Tolna Megyei Népújság, 1967. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-27 / 23. szám
2 fOLNA MEGYEI JÍEPŰJSAO ige1}, január M. Az 1967. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat az országgyűlés előtt (Folytatás az 1. oldaliról) Ezein ■ belül a növénytermelés 2 százalékkal, az állattenyésztés hozama pedig mintegy 2,5—3 százalékkal emelkedik. Ezek reális és mértéktartó célok. E tervelőirányzatok biztosítják a lakosság alapvető élelmiszerellátását és az export növelését. A felvásárlási feladat 3 százalékkal emelkedik. A mezőgazdasági és élelmiszeripari export összesen mintegy 4 százalékkal nő. A közlekedés és hírközlés teljesítménye a szállítási igényekkel arányosan növekszik. A beruházások volumene az előző évit összesen 2 milliárd forinttal haladja meg. A fogyasztási alap emelkedésének mértéke 5 milliárd forint, a belkereskedelmi áruforgalom növekedése 3,4 százalék. A lakosság egyes csoportjainál az életkörülmények javításában fontos szerepet játszanak a kongresszuson elhatározott intézkedések, így az új termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer és a gyermekgondozási segély bevezetése. E feladatokra épül az 1967. évi állami költségvetés is, amelynek volumene 1967. évben első ízben haladja meg a 100 milliárd forintot. A költségvetés kiadásainak és bevételeink fő összege kereken 104,7 milliárd forint, a költségvetés tehát egyensúlyt irányoz elő. A bevételeknél a legnagyobb arányban természetesen ismét az állami vállalatok befizetései szerepelnek. A pártkongresszusom elhangzott a munkaidő csökkentésének programja. Ez az intézkedés Igen nagy jelentőségű a szocialista fejlődés útján. Az intézkedés már ebben az évben gondos előkészítő munkát igényel az egyes iparágakban és a vállalatoknál. Ennek, során fel kell mérni mindazokat a tartalékokat, amelyek a munkaidő jobb kihasználása terén fennállanak. Ilyenformán e feladatot olyan emelő erővé alakíthatjuk, amely hozzájárul, hogy ez intézkedés ne járjon a népgazdaságra nézve a jövedelmezőség romlásával. A munkaidő-csökkentés nagy szervezőmunkát kíván, elsősorban a folyamatosan üzemelő iparágakban, a szolgáltatásoknál, és más iparágban is. Vállalati vezetőink, dolgozóink, egész iparvezetésünk számára jelentős erőpróba lesz ez a feladat, amely ha jól végezzük el, egyik lendí- tője lehet a gazdasági fejlődésnek. Jelentősek a tartalékok gazdaságunkban, más vonatkozásban is. A földgáz és a nyersolaj fokozott hasznosítása, egyes kevésbé gazdaságos bányaüzemek termelésének leállítása, az energiafejlesztö berendezések racionalizálása a vasúti vonta!ás modernizálása együttvéve milliárdos nagyságrendű költségcsökkentési lehetőség. Az előre gyártott vasbeton- és acélvázszerkezetek alkalmazásának szélesítése jelentősen csökkentheti építkezéseink költségeit Közismert, hogy gépeink súlyosabbak1 a fejlett ipari országok hasonló gépeinél, s ez arra utal. hogy itt már jelentősek az anyagmegtakarítási lehetőségek. Ilyen tartalékok azonban nemcsak az iparban vannak, hanem a mező- gazdaságban és a tbbbl népgazdasági ágban is. A szövetkezetek befizetései az 1967. évi költségvetés összes bevételeinek 6,7 százalékát képviselik, amelyből a kisipari szövetkezetek befizetéseinek részesedése 3 százalék, a földművesszövetkezeteké 0,5, a termelőszövetkezeteké pedig 3,2 százalék. Az elmúlt hónapban — mint ismeretes — a mezőgazdasági termelőszövetkezel -knél bitelrendezést hajtottunk végre. Mentesítettük a szövetkezeteket attól a tehertől, amely a nagyüzemi gazdálkodás megalapozásával kapcsolatban alakult ki és amelynek visszafizetése a nagyüzemi gazdálkodás kezdeti nehézségei, valamint az árviszonyok miatt nem volt lehetséges. A termelőszövetkezetek 1965. december 31-i hitelállományának — átlagosan — 60 százalékát töröltük. Ezen belül azonban a gyengébb szövetkezeteknél többet, az erősebbeknél pedig, gazdasági erejüket figyelembe véve, lényegesen kisebb hányadot engedtünk el. A hitelrendezéssel lehetővé vált, hogy a termelőszövetkezeteknél