Tolna Megyei Népújság, 1967. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-26 / 22. szám

1 ref rev. VILÁG PROLETÁR! AL EGYESÜLJ HTES i utol* ÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS,A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. évfolyam, 22. szám ARA: 60 FILLER Csütörtök, 1967. január 26. t Megkövesedett előítéletek ' 8—3 o. A dombóvári vasúton Képriport a 3. oldalon. Tájékoztató a személy gépkocsi-megrendelésekről 8. o. Eredményes esztendő Amikor az év utolsó napjai­ban, az 1967-es népgazdasági terv nyilvánosságra hozásakor ismert­té váltak az 1966-os tervteljesítés várható adatai, már láthattuk, hogy eredményes esztendőt zá­runk. A Központi Statisztikai Hivatal tegnap közzétett jelenté­se — a most már végleges és pontosabb adatok — megerősíti ezt a megállapítást. Az 1966-os népgazdasági terv fő célkitűzéseinek többségét nemcsak teljesítettük, hanem túl is haladtuk, örvendetes, hogy ipari termelésünk a tervezett 4— 6 százalékkal szemben hót szá­zalékkal nőtt 1966-ban, örülhe­tünk annak is, hogy a jelentés a mezőgazdasági termelésnek a vártnál nagyobb fejlődéséről szá­mol be. Tavaly — gazdaságpoli­tikai célkitűzéseinknek megfele­lően — tovább javult iparunk szerkezete, az össztermelés növe­kedésén belül az átlagosnál gyorsabban fejlődött a gépipar, a vegyipar, az energiatermelésben és -felhasználásban tovább toló­dott el az arány, a szénhidrogé­nele, a kőolaj és a földgáz javára. Tehát nemcsak egyszerűen mennyiségi gyarapodásról van szó. Iparunk, termelésünk szer­kezete korszerűbbé vált, jobban megfelel a maii igényeknek. Ki kell emelni még egy fontos mu­tatót, a termelékenység alakulá­sát. Egy év alatt az iparban hat százalékkal nőtt a munka terme­lékenysége. A termelés felfutásá­nak tehát több mint négyötödét az hozta, hogy a munka haté­konyabbá vált és csak minimális létszámnövelésre volt szükség. A tervezett négy százalék he­lyett — márpedig a harmadik ötéves tervből ennyi „jutott” az első esztendőre —, nemzeti jöve­delmünk hat százalékkal nőtt. Többet fordíthattunk tehát az életszínvonal emelésére, több juthat felhalmozásra is. Gazdagabbak lettünk 1966-ban Számos új létesítmény készült el és lépett üzembe, felsorolja eze­ket is a jelentés. Népgazdasá­gunk harmonikusan fejlődik, a külkereskedelmi mérlegünk ked­vező egyenleggel zárult, mivel a kivitel növekedése és teljes ér­téke is felülmúlta a behozatalét. Nem feledkezhetünk meg azon­ban az összkép negatív vonatko­zásairól sem, ebben az évben ezek kiküszöbölésére kell jelentős erőt fordítani. Habár a külkeres­kedelmi forgalom összességében kedvezően alakult, a tőkés orszá­gokkal szemben ellenkező előjelű az egyenleg: nem tudtuk elegen­dő, korszerű és jó minőségű áru kivitelével ellensúlyozni a növek­vő behozatalt. A kül- és belföldi értékesítés növekedési üteme alatta marad a termelés növeke­désének, ez pedig azt jelenti hogy nőttek a készletek. Nem olyan mértékben, mint a korábbi években, de a figyelmet az idén jobban kell irányítani a szükség­letekre való termelésre. Nőtt a befejezetlen beruházások állo­mánya is. A harmadik ötéves terv startja jól sikerült. Ha az idén kiküszö­böljük a tavaly még előfordult fogyatékosságokat is, bizonyos, hogy az 1970-ig megszabott célo­kat nemcsak megvalósítjuk, ha­nem túl is teljesítjük. (J) Koreai vendégek látogatása a megyében Tegnap a délelőtti órákban Szekszárdra látogatott Szón Za Rjong, a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság budapesti nagy­követe, Cső Guk Hjan a követség titkára, két követségi munkatárs kíséretében. A kedves vendégeket K. Papp József, a párt megyei bi­zottságának első titkára, Somi Benjamin, a párt megyei bizott­ságának titkára, Daradics Ferenc, a párt bonyhádi járásának titkára és Szabópál Antal, a megyei ta­nács vb-elnöke fogadta. A dél­előtt folyamán baráti