Tolna Megyei Népújság, 1967. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-26 / 22. szám
2 TOLNA MEGYEI NEPOJSAQ 1 Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács szerdán ülést tartott. A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának határozatában foglalt ajánlás alapján a Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége és a munkaügyi miniszter előterjesztést tett a gyermekgondozási segély bevezetésére. A kormány az előterjesztést elfogadta. A gyermekgondozási segély folyósításának részletes szabályairól végrehajtási utasítás jelenik meg. A nehézipari miniszter előterjesztése alapján a kormány megvitatta a szénbányászat termelésének távlati tervét. Ez abból indul ki, hogy egyre több helyen használnak szén helyett gazdaságosabban hasznosítható más energiahordozókat (olajat, földgázt); a termelőerőket elsősorban a kedvező természeti adottságú, gazdaságosan művelhető szénmedencékben és bányákban fejlesztik. így vált szükségessé, hogy csökkentsék illetve megszüntessék a termelést a különösen rossz körülmények között, nagy ráfizetéssel működő bányaüzemekben. A kormány több határozatot hozott arra, hogy ezeknek az üzemeknek a dolgozói megfelelően elhelyezkedhessenek, megélhetésük biztosítva legyen. A problémák megoldását segítő különböző szociális és egyéb intézkedésekre a kormány a következő évekre kétszázmillió forintot irányzott elő. A földművelésügyi miniszter előterjesztése alapján a kormány határozatot hozott az állami gazdaságok dolgozói részére történő kedvezményes társas- és családi- ház-építési akció szervezésére. Az igazságügy-miniszter a tartási és életjáradéki szerződésekről szóló törvényerejű rendelet és kormányrendelet tervezetet, továbbá az építésügyi miniszterrel közösen — a tartási szerződéssel kapcsolatos lakásügyi szabályok módosításáról szóló kormányrendeletet elfogadta, s úgy határozott, hogy a törvény- erejű rendelet tervezetét a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa elé terjeszti. " A közlekedés- és postaügyi miniszter beszámolt angliai útjáról és tanácskozásairól. (MTI) ]ohnsonhoz továbbítják Ho Si Minh üzenetét New York (MTI) Ho Si Minh- nek, a VDK elnökének azt az üzenetét, amely szerint szívesen látja Johnson elnököt Hanoiban, az Egyesült Államok londoni nagykövetsége Washingtonba továbbítja — közölte New York-i .sajtóértekezletén Feiriberg amerikai rabbi, aki két másik egyházi személyiség társaságáén, látogatást tett Észak-Vietnamiban és tárgyalt. Ho Si Minh elnökkel. Musté amerikai lelkész. ^„Hanoiban: járt háromtagú küldöttség tagja francia újságíróknak elismételte Ho Si Minh kijelentését. Egy újságíró megkérdezte; kijelentette-e Ho .Si Minh, hogy a bombázások leállítása esetén megkezdődhetnek a tárgyalások? „Ezt így nem mondta — válaszolta Musté. — Egyáltalán-nem szeretném azt a benyomást kel- teni, hogy felajánlott egy csúcs- értekezletet. Mindazonáltal az a véleményem, hogy a bombázások megszüntetése olyan új légkört teremtene, amely nyitva hagyna minden lehetőséget” — hangoztatta Musté. U Thant ENSZ-főtikár nagy érdeklődéssel olvasta a Ho Si Minh kijelentéseiről szóló tudósításokat — jelentette az ENSZ- főtltkár szóvivője. Maxwell Taylor, az Egyesült Államok volt dél-vietnami nagykövete, Johnson elnök személyi tanácsadója ötnapos szemleútjá- nak befejeztével szerdán hazautazott Saigonból. Újságíróknak nyilatkozva azt állította, hogy Észak-Vietnam bombázásának folytatása lényeges az amerikai . katonai stratégia szempontjából, de — mint mondta — nem merült fel katonai szükségessége annak, hogy a szárazföldön inváziót indítsanak az ország északi része ellen. Magyar—nyugatnémet tárgyalások Rolf Lahrt, a Némeit Szövetségi Köztársaság külügyi államtitkárát január 23—25 között fogadta Péter János külügyminiszter és Bíró József külkereskedelmi miniszter. Az államtitkár találkozott Szilágyi Béla külügy- <nini szter-helyettessel, vailaimdnt Baczoni Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettessel is. A felek eszmecserét folytattak a két ország közötti kapcsolatok bővítésének a kérdéseiről, ennek keretében a diplomáciai kapcsolatok felvételének a lehetőségedről is. Képünkön: Folynak a tárgyalások Rolf Lahr a Német Szövetségi Köztársaság külügyi államtitkára és Szilágyi Béla külügyminiszter-helyettes vezetésével. (MTI foto — Tormai Andor felvétele.) 