Tolna Megyei Népújság, 1967. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-20 / 17. szám

tOLK^í TLAQ PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK • NEPIUSAG A MAGYÁR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA f Mihez értsen a termelő- szövetkezet elnöke 3. o. melő- I c? I Növekvő jogkör — nagyobb felelősségvállalás XXII. évfolyam, 17. szám ÁRA: 60 FILLÉR Péntek, 1067. január 30. I Jövő heti tv-műsor J Alkotó négy esztendő Eljött a visszapillantás ideje megyénk országgyűlési képvise­lőinek a munkájában. Régebbi csoportülések, beszámolók, foga­dónapok, ünnepségek és barát­sági estek jegyzőkönyvei, feljegy­zései sorakoznak a Hazafias Nép­front megyei irodájában. Tolna megye képviselőinek megnyilatkozásait, politikai be­szédeit harmincezernyi választó­juk hallgatta meg az elmúlt négy évben rendezett ünnepségeken, előadásokon, s mintegy három­százötven beszámolójukon. Az 1963—67. év közötti időszakban mintegy négyszáz fogadónapot tartottak, plenáris üléseken fel­szólaltak közügyekben. Megyénk képviselőcsoportja részt vett a parlament nemzetközi munkájá­ban is külföldi delegációk láto­gatásakor. Ünnepi vezércikkeket írtak a sajtóba. Tíz csoportülé­sükön tárgyalták meg a megye legégetőbb problémáit — köztük a mezőgazdaság, az állattenyész­tés, az építőipar tennivalóit, a la­káshelyzetet, a közlekedés és a szállítás kérdéseit. Ez a négy évről szóló rövid számvetés csupán a beküldött je­lentések minimális adatait tar­talmazza. Hiányzik belőle például a fővárosban élő képviselők lá­togatásainak feljegyzése, pedig gyakran felkeresték megyénket, választókörzetüket. Tolna megye lakosságának közérdekű problémáiról, jogos igényeiről, javaslatairól szóltak a Parlamentben is. így például Péti János országgyűlési képvi­selő a tamási vasútállomás vá­gánybővítéséért interpellált az országgyűlésen. Ugyanis, a Ta­másiban megkezdődött nagyobb épíkezésekhez — köztük a járási művelődési ház, valamint az Orion-gyárfiók építéséhez — töb­be került volna az anyagszállí­tás közúton, mint a vasúti pálya bővítése az állomáson, ami a képviselő tolmácsolása nyomán meg is történt. A képviselőcsoport javasolta: támogassák illetékesek, hogy a termelőszövetkezetek közvetlenül is a piacokra szállíthassák termé­nyeiket, áruikat, a lakosság jobb ellátására. A lakásépítkezésekkel kapcsolatban az intenzív formá­kat, elsősorban a társasház-épí- téseket szorgalmazták, s ez ma már népszerűvé vált megyeszerte. Előmozdították a megyei autó­buszközlekedési vállalat fejleszté­sét, s jelentős előrelépést jelen­tett az, amikor az É. M. állami építőipari vállalat létrehozását indítványozták megyénkben. Tolna megye országgyűlési kép­viselői előharcosai voltak az új termelőszövetkezeti nyugdíjtör­vény megalkotásának is: már az 1963. évi egyik csoportülésükön erőteljesen felhívták annak szük­ségességére a figyelmet. Munká­jukban kezdettől fogva a terü­leti elvet helyezték az előtérbe, a megyét egymás közt felosztva, mindegyik vidéknek van egy-egy országgyűlési képviselő felelőse, gazdája. Módszerük elismerését látják abban, hogy az ország ve­zetősége az új választási törvény­nyel megszüntette a lajstromos választási formát. Mindezekből is megállapítható, hogy megyénk képviselőcsoportja eredményes időszakot zár. A négy esztendő nem volt mentes nehézségektől sem. Küzdelmes, de alkotó évein voltak. Lelki- ismeretes munkájuk, törekvéseik megtermettéi gyümölcsüket. B. L. Ünnep a faluban Eredményes zárszámadás flparhanton Ezen a napon a faluban nem dolgozott senki. A több éves ha­gyományokhoz híven, az általá­nos iskolában is szünet voilt. Zászlók díszítették a tsz-székhá- zat és a kultúrházat. Aparhanton már évek óta ünnepnapnak szá­mít a zárszámadás. Egy évvel ezelőtt K. Papp Jó­zsef elvtárs, a megyei pártbizott­ság- első titkára ígéretet tett; amennyiben az idei zárszámadás csak néhány fillérrel is meg­haladja a múlt évit, isimét