Tolna Megyei Népújság, 1966. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-10 / 291. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉrtJSAG 1966. december 10. Újítások — (Folytatás az 1. oldalról.) újítást, és elindultak vidéki kör­útra. Az első állomás a szekszárdi MMG, a második a ZIM bonyhá­di gyára. Innét Pécsre mentek, a Sopiana Gépgyárba, majd Bajára és Kiskunfélegyházára. A Tolna megyei „állomásokon” a legmeré­szebb elképzeléseket is meghalad­ta az eredmény, bizonyos, hogy a másik háromnál is hasonlóan ala­kul a helyzet. — Mi az újdonság ebben a mód­szerben? — Évek óta rendezzük az újítási kiállításokat, bemutatókat — mondja Tokodi Béla műszaki tá­jékoztató, a vándorkiállítás szer­vezője. — Nagyobb ipari közpon­tokban, illetve üzemekben rend­szeresen ismertetjük a gépipari szakmák újdonságait, meghívjuk azokat, akikről úgy gondoljuk, hogy érdekli őket a bemutatásra kerülő anyag. Másrészt, maguk az Ez a szálhegyező célgép a MOM- ban „született”, nemsokára a szek­szárdi gyárban is felhasználják, az automata esztergáknáL újítók is, ha úgy látják, hogy újí­tásaikat másutt is fel lehetne hasz­nálni, elküldik javaslataikat ezek­hez a vállalatokhoz. Most azonban sokkal többről van szó. Házhoz szállítjuk az újdonságokat. Ezál­tal az érdeklődőknek nem oko­házhoz szállítva informálták, ezért szerepelt az adásban csak ez a tíz), de estére, amikor elérkezett a „záróra”, 23 újítás került a naplóba. Két nap múlva Bonyhádon ha­sonlóan alakult a helyzet. Először csak 3—4 újdonságra számítottak, hogy biztosan átvehetik. Végül ti­zenháromra kerekedett a szám. Tizenötből tizenhárom (tizenötöt kértek bemutatni) — igen szép eredmény... — A fogalmazás nem egészen pontos — jegyzi meg Máté Gyula főmérnök. A tizenhármat nem a tizenötből válogattuk ki, hanem jóformán az egész anyagból, amit elhoztak az elvtársak erre a kör­útra. Felfedeztünk egypár, szá­munkra is hasznos újdonságot a máshova szántak között is. — Mi ez? — kérdezte Szabó Elemér újítási megbízott egy fél­reállított ládára mutatva. — Nem maguknak hoztuk — volt a válasz —, hanem Pécsre. Egy új eljárás, faminta helyett műanyaghabból készül az' öntő­minta. Leegyszerűsíti az öntést, nem kell kiszedni a mintát a szek­rényből, hanem az, amikor beön­tik az olvadt fémet, egyszerűen füstté válik, elszáll. — Kiderült, hogy nagyszerűen felhasználhatjuk mi is. Amikor az egyik mélyhúzóprésünk alkatrésze eltört, öntetnünk kellett másikat, ötvenezer forintba került az egész, a legdrágább a faminta volt. Egy­szer használtuk, mégis ugyanúgy meg kellett csináltatni, mintha több száz öntvényre lett volna szükségünk. Az új eljárással ez alig kerülne ötödébe. Természete­sen, benaplóztuk, átvettük ezt az újítást is. Hasonlóképpen jártak a savszi­vattyúval is. Ez a nagyon ötletes és egyszerű szerkezet az Egyesült Izzóban „született”. Itt most ki­próbálták. Eközben támadt az öt­let, hogy talán alkalmas lenne zo­mánciszap szivattyúzására is. Be­vált. Részlet a kiállításból. Az előtérben egy újfajta olajégő. A zománc­gyáriakat érdekli. Jobboldalt a savszivattyú. A műszergyárban is, a zománcgyárban is felhasználják. zunk munkakiesést, nem kell el- utazniok, másrészt pedig, most nemcsak egy-két szakember te­kintheti meg a kiállítást, hanem jóformán az egész gyár. Mondani sem kell, mennyire hasznos ez, hiszen a kiállított újítások, talál­mányok felhasználhatóságát több oldalról lehet megvizsgálni, sőt azok ötletet is adhatnak további ésszerűsítésekre, újításokra. A tájékoztató busz körútját igen alaposan készítették elő. Hónapok­kal ezelőtt értesítették az üzeme­ket a kiállítás időpontjáról, le­küldték a katalógusokat, hogy az üzem vezetői jelöljék meg, milyen újítások érdeklik őket. Ezekből ál­lították aztán össze a bemutatásra kerülő anyagot. Az MMG szek­szárdi gyára 56 újdonság bemuta­tását kérte. Hatról már „látatlan­ban” is megállapították, hogy az üzemben felhasználható. Amikor aztán megérkezett a busz és „ki­— Sosem jutottunk volna erre a felismerésre, ha csak másutt, egy kiállításon látjuk a készülé­ket — mondja az újítási megbí­zott. — És milyen hasznot hozott a rendezőknek a körút? — A mi hasznunk elsősorban az, hogy az újítások, a már másutt bevezetett és bevált új módszerek terjedését meggyorsíthattuk — mondja Tokodi Béla. — De, mint kiderült, nemcsak hozhatunk, ha­nem vihetünk is egyet-mást. Szek- szárdon és Bonyhádon is találtunk néhány helybeli újítást, amit bi­zonyára örömmel fogadnak má­sutt. Bekerülnek a katalógusaink­ba. Itt van például a samottdara- boló készülék, aminek megörül­nek majd néhány budapesti és vi­déki üzemben. Először látogatott el a megyébe a műszaki tájékoztató autóbusz, hogy házhoz szállítsa az újításo­rakták” az anyagot, egyre gyara­• - ■1^t ez a "•’ám. Délben már tíz- r.il tartottak (a Tv-híradót ekkor kát, találmányokat. A vendégjárás eredményes volt. (J. J.) II Biztonsági Tanács megkezdte a rhodesiai helyzet megvitatását A Biztonsági Tanács csütörtö­kön — magyar idő szerint 23.15 órakor — kezdte meg a rhodesiai helyzet megvitatását. A Biztonsági Tanács ülésén sza­vazati jog nélkül részt vett Algé­ria, Szenegál, Zambia, India és Pakisztán képviselője is. Brown angol külügyminiszter — a határozati javaslatot ismertetve — elöljáróban kijelentette, hogy a rhodesiai kormánynak a „mun­káskormányt” elutasító válasza fordulópont volt a rhodesiai vál­ságban. Anglia arra kéri az ENSZ tag­államait, ne importáljanak Rho­desiából alapvető fontosságú áru­cikkeket (azbeszt, vasérc, króm, nyersvas, cukor, dohány, réz, hús és hústermékek és bőráruk). Ezek a gazdasági szankciók Brown sze­rint a legnagyobb kárt okoznák a törvénytelen Smith-rezsimnek. Brown kijelentette, hogy hazá­ja nem ellenzi a határozati javas­lat módosítását, oly formán, hogy „elfogadható módon” az olajszál­lításra is kiterjesszék az embar­gót. Az angol határozati javaslat tiltja még fegyverek, lőszer, kato­nai repülőgép, jármű, és egyéb hadianyag eladását Rhodesiának. Brown részletes fejtegetései után a Biztonsági Tanács vitáját elnapolták. Nyomban az ülés után Gold­berg amerikai küldött közölte, hogy támogatni fogja a brit hatá­rozati indítványt. Zambia küldöt­te megállapította, hogy az angol terv „csalódást keltett”. Sierra Leone képviselője egyenesen ne­vetségesnek nevezte Brown nyilat­kozatát. Az angol képviselőházban Wil­son miniszterelnök csaknem más­fél órás beszédében indokolta meg miért kért kötelező erejű ENSZ- szankciókat Rhodesia ellen. A konzervatív képviselők ismételten kifejezték nemtetszésüket. A konzervatívok felé fordulva Wil­son kijelentette, hogy ezzel a tör­vénytelen Smith-rezsimet támo­gatják. A képviselőház ezután 353 sza­vazattal 244 ellenében jóváhagyta a