Tolna Megyei Népújság, 1967. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-08 / 7. szám
3.961?. január 8, TOLNA MEGYEI NfiPtJSAG 3 Áruházát építenek DUNAFÖLDVÁRON A harmadik öteves terv idősza- (]j 2400 négyzetméter. Egyelőre kában új ruházati és műszak* ^ lesz a megye legnagyobb és aruházat kap a Dunaföldvár és Le-korszerűbb áruhaza. Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet. A nyolcmii''ó-háromszáz- A. községijein áz áruház üzembe ezer forinitos beruházás teljes helyezésevei több üZIethelyiseg kivitelezési tervdokumentációja a szabadul fel. Lehetővé válik ezál- napokban érkezett meg a szövet- tál, hogy a szövetkezet tovább kezeihez, jelenleg az építkezéshez szakosítsa bolthálózatát, a jobb szükséges különféle engedélyek áruellátást szolgáló átszervezése- beszerzése és a kivitelezési szer- két hajtson végre. Nem telel meg ződés előkészítése folyik. A tér- például a követelményeknek a búvek szerint a tavasszal kezdi meg torüzlet mostani elhelyezése. Az az építkezést a Dunaújvárosi ÉM. áruház elkészülte után a bútor- 26. sz. Építőipari Vállalat és az üzletet a jelenlegi műszaki bolt új áruház megnyitására 1969. ja- helyisegében rendezik be. Ma nuár elején kerül sor. mé8 helyiséghiány akadályozza Az áruházat a község központ- a különféle lakossági szolgáltatásában, a Béke téren építik fel. sok bevezetését az átszerveaés- Egy emeletes lesz, eladótere pe- ^ i* megoldják. Tüzet, betörést, gázyeszélyt jelez Vj magyar találmány, nevet FJK. 24 ?í típusú félvezetős biztonsági berendezés. A Mechanikai Mérőműszerek Gyára készítette. A tranzisztoros készülék 22 féle jelzés^ köztük tüzet, betörést és gázveszélyt is tud észlelni. Képünkön: Kákái Ferenc mérnök, a feltaláló, » tűzjelző központ működését ellenőrzi. A sorozatgyártás még ebben a negyedévben megindul. (MTI-foto.) Már Szekszárdon is kapható a szekszárdi olajkályha ♦ A Szekszárdi Vasipari Vállalat szállítják. A múlt héten már a műhelyeiben gyors ütemben ké- szekszárdi vasüzletben is lehetett sziták az olajkályháikat. A készter- vásárolni a H65 típusú kályhá- jdentős részét Budapestre kát — egyelőre csak utalványra. január 1. előtt megállapított, 400 forintnál kisebb összegű nyugdíját 400 forintra, a 300 forintnál kisebb összegben megállapított özvegyi nyugdíjakat 300 forintra kell felemelni. 130 forintról 200 forintra kell növelni az említett időpont előtt megállapított özvegyi járadékokat, 150 forintra kell kiegészíteni a régi nyugdíj- törvény alapján megállapított árvaellátásokat, 300 forintra a szülődén árvák árvaellátását és ugyanennyire a szülői nyugdíjakat. Az új nyugdíjtörvény új alapokon rendezi a termelőszövetkezeteket, illetőleg a tagokat terhelő járulékfizetési kötelezettségeket A föld utáni hozzájárulás, továbbá a tagokat terhelő betegségi és baleseti biztosítási díj, valamint nyugdíjjárulék megszűnik. Helyettük a termelőszövetkezet a felosztható összes munkadíjak és részesedések együt tes összege után egységesen — a nyugdíj járulékot, valamint a betegségi és a baleseti biztosítás díját is magában foglaló — 7,5 százalék társadalombiztosítási járulékot, a tagok pedig a nyug- áíilcategóriában kimutatott jövedelmük után 3 százalékos, illetőleg a magasabb jövedelmi kategóriákban az ipari kulccsal azonos progresszív nyugdíjjárulékot fizetnek. (A progresszív nyugdíjjárulék