Tolna Megyei Népújság, 1967. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-15 / 13. szám

196*5. január IS. TOLNA MEGYEI NfiPfJSÄG d £iiiiiiiiiiiiiiiiiiiüiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiimiiiiiiiiiL­| A harci helyzet | »UillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllIllllllllllllllllHIIIHillllUIIIIllII? 1. Könyörgés kukoricáért Harcon él egy furcsa krónikás ember. Azt mondják, mindent felír az öreg, még azt is, hogy milyen irányból fújt a szél, ami­kor permetezett, meg hogy ek­kor és ekkor kivel miről be­szélt, vagy kik jártak a faluban. Percnyi pontossággal megörökít mindent, de már nagyon régóta. Nincs is nála vitás kérdés. Egy­szerűen kijelenti: „Hiába, nincs igazad!” — s előszedi az ide­vonatkozó jegyzetet. Máskülönben borjúgondozó tsz-tag, és ő volt a faluban az utolsó bíró, 1948-tól 1950-ig. Bí­rósága idején vezették be Har­con a villanyt. Hogy erről mit jegyzett fel, sajnos nem sikerült megtudnom, és egyéb napló- jegyzeteiből sem tárt fel előt­tem semmit. Tartózkodóan, gya­nakvással fogadott, azzal indo­kolva titkolózását, hogy csak magának ír. Sajnálatos tény, mert kitűnő részletekkel egé­szíthette vólna ki ezt a riport- sorozatot, amelyben Harc köz­ség utóbbi harmincöt esztende­jéről lesz szó. Ki érti, miért titkolózik a krónikás Takács Mihály, hiszen nagyon rendes embernek isme­rik. A munkáját kifogástalanul ellátja. Délután fél öttől számá­ra minden megszűnt: megy etet­ni. Ha éppen a pincéjénél iszo­gattak, akkor a kritikus időben átadja vendégeinek a kulcsot, hogy majd zárják be a pincét, ő meg megy etetni. Igaz, arról is óvatosan beszél, már ha be­szél, hogy valamikor bíró volt. Halkan mondja és a szája elé teszi a kezét. Pedig hát az ő idejében gyűlt ki a fény a fa­luban. Szerencsére sok nyíltszívű emberrel is találkoztam Harcon és ők, mint eleven dokumentum, beszéltek a döbbenetes nagy eseményekről és változásokról. A tanácselnök, Horváth Jó­zsef úgy tudja, másfél millió forintja van a falunak takarék­ban, és hozzáteszj: a harmincas években az adósság volt itt ennyi. Utánanéztem. Harc pénze sokkal több másfél milliónál, hozzávetőlegesen hárommillió kétszázezer forint. Két tanúm van rá: Pogány Ernő, a harci postahivatal vezetője, aki egy­millió-négyszázezret tart nyil­ván, és Hoffmann Márton, a zombai takarékszövetkezet .ve­zetője, akihez mostanáig egy­millió nyolcszázezret rakosgat­tak be a harciak. De Hoffmann Márton tudomása szerint ez még mindig nem a teljes ösz- szeg, mert egynémely harci la­kosok Szekszárdon őrzetik a pénzüket az OTP-Vel, Szegény ember nincs is több a faluban, csak kettő, de ők sem olyan „igazi” szegény emberek; Egyikük, K, J. a torkának a sze­génye, szóval iszik. „Megtekeri a száján az üveget, mint pap a kelyhet.” De a család azért meg­él, a ruházkodásán nem is igen látszik a vékonyabb megélhetés. Nem kell nekik a szövetkezet­hez fordulni olyan kéréssel, hogy segítsen, mert holnapra nincs mit enni. Inkább a lakás berendezésén látszik a szűkös­ség.^ Az a baj főleg, mondják erről a családról, hogy a háztá­jiban nem gazdálkodik, nem ad el jószágot. Gyengébben áll B. M., mert javarészt lottózással és ásatá­sokkal foglalkozik. Mondják, a kerékpárját is ellottózta. Régi leletek után kutat a határban, azon a részen, ahol a török idők­ben állítólag vár állt, és a mon­da szerint a vár alatt szügyig jártak a lovak a vérben. Egy­szer elástak a harci (emberek egy réz lámpaaljat B. M. ásatá­si területén, ő megtalálta és be­vitte a szekszárdi múzeumba. Természetesen megállapították a leletről, hogy mindössze húsz­harminc éves. Az illető család az asszony rendszeres kereseté­re támaszkodik, és szociális jut­tatásokkal segíti a tanács. Harcon tehát, két család ki­vételével, jómódban élnek az emberek. Ezt maguk a falu­beliek fogalmazzák így, s nem újságírói általánosításról, nagy­vonalú summázásró! van szó. A jómódot kapásból bizonyítják is: 1. Sok a félretett pénz, ami valóban az egész falué, nem pe­dig egy vagyonos kisebbségé. 