Tolna Megyei Népújság, 1967. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-27 / 23. szám
1967. Január 27. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Az 1967. éri állami költségvetésről szóló törvényjavaslat az országgyűlés előtt (Folytatás a 2. oldalról) tosítása; az építőipar kapacitásának fejlesztése, összefüggésben külföldi hitellehetőségekkel, stb. Előrehaladott stádiumban van a beruházások új tervezési és finanszírozási rendjének kidolgozása. Amint már említettem, a beruházásoknak csak egy része valósul meg központi döntés alapján. Nagy részét a vállalatok saját mérlegelésük alapján, a rendelkezésükre álló amortizációs fejlesztési alapból valósítják meg. Ez minden bizonnyal hozzájárul majd a gazdaságosság, a hatékonyság előtérbe kerüléséhez. A központi előirányzatokat így fokozott mértékben és gondossággal tudjuk a népgazdaság fő arányait szolgáló célok szolgálatába óilítani. Kidolgozás alatt áll a jövedelemszabályozás és anyagi érdekeltség rendszere. A tervezet szerint a vállalatok a jelenleginél nagyobb részesedési alao felett fognak rendelkezni. Ebből fedezik majd a nyereségrészesedést, a prémiumokat, a jutalmakat, a szociális és kulturális jellegű kiadásokat. s más juttatásokat, amelyeknek eddigi pénzforrásai is az alapba kerülnek. A felhasználás arányai tekintetében a vállalat szabadon dönt. A megnövekedett részesedési alap terFehér Lajost hére. meghatározott szabályok között, az eredményesen gazdálkodó vállalat emelheti a dolgozók személyi jövedelmeinek színvonalát. Az átmenet számos problémát vet fel. A vállalatoknak fel kell készülniük az új irányítási rendszerre. 1968-ra már nem kapnak lebontott tervszámot, s ez arra fi* gyelmeztet, hogy' idejében kell a megrendeléseket biztosítani, idejében kell a szállítási szerződéseket megkötni. A reform követelményeivel összhangban újra fel kell mérni a harmadik ötéves terv 1968—70. évi szakaszának feladatait, hogy a szükséges összhangot e vonatkozásban biztosíthassuk. Tartalékokat kell képezni a gazdálkodás folyamatosságának biztosítása érdekében. Fontos szerep hárul a pártszervezetekre, a szakszervezetekre is. Elő kell segíteniük, hogy megfelelően érvényesüljön a társadalmi érdek, a csoportérdek és az egyéni érdekek összhangja az új gazdaságirányítási rendszer keretében. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk álló 1967-es évben minden területen újszerű, az eddiginél nagyobb feladatokat kell megoldanunk. Ennek legfontosabb feltételei: a szorgalmas munka és a rendelkezésre álló anyagi és szellemi erők eredményesebb felhasználása. Előrehaladásunkhoz annak a szilárd egységnek az alapján, amely a párt IX. kongresszusán fejeződött ki — kedvezőek a feltételek. Ezért joggal bízhatunk abban, hogy gazdasági törekvéseinket a vállalatok, intézmények dolgozói megértik, aktívan támogatják s így feladatainkat sikerrel oldjuk meg. Timár Mátyás nagy tapssal fogadott beszéde után szünet következett, majd Beresztóczy Miklós alelnök elnökletével folytatódott a tanácskozás. Inokai János, a terv- és költségvetési bizottság tagja, az 1967. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat előadója mondott beszédet. Hangsúlyozta, az országgyűlés állandó bizottságai megvitatták a költségvetésről szóló törvényjavaslatot, s a vita során elhangzott észrevételeket és javaslatokat fejlődésünk gyorsításának gondolata jellemezte. Ezután megkezdődött a költségvetési javaslat feletti vita, melyben elsőként Varga Károly, Somogy, majd Bartha János Haj- dú-Bihar megyei képviselő szólalt fel. Szünet után Pólyák Jánosnak az országgyűlés alelnökének elnökletével folytatódott az ülés. A fejlődés több területen gyorsabb volt a tervezettnél A délutáni ülésen