Tolna Megyei Népújság, 1967. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-18 / 15. szám
4 TOT,WA MEGYEI WÉPŰJSAG 1961. január I& A fegyelmi bizottság elnöke... S ok az idős ember a termelőszövetkezetekben. Az egyik nagyobb, a másik kisebb munkaképességgel dolgozik a közösben, de egyben tán valamennyi megegyezik; amit tesz, azt kötelességtudattal végzi. Apjuktól, öregapjuktól öröklődött, rögződött beléjük az a tudat, hogy a földet szolgáitok kell, mert a jóid csak úgy ad vissza valamit. Most mégis, nem egyszer hallani egy-egy szövetkezeti közgyűlésen azt a visszatetszést keltő véleményt, ahogyan valamelyik öreget letorkolják, amikor valamiről elmondja a véleményét. — Hadd mondja csak a magáét az öreg... — Hallgasson, papa, maga ne avatkozzon már ezekbe a dolgokba. .. Az is megtörténik, hogy nem mondanak semmit. Egyszerűen elengedik a fülük mellett az idős tag véleményét. Pedig, de nagyon sokszor kellene hallgatni az öregek szavára, Id Székely István a maga 84 évével — ha ilyen tisztség lenne, — valószínű korelnöke, doyenje lehetne a megyében a tisztséget viselő tsz-tagoknak. A szekszárdi Jóreménység Tsz fegyelmi bizottságának az elnöke. * A közelmúltban felkereste a szerkesztőséget egy cikk miatt, amelyben arról volt szó, hogy a szövetkezet egyik éjjeliőrét a rendőri ellenőrzés többször alva találta. A szövetkezet vezetősége a többszöri figyelmeztetés ellenére sem vonta felelősségre. — Azért jöttem, hogy megtudjam, honnan származnak a cikkben szereplő tények, mert én csak az újságból szereztem róla tudomást. A dolgok rendje az lenne — az alapszabály, a különféle rendeletek is úgy írják elő —, ha valaki megsérti a fegyelmet, akkor a vezetőségnek az illető ügyét át kell adni a fegyelmi bizottságnak. De nálunk, sajnos, más a gyakorlat. — Nézzék, én már elég magas kort megértem ahhoz, hogy sok mindent tapasztaljak. A két világháború között jártunk Dániában, tanulmányozni az ottani gazdálkodást... Azt megtanultam, csak úgy lehet gazdálkodni jól, ha minden dolgunkat rendben tartjuk. Ez, azt hiszem, érvényes most is a szövetkezetré is. Azzal a különbséggel, hogy ami valamikor elég volt a nyolctíz holdhoz, az nem elég a kétezerhez. .. És ha valaki nem végzi el a munkáját, nemcsak magának árt, hanem a többinek is. — Engem annak idején megbíztak ezzel a pozícióval... De rendjén van az, hogy senkit semmiért nem tudunk felelősségre vonni? A szövetkezet nem azért választ vezetőket, hogy azok is legyenek... — Elmondok egy esetet. Még 1964-ben egyszer vezetőségi ülésre mentem — mert oda azérl meghívnak —, hát még a kapun belül hallom, hogy kint a ház előtt a mezőőr vitatkozik az egyik taggal. — Mondd meg, hogy hova lett a birka, mert összeverlek! — A vezetőségi ülésen kérdezem; „Mennyi bárkája van a szövetkezetnek?" Az állattenyésztési brigádvezető elneveti magát■ „Á, Pista bácsi, nem lehet azt pontosan tudni’’. Hogy hogy nem lehet? Milyen juhász az, aki nem tudja megszámolni, mekkora az a nyáj? Hát, ha pontosan nem tudjuk, mink van, hogyan lehet azt megőrizni? Akkor bárki elvihet belőle, akár ötöt, vagy tizet is. A cikkből olvastam, hogy a nyáron a telepről elloptak majd harmincmázsa gaboriát... Hát. ennyire nem törődünk azzal, hogy megőrizzük