2. Rengeteg hízott disznót el­ad a község, bár átlagosan min­den háznál kettőt vágnak. Nincs annyi lakója Harcnak, ahány sertést 1966-ban értékesítettek, a szövetkezeti és a háztáji ál­lományból együtt. Ez a szám: 900. 3. Fent a Diófa-csárda kör­nyékén azelőtt, tehát a fel­szabadulás előtti időkben csu­pán egy-két ház állt. Most nagy villatelep ez a résé. Szebbnél szebb házak sorakoznak, össze­sen negyvenöt. A . villatulajdo­nosok kilencven százaléka egy­kor nincstelen szegény ember volt, zsellér. Itt úgy mondják: zsöllér. 4. Már tizenhatan vettek gép­kocsit. A kocsik ára nyolcvan százalékban a tsz-ben szerzett keresetből és a háztáji jövede­Azonnali belépésre felveszünk ács szak- és betanított munkásokat, valamint kubikosokat! I MUNKA TÉLEN 1$ BIZTOSÍTVA! Bérezés teljesítmény alapján történik. Munkásszállást, étke­zést biztosítunk. Napi háromszori étkezés 9.20 Ft térítés elle­nében. Jogosultak részére az építőiparra meghatározott fel­emelt különélési pótlékot fizetünk és a 24 munkanap ledol­gozása után haza- és visszautazás! költséget megtérítjük. Felvétel esetén az utazási költséget visszafizetjük. Amennyi­ben a jelentkezőnek 1 évnél nem régebbi tüdővizsgálati lele­te van, hozza magával. ■Jelentkezés: É. M. Fejér megyei Állami Építőipari V. Szé­kesfehérvár, Ady E. Ti, 13. (6) (Hárommillió forintja van a fainnak taka­rékban. A har­mincas évek­ben az adóssá­ga volt ennyi. ) lemből került ki. Találunk a ti­zenhat ember között hajdani szegényeket és hajdani közép­parasztokat egyaránt. Megjegyzendő még, hogy kül­földi rokontól itt senki nem kap semmit. Mindenki a munkájá­ból él. A különbség olyan hatalmas Harc mostani helyzete és a har­mincas években átélt viszonyok között, hogy legjobb lesz tanúk­tól idézni. Tehát azokat az éve­ket, amikor a jelenlegi nagy ta­karékbetéthez hasonló adósság nyomta a falut. Péczeli János termelőszövet­kezeti elnök: — Közösen vett cséplőgépet huszonnyolc gazda 1928-ban, vagy 1929-ben, hitelből. A kö­vetkező évben annyi pénzt sem kaptak a gabonájukért, ameny- nyi kamatot kellett fizetni. A gabona értéke lement, nem is pénzt kaptak, hanem valami bolettát, a kamat meg nagyon nagy volt. Tíz-húsz százalékos kamatokat emlegetnek az öre­gek. (Igen, már a tsz-iroda küszö­bén erről beszélt egy idős em­ber, akivel legelőször összeta­lálkoztam, de csak úgy futtá­ban, mert nagyon sietett. Azt mondta: három évig 15 százalé­kos kamatot fizettek abban az időben, csak akkor mérséklő­dött a kamat öt százalékra, ami­kor meghalt az apja, és ő, mint családfenntartó, még kiskorú volt.) Doszpod József gyalogmunkás tsz-tag, bognármester: — Sokan legatyásodtunk ak­kor. Aki azokban az években nagyobb kölcsönt vett fel, az végzett. Nekem is volt öt hold földem, de a megélhetéshez nap­számba kellett járni. Az öthol­dasok rendszeresen jártak nap­számba a harmincas években. Volt úgy, tudom, az anyja iste­nit, nem termett kukorica és el kellett menni napszámba né­hány kilóért. De nem ám bort fejteni, hanem kaszálni... A tsz-elnök: — A termések is sokkal ki­sebbek voltak, mint most. A bú­zatermés abban az időben hat nyolc mázsa volt, tavaly 14 má­zsa 82 kilót fizetett a szövetke­zetben egy-egy hold, de általá­ban az utóbbi években 13—14 mázsa az átlagtermésünk. Miklós Gyula főagronómus: — A kukorica még egyszer annyit terem, még annál is töb­bet. Hát ugye tehenekkel szán- togattak. Barázdában maradt