eljön ebbe a faluba. Az MSZMP Tol­na megyei Bizottságának első tit­kára betartotta a szavát. A községi kultúrházban na­gyon sok tsz-tagnak nem jutott hely, amikor Kerekes Ferenc a közös gazdaság elnöke, megkezd­te beszámolóját. — Az elmúlt egy év eredményei azt bizonyítot­ták, hogy a község lakói meg­találták helyüket a közös gazdá- ságban. A gazdaság tovább erő­södött, még jobban szolgálta a közös érdekeket. — Voltak gondok. De ezek a gondok minden közös gazdálko­dás velejárói — és ezeken a gondokon a szövetkezet vezetősé­ge, a helyi pártszervezet, a ta­nács a járás és a megyei szer­vek segítségével úrrá tudott len­ni. Az elmúlt évben a szövet­kezet eleget tett a magasabb kö­vetelményeknek; az egyszerű munkaegység-számításról áttért a garantált munkadíjazásra. A múlt év közepén a rendel­kezéseknek megfelelően lényege­sen többet költöttek a szociális­kulturális ellátottságra; amíg 1965-ben 95 000 forint volt a szö­vetkezet szociális alapja, addig az elmúlt évben 191 000 forintot fordítottak ilyen célokra. A múlt év júliusa — az új biz­tosítási rendelkezéseik megjelené­se óta együttesien 74 000 forintot fizettek ki biztosítási segély és 25 000 forintot szülési segély cí­mén. A tagok kulturáLis-szooiáliis el­látottságát szolgálta az az intéz­kedés, hogy 73 000 forintért üdü­lőt vásárolt a szövetkezet, azon­kívül kirándulást szervezett a Szegedi Szabadtéri Játékokra. (Az idén még többet, 220 000 forintot tartalékol a szövetkezet hasonló célokra). Az elmúlt egy év alatt tovább nőtt a szövetkezet taglét­száma. Amíg 1965-ben 41 belépő és 28 kilépő, illetve eltávozó volt, addig 1966-ban 13 eltávozóval szemben 64 fővel nőtt a szövete kezet tagjainak száma, főleg az elmúlt félévben. Az aparhanti szövetkezet az el­múlt gazdasági évben lényegesen csökkentette a termények és ter­mékek önköltségét. Különösen je­lentős előrehaladást értek el a szarvasmarha-állomány negatávi- zálásáhan; saját erőből cserélték ki az állománynak mintegy 80 szá­zalékát. Ebben az évben teljesen be akar­ják fejezni ezt a munkát, de eh­hez már állami segítséget akar­nak igénybe venni. Ilyen körül­mények között is sikerült növel­ni az egy tehénre jutó tejterme­lést; 2750 literről 2800 literre és 64 000 literrel több tejet érté­kesítettek, mint amennyit az eredeti szerződésben vállal- - tak. A gazdaságos termelést jelentősen befolyásolta az is, hogy az értékesített hízó marha 75 százaléka exportra került. A termelés önköltségét javítot­ta a gépesítés fejlesztése; az év közben vásárolt traktorok, a kézi munkát megkönnyítő gépek. A gabona betakarítására igen jó be­kezdődött a részesedés kifizeté­se. Komlós Imre 56 322 forintot Bálint János és felesége 74 844 fo­rintot, Kerekes Árpád a fiává! együtt 62 856 forintot keresett. A borjúnevelőben dolgozó Sebestyén Teréz keresete 27 324 forint volt. A szövetkezet egyik legjobb trak­tJlést tartott az országgyűlés ipari és kereskedelmi bizottsága Az országgyűlés ipari bizott­sága csütörtök délelőtt — Bondor József elnöklésével — ülést tar­tott a Parlament gobelin-termé­ben, s megtárgyalta az ipari tárcák, valamint a közlekedés- és postaügyi, az építésügyi, to­vábbá a munkaügyi minisztérium 1967. évi költségvetési tervezetét. A képviselőket Kardos 3éza pénzügyminiszter-helyettes tájé­koztatta az ez évi előirányzatokról, a fejlesztési tervekről. Bognár József elnökletével tar­tott ülést csütörtökön a Parla­mentben az országgyűlés keres­kedelmi bizottsága. Részt vett a tanácskozáson Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke is. Sebes Sándor, a belkereskedel­mi miniszter első helyettese az 1967. évi költségvetési tervezet vonatkozó fejezeteit ismertette, fővonalaiban összegezve az el­múlt esztendő belkereskedelmi eredményeit. Tavaly az áruforga­lom a tervezettnél gyorsabb ütemben fejlődött: a megelőző évnél 9 százalékkal nagyobb, te­hát 95,4 milliárd forintos kis­kereskedelmi forgalmat bonyolí­tottak le. A tervezettnél három- milliárd forinttal többet költött a lakosság áruvásárlásra, annak következtében, hogy pénzbevételei kétmilliárd forinttal emelkedtek 1965-höz képest. Bővült az áru­kölcsön-akcióban vásárolható cik­kek köre, és ilyenformán 600 mil­lió forinttal emelkedett a forga­lom ezekből az árukból. 