1961. jaguár SíflS I Elutazott hazánkból / a Finn Kommunista Párt küldöttsége Események sorokban Vlagyimir Kirillinnek, a szovjet minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével szovjet küldöttség érkezett Párizsba, hogy részt vegyen a tudományos, műszaki és kereskedelmi együttműködés kérdéseivel foglalkozó szovjet—francia vegyesbizottság ülésszakán. Kirillin a bizottság szovjet tagozatának elnöke. • A február 1-i országos sztrájk alkalmából a CGT és a CFCT párizsi szervezetének vezetősége nagyszabású tüntető felvonulást hirdetett a sztrájk napjának délutánjára. Párizsban a Bastille- tól a Republique térig vezető útvonalon. A tüntetésre szóló felhíváshoz csatlakozott a pedagógusok szakszervezete is. * T ornádó tombolt a Missouri állambeli St. Louis fölött, a szerdára virradó éjszaka. Az orkán elvitte egy középiskola épületéjiek tetejét. Az egymást követő szélrohamok következtében két személy vesztette életét. Több mint kétszázan megsebesültek. A Kínai Népköztársaság prágai nagykövetségének képviselője a napokban felkereste a csehszlovák iskolaügyi minisztériumot és közölte, hogy a Kínai Népköztársaság kormánya hazahívja a csehszlovák főiskolákon tanuló kínai diákokat és aspiránsokat, hogy tevékenyen kivehessék részüket a most folyó „nagy proletár kulturális forradalomból”. * Az olaszországi Livorno börtönében a fegyencek lyukat vágtak cellájuk mennyezetén és hatan eltűntek az éjszakában. Valószínűleg a szomszédos kolostoron jutottak ki a szabadba: a szerzetesek nem „ vették észre őket. A Bolgár Mezőgazdasági Tudományos Akadémia és a magyar Földművelésügyi Minisztérium képviselői Szófiában megállapodást írtak alá a két ország 1967— 1968. évi' együttműködéséről, a mezőgazdasági tudományok területén. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására január 16—25 között baráti látogatást tett hazánkban a Finn Kommunista Párt küldöttsége Olavi J. Lainennek, a Finn KP Politikai Bizottsága tagjának vezetésével. A küldöttség megismerkedett a budapesti, és a Heves megyei Pártbizottságok tevékenységével, ellátogatott . több ipari üzembe és megtekintette a kiskunlacházi termelőszövetkezeti közös gazdaságot. A finn testvérpárt küldöttsége eszmecserét folytatott Komócsin Zoltánnal, a Politikai Bizottság tagjával, a Központi Bizottság titMoszkva (TASZSZ) A Lityera- tumaja Gazeta közli néhány Kínából a Szovjetunióba menekült ujgur és kazah nemzetiségű személy nyilatkozatát. Abdikadir Abdrahmanov, a Kínai Népköztársaság egykori állampolgára elmondja, hogy Szin- csiangban jóformán a „kulturális forradalom” első napján megvádolták „revizionizmussal”, megverték és elbocsátották munkahelyéről, mert rokonai Szovjet— Kazahsztánban élnek. Az a veszély fenyegette, hogy táborba hurcolják. Már sok millió kínait telepítettek Szincsiangba, a helybeli lakosságot pedig földjeikről az ország belsejébe, a kopár pusztaságokba kergetik. Folyik az erőszakos beolvasztási politika. A kazah, az ujgur és a kirgiz lányokat elveszik szüleiktől, és erőszakkal férjhez adják kínaiakhoz. Zija Szamedit, a Szingcsiang- Ujgur autonom terület írószerve" zetének egykori vezetőjét más fiatal ujgur és kazah értelmi;é- giekkel együtt még 1957-ben „nevelő munkatáborba'’ küldték, ahonnan sikerült megszöknie és Szovjet-Kazahsztánba menekülnie. Szamedi a Lityeraturnaja Gazetában beszámolt Kazsiku- mar Szabdanov tehetséges kazah író tragikus sorsáról. Szabdanov első könyvét kedvezően fogadta a kínai kritika, de 1957-ben „ne- I velő munkatáborba” hurcolták. kárával, Németh Károllyal, a Politikai Bizottság póttagjával, a Budapesti Pártbizottság első titkárával és az MSZMP KB más képviselőivel. A szívélyes, elvtársi légkörű eszmecseréken megállapították, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Finn Kommunista Párt közötti kápcsolatok jók és pozitívan fejlődnek; nézetazonosság mutatkozott meg mind a nemzetközi helyzet megítélésében, mind a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalomban mutatkozó időszerű tennivalókat illetően. A Finn Kommunista Párt küldöttsége szerdán elutazott hazánkból. ahol nem bírta az „átnevelési’, módszereket és öngyilkos lett. A kazah nemzetiségű Balhas Bafinnak, a kínai népi felszabadító hadsereg volt ezredesének, három érdemrend és öt érdemérem tulajdonosának is