elsőnek Fehér Lajos, a Minisztertanács el- n^... ..,e^-S- emelkedett szólásra. A harmadik ötéves terv válóra váltásában egy esztendő tapasztalata áll mögöttünk, ami már ad alapot ahhoz, hogy az elkövetkezendő években hol kell a gazdasági munkát erősítem, és hol kell esetleg a nemkívánatos irányzatokat kiigazítani. Továbbá, a párt kongresszusa után vagyunk, ugyanakkor az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésének, előkészítésének évében élünk. Ezért már az idei költségvetést is aszerint vizsgálhatjuk: hogyan válnak a kongresszuson elfogadott gazdasági, gazdaságpolitikai, gazdaságvezetés! elvek a gyakorlati gazdálkodás — így a költség- vetési gazdálkodás — elemévé. A költségvetés az elmúlt év eredményeire támaszkodik, a magam részéről teljes mértékben egyetértek a pénzügyminiszteri expozénak azzal az értékelésével, amely a múlt év gazdálkodását általában eredményesnek ítélte. A népgazdaság fejlődésében tavaly is tovább folytatódtak azok a. kedvező folyamatok, amelyeket a Központi Bizottság 1964. decemberi határozatai indítottak eb Bár még nem szűntek meg azok az ellentmondások és aránytalanságok, amelyek továbbra is főleg a tőkés fizetési mérleg feszültségeiben jelentkeznek: mégis áz országgyűlés megelégedéssel nyugtázhatja, hogy a harmadik ötéves terv első évének főbb feladatait sikeresen teljesítettük. A munkásosztály, a parasztság és az értelmiség odaadó, szorgalmas munkájának eredményeként a fejlődés több területen gyorsabb volt a tervezettnél. Tavalyi gazdálkodásunk egyik legfigyelemreméltóbb eredménye az, hogy az ipari termelés növekedésének kb 80 százaléka a termelékenység növekedéséből származott. Ez megfelel annak a fő törekvésünknek, hogy a nemzeti jövedelem alapjában a társadalmi munka termelékenységének emelkedése után növekedjék: — mondotta Fehér Lajos, majd így folytatta: Elég jó esz^rirl^S vnW n ggg£a$áőban is. Búsából a holdanként: átlagtermés megközelítette a 12,5 mázsát, kukoricából valamivel mégha,ladita a 18 mázsát, s ,így ebből az eddigi legjobb termést értük el. Ugyancsak rekordtermést értünk el burgonyából, az átlagtermés felül van a 70 mázsán. Vörösheréből kereken 26, lucernából 25 mázsa a holdanként! termésátlag. Napraforgóból, téli almából közepes, szőlőből gyenge közepes, a gyümölcsfélék egy részénél, a zöldségfélék nagyobb részénél jó volt a termés. Ennek eredményeként az idénycikkek szabadpiaci ára hol magasabb, hol alacsonyabban alakult az előző évinél, de átlagban kb. 10 százalékkal csökkent. Fehér Lajos ezután leszögezte: egy év tapasztalatai alapján teljes meggyőződéssel lehet megállapítani, hogy a bevezetett ár- és bérintézkedések a számításoknak és a kívánt hatásoknak megfelelően érvényesültek és érvényesülnek. Beszélt a bér- és szociális intézkedések hatásáról, majd a felvásárlási árak ösztönző hatásáról szólt. A mezőgazdasági felvásárlási áremelésből származó többletbevétel lehetővé tette a tsz-ek- nél a gépi amortizáció bevezetését, ami a gazdaságirányítási reform rendszerében az első lépést jelenti a tsz-ek önállóbb gazlál- kodása felé. Beszélt a fogyasztói áremelések hatásáról, s elmondotta, hogy bár javul a sertéshúsellátás, ez azonban a lakosságot még nem elégíti ki. Éppen ezért szükség van arra, hogy mezőgazdasági üzemeink leszerződött sertéseiket feltétlenül hizlalják meg a szerződésben rögzített súlyhatárig. A tavalyi jó kukoricatermés módot ad erre. Az alapvető élelmiszerekből az ellátás általában jó volt és jelenleg is az, mondotta Febér Lajos, majd arról beszélt, hogy a múlt évi ár- és bérintézkedések az áruforgalom összetételét is befolyásolták. Hangsúlyozta: a lakosság fogyasztásának idei várható növekedése arra kötelezi a kereskedelmi