a sajátunkat? — A nyáron jött hozzám egy ember. „Pista bácsi, nem írták be harmincnégy munkaegységemet”. Keresem a brigádvezetőt, tisztázni a dolgot. Azt mondja: „Fölírtam egy papírra, de lehet, hogy kirántottam a zsebemből. Az is lehet, hogy bent az irodán letettem az asztalra, aztán elkallódott”. Hát egy ember félhónapi munkája — tizenhét napig dolgozott takarodáskor —, csak úgy elkallódhat? — Szóval, azt hiszem, nem túlzók, ha azt mondom, ezek miatt a dolgok miatt is gyengébb a mi szövetkezetünk, mint a Béri Balogh. .. El is fogom mondani a gyűlésen; furcsa dolog, hogy az úisáqból kell megtudni, mi történik a szövetkezetben.. r BI. iiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiui ■R 4011ÜL KVZÜL ÁLL BUDA FEJEZETEK VRÓNAY VAL NAPLÓJÁBÓL | Hég az idén megnyitják Mátyás egykori palotáját Az idén átadják a közönségnek a budavári palota első helyreállított részét. A látogatókat nem a háború előtti kép fogadja. Az építők, a tudósok és a művészek húsz év hatalmas munkájával nemcsak a barokk palotát támasztották fel a pusztulásból, hanem Mátyás király palotája és a déli erődrendszer földben rejtőző maradványait is. Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás palotájának fényéről, nagyságáról sok feljegyzés maradt fenn. A középkori palota falai még a török uralom idején is álltak, szépségükről csodálattal emlékezett meg az egykori neves utazó: Evlia Cselebi. Az 1686-os ostrom elpusztította a palotát. A Habsburgok a maradványok helyén barokk palotát emeltek. Az 1945-ös fasiszta pusztítás után a barokk palota kiégett falai alatt díszesen faragott márványlapokat találtak: Mátyás palotájának emlékeit. Másutt Nagy Lajos korából származó falakat ástak ki. A barokk kert alól feltárták a középkori erődöket, a nagy olasz bástyát, a kaputornyot és a déli védőfalak romjait. A kormány úgy döntött: felépítik újra a barokk palotát, de helyreállítják a középkori palota hitelesen kiegészíthető maradványait is. 300 év után, ismét látható Mátyás palotájának néhány részlete. Várja az első látogatókat a déli erődrendszer, s a védőfalak mögött az István-torony, a lovagterem, s a 600 éves János-kápolna. A gótikus palota elé pedig eredeti középkori kertet varázsoltak, ahol felállították Mátyás díszes kútját A. K. T. Mátyás palotájának egyik legszebb maradványa, a lovagterem. A gótikus teremben középkori fegyverek és bútorok fogadják a látogatót A palota Dunára néző homlokzata a gótikus erkéllyel. (Bozsán Endre felvételét) — 70 — / Az általános helyzetről történt rövid tájékoztatásom uitán — megkaptuk a Budapest felé való előnyomulásra az eligazítási parancsokat, melyek a következőkből állottak: a szovjet diktatúra megbukott — Kun Béláék és társaik menekülnek az országból, a kormányt pedig, miután Garami lemondott,47 Peddl vette át. A románok által megvert hadseregük félbarnáivá az ország különböző részeiben garázdálkodik. Az oláh hadsereg, mely előnyomulásban van a Tiszán keresztül a főváros felé — üldözi a vörösöket. Különítményemnek mindenütt szigorú egyetértésben a románokkal kell a Tisza—Duna között előrenyomulni, anélkül, 'hogy ezen utóbbiakkal konfliktusba kerülne. Éspedig: Az 1. szakasz Nitthausz Dezső szds. parancsnoksága alatt