sikerült átlépnie a szovjet határt. Bafin a következőket írja; — A kazah nemzeti értelmiség képviselői ellen olyan nevet, séges vádat koholtak, hogy állítólag kazah kánságot akartak teremteni és a maguk uralma alatt akarták egyesíteni Kína, Mongó- lia és_a Szovjetunió kazahjait A „kánságról” szóló koholmány azután született, hogy kudarcba fulladt a szincsiangi kazahok, ujgurok és kirgizek „új történelmének” megteremtésével kapcsolatos fondorlat. Ennek a „történelemnek” — a kínai vezetők elgondolása szerint — azt kellett volna „bebizonyítania”, hogy az ujgurok a kazahok és a kirgizek kínaiak és „közös hazájuk, az Arai-tengertől Kína déli pontjáig terjed. Más szavakkal, a kínai vezetők nagyhatalmi sovinizmusának alátámasztásához kellett ez az „új történelem”. Csing Jaq, az Uj Kína hírügynökség tudósítója, aki a sajtóban bírálta a népi kommunákat és beszámolt a kazahok és az ujgurok nyomoráról és jogfosztottságáról. felakasztotta magát, hogy elkerülje a letartóztatást. Kínai menekiílek elbeszélései ,;A nevemet ne Írják ki, Inkább ártana, mint használna.” Sötét szemével az elnökségben helyet foglaló KISZ-titkár pillantását kereste. Arra várt, hogy szünet legyen és. a közelébe kerülhessen. — Az elvtárs a központtól jött? Lenne egy kis ideje? Szeretném, ha meghallgatna! Nem akarom a nyilvánosság előtt elmondani. Tudja, hogyan van. A mi „fajtánkat” a többiek jobban megnézik. Lehet, hogy bele is zavarodnék a beszédbe. A megszólított nem lepődött meg. Már az előadás alatt is észrevette az ötödik sor szélén ülő fiatalt. Nézésében volt valami nyugtalanító szomorúság. — Nem a központtól, a megyétől jöttem — mondta, kezét nyújtva, amit a másik félénk szorítással fogadott el. — Menjünk egy kicsit távolabb. Ott nyugodtan beszélgethetünk — indítványozta a KISZ- titkár, s észrevette a másik megkönnyebbülését. — Nem tudom, módjában van-e, hogy segítsen. Dolgozni szeretnék! — Hogyan, hát nem dolgozik? — De igen, dolgozom. Az építőiparban, segédmunkán, de vissza szeretnék menni a mezőgazdaságba. Ott dolgoztam, azt szoktam meg. — Nem értem. Miért hagyta ott a mezőgazdasági munkát, ha szerette? — A bikácsi tsz-ben dolgoztam, s 1959-től tagja voltam. A Megkövesedett tsz-vezetőség 1965. telén traktorostanfolyamra küldött. Elvégeztem, jó eredménnyel, azóta gépen dolgoztam. Nem panaszkodhatok, nem néztek le a származásom miatt. A munkám után megbecsültek. — Hát akkor? — Nem tudom, megért-e? Kis- tápén laktunk és én meguntam a putriéletet, összejött egy kis pénzűnk, és úgy gondoltuk, házat építünk. Nem kaptunk építési engedélyt azért, mert Kistápét nem fejleszitik.' A faluban nem találtunk olyan eladó házat, amilyenre a pénzünkből futotta volna. Tengelicen ajánlottak egy házat, megvételre, OTP-kölcsönnel. Megvettük a házat, s az öregekkel együtt Tengelicre hurcolkodtunk. Azért hagytam ott a bikácsi tsz-t, mert azt gondoltam, ha már Tengelicen lakunk, ott is van termelőszövetkezet, kaphatok munkát. Beadtam a tagfelvételi kérelmemet a Petőfi Tsz vezetőségéhez. Elutasítottak, azzal, hogy van géphez értő emberük elég. Másodszor is megpróbálkoztam. Megírtam, bár szeretem a gépet és meg is szoktam a gépi munkát, de nem kötöm ló, hogy gépet kapjak. Szívesen vállalnék gyalogosmunkát is, mert sem a kapa, sem a kasza nem esik ki a kezemből. Gyerekkorom óta mezőgazdaságban dolgoztam. Az elnök elvtársban talán meg is volt a jó szándék. Háromszor vitte a vezetőség elé felvételi kérelmemet, de hasztalan. Nem vettek fel. Azt mondták, nem bíznak bennem, mert néhány fajtámbelivel már megjártak. Gondolja el az elvtáns, ki akartam törni a putriból, házat vettem, íjtegmősültem, magyar lányt vettem el. Vettünk egy kis rendes bútort is. Dolgozni szeretnék helyben, hogy ne kelljen utazgatni. Nem olyan munkát kérek én a társadalomtól, amit ne tudnék ellátni. Az a tudat fáj, azért nem vesznek fel, mert cigány vagyok, s nem bíznak bennem. Azit mondta az elnök edvtárs, a vezetőség nagyon megnézi, hogy kit vesznek fel. Igazuk van, ha megnézik. Én sem haragudtam meg azért, hogy a bikácsi tsz-ben érdeklődtek utánam. Nem mondtak, de nem is mondhattak rólam rosszat. Erre azt válaszolták, hogy a messziről jött emberekről — a legtöbb esetben — jó véleményt adnak. Volt már olyan eset, nem is egy, hogy a jó véleményezés után felvett emberben csalódniuk kellett. Hiába