beszélgeté­sen vettek részt a koreai vendé­gek. A beszélgetés keretében tájé­koztatták a vendégeket a megye helyzetéről, az elmúlt évi ered­ményekről. Szón Za Rjong elv­társ a baráti beszélgetés alkalmá­val részletesen kitért hazája és a Dél-Korea között lévő jelenlegi helyzet ismertetésére. — Az utóbbi években az ame­rikaiak rendkívül nagyarányú provokációs inváziót indítottak a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság ellen — mondotta Szón Za Rjong elvtárs. — Amióta az elmúlt év végén Johnson elnök látogatást tett Dél-Koreában, még feszültebbé vált a helyzet. Majd mindennap kisebb-nagyobb pro­vokációt szerveznek, mind a ten­gerről, mind pedig a szárazföld­ről. 1953. július 28-án írtuk alá a fegyverszüneti egyezményt. Az­óta közel 14 év telt el. Ezalatt 45 600 esetben szer­veztek provokációt, sértették meg a fegyverszüneti egyez­ményt. Az előző évekhez ké­pest, tavaly kétszeresére emel­kedett a határsértések száma. Az idén januárban már 30 eset­ben hatoltak be a KNDK felség­vizeire. Gyakran a partokat 3—4 mérföld távolságra közelítik meg és ágyukkal, aknavetőkkel tüzel­nek a lakott településekre. Szón Za Rjong elvtárs elmon­dotta, hogy a szükséges ellenintéz­kedéseket ők is megtették, ilyen esetekben a tüzet mindenkor vi­szonozzák, és azonnal visszatérés­re kényszerítik a kalandorokat. Az Egyesült Államok tisztában van a KNDK kormányának, a népnek határozott álláspontjával és erejével, éppen ezért az északi területekre való behatolástól tar­tózkodnak. A nagykövet hangsú­lyozta, hogy a koreai nép mindenkor ké­szen áll, hogy hazáját meg­védje a betolakodók ellen. Kim ír Szén elvtárs a párt kong­resszusán említette, hogy fokozni kell a fegyveres erők felkészült­ségét minden eshetőségre készen. — Az amerikai imperialisták Dél-Korea hadseregét a legmoder­nebb fegyverekkel látják el, éven­ként 250 millió dollárral támogat­ják a bábkormányt — folytatta a nagykövet. — Rájöttek arra, hogy a dél-koreai hadsereg fejlesztése olcsóbb, mintha amerikai katoná­kat küldenek Ázsiába. Egy ameri­kai katona évi ellátása Dél-Ko­reában több ezer dollárba kerül, viszont egy dél-koreai katona fi­nanszírozását évi 280 dollárral el­intézhetik. Jelenleg 600 ezer dél- koreai katona áll fegyverben, E hadseregnek fenntartási költségei még 100 ezer amerikai katona el­látását sem tudná biztosítani. A belpolitikai helyzet jelenleg eléggé feszült Dél-Koreában. A kormány a fasiszta dikta­túra eszközeivel próbálja el­hallgattatni azokat, akik egy­re jobban hangoztatják a két ország egyesítését. Ezek közé sorolható több újság­író és főként az a sok ezer szülő, hozzátartozó, akiknek gyermekét Dél-Vietnamba küldték. — A mi politikánk nemcsak délen talál nagy visszhangra, ha­nem a Japánban élő mintegy 600 ezer koreai között is. Hogy ez mennyire így van, bizonyítja az a 86 000 koreai, aki a közelmúltban Róma (MTI). Podgornij szovjet államfő látogatásának légkörét — írja a Reuter*— a két ország kö­zötti új és gyümölcsöző kapcsola­tok perspektívája teszi barátsá­gossá. A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa Elnökségének elnökét rend­kívül szívélyes fogadtatásban ré­szesítette Róma népe, és a hangu­latot a szélsőjobboldali csoportok elszigetelt provokációi, uszító röplapjai és az OKP székháza el­len hétfőn este elkövetett merény­lete sem tudták megzavarni. Ezek — szögezi le a Reuter — nem tük­rözik az olasz nép érzelmeit. A két ország együttműködésé­nek bíztató perspektíváiról- beszélt Saragat olasz és Podgornij szov­jet államfő a Quirinale palotában rendezett kedd esti fogadáson is. Saragat pohárköszöntőjében rá­mutatott: országában nagy vissz­hangot váltottak ki a Szovjetunió tudományos és műszaki vívmá­nyai. Méltatta azoknak az olasz munkásoknak és szakembereknek szerepét is, akik a közeljövőben a Szovjetunióba indulnak, hogy részt