Kisteleken—Sándorfalván—Kkfél- egyháza, azután Kecskeméten keresztül Budapestre tart, és a Hadügyminisztériumban jelentkezik. A 2. szakasz Giczey György pnoksága alatt útját Dorozsmán—gzatymazon—Kisteleken—Kiskőrösön—Kunszentm.iklóson, azután Dömsödön keresztül ugyancsak Budapest felé veszi, ahol az 1. szakasszal egyesülve az adott helyzethez mérten folytatja működését. A 3. szakasz Denk Gusztáv szds. pnoksága ii Nyilván Garbai Sándor, a Forradalmi Kormányzótanács elnökének lemondására utal. — 71 — alatt irányit vesz Dorozsma—Kiskunhalas—Kalocsa, a Dunák átkelve Paksra, onnét pedig a Duna jobb partján északnak, Fehérváron keresztül szintién Budapestre iparkodik, és egyesül a különítmény másik két szakaszával A 4. szakasz (Rantzenbergar Győző helyett) Vas&ka-Vrécser Ede szds. pnoksága alatt Kis- kundorozsimán—Kiskunhalason, Fajsznál a Dunán keresztül Tolnára tart, onnét a Duna mentén északnak fordulva Budapestre menetel, és a tiszti századnak többi részével egyesül. Gömbös János fgy. a tiszti századnak 6 tagjával külön feladattal Szekszárdra lett irányítva, ahol megfigyelő és a dunántúli ellenforradalmárokkal valló összeköttetést kellett néki létesíteni. Miután a megjelölt és betartandó különböző útirányokat térképembe berajzoltam, még a következő bizalmas parancsokat kaptuk: Útközben mindenütt rendet teremtve, a főkolomposokat sitatáriálisan végezzük ki. A forradalom előtti régi rendszer megbízható hivatalnokait védjük meg, és állásukba Jielyezzü.k visz- sza. Minden néven nevezendő kincstári vagyont, állami pénzeket, katonai felszereléseket stb. foglaljuk le. A vöröscsapatokat átszervezve az ellenforradalmi kormányra azonnal fel kell esketni. Szóval a fentemlített direktívákkal minden egyes szakaszpnok a legnagyobb teljhatalmat kapta kezébe. Titokban és csendben, azzal a hozzáadással, hogy az indulás Szegedről a tel— 72 — jes sötétség beálltával ma este történjék, mivel éjfélkor Dorozsmaiéi délre a francia kordonnál azt a pontot kell elérni, amelyet Ottrubay vk. szds. a térképemen meg is jelölt. Ezen a helyen ti. a francia megszálló csapatok pnoksága a kordonon való átlépést augusztus 4-én a hajnali órákban különítményemnek meg fogja engedni Magamat, valamint szakaszpnokságaimat fedezendő, felvetve a felelősség kérdését, írásban is kértem az imént elhangzott parancsokat és utasításokat. Miután pedig a vk. főnök ezit egy igen ravaszul mosolygó arccal megtagadta, tisztjeimmel tisztelegve lejelentkeztünk. Sebaj! — gondoltam magiamban — amit ti felelősek nem mertek írásban adni, azt mi anélkül is el fogjuk végezni. Soós táb. még mindegyikünkkel kezet szorított, és sok szerencsét kívánva kegyesen elbocsátott. „Ne öljetek meg nekem túl sok zsidót — kiáltotta utánunk —. mert abból is bajok lesznek.”' A fent említett eligazítás után rohamlépésben értünk kb. 6 órakor este kaszárnyánkba, ahol ezután kiadtam a parancsokat az éjjel történő elindulásra. Ámbár nem vertük nagydobra út- rakelésünlket, azért csakhamar megtelt a kon- viktus a velünk érző kedves ismerősökkel: hölgyekkel és férfiakkal, akiknek mindegvike sok szerencsét kívánva búcsút jött venni tőlünk. Jelen voltaik mindazon hölsvek és árvák, akik a századom zászlajának létrehozásában fáradoztak.