szerveket, az ipari és mezőgazdasági üzemeket, hogy az év során erőfeszítéseket tegyenek a növekvő vásárlóerő kielégítésére. Az elmondottak után bárki felteheti azt a kérdést, hogy a tavaly végrehajtott ár- és béremelések összességükben hogyan hatottak a lakosság életszínvonalára? A válasz a következő: a tervezettnél nagyobb mértékben nőtt az egy keresőre Jutó reálbér és a lakosság egy főre jutó reáljövedelme. A reálbér két-három százalékkal, a reéijövedelem mintegy öt százalékkal emelkedett! Egyetlen év tapasztalatai alapján is elmondhatjuk: a szükségessé vált intézkedéseket helyes volt nem elodázni, hanem vállalni. Megtenni még időben azt, ami a gazdasági fejlődéshez hovatovább nélkülözhetetlen! A múlt évi kedvező Irányú változások egyik forrását az erélyesebb központi irányítás képezte. A pnásik, s fő forrása: a politikai. gazdasági vezetők, a közgazdászok és más szakemberek tízezreinek alkotókészsége, az egyszerű párttagok, a szocialista brigádtagok százezreinek lankadatlan fáradozása, a kongresszusi munkaverseny páratlan lendülete, a dolgozók millióinak igyekezete, becsületes, szorgalmas munkája, rendszerünkbe vetett hite. Mindezzel nem akarom azt mondani, hogy a gazdasági munka nem szorul javításra. A múlt esztendő eredményei azonban — amelynél rosszabb év a harmadik ötéves terv hátralévő részében se legyen — Meggyőzően bizonyítják szocialista népgazdaságunk szilárdságát, népünk alkotó erejét! Az idei terv megvalósítása során továbbra is nagy erőfeszítést kell kifejtenünk a kedvező folyamatok erősítésére. A legnagyobb gonddal kell törekednünk az igények és a termelés jobb összehangolására, mindenekelőtt az iparban — folytatta Fehér Lajos. Ezzel kapcsolatban két körülményre kívánom felhívni a tárcák. vállalatvezetők figyelmét. A népgazdaság szempontjából az a lényeges, hogy az iparból mi jut a társadalomnak végső felhasználásra, s mennyi felhasználható jövedelmet biztosít a termelőmunka. A termelés mennyiségi növelése tehát nem lehet öncélú. Nagyon fontos, hogy a készletek csak olyan mértékben növekedjenek, amennyit a termelés bővülése feltétlenül indokol. E téren még mindig bőven van tennivalónk! Az ipari termelés növelése vagy túlteljesítése a műszakilag versenyképes, gazdaságosan exportálható jó minőségű cikkekből indokolt. Emellett kívánatos és szükséges, hogy az anyagfelhasználás mérséklése révén a lehető leglassabban növekedjék az import. Gazdasági munkánk igen fontos új vonása volt már az utóbbi években — s mindinkább az lesz a jövőben — a hatékonyság. a gazdaságosság fokozása. Az ipar legtöbb ágazatában ez már ma úgy jelentkezik, hogy a fejlesztés minőségi tennivalói kerültek reflektorfénybe. Ezzel kapcsolatban a fokozottabb létszám-takarékoskodásra szeretném a ■ figyelmet felhívni — mondotta Fehér Lajos, majd így folytatta: — Az elmúlt évek során eszközölt sok milliárdos gépi befektetés. révén számos üzemben munkaerő-felesleg keletkezett. Ez a népgazdaság számára feltárható brirő munkaerő-tartalékot jelent. Készben ez a körülmény, részben pedig egyes népgazdasági ágak fejlesztése természetszerűleg a munkaerő bizonyos átcsoportosítását igényli. Egyes vidékeken jelentős a bányászok létszámának csökkentése. A kormánynak az az állásfoglalása, hogy a szükségessé vált intézkedéseknél az érdekelt szervek a dolgozóknak, a társadalom érdekeinek megfelelő megoldásokat találjanak. Részben munkaerő-gazdálkodási, s részben népesedési okok vetették fel a gyermekgondozási segély szükségességét. A párt- kongresszus állásfoglalásának megfelelően a kormány tegnap megtárgyalta e kérdést, s megfelelő határozatot hozott olyan gyérmek gon dozási segél yren d s zer bevezetésére, amely lehetővé teszi a kisgyermekes dolgozó anyák otthonmaradását. A gyermekgondozási segély azok után a csecsemők után jár, akiknek édesanyja bérből vagy fizetésből élő aktív kereső, vagy mezőgazdasági termelőszövetkezeti dolgozó, s szülési szabadságát követően gyermekének gondozása céljából saját elhatározásából átmenetileg a háztartásban marad. A gyermekgondozási segély a gyermek két és féléves koráig biztosítható. Folyósításának időtartama a szülési szabadság idejével együtt a harminc hónapot nem haladhatja meg. Az átmenetileg otthon töltött idő a nyugdíj, a szabadság és más munkajogi kedvezmények szempontjából munkában töltött időinek tekintendő. A családipót- lék-jogosultság az otthon töltött időre is fennáll. \ A gyermekgondozási segély összege a bérből és fizetésből élő kisgyermekes anyáknál havi 600 forint. A mezőgazdasági termelő- szövetkezet tagja, valamint a mezőgazdaságii termelőszövetkezettel munkaviszonyban álló dolgozó nő részére járó gyermekgondozási segély összege havi ötszáz forint. A gyermekgondozási ’ segélyt folyósítaná keli. mindazon gyermekek után, akik ez év január 1-én vagy azután születtek, illetve születnek. Kormányzatunk korábban is számos intézkedéssel könnyítette a dolgozó és családos nők helyzetét. ilyen volt többek között a szülési szabadság időtartamának öthónapra emelése, továbbá a kisgyermekes anyák részére fizetés nélküli szabadság biztosítása, a családi pótlék több ízben történt felemelése stb. Úgy véljük, most, a gyermekgondozási segély bevezetése újabb nagyon jelentős segítség és könnyítés lesz a dolgozó családos nők számára. A továbbiakban Fehér Lajos kiemelte: egész népgazdasági fejlődésünk nagymértékben attól függ, mennyire sikerül n ’.ví- tani beruházása tevékeny .-púnkét. Az erőfeszítéseket az eddigieknél sokkal jobban kell összpontosítani a folyamatban lévő beruházások mielőbbi befejezésére. Emellett általában csak olyan új' beruházások kezdése indokol:, amelyek révén jobb szerkezetet tudunk kialakítani az iparban, vagy amelyek révén javítani tudunk a fizetési mérlegen. Szükség van a mezőgazdaságban is a beruházások jobb koncentrálására, — mondotta Fehér Lajos, majd a helyiipar kérdéseivel foglalkozott, kiemelve, hogy az eddiginél nagyobb figyelmet kell szentelni a helyiipari szolgáltatási tennivalók lelkiismeretes ellátására. Ezután a múlt év eleje óta hozott nagy fontosságú agrárpolitikai intézkedésekkel foglalkozott. Beszélt a felvásárlási árszínvonal-növelésről, a hitelrendezésről, s kiemelte, hogy termelőszövetkezete1 nk túlnyomó többsége megelégedéssel fogadta a bitelrendezésre vonadeozó kormányintézkedést. Beszélt a termelőszövetkezeti tagok nyugdíjrendszeréről, betegellátásával kapcsolatos szociális intézkedésekről, s hangsúlyozta: ha a paraszti munkának e nagy horderejű intézked >sek- ben megnyilvánult növekvő társadalmi megbecsülése, továbbá a mezőgazda -ág korszerűsítésére hozott erőfeszítések párosulnak a szorgalommal és a munkaterme''ketiv- ség együttes növekedésével, az eredmény nem marad el! Fehér Lajos beszéde befejező részében kiemelte: az ország- gyűlés napirendjén levő költség- vetés gazdaság-; céljainkat megfelelően szolgálta. pénzügyileg biztosítja megvalósítását. A költségvetést a kormány nevében elfogadásra ajánlotta s kérte képviselőtársait: munkaterületükön tegyenek meg mindent elgondolásaink. céMalnk minél jobb megvalósításáért. Fehér Lajos nagy taossal fogadott beszéde után Fekszi István* Szabolcs-Szatmár megyei. Sümegi János Nógrád megyei, dr. Petri Gábor Psongr-d megvei. Va'aska László Borsod megyei, Báli Zoltán Tolna és Schuchmarn Zoltán Nógrád megyei, végül Bélák Sándor Veszprém megyei képviselő szólalt fel. Báli Zoltán felszólalását lapunk holnapi számában köziiliiiik,
