Tolna Megyei Népújság, 1967. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-05 / 4. szám

TOLNA MEGYEI NfiPÜJSÄ»

196*7. január &

6

Életbe lépett as áj minősítési és nyilvántartási sportssabálysat

Az 1951-ben bevezetett egységes sportmjinősítési rendszer nagymértékben ösztönözte a sportolókat tudásuk növelésére, a szabályzat értékelhetővé tette a szakosztályok, edzőik munkáját, a sportolók eredményeit. Az 1959- ben módosított és bevezetett sportminősítésá rendszer nem tartott lépést a hazái és a nemzetközi fejlődéssel, ezért a „követelmények” már nem váltak ösztönzővé. A Magyar Testnevelési és Sportszövetség megalakulása után előtérbe került egy újabb, a további fejlődést elősegítő egységes minősítési, nyilvántartási rendszer.

Az új szabályzatot tanulmányozva, kitűnik, hogy a sportélet, az eredmények fejlődése, javulása az edzőktől és sportolóktól egyaránt rendszeresebb, magosabb szintű munkát követel meg. A szakemberek részéről is igény, volt egy olyan szabályzat megalkotása, amelynek alapján lemérhető, hogy jól dolgoznak-e vagy sem, sportolóik fejlődnek-e, sportéletünk lépést tart-e a magasabb, országos, nemzetközi szinttel.

MINŐSÍTÉS:

A sportolóik eredményeik, teljesítményeik alapján elnyerhetik a Magyar Népköztársaság kiváló sportolója vagy a Magyar Népköztársaság érdemes sportolója címet. A legtöbb sportágban kiváló sportoló címet az kaphat meg. aki olimpiai játékokon 1—3, világbajnokságon 1—2, Európa- bajnokságon 1. helyezést ért el.

Á versenyzők — teljesítményeik alapján — elérhetik az I., II., III.. IV. osztályú sportoló minősítést (egyes sportágakban más címek is vannak), ifjúsági és fiatalabb korú versenyzők arany-, ezüst- vagy bronzjelvényes ifjúsági sportoló minősítési érhetnek el. Az ifjúsági korhatár: 18 év. a naptári évet — és nem a születés naojáit — véve figyelembe.

Az új szabályzat valamennyi

hazánkban űzött sportágra vonatkozóan megállapította a szinteket. Néhány példát, különböző sportágak közül:

Atlétikában az I. és II. osztályú szintek. Férfiak: 100 m: 10,6, 11,1, 200 m: 21,6, 22,8, magas: 200. 186, távol: 750, 690, súly: 16,50, 14, 20 km gyaloglás: 1:37, 1:52. — Nők: 100 m: 12, 12,6, 400 m: 57, 1:02, magas: 162, 150.

Birkózásban a versenyeiken elért eredmények után pontokat kap a sportoló — többek közt cselgáncsban és ökölvívásban is,

— s valamelyik minősítés az év folyamán összesen szerzett pontmennyiség alapján érhető el. 20,

10, 5 pont elérése jelenti az I., II. vagy III. osztályú minősítés elérését. Az a felnőtt és ifjúsági birkózó, aki egy év alatt 5 versenyen részt vesz, IV. osztályú, illetve bronzjelvényes ifjúsági sportoló minősítést kaphat. A szabályzat részletesen felsorolja, hogy milyen fokú versenyeken mennyi pontot szerezhet a birkózó, helyezései alapján.

A súlyemelésben igen egyszerű a minősítés. Példaként említjük, hogy összetettben mennviít kell teljesítenie a versenyzőnek az I.,

11. osztályú minősítés elnyeréséért. Lég: 300. 260. — pehely: 330. 275. — könnyű: 355, 310, — váltó: 385, 330, — közép: 405, 360.

— félnehéz: 425. 375, — nehéz: 450, 395. A szinteket évenként legalább k-á+szer kell teljesíteni.

A minősítési szintekből csupán ízelítőül közöltünk néhány példát. Ebből láthatják az edzők, sportolók, hogy alapos felkészülés, rendszeres munka után érhetik el a szép minősítéseket.

NAGYOBB TÁRSADALMI AKTIVITÁS:

A sportolókról sportágamként és minősítési osztályomként nyilvántartást vezetnek, s ez egyúttal a versenyző leigazolását is magában foglalja. Újszerű a sport egyesületi tagok igazolásánál.

hogy az igazolási eljárást a területileg illetékes testnevelési és sportszövetségek hatáskörébe utalták. Ez az eddigieknél is nagyobb hatáskört és felelősséget ró a megyei, városi és járási TS- ekre, kiváltja és növeli a társadalmi aktivitást.

ÁTIGAZOLÁS:

Az új szabályzat egyszierűsítet- te az átigazolásokat. A jövőben — a téli sportágak kivételével — minden év november 15 és december 15 közt lesz az átigazolási időszak.

Az a sportoló, akinek átigazolásához volt egyesülete hozzájárul, várakozási, idő nélkül azonnal átigazolható új sportegyesületbe, az átigazolási időszakban. Amennyiben az egyesület nem járul hozzá a sportoló átigazolásához, altkor egy év várakozási időt ír elő a szabályzat. Ilyen esetben a várakozási időt attól a naptól kell számítani, amikor az új sportegyesület az átigazolási iratokat benyújtja a sportoló régi sportegyesülete szerint illetékes MTS tanácsához. Az új szabálv kedvezményes átigazolást biztosít a középfokú iskolák, a sportiskolák, a felsőoktatási intézményekbe beiratkozott vagy végzős sportolók, valamint a Katonai szolgálatra bevonult sportolók számára, bizonyos megkötésekkel.

Az átigazolásokat ezúttal január 15-ig eszközük, az eddigi formában és lapokkal, azonban az új szabályok szerint, melyek 1967. január 1-én lépnék hatályba. Az új minősítési és nyilvántartási, igazolási szabályzat egységes irányelvek szerint, a sportélet további fejlődésének biztosítékául szolgál. A testnevelési és sportszövetségek a szakszövetségeikkel együtt tanulmányozzák most a szabályzatot, melvet akkor gyümölcsöztethetnek sikeresen. ha az edzők, sportolók is jól megismerik majd.

Sportlétesítmények a Szovjetunióban

Napjainkban több mint 40 millió sportember tvan a Szovjetunióban. 30 000 sportcsarnok, 64 000 futballpálya, 365 000 kis pálya és 2400 stadion áll rendelkezésükre. A stadionok méretei jelentősen megnövekedtek. A 100 000 férőhelyes moszkvai és leningrádi stadionokhoz rövidesen csatlakozik a harmadik: a kijevi.

A szakszervezetek sportegyesületei csupán az 1965—66. évekberi jó néhány nagy sportlétesítményt vettek birtokukba: műjégpályát Gorkij ban, atlétikai célokat szolgáló sportcsarnokot Tulaban, 50 méteres fedett uszodát Tallinban, úszómedencékkel is ellátott sportcsarnokokat Bolgorodban és Novgorodban, stadionokat Rosz- tovban és Kaunaszban.

A szovjethatalom éveiben több mint félmillij

stadiont, sporttermet, úszómedencét, korcsolyapályát, futballpályát és különböző típusú kispályákat építettek. Kiszámították, hogy jelenleg a sport 41 millió barátja folytathat edzést.

Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa rendeletét adott ki a „testkultúra és sport további fejlesztését célzó'• intézkedésekről’?, amely rendszabályokat tartalmaz a meglévő sportlétesítmények karbantartására és újabbak építésére. Elrendelték, hogy a lakóháztömbök „mikrokernleteiben” c házakkal egyidejűleg kell a sportlétesítményeket felépíteni. Minden 30—50 000 emberre sportpályát, sportcsarnokot, úszómedencét és céllövöldét kell felépíteni.

A képen: Moszkvai terület. A „Himik” egyesület sportcsarnoka, Veszkrozonszk városában.

Lelátóján 5000 ember tér el.

Ha este:

Közgyűlés a Szekszárdi Vasasnál

Mint arról már hírt adtunk, vezetősége, sportolóin és pártoló ma, csütörtökön délután fél 6-kor tagjain kívül a város minden Szekszárdon, a Közalkalmazottak sportszerető közönségét szeretet- Klubjában (Várköz) tartja köz- tel várja. A közgyűlés feladata gyűlését a Szekszárdi VasasSport- lesz többek között az új vezetőkor. A közgyűlésen dönt^a tagság ség megválasztása, a költségvetés a fúzióról, a Szekszárdi Petőfi és jóváhagyása és annak a program- a Szekszárdi Vasas Sportkör kö- nak a kidolgozása, mely meg- zött. A Szekszárdi Vasas Sport- szabja az új sportkör működési kör, valamint a Szekszárdi Petőfi irányvonalát

a tlétikAnk

Férfi ügyességi

Az ügyességi versenyszámokban

nincsen fejlődés már évek óta. Elég, ha arra utalunk, hogy például rúdugrásban az 1966. évi eredmények lényegesen alatta maradnak az lesiet). évi tízéves ciklus átlageredményeinek. De a másik három verseny- számban is alig mutatkozik fejlődés a tízéves átlaghoz viszonyítva.

Magasugrás:

Szabó, Szekszárdi Dózsa, Szily, Szekszárdi Dózsa, Ványi, Dunaföldvár, Harsányi, Bátaszék és Nyerges, Bá- taszék, akik a 180 centiméteres magasságot elérték, vagy annál jobb eredményt értek el az elmúlt tizenöt év folyamán.

1966-ban Szabó Miklós ismét megközelítette a 180 centimétert. Rajta kívül a jüoir > vári arr és a bíitaszé- ki Somogyvári ért el 175 centiméteren felüli eredményt. A többiek több-kevesebb sikerrel csak a 170 centiméteres magassággal birkóztak, amely ma már nem jelent figyelemre méltó teljesítményt még megyei viszonylatban sem.

1. Szabó Miklós, Szekszárdi Dózsa 178 (felnőtt), 2. Tarr Imre, Dombóvári Gimnázium 177 (ifjúsági), 3. Somogyvári, Bátaszéki VSK 175 (ifjúsági), 4. Harsányi László, Bátaszéki VSK 170 (felnőtt), 5. Deme László, Bonyhádi Gimnázium 170 (ifjúsági), 6. Borsi Antal, Szekszárdi Dózsa 170 (ifjúsági), 7. Békefi László, Dunaföld- vári Spartacus 170 (felnőtt), 8. Ber- náth József, Bátaszéki VSK 170 (ifjúsági), 9. Topa György, Tamási 170 (ifjúsági). —

összeállítottuk az eddigi legjobb eredményeket is magasugrásban. E- szerint öten vannak olyanok, akik 180, vagy annál jobb eredményt értek el az elmúlt 15 év alatt. Ezek a következők;

1. Szabó Miklós, Szekszárdi Dózsa 186 cm (1959), 2. Szily László, Szekszárdi Dózsa 183 cm (1960), 3. Ványi Gábor, Dunaföldvári Spartacus 181 cm (1963), 4. Harsányi László, Bátaszéki VSK 180 cm (1964), 5. Nyerges Mihály. Bátaszéki VSK 180 cm (1964).

Rúdugrás:

Változatlanul a legmostohább ügyességi versenyszám. A három méteren felüli eredmény változatlanul jó eredménynek számít.

1. Hortobágyi László, Dunaföldvári Spartacus 310 (felnőtt), 2. Cih János, Bátaszéki VSK 290 (felnőtt), 3. Tóth Ferenc, Szekszárdi Dózsa 270 (felnőtt). 4. Kresz György, Bátaszéki VSK 235 (serdülő). 5 Veres Zoltán, Bátaszéki VSK 225 (serdülő).

Távolugrás:

Kinczli, Szekszárdi Dózsa, Garam- völgyi. László, Bátaszéki VSK, Názer,

versenyszámok

Szekszárdi Dózsa, Harsány!, Báta* széki VSK voltak az elmúlt 15 esztendő legnagyobb egyéniségei, de ők sem közelítették meg a harmincas évek kitűnő diákatlétájának. Lipovsz- kynak az eredményét, aki. már akkor a hét méteres határt ostromolta. 1366-ban Harsányi ért el 650 centiméteres eredményt Sajnos az elmúlt évi eredmények is erősen stagnáló tendenciát mutatnak.

1. Harsányi László, Bátaszéki VSK 650 cm (felnőtt), 2. Krlstofics László, Dunaföldvári Spartacus 637 cm (felnőtt), 3. Somogyvári Gábor, Bátaszéki VSK 637 cm (ifjúsági), 4. Bernáth József, Bátaszéki VSK 624 cm (ifjúsági), 5. Deme József, Bonyhádi Gimnázium 622 cm (Ifjúsági), 6. Széchenyi István, Dunaföldvári Spartacus 638 cm (ifjúsági), 7. Békefi László, Duna-, földvári Spartacus 612 cm (felnőtt), 8. Téren Gábor, Bátaszéki VSK 60? cm (ifjúsági), 9. Unyatinszky András. Szekszárdi Dózsa 600 cm (felnőtt), 10. Mészáros József, Szekszárdi Dózsa 600 cm (ifjúsági).

összeállítottuk ebben a verseny-« számban Is az eddigi legjobbakat:

1. Kinczli, Szekszárdi Dózsa 673 (1962), 2. Garamvölgyi, Báatszéki VSK 670 (1957), 3. Názer, Szeikszárdi Dózsa 668 (1952), 4. Harsányi, Bátaszéki VSK 665 (1963), 5. Scherer, Szekszárdi Dós zsa 652 (1963), 6. Unyatinszky, Szeks szárdi Dózsa 650 (1964), 7. Tóth, Szeks szárdi Dózsa 649 (1963).

Hármasugrás:

Az elmúlt 20 esztendő során sok 13 méter feletti ugrója volt a megyének. Közben voltak visszaesések is. Az 1966-os eredmények élén ismét két 13 méter feletti eredmény áll. Érdekességként említsük meg, hogy mindkettő, sőt az utánuk következő harmadik is dunaföldvári versenyző. Ez is mutatja, hogy Szekszárd, Bátaszék és Bonyhád mellett Dunaföldvár is erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy az atlétikai életben mutatkozó visszaesést meg lehessen állítani. Ezért is nagy vesztesége a Tolna megyei atlétikának a fiatal Ágoston László tragikus halála.

1. Ágoston László, Dunaföldvári Spartacus 13,42 (Ifjúsági), 2. Békefi László, Dunaföldvári Spartacus 13.16 (felnőtt), 3. Kristofics László Dunaföldvári Spartacus 12,81 (felnőtt) A Könyves Károly, Szekszárdi Dózsa 12,79 (ifjúsági), 5. Téren Gábor, Bátaszéki VSK 12,25 (ifjúsági), 6. Széchenyi István, Dunaföldvári Spartacus 11,93 (ifjúsági), 7. Szabőpál Miklós, Szekszárdi Dózsa 11,28 (ifjúsági), 6. Görbéi József. Szekszárdi Dózsa 11 28 (ifjúsági), 9. Deme László, Bonyhádi Gimnázium 11,00 (Ifjúsági).

Ttsvisfahívek

A PAKSI VAK BOTTYÁN

GIMNÁZIUM KISZ vb-tagjai, valamint tevékeny turistái január 3-tól 8-ig a 400 kilométerre fekvő Sátoraljaújhelyen töltik vakációjukat, Vajnai János és Mittler József tanárok vezetésével. A zempléni túrának két célja van: egyrészt a KISZ-vb ott tartja a téli vezetőképző tan folyamot,

másrészt az iskola természetjárói megkezdik a felkészülést a tavaszi versenyekre. A jelek szerint, a negyven főnyi csoport hasznosan és kellemesen tölti idejét az ország másik felében.

*

JELVÉNYOSZTÁS DÖM ŐRKAPUNÁL., Pécs mellett, a Mecsek hegységbeli dömörkapui turistaházban adják át a bronz- és ezüstjelvényeket január 14-én és 15-én, szombaton este és vasárnap, a Tolna megyei alap-, illetve középfokú túravezetői tanfolyamot elvégzett természetjáróit részére. Megyénk szervezett turistái közül ebből az alkalomból

huszonhármam bronz-, tizenöten ezüst túravezetői jelvényt, s a képesítésről tanúskodó igazolványt kapnak. Mind a 38 új túravezetőnek ünnepélyesen átnyújtják a Társadalmi Erdei Szolgálat szép jelvényét és igazolólapját is. Az átadásra meghívták Thuróczy Lajost, a Magyar Természetbarát Szövetség titkárát és Magyarszék}- Bélát, a Budapesti Természetbarát Szövetség főtitkárát, a Társadalmi Erdei Szolgálat országos elnöké» is.

TU RISTA-SZ A K OSZTÁLYVEZETŐK MEGYEI ÜLÉSE Január 8-án, vasárnap délelőtt fél 11 órai kezdettel a szekszárdi sportszékházban tartja az idei első értekezletét a Tolna megyei Természetbarát ^Szakszövetség elnökségének és a megyebeli turistaszakosztályok vezetőinek kollégiuma* Az értekezleten megbeszélik az eltelt esztendő eredményeit, a tenn'"-lókat és az újévi program tervét

I