Tolna Megyei Népújság, 1967. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-03 / 2. szám
Í9C7. január 3. ÍOLNA MEGYEI NEPŰJSAG Szi(nesztetr (jjjjj, dimenzióban „Engedd meg kérlek, hogy boldogúhujévetkí- ván-jak. Hukk!” — hajolt bizonytalan mozdulattal közelebb hozzám szilveszter napjának Vera'Sény es délelőttjén egy ismerősöm. — Már ittál? — kérdeztem teljesen feleslegesen. — Reggel óta! Edzésben vagyok, pálinkával alapoztam, nehogy megártson a pezsgő... — búcsúzol, t az imbolygó járású „sportember”. Szilveszter I. Üvegek, magnetofonok, hanglemezek. Pezsgőt, pálinkát, bort és sört gyűjtünk. Kedves népszokás, úgy érzem nem is merül feledésbe. Az italfélékkel nincs is baj, de magnetofonból hiány mutatkozik. Az összes fellelhető zenegépekért erős a vetélkedés. Hová vigyék, ki vigye, mikor vigye? — Ezek a mellék kérdések, a fő kérdés: Lesz-e? Mert szilveszteri házibuli magnetofon nélkül akár el se kezdődjön... Még az utolsó órákban is folyik a harc, egy- egy üzemképes magnetofon megszerzéséért. Csodálatosképp az aggodalom ellenére éjfélre kiderül, hogy jutott ebből a hiánycikkből, ahová kellett. De ilyenkor, dél tájban még fényes tekintetű ifjak markolják a nehezen szerzett zsákmány fogóját. Férfivoltuknak nincs nagyobb büszkesége, mint ez a szerény, szürke borítás alkotás. Áldás érte, hálaének. de a Beatlesek előadásában, lehetőleg... Szilveszter II. :..un un — uhuul:: A malac rózsaszínű, szuszog, és kicsike. Nedves orrával bizakodóan szaglássza a világot. Nem kell lökdösni, szedi a lábait végig a. tánc- pv’ ''ten, bár azzal nincs különösebben megelé- í hogy fogják a farkát, úgy mennek utána. I . jsz néhány perc múlva és malacsorsolásra is készülnek a megyei pártbizottság nagytermében. Színes papírcsíkok árnyékolják a lámpákat, az asztalok között elegendő hely a táncra. Fehér ingben a gitárzenekar, a medinai KlSZ-együt- tes. — Homlokukról csorog az izzadtság, az éjfél is olt találja őket a színpadon, villanyoltás, pezsgödurranások, boldog szilveszteri hangzavar. — Enyém! Megnyertem! — emelkedik fel a ■ hátsó asztaloktól Lovas Henrik, a járási tanács vb-elnökhelyebtese. Útját visszafelé a siválkodó állattal sóvár pillantások kísérik. A gondolatra, hogy milyen ízű lesz majd a nyeremény, ropogósra sütve, sok ünalő szájában összefut a. nyál. A szerencse- . malac alapjában véve elégedett a világgal, és apró szemét bizakodva nyitja az emberekre... „Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket...“ Az éjfél utáni Szekszárdon nagy a köd. A fák ágai összegubancolódott árnyékok, a neonfények is csak réseket tépnek ki ebből a vattás szürkeségből. Fcgy, a járda csúszós, de egyáltalában nem néptelen. A közlekedőkből még csak fekete gomolyagot látok, de a hangjuk tisztán hallatszik: — Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket!. í 1 rezeg elnyújtva, túláradó kedvvel. Szekszárdon miért a pesti nőket? — morfondírozok. Mellém érnek az éneklők, öten vannak, közülük három nő. Csak akkor vesznek észre, és a férfiak halkítanak, de a. nők bátran fújják tovább. — Imádom... a pesti nőket.:: Zakatol a vonat... A Garay-presszó külső ajtaja lezárva. Csak középütt lehet bemenni, már azoknak a szerencséseknek, akiknek előre foglalt helye van. A jelentkező háromszor annyi, mint a hely. Különösen éjfél után, házibulik virágos kedvű vendégei kopogtatják sűrűn az ajtót. Betérnek egy fél órára, otthonról olyan mehetnékjük volt. Kicsi a négy fal. De kicsi ez a presszó is, most derül ki. Az étterem és a presszó vendégei segítenek a gondon: összekapaszkodnak, végtelen hosszú vonatba. Szorosan egymás mögött állva, kanyarognak, és közben énekelnek __Mennyi vidám gyer ek, akarom mondani, vendég! Mennyi testvéri szeretetet rejtünk mi magunkban. Ki hinné év közben? Nyolcvan ember negyven helyen A megyei bíróság és ügyészség kicsi éttermében szilvesztereznek az épületben dolgozók, és családtagjaik. Hat óra után jutok el hozzájuk, már újév reggelén. A legmagasabban szikrázik a kedv, senki nem akar hazamenni. Mértéktartóan ittak pedig: a poharakban is maradt az aranyszínű pezsgőből. ’’Szovetszkoje Sampansz- koje” olvasom az üvegek feliratát. — Hol szerezték? — A Mecsekvidéki Vendéglátóipari Vállalat dolgozói vannak a büfénkben, ők hozták ezt az árukészletet. — A forgalom? — fordulok a kipirult, jókedvű felszolgálókhoz, akik ízléses fehér kötényben főzik a kávét. — Közel háromezer forint, nyolcvanon lehettünk átmenőben. — Itt bíró már nincsen! Az ügyészség tartott ki tovább! — húzzák ki magukat a csillogó szemű vendégek... Boldog új évet Két kisfiú, egyforma piros sapkában. Orruk is piros, testvéreknek nézem őket. Járják a hajnali várost, új évet köszöntenek. — Honnan jöttök? — A kertvárosból. Nem is kérdem, hogy az északiból, vagy a déliből, mindegyik messze van a központtól. Jóska harmadikos, Ferkó ötödikes. Öt testvére van. Ők ketten jóbarátok. Nem fáznak, bizonygatják. Tavaly is köszöntötték az évkezdést. Kivilágos virradatig Mulat, a város. Lakásokban, házibulikon, szórakozóhelyeken. Ismerős most az idegen is. Szilveszter éjjel az is felköszöntött, akit sosem láttam. Az utcákon trombiták harsogták, őszülő családapák kurjantottak legényeseket. Természetes közvetlenséggel ölelgették egymást spicces jóbarátok, magam is tanúja voltam egy ilyen találkozásnak. — Boldog új évet öregem! Hol szilvesztereztél? — nézett érdeklődve az egyik lobogó hajú ifjú a másikra, akit ölelgetett. — Veled egy asztalnál, a Garay-ban. Csak a másik ajtón jöttem ki... — válaszolt egykedvűen amaz. Tyúkverők Újév. 1967. Az első reggel, ebéd, az első mozi az új évben. Nehezen hisszük, hogy megint fiatalodtunk ... Alszunk rá előbb egyet. Aludnánk, ha lehetne. Mert aki éjjel legény, ugye, az nappal is álljon a talpára, vélik a friss új év köszöntők, akik bezörgetnek, vagy addig csengetnek, amíg meg nem únjuk, és mégis kinyitjuk az ajtót. Kedves, vidám tyúkverők. Üdvözlünk benneteket szeretettel, tiétek a maradék száraz szendvics, és minden jókívánság, ami így ébredés után hirtelen eszünkbe jut... MOLDOVÁN IBOLYA Országszerte újabb középiskolák, diákotthonok épülnek 1967-ben A középiskolai hálózat 1967- bsn több mint száz tanteremmel bővül. Ózdon 12, Hatvanban 12, Veszprémben 16, Pécsett 20, Cegléden, Szekszárdon, Szombathelyen és Le tényén egy-egy nyolc osztály termes tanintézet készül el. Tovább épül a magyaróvári 16, valamint a miskolci 19 tantermes középiskola. Számos új beruházás is kezdődőt. így többek között az év folyamán Szerencsen 16, Tiszafüreden 12, Berettyóújfalun 12, Kis- kunmajsán, Jánoshalmán, Puszta- szabolcson, Polgárdiban, Bihar- keresztesen, Szécsényben, Pilis- vörősváron, Bonyhádon.és Zircon 8—ő towrteews tanintézet építési munkálataihoz látnak hozzá. Szakközépiskola építését kezdik el Dunaújvárosban, Egerben, Nyíregyházán és Debrecenben. Hódmezővásárhelyen több mint 400, Szekszárdon 380 taiarió számára építettek középiskolai diákotthont. Ezenkívül megtevő épületek felhasználásával, helyiségek átcsoportosításával további 400 diákotthoni helyet bfotonritanak középiskolás fiataloknak, Az 1967-ben létesülő középiskolákra és középiskolai diákotthonokra előirányzott összeg meghaladja a 180 millió forintot, s ezt mintegy hatmillióval egészíti; ki helyi erőforrásokból a tanácsok. Ujjlenyomat helyett — hajanalízis A kaliforniai egyetem professzora új módszert dolgozott tó a bűnözők leleplezésére. Azt állítja, hogy a haj vegyi analízise útján sokkal gyorsabban azonosítható a tettes, mint az ujjlenyomatok összehasonlításának módszerével. Az emberi hajszál aranyat, ezüstöt és még 14 más fémet tartalmaz, nyomokban ugyan, de ma már jói meghatározható mértékben. E fémek aránya egyénenként más és más, úgyszólván nincs két egyforma „haj- összetételű’" ember. Nagy előnye az ajánlott új módszernek, hogy a bűncselekmények színhelyén sokkai imkáirb találnak elhullott hajszátokat, mint tiszta rajzolatú ujjlenyomatokat. Ily módon eredCzakó Sándornak, a decsi művelődési ház igazgatójának áldozatos, fáradságot nem ismerő munkájának eredményeképpen stílusosan, jól berendezett klubszobát vehettek birtokukba a decsi fiatalok. Sarokrészlet. a b: MŰVELŐDÉS! HÁZBAN A Puna szabályozása előtti Sárköz térképe. Foto.: Bakó Jené Oklevelek, fényképek az elmúlt esztendők kulturális rendezvényeinek decsi sikereiről.
