Tolna Megyei Népújság, 1967. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-05 / 4. szám

4 fOLNA MEGYEI NÉPÜJS4G 1967. január Ss Párbeszéd nélkül Eva, a szakképzett Riport egy féléves munkahelyről újsághír, 1966. jú- Benézek az öltözőbe, a mosdó- nius; Átadták a há- ba is. Csempézett, ultramodern rommiUió-hatszázezcr zuhanyozó, kellemes meleg. Két forintos költséggel szekrény is áll minden ember épült uj mentöáilo- rendelkezésére, külön az otthoni, mast Szekszárdon. külön a munkaruhának. Fenn az Vörös téglás épület. Kapubejá- emeleten sötétkék, szemnyugtató rátánál fehér üveges táblán a fel- takarókkal letakart pihenőhelyi­irat' CT\7Q 70 f cni+rvf5’ rórtkAvi Prslj-l-t ^ ÍK1J----.• „ __ i rat: „Vigyázat, autó!” Az udvart drótkerítés övezi, a környéken sár. Egyik oldalon már elkészült a jó út. De a gyalogos még körülményesen jut el a déli kertvárosban csendesen meghúzó­dó épülethez. Először a garázs ötlik szembe, tágas faajtajaival, amelyek kéz­mozdításra könnyedén, ken csúsznaik. Fehér mentőautók ségben fekhelyek, a földszinten ugyanilyen fekhelyek az éjszakai ügyeleteseknek. Virág a szobák­ban és telefon, hogy berregése felriassza az alvókat. Az ügyeleteshelyiség üvegabla­kán benézek. Három gépkocsi- vezető ül ott, újságokat forgat. A csendes épületben szinte vassme- visszhangzik a kimondott szó. A készenlétben, körülöttük olajos “aiigarag emoerea meg­ruhában mindig dolgozik egy-egy 6Zoktaií> hogy csendben dolgoz- szerelő. A kocsivezetők is szíve Zam,k' Nem “ kprdpm °kpt hnffv jól érzik-e magukat az új helyen? Beszél helyettük a sok virág­állvány, amely a gépkocsivezetők Manml , ... . . fantáziájának szülötte, kezük ket’ v*sárPaP munkája a megvalósítás is. A három kocsi tarja a szekszárdi sen vizitálják a jánuűveiket, hogy kifogástalanul működjön minden, ha indulni kell. i körzetet. A megye központi men­tőállomásának garázsában fűtő­test, langyos párák védik a ko­csik kényes műszaki berendezé­sét. Tisztaság, rend. Ez jellemzi az udvart, és az épület belsejét is. A kertet felásták, rózsasövényt ültettek. Darabos kövekből kör­alakú szökőkútperem és szikla­kért alapjait formálták ügyes kezek. Gyönyörű az új állomás. Más szót nem is használhat, aki belül is végigjárta. Pasztellszínű falak, szerencsétlenséget látnak, és akik ízléses berendezés, 25 helyiség. is. portára akváriumot készítettek, csendesen úszkáló halakkal, az udvar sziklakertje, szökőkútja is társadalmi munkában készült. A garázzsal szembeni parkrészen vékony fák hajladoznak a friss szélben. — Ezek jegenyék — mondja a mentőállomás vezető főorvosa. Néhány év múlva a garázsra ve­tik árnyékukat, hűvösükben jó lesz megpihenni. Ő sem mondja, de kiérzem a szavaiból, hogy akik sok bajt, Szűk, alkalmatlan helyek jelle­mezték a régit. Két kocsi fért el a garázsban, így előtte a szabad­ban ázott, rozsdásodott a többi autó. öltözőnek, mosdónak nyo­ma sem volt. Nézem a belsejét a vörös téglás háznak. Mennyi vi­rág! A lépcsőház szélesebbre ki­képzett korlátján cserepek. Vas­ból forrasztott sokszor először segítenek a sé­rülteken, azoknak a mentőállo­más üde zöld növényei, az el­ültetett futórózsák hozzák a meg­nyugvást, adják a további mun­kához az erőt. A szép épületért, az új ottho­nért pedig valamennyien hálásak a Tolna megyei Állami Építő­ipari Vállalat dolgozódnak, akik virágállványok, készítették, zsúfoltan növényekkel. MOLDOVÁN IBOLYA iIlllllllllllllllllllllllllHIIIIIIIIIHIHIIIIIIIIIlUUUtlIIIUIIIIIIIIIIIUIililIHtHliltl Egy pszichológuscsoport kísérlete Mutattak egy majmot az Or­szágos Közegészségügyi Intézet állatházában és elmondták róla, hogy egy pszichológiai kísérlet­hez készítik elő. Társaitól elkü­lönítve