Tolna Megyei Népújság, 1967. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-03 / 2. szám

6 TOLNA MFGVFl VfiPf.TqAn 1961. január 3. 11 vártnál nagyobb sikert hozott az ökölvívó utánpótlás versenysorozat Több sportágban, így az ököl­vívásban is nagy gondot okoz az utánpótlás rendszeres foglalkozta­tása, versenyeztetése. Tavaly az ökölvívó-szövetség ezit a problé­mát ügyesen oldotta meg: ver­senysorozatot rendezett a fiatal, főként kezdő ökölvívóknak. Ezek a versenyek kettős célt szolgáltak: mint már említettük, a verseny­zést, ugyanakkor a vidéki sport­köröknél az ökölvívás iránti ér­deklődés növelését. A fiatalok ré­széről nagy számban vettek részt a küzdelemben, így Dunaföldvá- ron 60. Tolnán és Mázán is közel 60 versenyző lépett szorítóba. A megyei ökölvívó-szövetség elkészí­tette a körmérkőzéses bajnokság végeredményét, melyet az alábbi­akban közlünk: Ifjúságiak: Légsúly: 1. Rózsa (Szekszárdi Dózsa) 10 pont, 2. Tóth (Máza- Szászvár) 8, 3. Sulák (Szekszárdi Dózsa) 6. Harmatsúly: 1. Mojzes (Szek­szárdi 10. 2. Knopf (Tolnai V. L.) 8. Pehelysúly: 1. Csötönyi (Szek­szárdi 10, 2. Linger (Dunaföldvár) 10, 3. Fekete (Tolna) 6, 4. Oláh I. (Tolna), 5. Oláh II. (Tolna) 5. Könnyűsúly: 1. Orbán (Szek- szárd) 10, 2. Görgics (Dunaföld­vár) 8, 3. Joó (Dunaföldvár) 6, 4. Szőke (Dunaföldvár) 6, 5. Heber- ling (Szekszárd) 5. Kisváltósúly: 1. Mészáros (Szek­szárd) 10, 2. Kasler (Máza-Szász- vár) 8, 3. Bójás (Dunaföldvár) 6, 4. Varró (Dunaföldvár) 5, 5. Bognár (Dunaföldvár) 4. Váltósúly: 1. Sajben (Szekszárd) 10, 2. Farkas (Máza-Szászvár) 8, 3. Kun (Szekszárd) 6. Nagy váltósúly: I. Simon (Szek­szárd) 10, 2. Szőke (Dunaföldvár) 8. Középsúly: 1. Torma (Szekszárd) 10, 2. Kajtár (Máza-Szászvár) 8. Félnehézsúly: 1. Fazekas (Duna­földvár) 10, 2. Lajos (Szekszárd) 8. Serdülők: Papírsúly: 1. Csap (Tolna) 10, 2. Kurucz (Tolna) 8, 3. Mészáros (Dunaföldvár) 6. Légsúly: 1. Berta (Szekszárd) 10, 2. Schulteisz (Dunaföldvár) 8. Harmatsúly: 1. Sumicz (Duna­földvár) 40, 2. Gyenei (Tolna) 8* 3. Matolcsányi (Tolna) 6. Pehelysúly: 1. Kónya (Szek­szárd) 10, 2. Torma (Szekszárd) 8, 3. Babies (Dunaföldvár) 6. Könnyűsúly: 1. Heberling (Szek­szárd) 10, 2. Ráthgéber (Dunaföld­vár) 8, 3. Vecsei (Szekszárd) 6, 4. Szűcs (Dunaföldvár) 5, 5. Förhécz (Dunaföldvár) 5. Kisváltósúly: 1. Mészáros (Du­naföldvár) 10, 2. Felkert (Tolna) 8, 3. Mándi (Dunaföldvár) 6, 4. Csesznek (Dunaföldvár) 5, 5. Joó (Szekszárd) 5. Váltósúly: 1. Kovács (Dunaföld­vár) 10, 2. Bősze (Szekszárd) 8, 3. Mészáros (Szekszárd) 6, 4. Kiszli (Dunaföldvár) 6, 5. Lendvai (Szek­szárd) 4. Nagyváltósúly: 1. Mészáros (Du­naföldvár) 10, 2. Domcsák (Szek­szárdi 8, 3. Dubicz (Dunaföldvár) 6 pont. A serdülő és ifjúsági csapatver­seny végeredménye: 1. Szekszárdi Dózsa 209 pont, 2. Dunaföldvári Spartacus 178, 3. Tolnai Vörös Lo­bogó 69, 4. Máza-Szászvári Bá­nyász 40 pont. Atlétikánk Hosszú távfut ás és gátfutások A hosszútávfutás soha sem volt lépszerű a Tolna megyei atlétáknál. Síagyon kevesen választották, ezt a ■engeteg munkát kívánó versenyszá- not. így aztán természetes, hogy az ilmúlt húsz év alatt alig találunk >lyan versenyzőket, akik kiemelkedő iredményekkel vétették magukat tszre. Mindössze a dombóvári Lő- -incz és a bátaszéki Halmosi neve kí­vánkozik toll végre, a lényegében kö- :éptávfutónak számító Garbaczon kí­vül, aki viszont 3000 méteren ért el izép eredményeket. A 110 rpéteres gátfutásban viszont ippen napjainkban Szabó révén ren- lelkezünk kiemelkedő képességű ver- lenyzővel, aki már a válogatott mezt s felhúzta magára. A 400 méteres »átfutásban már nagyon kevesen van- tak. akik megközelítették vagy el­vnek a 60 másodpercet, pedig ez igen izerény eredmény ebben a verseny- számban. 3000 méteres síkfutás: Az 1966-os esztendő egészen mérsé- celt eredményeket hozott. Mindössze tégy versenyző Indult ezen a távon js ők is 11 perces eredményt érték el. 1. Németh, Szekszárdi Dózsa 10:51.8 ifjúsági), 2. Dúsa, Bátaszéki VSK ' 1:06.8 (ifjúsági), 3. Kiss, Bátaszéki /SK 11:15.0 (Ifjúsági), 4. Szuhánszky, Dunaföldvári Spartacus 11:19.0 (ifjú- tó gi). SOOO méteres síkfutás: Minden évtizedben csak egy-egy ki- unelkedő képességű versenyzője volt i megyének. Az ötvenes években a lombóvári Dőrincz, a hatvanas évek dején pedig a bátaszéki Halmosi. Az ilmúlt év 5000 méteren is csak egé­szen mérsékelt eredményeket hozott. De nem is csoda, hiszen mindössze tárom indulója akadt ennek a ver- jenyszámnak. 1. Zsedényi, Szekszárdi Dózsa 18:02,2 felnőtt). í. Falvai, Szekszárdi Dózsa 8:11,4 (felnőtt), 3. Gohér, Dunaföld- ,-ári Spartacus 18:28.2 (felnőtt). i Hogy kik voltak az elmúlt 15—20 »sztendő legjobbjai? Nem volt nehéz összeállítani. Mindössze négy olyan versenyzőt találunk 5000 méteren, akik 17 percen belül futottak: Totóeradmérvyek 1. Inter—Juventus 1:1 X 2. Brescia—Lazio 1:0 1 3. Cagliari—Atalanta 2:1 1 4. Fiorentina— N apoli 1:1 X 5. Lee co—Lanerossi 0:0 X fi. Mantova—Spal törölve t * Roma—Milan 0:1 2 S. A lessandria—Padov a 0:2 Q 9. Catania—Modena 0:0 X 10. G enova— Palermo 1:1 X 11. Messina—Livorno 3:1 1 12. Pisa—Varese 0:1 2 13. R eggina—Sam pd ori a 1:1 X 14. Reggiana—Catanz-’o 2:1 l 15. Salernit—Potenza 0:1 2 1. Halmosi. Bátaszéki VSK 16:22.4 (1964), 2. Lőrincz, Dombóvár 16:24,2 (1956), 3. Rács, Szekszárdi Dózsa 16:44,0 (1957), 4. Szabados, Bonyhád 16:47.0 (1956), 5. Zsedényi, Szekszárdi Dózsa 17:33.5 (1965). 110 méteres gátfutás: 1951 óta eltelt 15 év alatt Szabó egyedülálló klasszissá nőtte ki ma­gát. Rajta kívül a 17 másodperces határon csak Bien és Szabőpál ke­rült belül. Jelenleg Szabó Miklós után óriási űr tátong, pedig azt gondolta volna az ember, hogy Szabó Miklós sikere kedvet csinál a gátfutáshoz a fiata­loknak is. 1. Szabó, Szekszárdi Dózsa 14,9 (fel­nőtt), 2. Kristofics, Dunaföldvári Spar­tacus 19.3 (felnőtt), 3. Szabópál, Szek­szárdi Dózsa 19,9 (ifjúsági), 4. Köny­ves Szekszárdi Dózsa 19,9 (ifjúsági), 5. Nagy, Bátaszéki VSK 20,0 (felnőtt), 6. Tóth, Szekszárdi Dózsa 20.2 (fel­nőtt), 7. Waál Bátaszéki VSK 20,2 (if­júsági). 8. Felsőczi, Dunaföldvári Spar­tacus 20,3 (felnőtt). 200 méteres gátfutás: Az elmúlt évben is erősen elhanya­golt versenyszám volt. pedig a 110 méteresek is és a 400 méteresek is átrándulhattak volna erre a távra egyszer-kétszer, és akkor lényegesen jobb eredményekről számolhatnánk be 1. Könyves, Szekszárdi Dózsa 28,7 (ifjúsági), 2. Novikov, Szekszárdi Dó­zsa 29.5 (ifjúsági). 400 méteres gátfutás: Garbacz, Varga, Novikov, Szabó pál, Németh voltak, akik elérték vagy megközelítették a 60 mason- perces határt. Közülük Varga ma a megyei TS megbízott elnöke. 1966-ban a rendkívül tehetséges ko- zéptávfutó Novikov rándult at ven­dégként a 400 méteres gátfutásra és mindjárt első alkalommal majdnem elérte a 60 másodperces hatart. tűz­zél az elmúlt 15 év legjobb eredmé­nyei között a harmadik helyre került. 1 Novikov. Szekszárdi Dózsa 60 l (ifjúsági), 2. Nagy, Dunaföldvári Spar­tacus 62,9 (felnőtt), 3. Komjáthy, Ba- taszéki VSK 64.8 (ifjúsági) 4. T5th, Bonyhádi Gimnázium 69,4 (ifjúságig 5. Szabópál, Szekszárdi Dózsa 71, i (ifjúsági). És arra is készítettünk táblázatot, hogy a 110 méteres és a 400 méte­res gátfutásban kik voltak^ a leg­jobbak az elmúlt 15 esztendő során: 110 gát: 1. Szabó, Szekszárdi Dózsa 14,8 (1964) ? Bien, Szekszárdi Dózsa 16,6 (1960). 3. Szabópál, Szekszárdi Dózsa 16,7 (1963) 4. * Varga, Szekszárdi Dózsa 17,4 (1953), 5. Bodrogi, Szekszárdi Dó­zsa 18,0 (1961). 400 gát: i 1. Garbacz, Szekszárdi Dózsa 59,8 (1960), 2. Varga, Szekszárdi Dózsa -;9 9 (1953), 3. Novikov, Szekszárdi Dózsa 60,1 (1966), 4. Szp.bópál, Szekszárdi Dózsa 60,4 (1965), 5. Németh, Szek­szárdi Dózsa 60,5 (1955), Közgyűlés Madocsán A Madocsai Termelőszövetke­zeti Sportkör megtartotta évad­záró közgyűlését. A megjelent tagokat a kiszesek énekkel és verssel köszöntötték. A beszámo­lót, a sportkör munkájáról Ma­gyar Balázs sportköri elnök ter­jesztette a tagság elé. Értékelté a szakosztályok munkáját, elisme­rőleg nyilatkozott a labdarúgó- csapatról, mely járási bajnoksá­got nyert, ugyanakkor bírálta a sakk- és asztalitenisz-szakosztályt. Az elnöki beszámoló után a járási bajnokságot nyert győztes labda­rúgóknak Szinger Ferenc, a járási labdarúgó-szövetség elnöke adta át az érmeket. A vezetőség és a tagság között élénk vita alakult Id a gyűlés során, így szóba került, hogy megépítik a labdarúgópályát, hogy az a követelményeknek meg­feleljen. Ehhez a munkához a termelőszövetkezet, a tanács és a labdarúgó-szakosztály tagjai fel­ajánlásokat tettek. A pártoló tag­ság ugyanakkor felajánlotta, hogy évi harminc forint helyett negy­ven forint tagdíjjal támogatja az egyesületet. Az évadzáró közgyűlésen részt vett Kunfalvi János, a paksi járási TS elnöke, aki felszólalá­sában a nevelés problémáiról be­szélt, megjelölte azokat a felada­tokat, amelyek a sportkör vezető­ségére várnak. Kocsoln legjobbjai A Koésolai Termelőszövetkezeti Sportkör vezetősége körkérdést in­tézett sportolóihoz: ki a sportkör legjobb sportolója. Az 1966. évi teljesítmény alapján a sportkör tagjai első helyre Kiss Jánost je­lölték, aki labdarúgásban, asztali- teniszben és kézilabdában muta­tott jó teljesítményt. Második helyre Dombai József került, aki kézilabdában és labdarúgásban szerepelt jól. A szavazatok alapján a harmadik helyet a kézilabdás Schrott Margit kapta. A sportkör vezetősége a tagság által javasolt hárem legjobb sportolót megjutal­mazta. Galambszépségverseny Budapesten Országos szépségversenyt tarta­nak ezekben a napokban Buda­pesten, de nem akármilyent. 170) galamb és 25 díszbaromfi vetek­szik majd 60 díjért a Magyar G alambtenyésztők Szövetségének országos galambkiállításán és díszbaromfi-bemutatóján. Sopron­tól Debrecenig az ország minden vidékéről összegyűlnek a galam­bászok, hogy bemutassák egymás­nak és az érdeklődőknek munká­juk eredményét. 50—55 féle szín­ben, testalkatban, formában, tu­lajdonságban kerülnek kiállításra a kecses kis állatok nemes pél­dányai: hatalmas húsgalambok, különleges díszgalambok, mint amilyen a fodros, galléros, hegyes galamb, nagyra fújja fel magát, köztük is legnagyobb a magyar begyes. A világ legelegánsabb ga­lambja az angol begyes — szak­értők szerint — frakkos lordhoz hasonló felfújt állapotban. Ott lesznek a találkozón a különfé­le röpgalambok, amelyeket sport­célokra tenyésztenek, eljön vagy 500 King és Strasser. A King a legnehezebb a világon, a Strasser pedig a legfejlettebb. A budapes­ti rövid csőrű az egyik legkülön­legesebb galambfajta. Kocka ala­kú fejével, különös nagy szemé­vel és parányi csőrével a kiállí­tás érdekes látnivalója. A kiskun­félegyházi keringő színes homlok­pontjával és kétszínű körpontjá-_ val is érdekes színfolt. i>zép lát­ványt nyújtanak majd a kiállí­táson a különböző díszbaromfiak is. Az összehasonlítás fajtaleírás alapján történik; minél jobban megközelíti az előírásokat a kü­lönböző csoportokba benevezett versenyző, annál nagyobb esélye lesz a nyerésre. A verseny csak része az országos rendez vén írnek, ahová több külföldi galambászt is várnak. Eljönnek majd az NDK, a jugoszláv, a lengyel, a román, a csehszlovák, az osztrák ga­lambtenyésztők küldöttei is, hogy megtárgyalják a feladatokat és felkészüljenek a jövő télen Lip­csében sorra kerülő nemzetközi galambkiállításra; V. A. Körmendi László 300 galambja közül választja ki a kiállításra kerülő „sztárokat”. Galambjaival több külföldi bemutatón nyert már dijakat. Űj nyugatnémet botrány a láthatáron Kipattant a harckocsi-korrupció titka Nyugat-Németországban egy évekig leplezgetett botrány van kipattanóban. Tizenhárom évvel ezelőtt az Adenauer-kormány mintegy két­milliárd márka értékben 2800 (egyesek szerint 4500) harckocsit rendelt a svájci Hispano Suiza nevű cégnél, a Bundeswehr szá­mára. Az újságok annak idején meg­írták, hogy a megrendelt harc­kocsik közül csak néhányat szál­lítottak le, azok is nagyrészt hasz­navehetetlenek voltak. Mi lett ezután a megrendelés sbrsa, év. mi történt a befizetett pénzzel — senki sem tudja. A Frankfurter Rundschau meg­bízható forrásokra hivatkozva most azt állítja, hogy a megren­delésből több millió márka a kereszténydemokrata párt kasz- szájába vándorolt, és propaganda­célokra használták fel, a válasz­tási hadjáratban. Adenauer kancellár — aki tudott a részle­tekről —, igyekezett eltitkolni az ügyet a nyilvánosság elől. Holzapfel, akkori svájci nyu­gatnémet nagykövet többször is figyelmeztette Adenauert és a CDU más politikusait, hogy a svájci céggel kötött üzlet nincs rendben. Kérdéseire azonban so­hasem kapott választ. Végül 1957^ ben tájékoztatta von Brentano külügyminisztert, aki azonban azt tanácsolta neki, hogy ne üsse az orrát a dologba. Parancsot ka­pott, hogy az ügyet tekintse ál­lamtitoknak, s még akkor sem, beszélhet róla, ha majd nyug­díjba vonul. Később Holzapfel kérte Schrödert — Brentano utódját —, hogy szabadítsa fel a hallgatási tilalom alól, a külügy­miniszter azonban erélyesen el­utasította kérelmét. A múlt hónapban azután a szociáldemokraták megpiszkálták az ügyet, a kormány jelentése azonban ezúttal is foghíjas volt, hiányoztak a leglényegesebb adóz­tok. Mende liberális pártja nem­régen azt követelte a Bundestag­tól, hogy alakítsanak különbizott­ságot az ügy kivizsgálására, A szociáldemokraták — akik akkor még nem voltak a kormány­koalíció tagjai — kijelentették, hogy támogatják a liberálisok követelését. Ha a Bundestag arra a véle­ményre jut, hogy a dolgot nem kell szigorú államtitokként ke­zelni, a. Német Szövetségi Köz­társaság egyik legnagyobb fegy- vcrvásárlási korrupciós botrá­nyának részlethamarosan nap­világra kerülnek.

Next

/
Thumbnails
Contents