kormány döntését. A hajnali órákig ülésezett a lor­dok háza is és — mint várható volt — elutasította a kormány ál­láspontját. (100:84 arányban.) A Reuter hozzáfűzi, hogy a felsőház döntésének alkotmányos jelentő­sége nincs. Smith rhodesiai kormányfő szin­tén megszólalt csütörtökön este. Kijelentette, hogy még mindig le­hetségesnek látja az „alkotmányos megegyezést”, feltéve, hogy Lon­don elismeri Rhodesia független­ségét. Szó lehet róla, hogy a brit korona által kiküldendő bizottság helyszínen megállapítsa, megfe­lel-e a javasolt új alkotmány Rho­desia számára. A királyi bizottság tevékenységének idejére hajlandó engedélyezni a normális politikai tevékenységet és megszünteti a sajtócenzúrát. Mód Péter felszólalása az ENSZ közgyűlésén New York (MTI). A közgyűlés plenáris ülésének pénteki vitá­jában felszólalt Mód Péter, a külügyminiszter első helyettese, a magyar ENSZ-delegáció veze­tője. A vita az 1960-ban elfoga­dott gyarmatosítás-ellenes nyilat­kozat rendelkezéseinek végrehaj­tásával megbízott különbizottság jelentése felett folyik. Beszédének elején megállapí­totta, hogy az első évek hatalmas lendülete után most megtorpanás tapasztalható. Afrika déli részén nemcsak, hogy nincs előrehala­dás — mondta — de a helyzet az elmúlt évben kifejezetten rosz- szabbodott. Mód Péter elemezte e megtor­panás okait, majd rámutatott: — Az elmúlt időkben óriási mértékben fejlődtek a gyarmato­sítás elleni erők a jelenleg még gyarmati területek földrajzi ha­tárain kívül — mondta a függet­len ázsiai, afrikai és latinameri­kai országokra és a szocialista országokra, valamint regionális szervezetekre, nemzetközi konfe­renciákra és azok állandó szer­veire utalva. Jelentős fejlődés történt a gyarmatok— területén belül, a nemzeti felszabadító mozgalmak előretörésében is. Mód Péter ezután a gyarmato­sító erők újr stratégiai módsze­rei közül a legjellegzetesebbeket emelte ki, főleg azokat melyek a gyarmatok lakossága és egyes személyek ellen irányulnak. Fog­lalkozott a gyarmati területek katonai függetlensége és Afrika déli részéből, az egész kontinens egysége ellen irányuló támadás módszereivel is. Ezután az ENSZ további teendőivel kapcsolatban javasolta, hogy a gyarmatosítás ügyeivel foglalkozó különleges bizottság vizsgálja meg az Afri­ka déli részében kialakult állam- szövetség, valamint a nemzetközi monopóliumok általános tevé­kenységét a gyarmatokon. Bírál­va az ENSZ-titkárság egyes szer­veit, a magyar delegáció nevé­ben hivatalosan és formálisan is kérte a főtitkárt, utasítsa a szer­vezet tájékoztatási hivatalát, hogy mielőbb adjon pontos és részletes jelentést a gyarmatosítás kérdé­seivel kapcsolatos egyes határo­zatok végrehajtásáról. Végül javasolta, hogy a hatha­tós intézkedések érdekében, első­sorban az afrikai kontinens déli részén lévő gyarmati hatalmak egész komplexumát együttesen vizsgálja meg az ENSZ egyetlen kényszerítő erejű döntések hoza­talára jogosult szerve, a Bizton­sági Tanács. A közgyűlés politikai bizottsá­gában folytatódott a vita arról a szovjet határozattervezetről, amely az államok belügyeibe va­ló beavatkozás megengedhetetlein- ségévél foglalkozik. Roger Sey- doux francia delegátus felszóla­lásában hangoztatta, hogy a Szov­jetunió kezdeményezése idején való. Seydoux utalt a francia ál­lam- és kormányfő ismert állás­pontjára, a vietnami konfliktust