Tolna Megyei Népújság, 1967. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-05 / 4. szám

196?. Január 5. TOLVA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A párttitkár boldogsága RITKÁN LÁTTUK olyan de­rűsnek, jókedvűnek Bánlaki Már­ton elvtársat, a Rostkikészítő Vál­lalat dunaföldvári telepének párt­titkárát, mint az új év második munkanapján. A kérdésre, ho­gyan zárták az óévet, és milyen volt az új év kezdete, így vála­szolt: — Nem tudom, hány boldog ember lehet az országban, a me­gyében, de mindenesetre én a nagyon boldog emberek közé so­rolhatom magam. — Tulajdonképpen mi történt, mi idézte elő a boldogság érzé­sét? Talán nyert valamilyen na­gyobb összeget a lottón? — Nem, bár ez is jól jött vol­na. Tulajdonképpen a kollektí­vát érte öröm, s ez tett engem is boldoggá. Régen volt, hogy a dunaföldvári kendergyár olyan eredménnyel zárta az évet, mint tavaly. 1966. december 14-én te­lepünk, a rostkikészítő üzem és a bútorlapüzem, befejezte éves tervét. Az év végéig bizonyos pluszt is adtunk. Az iparon belül segítettük azokat az üzemeket, amelyek lemaradtak. Azért va­gyok boldog, mert ilyen ered­ménnyel zártuk az óévet, s az új évet adósság nélkül kezdhettük — mondja a jól végzett munka örömével. Jó néhány éves funkcionárius­múlt áll Bánlaki Márton elvtárs mögött. A negyedik ciklusban vá­lasztották meg párttitkámak. Ala­posság, igényesség jellemzi párt­munkáját, amellett, hogy fontos gazdasági beosztásában is helyt kell állnia. Főművezető a rost­üzemben. Azért is örül annyira az eredményeknek, mert mint gazdasági vezetőt is, a jól vég­zett munka boldogsága fűti. — Milyen volt a hétfői kezdés, hányán hiányoztak az üzemből? Ha jól emlékszem, más években igencsak előfordult, hogy néhá- nyan annyira belemelegedtek a szilveszterezésbe, hogy utána két- három napig is „tyúkverőztek”. — Ettől tartottam én is. De­cember 31-én ugyanis már nem termeltünk. Vállalati hozzájáru­lással, előredolgoztunk. így az év utolsó napján csak a kiszolgáló személyzet dolgozott. Elvégezték a gépek ápolását, bekészítették az anyagot, hogy másodikán zökke­nőmentes legyen a kezdés — mondta a párttitkár, majd így folytatta: — Az első műszak ja­nuár 2-án reggel hat órakor kez­dett. Várakozáson felül, minden­ki a helyén volt. Mivel az emlí­tett okból szombaton nem dol­goztunk, hétfőn reggel rövid megbeszélést tartottunk. Az el­múlt év eredményeiről, a felada­tokról beszélgettünk, és az év első találkozásán pótoltuk azt is, amit elmulasztottunk. Eredmé­nyekben gazdag és boldog új esz­tendőt kívántunk egymásnak, az­tán megindultak a gépek, s min­denki jókedvűen fogott munká­hoz — mondta, s a jókedvű jel­zőt kicsit kihangsúlyozta. Bizonyára nem ok nélkül hang­súlyozta ki a dolgozók munka­kedvét, s adott a következő kér­dés, mert Bánlaki elvtárs szíve­sen elmondott annyit, hogy bol­dog emberként kezdte az új esz­tendőt, de a továbbiakban min­den szót úgy kellett belőle „ki­húzni”. Szerencsére, időközben megérkezett a telepvezető, Varga János elvtárs és Láng József, a vállalat osztályvezetője. Jól jött az „erősítés” mert ők is bekap­csolódtak a beszélgetésbe. így si­került néhány új dolgot, a gazda­sági mechanizmussal kapcsolatos intézkedéseket, megtudni. — KEDVEZŐBB HELYZET­BEN vagyunk, mint az elmúlt években. Egyrészt azért, mert si­került teljesíteni a tervet, más­részt azért, mert a vállalat az el­múlt év novemberében elkészí­Nem lehet kötelezni a diákokat egyenruha, köpeny és diáksapka viselésére Sok szülő panaszolta, hogy Jegyes iskolák — tekintet nélkül az időjárásra —, a tanulóknak kötelezővé tették a diáksapka állandó viselését. Előfordultak olyan esetek is, hogy a rendelke­zésit végre nem hajtó tanulók el­len fegyelmi rendszabályokat al­kalmaztak. Ezért a minisztérium most intézkedésben szabályozta az általános és középiskolai ta­nulók iskolai öltözetét. Az erre vonatkozó utasítás a diáksapka kötelező használatát az általános és középiskolákban egy­aránt megtiltja. A feltűnő öltözködés elkerü­lése, a tanulók utcai ruhájának megkímélése céljából helyes és ajánlatos, hogy mind az általá­nos, mind a középiskolások — fiúk és lányok is — az iskolá­ban munkaköpenyt hordjanak. Kötelező előírás azonban erre sincs, s a köpenyt nem viselő diákokkal szemben nem szabad fegyelmi eszközt alkalmazni. Az utasítás értelmében a leány­tanulóknak is meg kell engedni, hogy hideg időben köpeny alatt melegítőt, vagy szövetnadrágot viseljenek, és azt rosszul fűthető tanteremben tanítási idő alatt is magukon tarthassák. Iskolát vál­toztató diákok korábbi intézetük­ben használt munkaköpenyüket, védőöltözetüket természetesen to­vábbra is viselhetik. Iskolai egyenruhát kötelezően előírni ugyancsak nem szabad. ! Az iskolai hivatalos ünnepségek alkalmával azonban a szülőket felkérhetik a tanintézetek, hogy a lányok sötét szoknyába és vi­lágos blúzba, a fiúk pedig sötét nadrágba és világos ingbe öltöz­zenek. A középiskolások az iskola tí­pusát és nevét feltüntető jelvényt viselhetnek, az általános iskolák tanulói nem. Az úttörők és KISZ-tagok for­maruhájára, valamint annak vi­selésére vonatkozóan továbbra is az ifjúsági szervezet által kialakí­tott gyakorlat az irányadó. tett tervünket a legnagyobb meg­elégedésünkre, idejében hagyta jóvá — mondja a telepvezető viszont az is igaz, hogy a terve­zésnél már figyelembe vettük a IX. pártkongresszus határozatát. A határozatokból adódó felada­tok, és az 1966-ban elért ered­mények jogosítottak fel bennün­ket arra, hogy éves tervünket öt százalékkal emeljük. — A minőség javítására is tet­tek intézkedéseket a dunaföld- vári elvtársak. A törőgépeknél a kétgépes rendszerről áttértek a négygépes rendszerre. Előnye, hogy az anyag az új módszer al kalmazásával nem húsz, hanem negyven hengerpáron megy át, és magasabb szálkihozatalra lehet számítani. A kísérletek, mérések most folynak — kapcsolódott a beszélgetésbe Láng elvtárs is. A téma Bánlaki elvtársnak újabb gondolatot adott, s arról beszélt, hogy kialakította a napi munkamérés sajátos formáját. — Érdekes a munka ilyen for­mában való „fényképezése” kü­lönösen hasznos most, hogy né­hány változást eszközöltünk — magyarázza Varga elvtárs a köz­ponti osztályvezetőnek, aki kí­váncsian várta az első munka­napról készített „fényképet”. Idő­közben visszatért a főművezető párttitkár, aki az utolsó szavakat hallhatta, mert azonnal védelmé­be vette az új módszert. — A későbbiek során is folytathatjuk, mert jelentősebb megterhelést nem jelent. A néhány számada­tot magam is bejegyzem, nem lesz szükség külön adminisztrá­torra — tette hozzá nevetve. A kimutatás elkészítéséhez pedig nem kell más, csak ez az átíró­tömb. Úgy gondolom, lényegesen nem emeli az irodai költségeket. BÁNLAKI ELVTÁRS munka­mérési módszere egyszerű és könnyen áttekinthető. Naponta néhány rubrikát kell csak kitöl­tenie. Az aznapra előírt tervet, a termelt mennyiséget, a felhasz­nált munkaidőt, az egy főre jutó termelést mázsákban, és az egy emberre jutó termelési értéket forintban. Másodikán kezdte el a munkamérésnek ezt a formá­ját a főművezető párt titkár. Az első nap munkateljesítményének fényképezése jól sikerült. Ez is hozzájárult Bánlaki elvtárs jó közérzetéhez, újévi boldogságá­hoz. Pozsonyi Ignácné Készül a zárszámadás Az adminisztrációra terelődik most a figyelem Kora tavasztól decemberig azok voitaik szem előtt, akik a határ­ban dolgoztak; traktorosok, foga- tasok, kétkezi munkások, és hoz­zájuk csatlakoztak június-július­ban a kombájnosok. De sokszor volt olyan nap, amelyen nem az óna járásához igazították a mun­kát... Most meg azokon a figyelem, akik az irodában dolgoznak. — Nálunk sem eléig most a nyolcórás munkaidő, — mondja Bus József, a dunaföldvári Vi­rágzó Termelőszövetkezet fő­könyvelője. — Tíz-tizeinkét órát dolgozunk naponta. Sebtiben számokat ró egy pa­pírlapra. — A zárszámadásig még mint­egy 2500 órás munkája van az adminisztrációnak. Ebben nem szerepel a leltározók, a raktáro­sok és más olyan tagok munká­ja, akik részt vesznek a zárszám­adás elkészítésében. — Mikor tartják a zárszám­adó közgyűlést? — Február első napjaiban. Az előkészítést december első felé­ben kezdtük meg. December 9-én kezdett munkához tizenkét leltá­rozó bizottság, hogy felmérje