szállásolták el, megszelí­dítették, olyannyira, hogy a fény­képezőgép vakujának villogását is kiválóan tűri. Dr. Bodó Szilárd, az állatház vezetője csak társként vesz részt a kísérletben, így az Éva nevű majomhölgy szakképzettségéről a Magyar Tudományos Akadémia — , , , . . Pszichológiai Intézetében tájéko- vJyOCjyifflS pantomim mai zódtunk. kát építenek be, amelyeket veze­tékek segítségével műszerekkel kötnek össze. Az operációkat Urbán János tudományos ' munkatárs végzi, akinek a Szovjetunió több tudo­mányos intézetében is módja volt tanulmányozni az ilyenfajta be­avatkozásokat. Várható, hogy az új ismeretek aA elmebetegségek egyes fajtáinál« gyógyításában hasznosak lehet-« nek, a szerzett tapasztalatok se­gítségével kidolgozott pantomim-* szerű gyakorlatok utánoztatásá« val. Uj utakon lehet megindulni a gyermekek nevelésében is, mi­vel a személyiség fejlődésében fontos szerepe van az utánzás« nak. 4 FEJEZETEK VfíÓtW AlAPLOJÁBÓL | Utánozó majmok — Az állatok értelmi fogékony­sága érdekel minket — mondta Marton Lajosné, tudományos munkatárs, a téma vezetője. Mint ismeretes, a majmok természetes környezetükben, csoportban él­ve, társaik megfigyeléséből tanul­ni képesek. Az ilyen szociális ta­nulás egyik formája, amikor a majom utánozza, ..lekopírozza” a másik állat viselkedését. A gye­rekek is sok ismeretre tesznek szert azáltal, hogy társaiktól el­lesnek bizonyos tevékenységeket. A kutatók célja kettős. Bizonyí­tani akarják, hogy a tanulás egyik önálló formája az utánzás, valamint megismerni ennek ideg­élettani mechanizmusát. A kísérlethez speciális ketrece­ket készítettek. A két ketrec egymás felőli oldallapja átlátszó anyagból készült. Az egyikben lévő majommal bizonyos tevé­kenységet végeztettek, aztán meg­figyelik, hogy társa, aki látta ezt, mennyire tanulja el tőle a feladat megoldását. A majmok nem minden eset­ben és nem akárkit utánoznak. Csak olyan állatot, amelyikkel jó társas kapcsolatban vannak, így például anyjukat. De utánoz­zák a gondozó embert is a labo­ratóriumban. — A kísérletek során a példát adó állatot megtanítják mondjuk arra, hogy kinyisson egy bonyo­lult zárszerkezetet. Aztán meg­=ismételtetik ezt a tevékenységet, Eúgy hogy a vizsgált majom lás- sjsa. Majd ha utánozni kezdi, spa- Enyolíal mögül filmre veszik vi- sselkedését, ugyanakkor pedig S elektródák segítségével mérik az —izmok működését. Figyelemmel 5 kísérik az agy elektromos tevé- Ekenységét is. Operációval az agy­ai kéreg egyes területeire elektródá­Egyelőre másfél éves kutatási programot dolgozott ki a pszicho­lóguscsoport. Tapasztalataik fel- nulta az ápolóktól a dolgozásától persze fontos gya- zást. korlati eredményeket is várnak. A már említett Éva nevű ma«í jóm, a kísérletekre való felkér szítás során terven felüli ismere­teket is szerzett. Egy-kettőre edta« cigaretta« Dr, Bodó Szilárd, az álíatház vezetője. Évával, a „szak­képzett majommal”. ' (Gábor Viktor felvételei ElllltlIlllllimHHIIIIHIttlIIIIIIIIHItmiMHItlWHHlUiHMHIHMmiHMimiHtHUittHMIUfHiltHtilttltttKttHtKltMHMMII — 37 — Utána Bernátsky Kornél táb., ugyancsak a szegedi MOVE díszelnöke — aki nagy szim­pátiának örvendett, sőt a szegedi tisztikar ^ őt hadügyminiszternek is jelölte — is beszélt. Utána Gömbös Gyula állott fel, akit 1918 őszén, 2; a forradalom kitörésekor Budapesten választottak meg országos elnöknek, tartott a színpadról egy igen határozott, nemzeti érzésű szónoklatot. Kezét szívére, fogadalmat tett a nemzeti ügye­inkben való legintrazingeinsebb kitartásra. Beszéde végén Horthy Miklós honv. minisztert kérte meg a MOVE országos díszelnökségi tisztségének el­fogadására. Közvetlen utána Horthy, elhagyva páholyát, felsietett a