illetően. Támogatta mind a szov­jet határozattervezetet, mind a 19 latin-amerikai ország által be­nyújtott módosításokat. Nepal, Jugoszlávia és Románia képviselője is támogatta a szov­jet kezdeményezést Lakást keres az egész világ Adatok a világ lakáshelyzetéről összehasonlításul: a népesség­szaporodás Észak-Amerikában (Egyesült Államok és Kanada) 1,8 százalék volt, Észak- és Nyu- gat-Európában csupán 0,7 száza­lék, a Szovjetunióban 1,7 száza­lék. A népességszaporodás világ- viszonylatban 1961—1970-ben is igen nagy mértékűnek .várható. A földkerekség lakossága 1900 óta 2,5-szeresére növekedett, ám az 5000 lakosnál többet számláló városok lakossága mintegy 30- szorosára. 1940—60-ban a városi lakosság évi átlagos gyarapodá­sa a világ legtöbb országában sokkal nagyobb arányú volt, mint az egész lakosság szaporodása, egyes országokban 2, sőt 3-szoro- sa. A Szovjetunióban a városi lakosság száma 6-szór olyan gyor­san növekedett, mint az egész la­kosságé. A gyors ütemű népességszapo­rodást tehát a városi lakosság még gyorsabb ütemű növekedése kíséri. Vizsgáljuk meg ezzel kap­csolatban a világ különböző ré­szein uralkodó lakáshelyzetei (Észak-Amerikát kihagyjuk fej­tegetéseinkből. mert itt a lakás- helyzet általában jó. kivéve a nagyvárosok néger gettóit és a írta : Tadeusz Brzoza nyomortanyákat, amelyeken a la­kosság mintegy 10 százaléka la­kik.) AFRIKA Afrikában a nagyvárosokon kí­vül, amelyeknek sok közös voná­suk van, a lakáshelyzet szem­pontjából két élesen elhatároló­dó területet különböztethetünk meg. Egyik Afrikának a Szaha­rától északra eső része. Itt az urbanizáció elég magas fokú: a lakosság mintegy 25 százaléka vá­rosokban lakik. Afrikának a Sza­harától délre eső, jóval nagyobb részében viszont a lakosságnak csak mintegy 10 százaléka lakik városokban. Egyedül a Dél-afri­kai Köztársaságban élt a lakos­ság 42,6 százaléka már 1951-ben városokban. A legtöbb afrikai országban igen gyors ütemű a városiasodás. Algírban 1954—60-ban a városi lakosság létszáma évi 2,5 száza­lékkal növekedett, Leopoldvilleri Kongóban (1947—57) évi 5,3 szá­zalékkal, Kenyában (1938—62) évi 6,5 százalékkal, az EAK-ban (1957—60) évi 5,6 százalékkal. A prognózisok szerint 1975-ig a városi lakosság létszáma több mint kétszer olyan gyorsan fog növekedni, mint az összlakosság létszáma. A lakáshelyzet a legtöbb afri-* kai országban igen rossz. A vá­rosi lakosok alig 50 százaléka rendelkezik nagyjából megfelelő műszaki állapotú lakással. A la­kosság többi része nyomortanyá­kon, vagy különféle rögtönzött helyiségekben, továbbá borzal­masan túlzsúfolt lakásokban la­kik. A lakáshiány óriási. Még a gazdaságilag igen fejlett Dél-af­rikai Köztársaságban is kb. 150 ezer új lakásra lenne szükség a bantu városi lakosság számára. Még rosszabb a helyzet az af­rikai falvakban. Európai értelem­ben vett lakásokról itt nem is igen beszélhetünk. A számítások szerint egyedül a természetes szaporodással kapcsolatos szük­ségletek fedezésére 7 millió vá­rosi és 11 millió falusi lakást kel­lene építeni 1960—75-ben. Az egyéb szükségletekkel együtt — a meglévő hiány megszüntetése és a tönkremenő lakások pótlása — évente 3—4 millió új lakásra lenne szükség. Kétes, hogy a je­lenlegi lakásépítkezés ennek a szükségletnek akár egyötödét is I fedezni tudja-e. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents