Tolna Megyei Népújság, 1967. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-29 / 25. szám
186“. január 29, TOLNA MEGYEI NfiP^JSAö *? MI LEGYEN az új belépőkkel? menően a termést el is kell adni, vagy pedig fel kell dolgozni és úgy értékesíteni. Megyeszerte általános egyébként, hogy a munkaigényesebb növények termésterületének növelésével óhajtják átlátást tanúsító tervkészítést. Vannak közös gazdaságok, ahol nem kérdés, hogy mi legyen az új belépőkkel, mert éppen az a nyolc, vagy tíz új tag az életmentő injekció. Mórágyon például éveken keresztül mindig a nyolcJk ltalánosnak ugyan nem úgy, hogy indulatok torzítják el mondható, de mégis szem- a helyes látásmódot. Kár volna betűnő, hogy a megye több tér- csak azért utasítani el dolgos, melőszövetkezetében az eljáró pontos, földműveléshez értő, renddolgozók egy része felvételét kéri. szerető embereket, mert évekkel A visszaáramlás oka, magyaráza- ezelőtt féltek a bizonytalanságtól ta kézenfekvő. Egyik ok, hogy a és más tájakon keresték maguk, hidalni a várható1 nehézségeket, közös gazdaságokban a munkás- családjuk számára a megélhetést. Sok más szempont mellett viszont ember számára a megélhetés biz- Annak viszont valóban nincs ér- 02 is aláhúzza hogy az önállóság tos. A munkakörülményeket telme, hogy felvegyék a lustákat, nem zárja ki, sőt, méginkább ugyan meg nem hasonlíthatjuk a hanyagokat, akik eddig is fél- megköveteli a körültekintő, a össze, az ipari üzemek dolgozói- évenként váltogatták a munkahe- nagy politikai és szakmai előre- nak munkakörülményeivel, de lyüket, s nem volt nekik mara- már Tolna megyében is van dásuk sehol sem. olyan tehenészet, ahol jóformán a kérdést más oldalról is meg mindent gépesítettek. Ez sem szabad közelíteni. Mégpedig arról egy utolsó szempont, és az eljá- az oldalról, hogy a belépni szán- róknak ez is kedvet ad a vissza- dékozók méginkább lehetőséget maradáshoz. nyújtanak a már bentlévő haKétségkívül, hogy a legfonto- szontalan, és munkátlan tagok sabb ok a következő: már vagy kirostálásához. Még a legjobban megszűntek, vagy pedig záros ha- működő közös gazdaságokban is tíz gazda hiányzott ahhoz hogy táridőn belül meg fognak szűnni akad néhány lógós, kitől eddig m,radAktalanul betartsák az op- a szociális ellátásban is a tsz- csupán azért nem lehetett meg- mwadektelanui DetartsaK az op tagok és az alkalmazottak között szabadulni, mert helyére mást timális határidőket, osszes^ege- meglévő különbségek. nem tudtak odaállítani. Érvé- ben, az agrotechnikai előírásoTeljesen érthető tehát, hogy az nyesült, hogy inkább egy rossz, kát. eljárók egy része a családtól tá- mint semmi. Most viszont a vevői lévő vándorlás helyett a hely- zetőség dolga, gondos és körül- ¥T gy dolog bizonyos, képte- ber. maradást szeretné választani, tekintő mérlegelés után olyan lenség egyértelmű választ Szakcson, Iregszemcsén, Murgán, javaslatot terjeszteni a közgyűlés adni arra nézve, hogy mi legyen Tengelicen. a bonyhádi járás több elé, hogy esetleg kit, ki helyett heléoőkkel Eav-eev mezőtermelőszövetkezetében már he- ajánlanak felvételre. aí , , . 1 , tekkel ezelőtt megkezdődött a be- Lesznek emberek, akiket min- gazdasági termelőszövetkezeti e lépni szándékozók sorbaállása, den erényük ellenére vissza kell vonatkoztatva, merészség is volna várják, hogy majd a zárszámadó utasítani, mert a gazdaság nem ezt receptszerűen megválaszolni, közgyűlés döntse el, hogy kit tud munkát biztosítani folyama- Mindent a helyi lehetőségek és a ^ tosan'. F°képpen azért nem- helyi körülmények döntenek el, a regi tagok is azon vannak, > J ’ hogy számukra minél előnyösebb viszont rengeteg szempontot erlegyen a nyugdíj osztályba való demes figyelembe venni, mielőtt besorolás. Márpedig a nyugdíjosztályba való előnyös besorolás az évi átlagkereset függvénye, az átlagkereset növekedése viszont megkívánja, a mezőgazdaság jellegéből adódó folyamatos munkát. vesznek a tagok maguk közé, vagy kit nem. Gyakran emlegetik ezekben a napokban Rév Andrásnak, a paksi járási pártbizottság első titkárának évekkel ezelőtt tett kijelentését, miszerint eljön még az az idő, amikor szerencsésnek tartja magát a paraszt- ember, ha a termelőszövetkezeti tagságra társai alkalmasnak tartják. Enyhén szólva, néhányan megmosolyogták a járási pártbizottság első titkárát, s lám, ott tartunk, hogy ez az idő elérkezett. Főképpen a volt gyenge termelőszövetkezetekben, az eljárók visszaáramlási szándékát a tagok nem nézik jó szemmel. Sőt. he- eddig dolgoztak, vés ellenállást tanúsítanak. Felteszik a kérdést: azok az emberek, akik most jönnének, hol voltak a nehéz évek időszakában? Miért fordítottak hátat a falunak pont akkor, amikor a legnagyobb szükség lett volna rájuk. Gyakran miattuk maradt kapálatlan a répa, s egy ideig évelő növény a kukorica. Szóval, nem fogadják kitörő örömmel a belépni szándékozókat. Éppen ez indokolja, hogy foglalkozzunk a kérdéssel és ráirányítsuk , a figyelmet a dolgok differenciálására. A volt gyenge és az elmúlt évek során megerősödött termelőszövetkezetekben a tagok indulatos felvetései miatt senki még a közgyűlés az igent, vagy a nemet egy-egy jelentkező esetében kimondja. Sz. P. RÉQI SZAKMÁK — IDŐS MESTEREK A világjáró — Huszonhárom ország, kilenc tenger — nincs a szakmában még egy mester, aki ennyi Jelé járt volna — meséli olykor Prantner Imre, Szek- szárdon, a Beloiannisz utcában dolgozó öreg cipész. Mindkét világháborúban hadifogságban volt, úgy került külföldre. A „cipész” szóért mindjárt elnézését is kérem. Tanúja voltam, amikor szavazat-össze- írók jártak nála, két fiatal lány. — Lakik itt egy suszter? — kérdezték. — Nem suszter, a szakmában a kontárokat hívták így régen — helyesbít a kérdezett. — Akkor cipész. — Nem cipész, csizmazia. — húzta ki magát önérzetesen, hangsúlyozva, a „z” betűt. — Méghozzá aranyérmes — teszem már magam hozzá a megkülönböztetést, hiszen ezt az érmet a kapu előtt rozsdásodó cégtáblára is rápingálták. A cégtábla rozsdásodik, de a megrendelők idetalálnak anélkül is. A jó munka viszi el a hírét a hestvenhárom éves iparosnak. Igaz, hogy új csizma ritka vendég a munkaasztalán. Javítással foglalkozik mostanában, és a várakozókat mindig elszórakoztatja utazásainak epizódjaival. Beszél a japán nők szépségéről, az idegen földek szokásairól. ízes. szórakoztató stílusban. Imre bácsi anekdóta ízű történeteinek híre eljut „csizmazia Budapestig is. A Filharmónia vándor hangversenyzői lepték meg egyszer késő éjszaka, mert kilenc óra a szekszárdi koránfekvőknek sötét éjjelt jelent. Becsengettek, pizsamában, papucsban előcsoszogott. A tornácra asztal került, és az örökzöld bokrokkal díszes kert félhomálya megtelt gésák árnyaival. Glédában állnak a tisztára söpört padlójú műhelyben a megjavított lábbelik. Néha száz pár is. Asszonytestvére tartja rendben az elözvegyült házat, ahol reggeltől estig szaporán kopog a kalapács. A modern divattal is lépést tart, ő volt az első, aki elvállalta a városban a körömcipők fém- sarkalását. — A munka, az az alapja a rendnek. Semmi baj nem volna a világon, ha mindenki szeretne dolgozni... — hangoztatja, ha „politizál.” Joggal mondja, ő nem pihen, még akkor sem, ha beteg. Vastagabb sálat teker a dereka köré. ha vesebántalmak kínozzák, erős influenza legyen, ami ágynak dönti. Szemüvege mögött vidám tekintet, örökké tréfálkozásra kész. A megadott napra mindig elkészíti a vállalásokat, de a legbüszkébb arra a piroszászlós emléklapra, amit Wölben kapott a városi tanácstól: „A legpontosabb adófizetőnek” — ez áll rajta. MOLDOVÁN IBOLYA A vezetők kötelesek ezeket szempontokat szem előtt tartani és éppen ezért sajnos, ilyen meggondolások miatt néhány nagyon dolgos embert is kénytelen lesz a közgyűlés visszautasítani. Nem lesz más választás, minthogy továbbra is ott dolgozzanak, ahol TVöveli azonban a probléma bonyolultságát — pláne bonyhádi járásban — hogy a belépni szándékozók egy része volt bányász. Ilyen esetben a felvé telnél a szocialista humánum mégiscsak azt diktálja, hogy a lehetőségek maximumára törekedjen a közgyűlés. Arról sem feledkezhetünk meg. hogy a foglalkoztatottság valamennyi lehetősége Tolna megye termelőszövetkezeteiben nincs még kihasználva. S itt nemcsak a kisegítő, vagy a melléküzemági tevékenységre kell gondolni, hanem az adott üzemágon belül, másra is. Erről nagyon sokat lesem tehet szemrehányást, mert hetne beszélni, de felesleges, hiszen a közös gazdaságok irányítói úgy is tudják, hogy ez már egy másik téma, nevezetesen a belterjesség témája. Egy alkalommal a MÉK igazga. tója elmondta: az áru csomagolása, a piac, a szabvány és a minőség követelményeinek maraha jól meggondoljuk a dolgot, a nagyüzemi gazdálkodás hűséges harcosainak a maguk nézőpontjából igazuk van. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a közösség egésze érdekeinek szem előtt tartásával is igazuk van. Sőt. Ebben a tekintetben, amikor a kö"ga, a közgyűlés kollektív bölcsessége nem hozhat döntést zösség érdekeiről van szó. akkor déktalan betartása gyakran hoz a harag a lehető legrosszabb ta- annyi hasznot a termelőszövetke- nácsadó. zetnek, mint az adott áruféleség .. ,, . , ., , megtermesztése. Mi minden van emögött? Pláne, ha meglódul az az úgynevezett alkoto fantazxa. A jövőben a piac kívánalmait, mindannyian tudjuk, mindinkább figyelembe kell majd venni, ösz- szességében tehát kellő előrelátással. erre is gondolhatnak a tagok és a vezetők az ajánlásnál, majd pedig a tagfelvétel elbírálásakor. A lengyeli közös gazdaságban a foglalkoztatottságot úgy óhajtják megoldani, hogy a munkaerőellátottság, és a munkaerőmérleg figyelembevételével növelik a munkaigényesebb növények termőterületét. Járható út, de azért itt sem árt végiggondolni, hogy a foglalkoztatottságon túlTolna megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat központjába félműszakos foglalkoztatottsággal nyugdíjas, vagy fiatalkorú gyorsés gépíróhat azonnali belép essél felveszünk. Jelentkezés a vállalat központjában Szekszárd, Mártírok tere 5„ a személyzeti előadónál. (189) Munkaügyi viták a TMB előtt A hét elején egy egész déleiét- sze, hogy a leltározás időszakában hat napot azért mégis engedétöt töltöttem el a különböző mun kaügyi viták meghallgatásával. A tárgyalások mindegyike elgondolkoztató volt. A területi munkaügyi döntőbizottsághoz -számos olyan fellebbezés érkezik, ahol a panaszos félnek van igaza. Jogtalan felmondások és kártérítések, hibás munkakönyvi bejegyzések teszik ki a tárgyalások zömét. Mohai Ferenc betegállományban lyezte. volt. Előtte szabályszerűen és * __________. h iánvtjílaniil átadta raktárát Fp ^ ötödik napon most mar nmnytaianui atnüta raktam, te- nem Túrós József hanem feleséleiosseg ge jelentette és közölte, hogy fér® je dolgozik a házon, nem ér rá ellenére mégis aktahalmazt csináltak az ügyből, amely tavaly július 23-a óta számos ember munkáját kötötte le. Háromszáz- negyvennégy forintért egy becsületes dolgozót fogtak gyanúba bejönni. Azt kéri, hogy az igazgató elvtárs még három nap fizetetten szabadságot engedélyezzen. Ebbe már Soós Ferenc se Pedig minden vállalatnál, intéz- és hónapokon át lelki problémát, hogyha íemálf munkába^ ill __: „a„ p-vüt.rplmol nlrnviíik sTÍmára ctav nan, nogyna nem au muntíaDa, Kia dja a munkakönyvét. Így is történt, de ezzel még nem zárult le az ügy. mert az elmúlt év végén • Túrós József munkára jelen-tkeÉs végül- még egy érdekes ügy zett. Mivel nem vették fel, — nagyon sok a tennivaló, neme sal: a tárgyalás anyagából, amely nem mert közben már másik két asza jogszabály szerinti ügyek inté is annyira a Munkatörvénykönyv talost menynél, állami gazdaságnál, gépállomásnál munkaügyi előadó, vagy éppen osztályvezető látja el az ilyen irányú feladatokat! Néhány munkaügyi vita arra engedett következtetni, hogy még gyötrelmet okoztak számára, csak azért, mert a vezetők a különböző szabályokkal maguk sem voltak tisztában. zésében, hanem a vállalatok vezetőinek a dolgozókkal való igazságosabb bánásmód is. tekintetében munkafegyelem lazaságát jellemzi. 344 forint leltárhiány Még hat napot, ha lehet! szerződtettek, — beadta ismeretének hiányát, hanem a fellebezését a döntőbizottsághoz. Azt hiszem, ehhez az esethez sem kell különösebb kommentár. Milyen lehet a Tamási Gépjavító Állomáson a munkafegyelem, ha Egy ügyben a végső dön- a szabadságkérelmeket ilyen litést kellett kimondania a bízott- Túrós József asztalos öt éve 5^.,^ kezelik? Természetesen Az eb d/;!gOZOtt aTTamÚSÍ Gépjavító mérlegelni kell a szociális körülit “vnyaraíftpúl fai Allarm Állomás^ Tavaly nyáron egy- mónyeket, de nem feltétlen a Egészségügyi Gyermekotthon rak- hónapi fizetetten szabadságot kért munkafegyelem rovására! tárosénál, Mohai Ferencnél ?44 igazgatójától, Soós Ferenctől. Házat épített, szüksége volt az egy hónapra. Az idő leteltével éppen azon a telepen járt Soós Ferenc ahol Túrós József dolgozott. A telepvezető közölte vele, hogy „saját szakállára”, még egy hónap forint leltárhiányt állapított meg az ellenőrzés. A minisztérium uta sítására átadták az ügyet a paksi járásbíróságnak, amely mint illetékesnek, átküldte az okmányokat a szekszárdi járásbíróságnak. Az akta még itt sem állt meg. Átkerült a területi munkaügyi döntőbizottsághoz. Nézzük meg szép sorjában, miből is adódott az a bizonyos leltárhiány? Az otthonban lévő beteg gyermekek között gyakran Ezen a délelőttön öt ügyet tárgyalt a területi munkaügyi döntőbizottság és valamennyinél előfordult szabálysértés a munkáltatók részéről. Azt mindenki tudja, hogy első és legfontosabb fizetetlent adott Túrósnak. Az kötelessége minden vezetőnek a termelés menetének biztosításai igazgató tudomásul vette a dolgot, hiszen nagycsaládos ember, a házat pedig most már nem hagyhatja félbe. Az utóbbi engedélye- előfordul, hogy összeszaggatják zett szabadság ideje is lejárt, Tömegükön ruháikat. A leltárhiány rós József ismét megjelent az négy hálóinget és két kombinét igazgatónál, újabb hat -napot kért. említ, amelyet osszeszakitott al- -1ít. alomí, Annpn ,ar. amíg a törvények adta lehetőség lapotban találtak. A bizottság ezt A Rep]avlW> állomás éppen surEzt pedig a dolgozóikkal szoros együttműködésben tudjál: csak végrehajtani. Ennek érdekében mindenkor a követelményeknek megfelelően kell sorsukról, jövőjükről gondoskodni mindaddig, nem fogadta ed, hiánynak minő- Sős munkát kapott, nagy szú k■sítette. A dolog legérdekesebb ré- lett volna az asztalosmunkára. A ízt megengedi. FERTŐI MIKLÓS
