta közötte Jevgenyij Jevtusenko két versét a kínai „kulturális forradalomról”.

A költő maró gúnnyal ír a nemzeti kultúra kincseit megsemmisítő „vörösgárdisiták” tevékenységéről és fellép Mao Ceding kultusza ellen. Jevtusenko azt írja, hogy a „vörösgárdisták” üvöltözésének „kissé müncheni csengése van”.

nefc a béke, a ' haladás és a szocializmus eszméinek diadalához. Az egész magyar nép — az alkotó munka jegyében is — együtt ünnepli majd a Szovjetunió népeivel és a világ haladó erőivel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulóját.

Budapest, 1967. február 15.

Felavatták az új HQTO-fííhadlszállást

Párizs (MTI). A belgiumi Cas- teauban kedden felavatták a NATO új európai főhadiszállásának első két épületét. Ezeket az épületeket egyelőre a főparancsnokság első csoportja foglalja el, amely a március 31-ig végrehajtandó átköltözést készíti elő.

Rövidesen megkezdik egy iskola építését is, a főparancsnoksághoz beosztott katonák gyermekei i számára. A belga állam százmillió belga frankkal járul hozzá a költségekhez. A belga hozzájárulás élénk tiltakozást keltett a környéken.

tssmenuek sorokban

Az amerikai hadügyminiszté- nél hosszabb ideig tartott és igen rium kimutatásai szerint a Gél- szívélyes légkörben folyt. A két Vietnamban meghalt amerikai fél az osztrák—jugoszláv kapcso katonák 17,8 százaléka néger, latok mellett killönös figyelmet

bál- az ott harcoló amerikai erő- szentelt az európai problémáknek csupán 11 százalékát teszik ki. A néger polgárjogi mozgalom több vezetője tiltakozott amiatt, hogy* a fajtájukbeüeket ágyú- töltelékkénit használják fel a vietnami háborúban.

nak.

Kiállítás nyílik Párizsban a

leningrádi Ermitázs műkincseiből a francia fővárosban aláírt jegyzőkönyv értelmében, amely a két

ország 1967—68-as kulturális

cseréjére vonatkozik. A jegyzőkönyvet Jean Basdevant, a külügyminisztérium kulturális és -ziarsasasi emu«., — műszaki-tudományos főigazgatóit és a kabinet több tagja szer- ságán'-k vezetője és Szergej Roán délelőtt három és fél órás r ^ Hj, a Szovjetunió kül* unkamegbeszélést folytatott RV >iturális kapcsolatok álécsben. la mi bizottságának elnöke írta

Az ttzmecsere — a tervezett* aló.

Tito jugoszláv köztársasági ellök és a kíséretében lévő állam- érfiak, valamint Jonas osztrák mztársasági elnök, Klaus kancel

— Milyen a jó marha?

— Az ember ráteszi a kezét a bordára, végigtapogatja, és ha az utolsó borda előtt is van hús, akkor az jó húsú marha. Aztán fontos, hogy ne legyen üres a comb.

— Ez mit jelent?

— Nem elég telt. De számít még sok minden. Nem jó például, ha az istállóban lejt a marha. Tehát vízszintesen álljon. Ez függ attól is, hogy vízszintes-e alatta a talaj, de függ magától a jószág testalkaté tói. Igaz, hogy eleve exportba sem állítjuk a rossz testalkatú jószágot. Különben pedig az az igazság, hogy különleges marhának kell lenni, amelyikre azt mondja az olasz: bono! Vagyis: jó.

— Hány külföldi kereskedőt ismer?

— Az olaszok közül legalább tizet. De ismerem a nyugatnémet és a svájci kereskedőt is.

— Ezek szerint, legtöbb vágómarhát Olaszországba exportálnak?- Igen. Különösen a nyári szezonban kelendő a magyar jószág, amikor Olaszországban rendkívül sok a turista. Ilyenkor I« kicsit gyengébb marha is elmegy. De ha vége az idegen- forgalom szezonjának, stószolják a marhát, akkor már nagyon válogatnak. Általában jellemző ebben a kereskedői munkában a minőségi vita, mert a külföldi áron alul szeretne venni, mi viszont áron akarjuk eladni a portékát. Mindenesetre nagyon fontos a tálalás, vagyis, hogy szépen előkészítsék a jószágot, mire a külföldi megérkezik. A marhát ki kell glancolni. Tiszta legyen, de az istálló is tiszta, jó legyen benne a levegő. Sok almot kell tenni alájuk, hogy a

lábukból minél kevesebbet lehessen látni. A hosszú láb nem előnyös. Különben mindig fal mellé tesszük a hosszú lábú állatot, utána sorakoznak, nagyság szerint. Több szövetkezetben nagyon értenek már az ilyen előkészítéshez, például Döbröközön a marhák farka ki van dauerol- va. A faddiak is szépen tudják tálalni.

— A külföldi kereskedővel tolmács útján vitatkoznak?

— Nem. Tulajdonképpen kellett volna tolmács már tíz évvel ezelőtt, de nem küldtek és a külföldiek egy kicsit megtanultak magyarul. Persze túlságosan nehéz dolgunk nincs, mert Tolna megyébe szívesen jönnek vásárolni, sok itt a szép portéka. Országosan az elsők között vagyunk ilyen tekintetben. Tavaly az exportra eladott szarvasmarha- állománynak 30 százaléka „A” minőségű volt, amit megyénkből szállítottak.

1 — Mit jelent az „A” minőség?

— Szuper extrém, vagyis a legjobb. Két megye van ax Oí-