mértéke 1800 forint átlagos havi jövedelemig 3 százalék, 1800—2300 forint között 4 százalék, 2300—3000 forintig 5 százalék, 3000—4000 forintig 6 százalék, 4000—5000 forintig 7 százalék.) A társadalombiztosítási járulék 7,5 százalékos kulcsa figyelembe veszi, hogy a betegségi biztosításban a termelőszövetkezetek szociális-kulturális alapjuk terhére saját maguk fizetik a betegségi segélyeket, ami a részesedésre vetítve további 2,5 százalékos terhet jelent. Együttvéve tehát a tsz-ek ugyanúgy 10 százalékot fordítanak a szóban forgó célokra, mint az ipari üzemek. Ezt is tudnunk kell ahhoz, hogy helyesen értékelhessük a tsz- nyugdíjak rendezését A termelőszövetkezetek új járulékfizetési rendszere csak az új nyugdíjrendszer bevezetését követő egy év elteltével, 1968. ^anuár 1-én lép életbe. 1967-ben még yáltoaatlauiil örvénybe» Urbanizálódó falusi háztartások p aratom a szerencse kegyelt- ” jenek tarthatja magát. Kapott Budapestéin egy új összkomfortos szövetkezeti lakást „Látod fiaim, most már elhiszem, hogy vitted valamire” — közölte gyermekével barátom édesanyja, amikor széjjeinézett az új Lakásban ... Parasztaissaony ugyan, de napok alatt befogadta az új lakás minden kényelmét Beköltözés előtt fia attól tartott, hogy a tagas udvarokhoz, a baromfihoz, a háztáji jószághoz, a mozgáshoz, az állandó lótás-futáshoz szokott asszonynak szűk lesz ez a kót- szoba-összkomfortos lakás, ahová ő kizárólag az unoka nevelése miatt költözött Az új mikroólet- fonma azonban sok praktikus ok miatt a feltételezett maradiságöt megcáfolva, a nagymamának azonnal megtetszett. Különösképpen előszeretettel hangoztatta á mosást A mosás gyerekjáték fiam, mondta. Nem keli kimenni a kútra, a vödörrel, nem keli vizet melegíteni, s nem fájdul meg az embertánya dereka, nem reszket mindkét karja, szóval alig érez testi fáradtságot, észre sem veszi, már be is fejezte a íjagymosast. Barátom édesanyjával, a hatvan felé járó parasztasszonnyal egyszerűen annyi történt, hogy köny- uyen megszokta a kényelmet. így vagyunk ezzel kivétel nélkül mindannyian. Ö régebben teljes joggal és némi anyai elfogultsággal fia „rangját” olyképpen tudta a szomszédok előtt érzékeltetni, hogy közölte velük: ott dolgozik közel az Országházhoz. Úgy vélte, ezzel mindent megmond, hiszen aki az Országház közelében dolgozik, arról a szomszédok nyilván nyomban felfogják, hogy nem akárki. Saját maga azonban nem is a főnyeremény számba menő szövetkezeti lakáskiutalást respektálta, hanem az otthon belsőségét Csák akkor hitte el, hogy gyermeke vitte valamire, amikor látta a fürdőszobát, a központi fűtést, a hideg-meleg vizet. Róla a tipikus parasztasszany arca jelenik meg előttem. Azaz arc és az a tekintet; ami meghökkent és élgemdolfcodtat, mert eszembe jut, hogy nemrég negyven esztendőn tűi a parasztasszonyok úgy hasonlítottak egymáshoz. mint az ikertestvérek. Egyformára aszalta őket az életforma és a munkatempó. Egyformává aszalta őket a szokások, a lakásviszonyok és a munkakörülmények azonossága. Hogy ne menjünk messzire, a paraszti házmaradnak a járulékfizetés eddigi szabályai, tehát a föld utáni hozzájárulás és a tagokat terhelő havi 37,50 forint betegségi és baleseti biztosítási díj, valamint nyugdíjjárulék. 