vegyenek az ipari együttmű­ködési tervek megvalósításában. — Találkozásunk megfelel né­peink mélyről fakadó óhajának is — mondotta Saragat — hogy tartós és szilárd békében éljenek. Együttműködésünk további fejlő­désének lehetőségei óriásiak és mi bízunk abban, hogy ezeket közö­sen teljes mértékben ki tudjuk majd használni. Podgornij válaszbeszédében egyetértését fejezte ki Saragattal a két ország közötti kapcsolatok jelenlegi helyzetének és jövőbeli lehetőségeinek megítélésében. A nemzetközS életben, annak elleniére, hogy a két ország tár­sadalmi rendszere, nemzetközi kötelékei, külpolitikai irányzatai különbözőek, Olaszország és a Szovjetunió nemzeti érdekei köz­vetlenül sehol sem ütköznek egy­mással — hangoztatta a szovjet államfő. A két ország kapcsolatainak ja­vulása megfelel az európai biz­tonság ügyének is —, fejtette ki Podgornij, majd rámutatott:: a tartós európai béke megteremté­sének elengedhetetlen feltétele az európai határok megváltoztat- hatatlanságának elismerése. Má­tért vissza a szomszédos Japán­ból. Ezek 95 százaléka dél-koreai. Az egyesítés fő akadályai az amerikai betolakodók, akik ázsiai támaszpontjaikat nem egyköny- nyen adják fel. Ezért az első, legfontosabb lépés ezek eltávolítása, amely ke­mény és főleg kitartó harcot igényel — mondotta végezetül a nagykö­vet.. Ezt követően az elkövetkezen­dő tanácsi választásokról esett szó, majd ebéd után gépkocsin Bonyhádra utaztak, a Vendégek, ahol a vendéglátók kíséretében megtekintették a cipőgyárat, s találkoztak a dolgozókkal. sík, nem kevésbé fontos feltétele olyan megegyezés elérése, amely kizárja minden lehetőségét an­nak, hogy Nyugat-Németország bármi módon atomfegyverhez jusson. Ezzel kapcsolatban a szov­jet államfő kiemelte azoknak a javaslatoknak a fontosságát, ame­lyeket az európai szocialista or­szágok 1966-ban a Varsói Szer­ződés bukaresti tanácskozásán tettek. Az Egyesült Államok vietnami agressziójáról szólva Podgornij aláhúzta, hogy a Szovjetunió meg­ad és a jövőben is meg fog adni a Vietnami Demokratikus Köz­társaságnak minden segítséget egészen a -vietnami nép ügyének végső győzelméig. Podgornij leszögezte: a vietná­mi kérdés békés rendezéséhez vezető út csak. akkor válhat sza­baddá, amikor a VDK bombázá­sát feltétel nélkül és. véglegesen megszüntetik. Tito M agyarországra látogat Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának meg­hívására február elején néhány napos, nem hivatalos baráti lá­togatást tesz Magyarországon Jo- szip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársa­ság elnöke, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetségének elnöke és felesége. (MTI) Közvetítések az országgyűlésről Az országgyűlés csütörtökön kezdődő ülésszakáról “a Magyar Rádió az Esti Krónikában napon­ta tudósításokkal és hangképek- ket számol be. A tele vízói hír­adójának 1. és 2. kiadása ugyan­Nyikolaj Podgornij szerdán dél­előtt koszorút helyezett el Rámá­ban az olasz ismeretlen katona sírján, majd találkozott .Saragat olasz köztársasági elnökkel és megbeszélést folytatott vele. Podgornij és Saragat megbe­szélésén olasz részről Moro mi­niszterelnök és Fanfani külügy­miniszter. szovjet részről Nyiko- laj Tyihonov, a minisztertanács elnökhelyettese, Kuznyecov, a külügyminiszter első helyettese és más hivatalos személyiségek vettek részt. A körülbelül egyórás tárgya­láson az őszinteség és szívélyes­ség légkörében megvitatták a szovjet—olasz kétoldalú kapcso­latok fő kérdéseit. Eszmecserét folytattak néhány fontos nem- zétíközi problémáról is. Moro miniszterelnök szerdán ebédet adott Podgornij tiszteleté­re. Olasz részről Saragat köz- társasági elnök is részt vett az ebéden. Képünkön: Podgornij Giuseppe Saragat elnökkel beszélget csak tudósít az ülésszakról. (MTI) Podgornij megbeszélései Olaszországban

Next

/
Thumbnails
Contents