a tej is. Doszpod József: — Elmentem egyszer Komló- sy urasághoz Szentgálra, kuko­ricát kérni. Könyörögtem, meg­alázkodtam, aztán így kaptam egy zsák morzsolt kukoricát két új kocsikerékért. Szóval majd­nem háromszoros árért. Doszpod Józsefnek két gyer­meke van. A fia építészmérnök Budapesten, „főépítésvezető”. A lánya könyvelő a szövetkezeti irodában. Doszpodék a villane­gyedben laknak, fiúk tervezte a házat. Gemenczi József (Folytatása következik) Idegen test o nyelőcsőben Kaptuk az alábbi levelet: „Tisztelt négyszemközt az orvossal! Disznóto­ros vacsorán a sok zsíros étel után olyan nagyon jói esett a frissen bontott szilvabefőtt. Mohón ettük. Egyszer csak azt veszem észre, bogy kisfiam elkezd krákogni, majd erősen köhögött, később fulladozott és kezdett kékttlni. Szerencsénkre autótulajdonos is volt a vendé­gek között, aki azonnal or­voshoz vitt bennünket. A doktor úr belevilágított a gyermek torká­ba, s egy görbe fogóval egy szil­vamagot vett ki gyermekem torká­ból. A doktor úr nagyon el volt foglalva, azért most önökhöz for­dulok, s megkérdezem, hogyan tör­ténhetett ez meg, hogy a szilvamag megakadt a nyelőcsőben? Orvos nélkül nem lehetett volna-e segí­teni a gyermeken? Szívességüket előre is köszönöm.” Kedves olvasónk! Az ön által leírt esetben igen kevesen tudják, hogy mit kell tenniök, azért kérésének so­ron kívül teszünk eleget, s a választ az alábbiakban adjuk meg. Az Idegen aestek közül felnőtteknél csontszi­lánk, gyermekeknél gyümölcsmagok, legtöbbször szilvamag, játékból száj­ba vett és lenyelt gomb, pénzdarab Rtb. akadhat meg leggyakrabban a nyelőcsőben. A megakadt idegen test a nyelőcsőben nyomó érzést, fájdal­mat válthat ki. Sok esetben görcsös köhögést, esetleg fuldoklást is okoz­hat, ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS Vízitatással, kenyérfalatok nyelet é- sével kíséreljük meg a megakadt Idegen testet a gyomorba juttatni. Ha ez nem sikerül, úgy sürgősen vigyük orvoshoz a balesetest! Ha a gyomor­ba kerül valamilyen Idegen test, ak­kor etessünk a balesetessel sok tört­burgonyát, vagy friss kenyér vagy kalács szeletek között elhelyezett vattát. Hegyes, éles, szögletes tár­gyak (tü, szeg ... stb) lenyelése ese­tén a balesetest azonnal vigyük or­voshoz. Hashajtót adni szigorúan ti­los! Gyógyítható-e betegségem ? Kérdezi egy paksi téglagyári dol­gozó. Olvasónk levelét idézzük: „Tisztelt négyszemközt! Mint ré­gi előfizetőjük, azzal a kéréssel for­dulok önökhöz, hogy szíveskedjenek rovatukban velem közölni, betegsé­gem (neurosis, anxietas) gyógyít­ható-e? Alkoholizmusban szenved­tem sok évig. öt éve sikeres el­vonókúrát kaptam, azóta egy csep­pet sem iszom, semmiféle alkohol: és nem is kívánom. Nyugta tókat szedek négy éve, frenolont. Belgyó- gyászatilag semmiféle elváltozást nem találnak. Állandó rosszullét és erős szédülést, halálfélelmet érzek. Kezelő orvosom szerint, semmi olyan bajom nincsen, amiben meg­lehetne halni. Szíveskedjenek ve­lem közölni, hogy mennyi ideig keU még várnom, hogy a fent irt panaszaim enyhüljenek? Es azt, hogy a dohányzás (napi 15—2« ci­garetta) ártalmas-e? Szíves értesí­tésüket várva, maradok teljes tisz­telettel D. I.” Kedves olvasónk! Részletesen és pontosan leírt panaszaiból megálla­pítjuk, hogy betegségének nincsen anatómiai alapja, ideges alapon áll fenn. Az ön által leirt, s beálló ré­mületnek, kétségbeesésnek és féle­lemnek, több megjelenési formája van. Leginkább, a szív tájon érez a beteg kínzó > nyomást, szorongást, amely távolabbra Is kisugározhat. Máskor a betegek a félelem, szoron­gás érzelmét nem a szívük tájára, de a fejükre, és más testrészükre (pl térd) lokalizálják. A szívtáji szoron­gások a hozzátársuló halálfélelem