1968-tól kezdődően az új rendszer lép életbe azzal, hogy a felosztható jövedelem után számított 7,5 százalékos társadalombiztosítási járulék évi négy részletben esedékes és azt — a tagokat egyénileg terhelő progresszív nyugdíjjárulékkal együtt — negyedévenként utólag, a következő hónap 15. napjáig fizetik be a szövetkezetek. 1968-ban tehát az új rendszer szerinti első fizetési határidő április 15. lesz. A termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer hatálya alá tartozók nyugellátását már 1967. január 1-től kezdődően az új rendelkezések szerint állapítják meg és folyósítják. Az új tsz-nyugdíjtörvény kizárólag a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjaira vonatkozik. G. P. Wéae) tartások mindent nélkülöztek, ami azonos a kényelem és a könnyebb munka fogalmával. Ilyet, hogy mosógép, hűtőszekrény, vagy egészen egyszerűen, viillainyvasaló, a paraszti háztartásban nem ismertek és nem használtak. Hozzátehetjük: nem csupán .anyagi okok miatt, mert esetleg a pénz meg lett volna rá. Másra kellett. A feleség, az anya helyzetének a könnyítésére nem gondolhatott és nem is gondolt senki. A parasztasszonyok döntő többségié maga is természetesnek fogadta el ezt az állapotot, azt például, hogy csak kínzó fejfájás árán fejezheti be a vasalást a faszén miatt. Na és a nagymosás? A teknő fölött görnyedő asszonyból úgy kiszívta a 7- erőt, mint a paraszt- emberből nyáron a kasza. Tudományos pontossággal mutatták ki, és főleg az átszervezés időszakában a népnevelők nagyon sokat beszéltek arról, hogy micsoda embemyúzó szerszám volt a kasza. Bezzeg ugyanígy és ugyanennyit lehetett volna beszélni a hetenként-kétheteinikénit örökké ismétlődő nagymosásról. De ez nemcsak annyiból állt, hogy a ruhából kidörzsölték a szennyet. Meg kellett melegíteni rengeteg vizet, szaiadoznii a kúthoz, futkosná a háitsó udvarba, összeszedni a bogrács alá a hulladék tüzelőt, a kukoricaszárat, vagy a rozsét. Mindig jelen volt az egyéb ház-, körüli munka. Ismerjük, felesleges részletezni. litt most inkább az az érdekes, hogy barátom anyja akkor ejtette ki legelőször a száján, hogy fiam, vitted valamire, amikor belecsöppent az összkomfortba. Neki, ez az összkomfort jelenti a felerúeilkedésit. Li kiden oka megvan rá, hogy " így lásson és ekként értékeljen. Ám, ha most az ő szemével nézzük az új parasztság tízezreit, akkor szánté külkivám- kozik a megállapítás: a parasztság vitte, valamire, hiszen beiül, a kapuk'mögött már nagyon sok család otthona a városi életformát reprezentálja, helyenként tel. jesem és maradéktalanul Ismerek idős parasztasszonyit, akinél az első szobában a padlót perzsa- szőnyeg borítja. Cseppet sem kell meglepődni még azon sem, hogy ez az asszony magnetofonvásárlás gondolatával foglalkozik, kizárólag azért, mert kedveli a magyar nótákat, és magnótulaj dánosként, tetszése szerint, bármikor meghallgathatná kedvenc dalait. A városi életforma a falvakban félreérthetetlenül jelen van úgy, hogy a paraszti háztartások többsége félig gépesített Ez azt jelenti, hogy van mosógép, némelyik helyen centrifuga, porszívó, általában mindenütt egy vagy több villanyvasaló, villany-, vagy gáztűzhely, padlókefélő, s a kávéfogyasztás velejárójaként kezd elterjedni a villanydaráló. Majdnem annyi falusi háztartásban találjuk meg a háztartási robotgépet, mint városiban. A hűtő- szekrénnyel majdnem hasonló a helyzet A televízióval úgyszintén. A rádió telítettsége pedig