teljes körűvé tegyük az amortizációs alap képzését. Az elmúlt évben még csak a gépek után számoltak el amortizációt, 1967-től az épületek és az ültetvények után is. Az így kialakult új helyzetben szövetkezeteink beruházásaiknak csaknem a felét saját maguk finanszírozzák és így kevesebb hitelt vesznek-igénybe. , Most olyan feltételeket- alakítunk . ki, amelyek lehetővé teszik. hogy a jövőben folyósítandó beruházási hitelek valóban megfeleljenek funkciójuknak: a termelés bővítését, a hozamok növelését és a jövedelmezőség fokozását szolgálják és így a termelőszövetkezetek a gazdasági feltételeket megteremtsék az időbeni visszafizetésre. A jövőben ez már szigorú követelmény minden egyes hitelnyújtásnál. A rendezés közvetlenül nem a szövetkezeti parasztság jövedelmének növelését szolgálja. A régi hitelek törlésével és a saját pénzalapok kibővítésével a szövetkezetek önálló gazdálkodása erősödött. Amennyiben termelő- szövetkezeteink e lehetőségeket jól használják fel a termelés fejlesztésére, a jövedelmezőség fokozására, nagymértékben hozzájárulnak mind a bérből élők, mind a szövetkezeti parasztok jövedelme növekedésének megalapozásához. A lakosság adóbefizetései 2,1 százalékkal haladják meg az előző évit. Lényeges változtatást e téren nem tervezünk. A lakossági adópolitika, feladata a bevételek biztosításán túlmenően változatlanul az, hogy csökkentse a kirívó és indokolatlan jövedelemkülönbségeket. 49 milliárd forint beruházásokra A költségvetés 1967. évi kiadásai között állami beruházásokra 20,7 milliárd forintot, a szövetkezetek beruházásaira pedig 3,4 milliárd forint hitelt, illetve állami támogatást irányoztunk elő. Az összesen 49 milliárd forintra tervezett beruházás^ ráfordításokat ezen túlmenően az értékcsökkentési leírásból, valamint a vállalati, szövetkezeti és tanácsi alapokból finanszírozzák. 1907-ben számos jelentős létesítmény fejeződik be. A napokban adták át a Bánhidai Erőmű 100 megawattos új egységét. Az év során befejeződik a Hódmezővásárhelyi Porcelángyár, a Pécsi Rostműbőrgyár, a Dunaújvárosi Fésüsfonőgyár, a Székesfehérvári Hűtőház, a balatonarácsi szálloda építése. A vegyiparban, a gépiparban és a könnyűiparban több, külkereskedelmi szempontból fontos további beruházás készül el. így például a Székesfehérvári Könnyűfémmű préskovácsüze- mének, az Elekthermax villamos háztartási készülék gyártásának fejlesztése, stb. Az év folyamán felépítünk több kórházat, így például a hatvani, a salgótarjáni, a szolnoki MÁV-kórházat. A beruházások 1967. évi előirányzatai körül heves viták folytak. Egyes ágazatok részéről igen nagy volt a nyomás, hogy minél több új létesítményt kezdjenek. A kormány azonban kitartott azon álláspontja mellett, hogy elsősorban a folyamatban lévő beruházásokat kell mielőbb befejezni. Beruházásaink vonatkozásában egyik legfontosabb szempont a külkereskedelmi és fizetési mérlegre történő kihatásuk. Az indokolt szükséglet sokkal több az országban, mint amennyire anyagi erőnkből futja. Rendkívül fontos, hogy beruházási politikánk általános követelményednek hiánytalanul érvényt szerezzünk a mezőgazdaság, a termelőszövetkezetek vonatkozásában is. Itt is tapasztalható hasonló jelenség, mint az ipari létesítményeknél: a rendelkezésre álló keretek felhasználásánál nem kellően mérlegelik, hogy egy-egy beruházás milyen gyorsan térül meg,; milyen a hatékonysága. Számos olyan beruházást valósítunk meg, amelynek megtérülési ideje rendkívül hosszú, ugyanakkor a mező- gazdaság más, kedvezőbb megtérülést biztosító területeire nem jut elegendő eszköz, Az utóbbi években mind az ipari beruházásiak között, mind egyéb vonatkozásban túlságosan sok az irodaház-építés. Túlzások tapasztalhatók középületek, intézetek építése, sőt. egyes műemlékek — bocsánat a kifejezésért — építése terén is. Az ilyen beruházások nem egyszer megelőzik égetően szükséges lakás- építkezéseink kiszélesítését. Csak helyeselni lehet azt az álláspontot, hogy — a lakásépítés bővítése és más fontos célok érdekében — az irodaházak, igazgatási épületek, középületek, inté-. zetek, műemlék jellegű építkezések előirányzatait korlátok között kell tartani. — A lakásépítést, társasházak építését az új érdekeltségi rendszerrel is támogatni kell. Ezt a célt szolgálja például az a tervezett intézkedés, hogy a vállalatok fejlesztési és^ részesedési alapjuk egy részéből _ 1966-tól a vállalat törzsgárdájához tartozó dolgozóknak támogatást nyújthatnak' társasház építéséhez. Itt említem meg, hogy az OTP által a lakosságnak nyújtott közép és hosszú lejáratú lakáshitelek előirányzata ebben az évben körülbelül kétmilliárd forint. Ebből az összegből az állam 1967-ban körülbelül 38 ezer lakás és családi ház építéséhez nyújt hiteltámogatást. Fontos népgazdasági érdek, hogy javítsuk azokat az eredményeket, amelyeket az elmúlt két évben a készletgazdálkodás terén elértünk. Bízunk abban, hogy az idén tovább javul a készletkötés aránya. A készletek hatékonyabb felhasználása érdekében a Magyar Nemzeti Bank szigorítsa meg a forgóalaphitelek nyújtását és rövid lejáratú hitelezéssel a vállalatokat folyamatos értékesítésre ösztönözze. Termelőegységeink egyik legfontosabb feladata ebben az évben is a gazdaságos export fokozása, különösen azokban a viszonylatokban, ahol exportunk volumene viszonylag alacsony, a fejlett tőkés országok piacain. Jelenlegi árrendszerünkből adód nak a dotációk, vannak köztük olyanok, amelyek indokoltak és azt a célt szolgál iák, hogy bizonyos áruk körét olcsóbban hozzáférhetővé teeyék a vásárlók számára. Ilyenek például a gyermekruha és a különböző kulturális cikkek dotációja. Vannak azonban olyan dotációk is, amelyek spontán alakultak ki és nem indokoltak. Ezeket, ha nem is azonnal, de a későbbiek folyamán fokozatosan meg kell szüntetni úgy, hogy ez a lakosság számára ne jelentsen terheket, azaz az esetleges áremelést más területeken árcsökkentés, vágj’ más, életszínvonal-emelő intézkedés ellensúlyozza. Mint Ismeretes, 1967-ben jelentősebb ármódosításokat nem tervezünk. Az új gazdaságirányítási rendszerben azonban bizonyos termékek árai érzékenyebben reagálnak majd a kereslet és kínálat alakulására. Ezért az államnak szabályozóiam kell fellépnie, hogy az ármozgások miatt egyetlen társadalmi réteg életszínvonala se csökkenjen, sőt az árak mozgása és egyéb intézkedések egyenlegükben a lakosság életszínvonalának terv szerinti emeléséhez vezessenek. A költségvetés fedezetet biztosít az állam szociális, egészségügyi, kulturális, védelmi, rend-és jogbiztonsági, igazgatási kiadásaira is. A szociális és egészségügy! kiadások az előző évivel szemben 6,2 százalékkal, a kulturális kiadások csaknem 5 százalékkal, a védelmi, rend- és jogbiztonsági kiadások 6,5 százalékkal emelkednek. Jelentős — a társadalombiztosítási kiadások között — a termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer reformja. Ez az intézkedés is azt tanúsítja, hogy szocialista államunkban a dolgozó emberek életkörülményeinek javítása állandó cél. Az idén már a lakosság 12 százaléka — 1 millió 200 ezer fő — részesül nyugdíjban. Az állami nyugdíjasok átlagnyugdíja csaknem havi 800 forint. A nyugdíj- és járadékklaűá- sok előirányzata több mint 9 milliárd forint. Ez 10 évvel ezelőtt még 3 milliárd forint alatt volt. Intézményeink gazdálkodásával kapcsolatban mqg kell jegyezni, hogy az eszközök hatékonyabb felhasználására, ezen a téren is még sok lehetőség-, van. Érzékeltetésére csak néhány példát említek meg. A tudományos kutatásokra államunk — erejéhez miérten — jelentős, összegeket fordít. Az irányítás fogyatékosságai miatt azonban még nem megfelelő a kutatóhelyek tevékenységének koordinálása, sok helyütt még nem elég intenzív a törekvés a kutatási eredménj-ek gyakorlati alkalmazására, s tudományos szervezeteink nem élnek eléggé a nemzetközi együttműködésiben rejlő lehetőségekkel. Az oktatási törvény végrehajtása során a középfokú oktatás jelentősen fejlődött. Ezen a területen is előfordultak azonban túlzások. A középiskolád hálózat fejlesztése, az új szakközépiskolák létesítése nem mindig eléggé átgondolt, nincs megfelelően ősz- szehangolva a szükséglettel. Nagyobb gondot kell fordítani a körültekintő gazdálkodásira az egészségügy területén is. A takarékos gazdálkodás előmozdítására a költségvetési szerveknél rátértünk a kétéves előirányzatok készítésére, ami előre» látóbb gazdálkodásit tesz lehetővé, ezzel függ össze az a javaslat is, hogy 1967-től az óv végi pénzmaradványokat a költség- vetési szerveknél ne zároljuk. Ettől az intézkedéstől azt várjuk, hogy a szokásos év végi költekezés helyett a szervek ezeket az összegeket félreteszik és a következő évben vagy években használják fed hasznos beszerzésekre, vagy felújításokra. A tanácsok gazdálkodnak az 1967. évi állami költségvetés volumenének kereken egyötödével, 21 milliárd forinttal. Ennek zöme a lakosság egészségügyi, kulturális és kommunális igényeinek kielégítését szolgálja. A múlt évivei szembeni többleteket elsősorban a kórházi és járóbeteg-ellátás javítására fordítják. A tanácsok költségvetését 1,7 milliárd forinttal egészíti ki a községfejlesztési alap. Ez az előző évinél mintegy 200 millió forinttal több. A tanácsi költségvetések összeállítása és felülvizsgálatajmár bizonyos fokig új elvek figyelembevételével történt. A tanácsok önállóbban dönthettek a részükre biztosított bevételi források elosztásáról. Ezt a lépést azonban csak kezdetnék tekintjük, mert. még nagyon sok a tanácsi tervezési és gazdálkodási rendszerben az olyan megkötöttség, amely akadályozza annak az elvnek a következetes megvalósulását, hogy a döntések az ahhoz legkedvezőbb feltételekkel rendelkező szinten szülessenek. A reform pezsdítőleg fog hatni gazdasági életünkre 1967. az új gazdaságirányítási rendszer bevezetését megelőző év. A reform jelentősége,, amint azt a pártkongresszus is megállapította, igen nagy. A tervszerűség és a piac jobb összekapcsolásától a döntést! hatáskörök decentralizációjától joggal várjuk a vállalatoknál lévő alkotó erők fokozott kibontakozását, s egyidejűleg a bürokrácia csökkentését, minden remény megvan arra. hogy a reform pezsdítőleg fog hatni gazdasági életünkre, a fejlődés ütemére, az életszínvonal alakulására. A kormány munkatervben határozta meg á reformmal kapcsolatos teendőket, s ennek alapján az érdekelt minisztériumokban széles körben folyik a gazdaságirányítás új rendszerének konkrét kidolgozása. Egyes intézkedések már 1966-ban életbe léptek. illetve lí)87-ben életbe lépnek. így az elmúlt évben bevezettük az új szállítási szerződési rendszert, az idén egyszerűsítjük a terv jóváhagyás és a termékgazdálkodás rendjét, a beruházások szabályozását. Mezőgazdasági vonatkozásban jelentős a termelőszövetkezetek hitelrendezése, a teljes körű amortizáció bevezetése és más intézkedések. A reform komplex bevezetésére 1968ban kerül sor. Az alapvető elemek bevezetése együttesen történik. Ilyen az árreform, a jövedelemelvonás és anyagi érdekeltség rendszere, a tervlebontások megszüntetése, a beruházási rendszer, a devizagazdálkodás új rendje. Az átállás idején mind az állami, mind a pártszerveknek éberen kell ügyelniük a felmerülő problémákra — ilyenekre számítani kell — hogy szükség esetén kellő időben és helyesen a reform szellemének megfelelően lépjünk közbe. A reform munkálatai döntő szakaszba értek. A gazdasági bizottság már határozatokat hozott az árreform legfontosabb kérdéseiben. Kidolgozás alatt áll a tervezés új rendszere, a különböző időtartamú népgazdasági tervek jellege és tartalma. Az illetékes szervek napirendjén szerepelnek a távlati koncepciók kidolgozásával kapcsolatos feladatok. Ilyen például a' mező- gazdaság és az ipar hosszabb lejáratú fejlesztésére, beruházásainak arányaira vonatkozó elképzelés; az energetikai bázis kialakítására vonatkozó különböző nézetek egyeztetése; topábbá a beruházások optimalizálása a fizetési mérleg szempontjából; a gépipar és a belföldi szükségletek összhangjának fokozott biz(Folytatás a 3, oldak*M