a szövetkezet vagyonát. A szövetkezetben külön Jkülön vették számba a növénytermelési anyagokat, az erő- és munkagé­peket, a gépműhelyt, a fogatokat, a kertészetet, a terményeket, ter­mékeket, a göngyöleget, az állat- állományt és a mezei leltárt. A bizottságok alapos, körül­tekintő munkát végeztek. A fő­könyvelő példaként mutatja a kazlakról felvett leltárt. Minden oldalon egy-egy kazal adatai; vázlatosan felrajzolva a nagyság, alatta a szövegrészben a köbtar­talom, a súly, és az érték. Huszonnyolc vezetőségi és el- lenőrzőbizottságS tag vett részt a leltározásban. — Már megállapíthatjuk, hogy az elmúlt évben tovább nőtt a közös vagyon, állóeszközökben, terményben, és állatállományban egyaránt, és bevételeink is na­gyobbak a tervezettnél. Például: 1208 sertés értékesítését tervez­tük, 1326 mázsa súllyal, 2 501 000 forint értékben. December 31-ig eladtunk 1549 sertést, 1643 má­zsa súlyban, 3 126 000 forintért. Búzából ezer mázsa helyett 1165 mázsát adtunk éL — Most a tagság azt várja, milyen lesz a részesedés, pon­tosabban, mennyit kerestek? — Igen. Még nincsenek telje-} sen pontos számaink, de előrelát-: hatóan 1 300 000 forint lesz az az összeg, amelyet munkaegység sze­rint fizetünk ki. Nem munka­egység szerinti részesedésre és prémiumként 1916 000 forintot számolunk el. Föld j ára dókként 570 000 forintot fizetünk. Meg­jegyzem még azt is, hogy a jú­lius elsejével életbe lépett segélye­zési rendszer alapján 30 000 fo­rint betegségi segélyt fizettünk 3d a tagoknak. A zárszámadási előkészületek­hez tartozott az is, hogy a szö­vetkezetben december 12—17 kö­zött — a brigádvezetők közremű­ködésével — minden taggal elszá­moltak, egyeztették a ledolgozott munkanapok számát, az elvég­zett munka teljesítményét, ered­ményét, értékét, hogy esetleges vitás ügyeket is tisztázzanak, azokra a zárszámadás lezárása után ne kerüljön sor. (Úgy is le­het mondani: a zárszámadás el­készítésében így. vagy úgy. a szövetkezet valamennyi tagja részt vett.) — Mcnnvi lesz az egy tagra jutó jövedelem? — Előreláthatólag tizennyolc­ezer forint. El kell még monda­nom azt — mert a zárszámadás elkészítésénél ezzel is számolnunk loeiiletit —, hogy az év végén megjelent rendelkezéseknek meg­felelően szövetkezetünk hiteleiből az állam 4,5 millió forintot enge­dett él. Ez az összeg nincs befo­lyással a tagság jövedelmének alakulására, viszont a következő évek gazdálkodá si eredményeit, a szövetkezet belső működését igen naw mértékben, és kedvezően befolyásolja. így 1973-ig rendez­ni tudjuk összes tartozásainkat A dunaföldvári Virágzó Tsz- ben még egy kemény hónap van háitra addig, amíg az utolsó fo­rintig tisztázódik: milyen ered­ménnyé! gazdálkodott a szövetke­zet 1966-ban, milyen összegeket kell tartalékolni a termelési cé­lokat és más közös érdekeket szolgáló alapokban, illetve milyen részesedéshez jut a tagság. Az eddigiekből megáll a rn'th ató; az elmúlt évben jól gazdálkodtak, és a jól végzett munkának meg­lesz az eredménye is, a jövede­lem formájában. A közeli napok­ban például mintegy 150 000 fo­rint prémium kifizetését kezdik meg... BI. Újabb négyféle Orion tv-készülék kerül forgalomba pp tikit Éfe mÉMm • " m £ Syy 5#, Várkonyi György, az Orion kereskedelmi főosztályának veze­tője szerdán tájékoztatta az új­ságírókat a gyár munkájáról, idei és távlati terveiről. A többi kö­zött elmondotta, hogy az 1966-as esztendőt sikeresen zárták, ter­veiket minden szempontból túl­teljesítették. Az Orion tv keleti és nyugati országokban egyaránt a legkeresettebb cikkek közé tar­tozik. A gyárban készített tele­víziókészülékekből eddig több mint félmilliót exportáltak, mintegy 440 060 itthon került forgalomba. Az idén újabb tv- típusokat bocsátanak ki, még­pedig az 1550, a 2550, az 165I-es és a 751-es típusokat. Vaiaimeny- nyi a legkorszerűbb megoldással készül, nagyképernyős. A 751-es például már részben tranzisztori- zált, s második műsor adása ese­tén annak vételére Is alkalmas. Megemlítette, hogy a mikrohul­lámú berendezések gyártásában is új sikert értek el. *£:****> TÉLI ÖRÖMÜK Foto: Bakó Jejjg

Next

/
Thumbnails
Contents