1 600 900 turista kereste fel a világ számos országából hazánkat, 1400 000-en utaztak át Magyar- országon: ez a 3 milliós vendég- forgalom az öt évvel korábbinak az ötszörösét jelentette. 1967-re 98 milliárd forintos kiskereskedel­mi áru forgalommal számol a költségvetés tervezete. Az emel­kedés 1966-hoz viszonyítva 2,7 százalékos. A beruházások közül kiemelte Sebes Sándor a tanácsi kiskereskedelmi üzlethálózat bő­vítését 540 új bolttal, ezernek pedig a korszerűsítésével. Darvas László külkereskedelmi miniszterhelyettes az idei költ­ségvetés külkereskedelmi el V irányzatairól szóló tájékoztatóját szintén a tavalyi eredmények vá­zolásával kezdte. Megemlítette egyebek között, hogy 1966-ban az exporttervet 104,4 százalékra — ezen belül a szocialista országok­ba irányuló kivitel tervét 105,9 százalékra — teljesítették. Javult a kül- és a belkereskedelem kö­zötti együttműködés, (MTI) folyással volt az, hogy ebben az időszakban a tsz-tagság három műszakos munkát vállalt és en­nek eredménye volt egyebek kö­zött az, hogy a szövetkezetben dolgozó két gépállomási kombáj­né* a járási verseny első, illetve második helyezettje lett. A zárszámadás végeredménye­ként, 2 755 000 forintot fizettek ki a tagoknak, és az egy mun­kaegységre jutó részesedés meghaladta az 54 forintot. Amint a közgyűlés a zárszám­adást elfogadta, nyomban meg­iorosa Komjáti Lajos 55 000 fo­rinton felüli jövedelmet vitt ha­za, az előleg levonása után. Az előlegek levonása után kéz­hez kapott pénzből nagyon sokan a takarékszövetkezetben helyez­ték el a keresetet. Némedi Sán­dor például nyomban 10 000 fo­rintot helyezett el a takarékban. Az aparhanti zárszámadásnak végső jellemzője az volt, hogy a kifizetésre kerülő két és három­negyed millió forintból közel egy­milliót helyeztek el a takarék- szövetkezetnél betétkönyvben. B. I. Véget ért a dubnai tanácskozás Moszkva (MTI). A Moszkva környéki Dubnában befejeződött az Egyesített Atomkutató Intézet kormány meghatalmazottainak évi tanácskozása. Az ülésszakon ha­zánkat Kónya Albertnak, a Ma­gyar Tudományos Akadémia le­velező tagjának vezetésével négy­tagú delegáció képviselte. Meg­vitatták az 1966. évi munkáról beterjesztett jelentést és jóvá­hagyták az 1967. évi költség- vetésit. Ä kormánymeghatalmazottak bi­zottsága megállapította, hogy az intézet kollektívája, nagy fontos­ságú kutatásokat végzett, ame­lyek eredményeként újabb adato­kat nyertek az anyag felépítésé­ről, az atommagot jellemző tör­vényszerűségekről és belső erők­ről. A nemzetközi tudományos köz­pontban a tudósok most készül­nek el a Szerpuhov város köze­lében épülő, hetvenmilliárd elekt­ronvoltos protongyorsító segítsé­gével elvégzendő kísérletekre. Sztrájk és tüntetés üdénkén Heves tüntetéseik színhelye volt Aden, a brit megszállás 128. év­fordulóján, csütörtökön. Egy­idejűleg nagyszabású sztrájk bé­nította meg a város forgalmát Aden különböző részeiben a nap folyamán 11 gránát robbant, egy arab polgári személy és ti­zenegy arab rendőr sebesült meg. A tüntetők felgyújtották a kor­mány három gépkocsiját. A rend­őrség szóvivője szerint az egyik körzetben lövéseket adtak le a 1 rendőrökre, de sebesülés nem történt. A város más részein a riadórendőrség kocsijáról több le­tartóztatott személyt kiszabadí­tottak. Az adeni dolgozók, eleget téve a megszállt Dél-Jemen felszaba- dítási frontja felhívásának, 24 órás sztrájkkal tüntetnek a brit megszállás ellen. Az utcák for­galma megbénult, bezárták a bankókat, az üzleteket. A hatósá­gok szerint a repülőtér és a ki­kötő bonyolított le csak némi forgalmat /

Next

/
Thumbnails
Contents