közismert A falvakban új házak fürdőszoba nélkül nem épülnek és a régi házakban átalakítással csinálják meg a fürdőszobát. Hónapról hónapra ezres nagyságrendben szaporodnak azok a parasztházak, ahová bevezetik a vizet. A villanyról már ne is beszéljünk. Ez mind azt jelenti, hogy a paraszti otthonokban a városi életforma máris jelen van. Továbbá a2t jelenti, hogy a parasztasszany ma már semmiképpen sem nevezhető a ház és a család rabszolgájának, mindenesének, vagy cselédjének. A számok nyelvére ezt úgy fordíthat- > juk le, hogy egy átlagosnak vehető esztendőben, 1964-ben a főváros kivételével az újonnan felépült lakások közel 25 százaléka rendelkezett nyomban vízvezetékkel. Tartós fogyasztási cikkekből pedig minden évben a vidéki emberek is, több tízezret ^vásárolnak. „Földre, vagyonra nem kell spórolni, ha dolgozunk, éljünk” — ez a mondás járja. Érdekes egyébként, hogy viszonylag konfliktusok nélkül és rejtve zajlik le a falusi családi házakban a városiasodás. Ugyanolyan természetes könnyedséggel fogadják el a pa- nasztasszanyok a háztartási gépeket. mint ahogyan tette azt barátom édesanyja a budapesti összkomforttal. Az első napokban fordul csak elő helyenként némi zökkenő, ott, ahol az idős mama fél bekapcsolni a mosógépet, hátha megüti az áram. Másutt a gáztól viszolyognak, de mindez csak rövid ideig tart A falu urbandzálódása nem szófia-beszéd. Az újságok képrová- taibarn gyakorta ismétlődik a tartós fogyasztási cikkeket vásárló „vidéki” ember. A MESZÖV-től, éppen a bizonyítás kedvéért, néhány idevonatkozó számszerű adatot kiértünk, s ezeken az adatokon még magam is meglepődtem. 1965-höz viszonyítva 1966- bam október elsejéig 40 százalékkal több porszívót, 100 százalékkal több padiókefélőt, 29 százig^ lékikal több mosógépet, 86 százalékkal több hűtőszekrényt, 108 százalékkal több villanyboylert, 251 százalékkal több gáztűzhelyet adtak el a falusi földművesszövetkezeitek. Az összes tartás fogyasztási cikkek forgalma 1965- höz viszonyítva 1966. október 1- ig 41 százalékkal nőtt. Kizárólag a magnetofon és a lemezjátszó forgalma maradit azonos szinten. A z igazsághoz hozzátartozik " természetesen, hogy ebben a szituációban még élesebben kiütközik a falvaikban a kettősség. A paraszti munka ugyanis még mindig sok fáradtságot igényel, gyakran mostoha természeti és egyéb viszonyok között folyik, a másik oldalon az otthonokban azonban örvendetes és jelentős a javulás a városiasodás irányába. Érdemes egyébként ennek a következményét Is megfigyelni. Hogy ml a következménye? El- iriondamáim. Nemrég például a játékboltban egy fiatalos külsejű parasztasszany, feltehetően a fiú unokának játék lökhajtásost vásárolt. Szép formájú, áramvonalas gépet, amely hátul szikrákat szórt Lehetett az asszony úgy negyven és ötven között. A kiszolgálónő mégsem mondta neki azt, hogy néni. Pedig az ilyen kanjaikat valamikor még a hetven éves nagyságák is lenéniz- ték. Ám ez az unokájának ajándékot vásárló asszony ma már azok közé tartozik, akik tovább maradhatnak fiatalok, egészségesek és szépek. Nem aszalódnak össze negyven éves korukra úgy, mint a napra kitett szilva. SZEKUL1TY PÉTER Kereskedelmi vállalat szekszárdi munkahely- lyel mérlegképes végzettséggel belső ellenőrt keres Ajánlatot eddigi munkahely közlésével Pécs, postafiófc 185, személyzeti vezető címre kérünk. (20)