Színpadra és beszélni kez­dett. Elsőbben megköszönte a Magyar Országos Véderő Egyesület jelenlévő vezetőinek azt a megtiszteltetést, amellyel őt díszelnökké válasz­tották. Utána pedig ezeket mondotta: „Nem ker­telek — nyíltan megmondom, hogy a franciák Párizsban nem támogatják Károlyi Gyula mi­niszterelnök kormányát, mert úgy látszik, mi túl magyar és keresztény érzésűak vagyunk. Ezért a mai minisztertanács elhatározta ezen kormány­nak a lemondását. Én különben is cselekedni jöttem ide — nem pedig politizálni, huzavonában az időt tölteni stb.a 27 Pontosan 1919. január 18-án. 28 Az itt leírt MOV"E>-ünnepséget minisztertanácsi ülés előzte meg, amelyen megvitatták Károlyi Gyula kormányának helyzetét, politikai befolyását. Ezen az ülésen Varjassy Lajos, a magyar polgári demokratikus kormány volt kormánybiztos főispánja ismertette a — 38 — Miniket valamennyiünket megleptek a szegedi ellenkormány b on védminisz terének szájából el­hangzott ezen kijelentések. Miután pedig a zsú­folásig megtelt színház páholyaiban francia tisztek is ültek — már azon voltam, hogy a szintén nagy számban jelenlévő Guju Pakkal el­lenük egy tüntetést rendeztetek, valamint Var- j áss vékát és Kunossyékat megveretem. Erről azonban a higgadtabban és politikusabban gon­dolkodó jetentóvő baj társak lebeszéltek, mivel ez borzasztóan árthatna a magyar ügynek. De talán a különítményem internálását is elősegí­tené, ami különben is a Szegeden működő de­mokrata politikusok által megdolgozott Charpy tábornok városparancsnok által már régen terv­be volt véve. így aztán a következőkre b átáraz­tam el magamat: Ha már a kormány lemond, franciák véleményét a kormányról. Eszerint a fran­ciák olyan kormányt kívántak Szegeden, amely egy­részt franciabarát, másrészt „demokratikus” politiká1 folytat. A franciák de Lobit tábornok vezetésével mác tárgyalásokat is folytattak Ilyen szellemű kormány életre hívásáról. A tárgyalások eredményeként 1919. június 12-én P. Abrahám Dezsó vezetésével új kor­mány alakult. Ebben a kormányban több, a Függet­lenségi Párt jobbszámyához tartozó, a polgári demok­ratikus kormány idején szerepet játszó politikus veti részt, pl. Bállá Aladár, Belltska Sándor, Varjassy La­jos. A Károlyi-féle ellenforradalmi kormány tagjai közül gróf Teleki Pál megtartotta a külügyminiszteri tárcát, Horthy Miklós pedig a hadügyminiszter! tárca helyett a fövezéri tisztséget vette át. — 39 — legalább mi tisztek tartsunk ki Horthy melléit, és mentsük meg az ő személyét a csapatoknak és a nemzeti irányzatnak. Ragaszkodásunkat en­nélfogva a nyilvánosság előtt, de főleg a fran­ciáknak is tudomására kell hoznunk. Ezt de­monstrálva, tisztjeimmel Harthyt ritmusokban éltetve, magában a színházban egy óriási taps­vihart provokáltunk. De ez még nem volt elég, amikor pedig kifelé tartott és a színházat el­hagyta, megragadtuk, vádiunkra emelve újból nagy éljenek és kurjongások között vittük őt az utcán egy jó darabig. De csak addig, míg lehetett, mert nyomban megjelent a francia po- Jicia több ágense — Mar tiny, Aqua viva —, le­het, talán Gar louse maga lehetett az, aki kard­jával élénken hadonászva tiltakozott ez ellen a nyilvános demonstráció ellen. így azután tisztjeimnek Hortbyt, aki ezen nem várt ünnepléstől meg volt hatva és a boldogságtól sugárzott, a vállukról le kellett engedni. „Eresszetek fiúk — mondotta —, mert lefognak ezek a buta franciák mindnyájunkat, és akkor bedöglünk.’" Ezzel azután eltűnt a bokrok mögött. Én megkíséreltem a még mindig tiltakozva hadonászó francia tisztet — akinek a feje a méregtől pipacsvörös lett — francia nyelven megnyugtatni ezen lefolyt ovációnak az ártatlanságáról.

Next

/
Thumbnails
Contents