oka a legtöbb esetben a szív saját ereinek szájszűkülete és görcse okoz­za, amit igen sok esetben dohány­zás segít elő és vált ki. Az Ilyen be­tegeknek dohányozni semmi körül­mények között sem szabad' Ne tegye tönkre magát! Hallgasson kezelő or­vosa tanácsára, aki egész biztosan eltiltotta a cigarettázástól. Végezetül megviselt idegrendszerére való tekin­tettel, keresse fel kórházunk Ideg- gyógyászati osztályát, ahol a rémület; kétségbeesés és halálfélelmi érze • meire enyhülést fog találni. Az ered­ményről értesítsen. yáltoló kor, vagy rák Kérdezi tőlünk egy aggódó asz- szony alábbi levelében, amelyből a következőket idézzük: „Tisztelt négyszemközt az orvossal! Szeret­nék felvilágosítást kérni, mitől van az, hogy menstruáció előtt egy héttel megfájdulnak a melleim, de ez csak egy pár hónapja van így. Ugyanis huszonegy naponként jár a menstruáció, de már előtte egy héttel, minden mozdulatra erős fáj­dalom hasogat a melleimben, és ugyanebben az időben melegség, rosszullét és szédülés fog el. Má­sok azt mondják, hogy a változó korban vagyok. Lehetséges-e, hogy harmincéves korban beáll a válto­zó kor? Vagy így kezdődik a rák? Szíves válaszukat minél előbb vá­rom, egy aggódó asszony.” Kedves olvasónk! Aggodalmait meg­értjük. Bizonyos mértékben túlzott­nak is tartjuk azokat. Mielőbbi meg­nyugtatása végett, sietünk a válasz- szal. A mellek, menstruációval kap­csolatos érzékenysége és fájdalma sok esetben — normális körülmények kö­zött Is — előfordul. Ez nem kóros je­lenség. A ménstruáció megjelenésé­nek Ideje nem huszonegy, hanem huszonnyolc nap! A kezdődő rák­betegség nem jár semmiféle fájda­lommal. ön pedig levelében igen éles fájdalmakról panaszkodik. A változó kor negyvenöt év körül szo­kott beköszöntem, kisebb rosszullé- tek és melegségek, hőhullámok kí­séretében. Hasonló panaszok, — idő előtt — bizonyos belső elválasztási mirigyek működési zavara esetén szoktak előfordulni. Ezeket megfele­lő gyógykezeléssel meg lehet szün­tetni. Tanácsunk: az önnél fennálló rendellenességek, u. m. a huszonegy naponkint megjelenő menstruáció, az erős fájdalom és a rosszullétek miatt: mielőbb keresse fel kórházunk nő- gyógyászati osztályát, ahol alapos vizsgálat után, panaszaitól megsza­badítják. Seb, amely nem fáj és nem gyógyul Kaptuk az alábbi levelet: „Ked­ves négyszemközt az orvossal! Édesanyámnak az orrán hosszú he­tek őta van egy seb, amely lassan növekszik és terjed, úgyszólván bur­jánzik. Nem viszket, nem tüzel, nem gennyed és egyáltalán nem fáj. Nem tudom édesanyámat rá­venni, hogy orvoshoz jöjjön. Min­dig azt szokta mondani, minek menjek, ha nem fáj. Mindenféle háziszerrel és jó ismerőseitől és barátnőitől kapott kenőcsökkel ke- negeti, de a seb nem gyógyul, sőt szemlátomást fejlődik, de semmi­féle fájdalmat nem okoz. Szíves­kedjék az újságban megírni a va­lóságot, mi lehet ez, és tanácsot ádni, hogy hova forduljunk? Ha lehetséges, a választ sürgősen kér­ném. Egy régi olvasójuk.” Kedves olvasónk! Általában a seb, vagy sebzésnek nevezett képződmé­nyek, aránylag elég hamar, sokszor minden orvosi gyógykezelés nélkül Is maguktól meggyógyulnak. Ha egy seb, amint írja, „hosszú heteken át” nem gyógyul, nem viszket, nem fáj stb., azt az orvosok rosszindu­latú fekélynek, vagy daganatnak nevezik. Hogy ez pontosan micsoda, azt csak egy orvosi és szövettani (mikroszkópos) vizsgálat tudja el­dönteni. Ilyen fekélyeket a rákbeteg­ség, a vérbaj (luesz, szifilisz) és a tuberkolósis (gümőkór) szokott okoz­ni. Tanácsunk: édesanyját sürgősen vigye el kórházunk sebész főorvosá­hoz, aki a szükséges beavatkozással édesanyját rövid idő alatt, panasz- mentessé teszi.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents